Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓM 1992. FEBRUÁR 5. KULTURÁLIS AUTONÓMIÁT KÉRNEK A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK A szlovák értelmiségiek egy csoportja - újságírók, írók, pedagógusok - nyílt levélben fordult Göncz Árpád magyar elnökhöz és Antall József kormányfőhöz. A levélben rámutatnak: a magyar társadalomban 1989-ben bekövetkezett pozitív változások óta a szlovák kisebbség helyzete lényegében nem változott, söt, bizonyos értelemben rosszabbodott. Még ma sem jutnak szóhoz azok, akik ki akarják küszöbölni a formalizmust a nemzetiségi politikából, s ennek a helyzetnek a megőrzése elvezethet ahhoz, hogy feladják erőfeszítéseiket, aminek következtében feltartóztathatatlanul teriedne az asszimiláció folyamata. A Magyarországon élő nemzeti kisebbségek fennmaradásának alapvető feltételeként ezért azt javasolja, hogy biztosítsák az anyanyelv ápolását a nemzetiségi iskolák rendszerében, az oktatás személyi és anyagi feltételeit a szlovák tannyelvű iskolákban. A pénzhiány nem lehet akadálya annak, hogy fogadják a szlovákiai vendégtanítókat és papokat, akik pótolhatnák a hazai szakemberek hiányát. A szlovákok követelik, hogy a Magyar Köztársaság a mostanihoz képest nagyobb mértékben járuljon hozzá a szlovák kisebbség művelődési intézményhálózatának bővítéséhez. A zsákutcából az lenne a kivezető út, ha intézményesített garanciákkal biztosítanák az alapvető feltételeket a kulturális autonómia számára - hangzik a levélben. Magyarországon mintegy 200 ezer szlovák nemzetiségű polgár él - tette hozzá a Csehszlovák sajtóiroda jelentése. EK-KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETE SZANKCIÓK MÁR CSAK SZERBIA ELLEN Brüsszelben hétfőn este fejeződött be az Európai Közösségek külügyminiszteri konferenciája, amely mindenekelőtt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás iránti viszonnyal, a volt Szovjetunióval és Jugoszláviával foglalkozott. Az eredetileg kétnaposra tervezett tanácskozás egyik napirendi pontban sem hozott elvileg új döntéseket A miniszterek végérvényesen jóváhagyták a jugoszláv köztársaságokkal szembeni gazdasági szankciók feloldását, Szerbia kivételével. Megerősítették, a jugoszláviai helyzet legjobb megoldási módjának az ENSZ békefenntartó erőinek bevetését tekintik, valamint az EK Jugoszlávia-konferenciáját. Foglalkoztak a májusra Lisszabonba tervezett, a szov|et utódállamok megsegítésével foglalkozó második nemzetközi konferencia előkészítésével is. A portugál külügyminiszter kijelentette, Lisszabonban már nem a sürgős segélyekről, hanem a szerkezeli támogatásról lesz szó. melynek célja a gazdasági reformok elősegítése A miniszterek nagyon nyugtalanítónak nevezték a Hegyi Karabahban kialakult helyzetet. Keretmegállapodást Írtak alá az EK és Paraguay közti együttműködésről. Alexis Frutos paraguayi külügyminiszter ez alkalomból tartott sajtóértekezletén megerősítette: tárgyaltak arról is, milyen segítséget nyújtana országának az EK az esetleges kelet-európai emigránsok fogadásához. PUCCSKÍSÉRLET VENEZUELÁBAN Venezuelában a tegnapra virradó éjszaka katonai puccskísérletet hiúsítottak meg. Ezzel összefüggésben Carlos Andres Pérez elnök televíziós beszédében kijelentette: ,,A kormányellenes lázadó mozgalmat teljes mértékben ellenőrzés alatt tartjuk". A hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy