Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám, szombat

HIREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓM 1992. FEBRUÁR 8. HOLNAP ROMANIABAN HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK MINTEGY 140 KÜLFÖLDI MEGFIGYELŐ AKKREDITÁLTA MAGÁT A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bukarestben kiadott nyilatkozatában keményen elitélte azokat a magyarellenes ós antidemokratikus megnyilvánulásokat, melyekre Románia számos helységében került sor a vasárnapi helyhatósági választásokat megelőző kampányban. Mint ismeretes, több erdélyi helységben megalapozatlan, koholt vádak alapján a román nacionalista köröknek - hozzáteszem: a hivatalos szervek csöndes, de hathatós segítsége mellett - sikerült kizárniuk a jelöltek listáiról a magyarokat. A legnagyobb botrány, melyről már beszámoltunk, ismét Marosvásárhelyen történt. Az RMDSZ ezért emlékeztet arra, hogy hasonló módon jártak el a román nacionalisták tavaly májusban is, amikor szintén tisztességtelen módszerekkel félreállították Kincses Elődöt és Smaranda Enachet. A történtek alapján a RMDSZ leszögezi: a magyar lakosság jogait újra kollektív módon megsértik. Rendkívül veszélyes a sajtó, elsősorban a hatalom által ellenőrzött televízió, piszkos magyarellenes kampánya, melyben kollektíván bűnösnek nevezik a magyarokat, a románokba azt sulykolják, hogy a magyarokat büntetlenül lehet támadni, sértegetni. Mindez arról tanúskodik, hogy Romániában a mai hatalom csak kirakatdemokráciát épít és nem biztosítja az emberi jogokat. Ugyanakkor az RMDSZ felhívta a demokratikus köröket, főként szövetségeseit a Demokratikus Konventen belül, hogy nyilvánítsák ki szolidaritásukat a Szövetség tiltakozó akcióival. Itt jegyzem meg, hogy a román nacionalista és kormánysajtó az RMDSZ választási szövetségeseit, tehát a legbefolyásosabb ellenzéki politikai pártokat ismételten a románok és Románia ügyének elárulásával vádolja. Közvéleménykutatások eredményei azt mutatják, hogy a lakosság 80 százaléka kíván holnap részt venni a választásokon. Mindenkinek nyilvánvaló, hogy a tét igen nagy. A jelek szerint a többség az ellenzék képviselőit kívánja támogatni, ami - ha bejön - komoly változást fog jelenteni a tavaly májusi parlamenti választásokhoz képest. Bár a kormányzó Nemzeti Megmentési Frontnak még mindig vannak szép számban hívei, népszerűsége rohamosan csökken. Petre Románt, a Front vezetőjét a napokban Temesvárott a diákok és az ellenzék hívei kifütyülték és tojásokkal dobálták meg. Roman csak a hátsó ajtón tudott távozni a teremből. Theodor Stolojan kormányfő felhívta a helyi hatóságok figyelmét, hogy biztosítsák a rendet és a választások korrekt lefolyását. A közvélemény-kutatások viszont azt mutatják, hogy a megkérdezetteknek csak az ötven százaléka bízik a választások korrektségében, míg húsz százalékuk meg van győződve az ellenkezőjéről. KOKES JÁNOS, Bukarest KOHL NÖVELNI SZERETNÉ NÉMETORSZÁG KATONAI SZEREPÉT Helmut Kohl arra törekszik, hogy Németország katonai téren is nagyobb szerepet játsszon. Ez derül ki abból az interjúból, amelyet a kancellár a Wall Street Yournal Europe-nak adott. „Kötelességünk, hogy-nagyobb felelősséget vállaljunk magunkra a nemzetközi porondon" - mondotta, hozzátéve, hogy Németországnak az ENSZ-fagállamaként bizonyos kötelezettségeket kell vállalnia. Kohl szerint úgy kell módosítani a német alkotmányt, hogy az lehetővé tegye a Bundeswehr bevetését a NATO határain túl is. Kijelentette, szükség esetén ezt a kérdést a'következő, 1994-ben esedékes