az elnöki palota és az államfő rezidenciájának környékéről mintegy 90 percig hallatszott a lövöldözés. Rendőrségi források szerint több tiszt megsebesült, ám a pontos számuk nem ismeretes. A puccsista katonák állítólag a járókelőkre és a gépkocsikra is tüzet nyitottak. Az elnök szerint a fővárostól mintegy 113 kilométerre nyugatra fekvő Maracay támaszpont egyik légideszant egysége kísérelte meg az államcsínyt. A dél-amerikai országból érkező jelentések eléggé ellentmondásosak, a legutóbbi hirek szerint a katonák eltorlaszolták a fővárosba és a nemzetközi repülőtérre vezető utakat. Az elnök sorsáról semmit sem tudni. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Venezuelában már többször tettek kísérletet Pérez megdöntésére 0 benzinol BENZINKUTHOZ NE CSAK BENZINÉRT! A dunaszerdahelyi benzintöltő állomáson sokféle csúcsminőségű árut is vásárolhat - olcsón! KÍNÁLATUNKBÓL: - kiváló kenőolajak - akkumulátorok szuperolcsón, kétéves jótállással - szélvédők, vontatóhorgok utánfutókhoz - gumiabroncsok, gumibelsök - márkás üdítőitalok, italkülönlegességek Nemcsak a benzintartályát töltjük meg, hanem csomagtartóját is - pénztárcája viszont nem lesz üres! A dunaszerdahelyi benzinkútnál, a komáromi úton! Ú-292 UKRAJNA SZÁMÍTHAT A NÉMET SEGÍTSÉGRE TATÁRSZTÁN: KURULTÁJ KONTRA PARLAMENT Leonyid Kravcsuk ukrán elnök folytatta németországi látogatását, tegnap Helmut Kohl szövetségi kancellárral találkozott. Ezután Theo Waigel pénzügyminiszterrel és a német vállalkozó körök képviselőivel folytatott tárgyalásokat a gazdasági együttműködés kérdéseiről. Richard von Veizsäcker szövetségi elnök még hétfőn fogadta Kravcsukot és újabb segítséget ígért Ukrajnának. Vjacseszlav Csornovil egykori disszidens, az ukrán ellenzék egyik vezére, a lvovi kerületi tanács elnöke kijelentette, minden csehszlovák igény Kárpát-Ukrajnára felesleges ós irreális. Szerinte ártana Csehszlovákiának, ha a nemzetközi szintéren, mint az európai határok megváltoztatásának kezdeményezője lépne fel. Csornovil szerint legjobb lenne ezt a kérdést egyáltalán fel sem vetni, s két félnek inkább arra kellene összpontosítania, hogy a lehető legjobb módon fejlessze a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat XXX Kazanyban ülésezett Tatarsztán parlamentje. A Kurultáj, vagyis a népi gyűlés döntéseit vitatta meg. A Kurultáj szombaton kihirdette Tatarsztán függetlenségét és gyakorlatilag párhuzamos hatalmat hozott létre ebben az Oroszországhoz tartozó autonóm köztársaságban. Mintimer Sajmijev elnök a parlamentben kijelentette, csak a társadalmi szervezés új formájáról van szó, nem kell ennek a kezdeményezésnek nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Több képviselő azonban puccskísérletnek minősítette a Kurultáj ülését. A tatár elnök azt hangoztatta, meg akarják teremteni saját államiságukat, de kizárólag alkotmányos úton, az Orosz Föderációval folytatott tárgyalások alapján. E vita lényegének megértéséhez tartozik: a Tatár Autonóm Köztársaság lakosságának csak az egynegyedét teszik ki a tatárok, a többiek főleg oroszok és más nemzetiségűek. A Kurultáj viszont szombaton új parlamentet nevezett ki (!), amely kizárólag tatár képviselőkből áll. xxx Oroszország kész közvetíteni a Hegyi Karabah miatt kirobbant örmény-azeri konfliktusban - közölte tegnap egy moszkvai diplomata, hozzátéve, hogy a