parlamenti választások során fogja felvetni. A továbbiakban pontosította elképzelését, amely szerint Németország új szerepe módot adna arra is, hogy az ENSZ békeerőinek keretében német katonákat küldjenek más országokba. Ezzel az ellenzékben lévő szociáldemokraták nem értenek egyét. Mivel az utóbbi időben sok szó esett erről a témáról, Kohl az interjújában azt állította, nem törekszik arra, hogy Németország képviselve legyen a Biztonsági Tanács állandó tagországainak sorában. A kancellár szerint ez egyelőre nem időszerű. Felszólította a többi fejlett államot, hogy növeljék a szovjet utódállamoknak és a kelet-európai államoknak nyújtott segítséget. A kancellár konkrétan Japánt említette, szerinte a kelet-európai változásokkal Tokió sokat nyert. JELCIN SIKERES VOLT PARIZSBAN EGY SZERZŐDÉS ÉS 4 MILLIÁRD FRANK Francois Mitterrand francia és Borisz Jelcin orosz elnök tegnap Párizsban szerződést írt alá, amelyben a felek kötelezték magukat, hogy nukleáris fegyverzetüket a minimális szinten tartják, a válságok esetén konzultációkat folytatnak és az európai biztonsági megállapodás érdekében fognak cselekedni. A nyugati partnerek közül Franciaország az első, amellyel Oroszország ilyen szerződést kötött. Jelcin a közelmúltban John Major brit kormányfővel csupán egy nyilatkozatot írt alá. Az említetteken kívül a szerződésben a felek kötelezték magukat arra, hogy fellépnek Európa újrafelosztása ellen, s egyetértettek abban, hogy évente rendszeresen meg kell tartani a legfelsőbb szintú tárgyalásokat. Jelcin, aki tegnap fejezte be háromnapos párizsi látogatását, egy nappal korábban, csütörtökön ígéretet kapott egy csaknem 4 milliárd frankos hitelre, amelyet élelmiszerek, műszaki berendezések, ipari termékek vásárlására fordíthat. Ugyancsak csütörtökön arra szólította fel a francia vállalkozókat, tekintettel Oroszország gazdag természeti kincseire, ne habozzanak ott beruházni. Azt elismerte, hogy a külföldi beruházók Oroszország gazdasági válságára való tekintettel bizonyos rizikót vállalnak, de annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az orosz gazdaság már az idei esztendő vége előtt stabilizálódhat, és 1993-tól a világ már bizonyságot kaphat a független és demokratikus Oroszország gazdasági erejéről. Jürgen Möllemann német gazdasági miniszter, aki körutat tett a FÁK tagországaiban, Kijevben azt javasolta, hogy hozzanak létre egy német-ukrán gazdasági tanácsot. Leonyid Kravcsuk elnökkel es Vitold Fokin kormányfővel tárgyalt főleg arról az ukrán javaslatról, amely szerint február 18-20-án Kijevben a FÁK országainak részvételével rendezzenek nemzetközi értekezletet a külföldi adósságokról. Dan Quayle amerikai alelnök, aki csüValóban mint a falat kenyér, úgy kellenek Oroszországban a segélyek, a hitelek. Mert sokaknak kenyérre sem jut. Moszkvában - de nemcsak ott - egyre több a guberáló a nyugdíjasok között. törtökön Tallinnban járt, 18 millió dolláros amerikai különsegélyt Ígért a három balti államnak. Azt hangsúlyozta, hogy az orosz katonáknak mielőbb ki kell vonulniuk a Baltikumból. Quayle közvetlen az észt fővárosba való megérkezése után humanitárius ajándékot nyújtott át a helyi vezetőknek. A 22,5 tonna egészségügyi anyagot az amerikai Vöröskereszt ajándékozta. Az alelnök Észtországban, majd pedig Lettországban megnyitotta az Egyesült Államok új nagykövetségeit, s tegnap ugyanezt tette Litvániában. Ezzel be is fejezte látogatását a Baltikumban. KÜLÖNLEGES AJANDEK REAGANNEK Ronald Reagan volt amerikai elnök csütörtökön, nyolcvanegyedik születésnapján nem mindennapi ajándékot kapott: egyik régi barátja. Jack Koehler átadta neki a szovjet KGB és a kelet-német Stasi levéltárából származó személyi aktáit. A mintegy 90 oldalas dokumentum tartalmazza azt a titkos értékelést, amelyet a szovjet, a kelet-német és a kubai hírszerzés dolgozott ki Reaganról Koehler tavaly augusztusban egy német disszidenstől vette meg az aktát, amelyet az eladónak a Stasi berlini központjából a tavalyelőtti nyilvános rablás során sikerült megszereznie. N

em Stendhalt akarom plagizálni, hanem számba venni azokat a régebbi keletű és egészen új veszélyeket, melyek a volt szovjet, ma már demokratikusnak és függetlennek mondott köztársaságokra leselkednek. Közép-Ázsiában az iszlám reneszánsza, a Kaukázusban a vérbosszú újrafelfedezett intézménye, az európai részen a határrevíziók követelése a leginkább jellemző. És mindenütt a nacionalizmus. De maradjunk ezúttal Oroszországnál, amely hivatalosan úgyis a Szovjetunió jogutódja, nem is szólva arról, hogy számtalan nemzetiségével, több tucat autonóm köztársasággal és területtel amolyan Unió kicsiben. Orosznak pedig attól orosz, hogy már kétszer lett jogutód, először a forradalom után az Orosz Birodalom helyére lépett. Vagyis a nemzetiségi jellegnek vajmi kevés köze van a névhez. Amire a ,,pocsvennyikok", az „igazi", a mélyoroszok egyszerűen fütyülnek Mint minden nacionalista, ők is helyénvalónak tartják az oroszok nemzeti öntudatának növekedését, de rossz szemmel nézik ugyanezt másoknál. A mai helyzetnél még a szovjet korszakot is elfogadhatóbbnak tartják, annál is inkább, mivel a szovjetizálás valójában oroszositást jelentett. Gondoljunk csak Sztálinra, aki grúz létére az indentitásukhoz, szülőföldjükhöz - szerinte - túlzottan ragaszkodó kis nemzeteket és nemzetiségeket renitenskedésükért koilektiv büntetéseknek tette ki. Akár törvényszerűnek is mondható, hogy a szovjet hatalom bukása, a Szovjetunió széthullása után a két legelégedetlenebb réteget az ortodox kommunisták és a fasizmussal kacérkodó vad nacionalisták alkotják. Az igazán veszélyes azonban az, hogy kezd körvonalazódni egy vörös-barna szövetség. Ök azok, akik az augusztusi puccsban tevékenyen vettek részt, illetve nyíltan támogatták azt Állásfoglalásaik propagálását önként vállalta a pravoszláv egyház, terveik végrehajtásában pedig a hadseregre számíthatnak. Nem tudom, ki hogyan van ezzel, de engem egyre jobban nyugtalanítanak a magas rangú orosz politikusok mind gyakoribb állításai, hogy a hadseregtől nem kell tartani, puccsveszélyről szó sincs. Tavaly augusztus előtt ugyanilyen sűrűn hangzottak el a hasonló nyugtatgatások, s tudjuk, mi lett a vége. Egyáltalán nem hiszem, hogy a folytatás is hasonló lenne. Akkor a széles tömegek még bíztak abban, hogy a Jelcin vezette radikális demokraták képesek lesznek radikálisan és demokratikusan megoldani az ország már akkor is válságos helyzetét. A demokrácia azóta is csak VÖRÖS ÉS BARNA kirakat, radikálisan pedig csak a lakosság életszínvonala romlott. Oroszországban az emberek 80 százaléka él a hivatalosan megállapított szegénységi szint alatt, s a nyugdíjasok 95 százaléka lenne jogosult szociális segélyekre, ha lenne miből adni nekik. A minimális ,.fogyasztói kosár" szabályozott árakon is 1070 rubel, míg az iparban a bérek alig érik el a 800 rubelt. A nem termelő szférában az átlagos kereset 350^450 rubel, a legalacsonyabb nyugdijakat most emelték 220-ra. Ráadásul a központilag szabályozott árak rég nem érvényesek, például a tej literje egyáltalán nem 3, hanem esetenként 15-17 rubel. Akárhogy is számolunk, ez már a nyomor Az ingyenkonyhák szaporodnak, az Üdvhadsereg, ahol csak lehet, beveti a gulyáságyúkat, de emberek millióit nem képes eltartani a nemzetközi jótékonykodás. Ahogyan Gorbacsov, úgy Jelcin sem tud kibújni a bőréből. Komoly, fontos, jó határozatokat hoz, de nem hajtják végre, s ő ez ellen semmit sem tesz. Nincs felelősségrevonás, nincs büntetés. Ha egy munkás ellop néhány szerszámot a gyárból, 5-6 évre mehet a munkatáborba. Ha egy miniszter milliókat sikkaszt vagy akár milliárdokkal károsítja meg a gazdaságot szakmai dilettanizmusa miatt, elküldik kereskedelmi attasénak valamely nagykövetségre, hogy ne legyen szem előtt. Jelcin másik „szovjet" hibája, hogy nem tud szabadulni a bolsevista módszerektől. Mániákusan monopolizálna, ha hagynák. Csak ezzel magyarazható. hogy össze akarta vonni a belügyet, a titkosszolgálatokat és hírszerzést, sőt még az igazságszolgáltatást is. Ez nem sikerült neki. Viszont a tájékoztatás terén egyelőre sikerült keresztülvinnie meglehetősen kétséges elképzeléseit. A puccs után a RIA független hírügynökség azt a felhatalmazást kapta tőle, hogy olvassza magába a Kreml-kreáció Novosztyi sajtóügynökséget. Ez megtörtónt. Az AlN-ből az új vezetés azonban csak az élősködőket, a valóban felesleges embereket távolította el, az állomány 50 százaléka helyett csak alig 20 százalékot. Mire úgy igazából beindult volna az új hírügynökség, jött az újabb határozat, amely kész tények elé állította őket: összevonták a TASZSZ-szal. Minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Ha figyelembe vesszük, hogy a kommunista lapokat nyomban a puccs után beszüntették, s a kiadókat is monopolizálták, teljesen világos, hogy a propagandafronton megtörtént a bolsevizálás. Semmilyen biztosíték sincs arra, hogy ezt a „sikert" Jelcin majd nem akarja más területeken is megismételni. Mert a monopol kényelmes. Ugyanúgy, mint a központi irányítás. Talán éppen ezért nem sietnek Jelcinék a privatizálással sem. Bár a központi tervezést még Gorbacsov szüntette meg, az általuk is bírált fejetlenség ellen semmit sem tettek. A zűrzavar pedig kiváló táptalaja a szélsőséges eszméknek, kiváló manőverezési lehetőség a reváns után áhítozóknak. Ezt bizonyítja az is, hogy a neokommunisták - a nacionalisták támogatásával - holnapra felvonulást hirdettek a moszkvai fehér házhoz, az orosz vezetés székházához. Tiltakozni akarnak a gazdasági reformok ellen és követelni fogják a kormány lemondását. A szervezők úgy százezerember részvételére számítanak. A demokratikus szervezetek az elmúlt hétvégén úgy döntöttek, ellentüntetést rendeznek. Nehogy a vörösök és a barnák összecsapjanak a fehérekkel - akik ugyan kedvelik a halványrózsaszín árnyalatokat -, a rendőrség bejelentette: ő is jelen lesz. Ami nem jelenti azt, hogy ezek az erők nem fognak előbb-utóbb megütközni. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN G

eorge Bush aľnerikai elnök Egyiptomba és Szaúd-Arábiába küldte Robert Gates-t, a CIA igazgatóját, hogy tárgyalásokat folytasson Szaddam Huszszein iraki elnök eltávolításáról. Erről tegnap tájékoztatott a New York Times. A napilap az amerikai kormány egyik meg nem nevezett képviselőjére hivatkozva azt írta: Gates mint Bush elnök személyes megbízottja folytat tárgyalásokat azokról a diplomáciai, katonai és titkos akciókról, amelyeket majd fokozatosan lehet megvalósítani, számolva azzal, hogy az ENSZ gazdasági szankciói fokozatosan meggyengítik az iraki diktátort. Hoszni Mubarak é§ Gates Kairóban állítólag tárgyal arról az amerikai szándékról is, hogy szankciókat foganatosítsanak Líbia ellen azért, mert az ország titkosszolgálata állítólag részt vett két polgári repülőgép elleni terrorista támadásban. P

akisztán képes az atomfegyver gyártására - jelentette ki Sahraj Khán, a pakisztáni külügyminiszter első helyettese a Washington Post tegnapi számának adott nyilatkozatában. Beismerését azután tette, hogy megígérte az amerikai kormánynak: Pakisztán nem hajt végre kísérleti atom robbantást és nem adja át sem ismereteit, sem pedig a technológiát más országoknak. A

lois Mock osztrák külügyminiszter tegnap a Der Standard című bécsi napilapnak adott nyilatkozatában megerősítette, a semleges Ausztria engedélyezi a NATO-nak, hogy AWACS típusú felderítő repülőgépei átrepüljenek területe felett. Az osztrák politikus ezzel összefüggésben rámutatott: ez nem jelenti azt, hogy országa megsértette a semlegesség elvét. A beleegyezést a „közös európai biztonság keretében vállalt szolidaritás" megnyilvánulásaként értékeli, N

orodom Szihanuk, a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke azt javasolta, hogy fia, Szihamoni legyen Kambodzsa ENSZ-nagykövete. 1990-ig a vörös khmerek képviselték Kambodzsát az ENSZ-ben, azóta betöltetlen a tisztség. A Reuter hírügynökség beszámolt róla, hogy Hun Sen kormányfő és a Nemzeti Front a Khmer Nép Felszabadításáért (KPLNF) nevű nem kommunista ellenzéki párt vezetősége már beleegyezett a javaslatba. A vörös khmerek még nem nyilvánítottak véleményt. L

i Peng kínai kormányfő tegnap tért vissza Pekingbe nyugat-európai és egyesült államokbeli útjáról. Tizenegynapos körútja során látogatást tett Olaszországban, Svájcban, Portugáliában és Spanyolországban, New Yorkban részt vett az ENSZ Biztonsági Tanácsának csúcsértekezletén. Az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás véres elfojtása óta ez volt a kínai miniszterelnök első nyugati útja. A vendéglátó országok képviselőivel folytatott tárgyalásain, a davosi Világgazdasági Fórumon és a BT-ben is Li Peng tájékoztatott a kínai belpolitika céljairól, ismertette a Szovjetunió szétesése után a világban kialakult helyzettel kapcsolatos véleményeket és megmagyarázta az emberi jogok kínai koncepcióját, ami azonban nem talált megértésre. Ibér Reynoldsot választották meg csütörtökön az ír kormányzó párt, a Fianna Fail élére, ami azt jelenti, hogy Reynolds lesz az új kormányfő. Új tisztségében Charles Haugheyt váltja fel, aki telefonlehallgatási botrány miatt a közelmúltban nyújtotta be lemondását. Az 59 éves Reynolds korábban pénzügyminiszter volt és nagy népszerűségnek örvend Írországban. T

egnap a Washington Post című napilap Patrick Leahyra, az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának elnökére hivatkozva közölte: idén a Kongresszus nem szavazza meg a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF) korábban ígért tizenkét milliárd dollárt. Bush elnök ígérte ezt az összeget az IMF-nek, hogy a nemzetközi pénzintézmény bővíthesse akcióit KeletEurópában és főleg a szovjet utódállamokban, amelyek felvételüket kérték a Valuta Alapba. A nyugati politikusok - írja a Washington Post - az egyik oldalon nyomást gyakorolnak a Valuta Alapra és a Világbankra, hogy mielőbb vegyék fel az új államokat, a másik oldalon azonban az IMF-nek nehézségei lesznek, ha nem kapja meg az említett összeget. A napilap szerint csak Olaszország és az Egyesült Államok nem teljesítette ígéretét, hogy betétjeivel növeli az IMF tőkéjét.