rendezés során a helsinki Záróokmányból kell kiindulni. Baku és Jereván is hajlandóságot mutat a párbeszédre Karabah hovatartozásáról. Ezt még hétfőn éjszaka hozták nyivánosságra, azt követően, hogy Kozirev orosz külügyminiszter külön-külön tárgyalt örmény illetve azerbajdzsáni kollégájával. SVÉDORSZÁG: A KÜLFÖLDIEKET LELÖVIK, UGYE? Stockholm utcáin fanatikus gyilkosok kószálnak, akik immár hónapok óta, a külföldiek és főleg a színes bőrűek ellen indított hajtóvadászatukkal, rettegésben tartják a békés járókelőt. Nem telik el szinte egyetlen hét sem anélkül, hogy az ismeretlen fegyveresek - egyes feltételezések szerint bérgyilkosok - ne ölnének meg egy-egy külföldit. A hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség tehetetlen, még csak azt sem tudja, hány merénylővel van dolga. Mii sem segítenek a főváros felett köröző helikopterek, a tapasztalt nyomozók - a ,, fejvadászok" minduntalan elvésznek az utca forgatagában. Némi eredményt csupán a ballisztikus vizsgálatok hoztak, kiderült, hogy a gyilkosok általában távolról, lézeres távcsövű puskával, vagy egészen közelről, valószínűleg álarcban végeznek kiszemelt áldozatukkal. Bár a merényletek háttere még nem tisztázott, annyi bizonyos, hogy közük van a Nyugat-Európában dagadó rasszista és újfasiszta hullámveréshez, amely elérte Skandinávia hajdani jóléti államának partjait is. Egykori mintaállam, szegénygazdagok országa - manapság a kommentátorok így emlegetik Svédországot, amely lassan-lassan elveszíti svéd jellegét, s minden vonalon egyre inkább ,,közelít" az új közösségükei szervező többi nyugat-európai államhoz. Több évtizedig tartó elszigeteltség után a semleges, gazdasági szempontból éllovasnak számított Svédország most kénytelen nyitni, hiszen minden jel arra vall: kimerítette a hagyományos modell lehetőségeit. A jóléti állam gazdasági problémákkal küszködik. S minthogy a gazdasági nehézségekkel - ha ezek mégoly tipikusan nyugatiak is, keleti mércével nem mérhetőek - szinte törvényszerűen további, mindenekelőtt politikai és szociális jellegű bajok gyűrűznek be, Svédország sem ússza meg a válságot következmények nélkül. Nos, e következmények egyike épp a külföldiek, az ,, élősködő színes bőrű bevándorlók, ingyenélő menekültek" elleni gyűlölet, a rasszizmus fellángolása. A Riksdag az elmúlt hét végén az összes parlamenti pád egyhangú jóváhagyásával fogadta el az erőszak és a rasszizmus elleni határozatot, majd ezt követően a képviselők a parlamentből kivezető lépcsőkön gyűltek össze, hogy demonstrálják egységes fellépésüket. Ezek után a megrémített és felháborodott polgárok Carl Bildtől, az egyéb ügyekben oly kemény állásfoglalásai miatt köztiszteletnek örvendő kormányfőtől várják el, hogy határozottabban lépjen fel a terror ellen. (urbán) Á

talakulóban vannak a nagy nemzetközi intézmények, mint pl. az ENSZ és az összeurópai folyamat (EBEÉ), pontosabban, megpróbálják ezek szerkezetét, működését hozzáigazítani a nemzetközi élet új realitásaihoz. Nehéz eldönteni, igazuk van-e azoknak, akik szerint ez a reagálás megkésett. Ha a politikusok hamarább felébrednek, ha lett volna hatékonyabb nemzetközi biztonsági rendszer, akkor talán a jugoszláviai háborút is meg lehetett volna akadályozni. Ez természetesen elsősorban Európára és az EBEÉ-re vonatkozik, hiszen az ENSZ újszerű szerepvállalásának folyamata már tavaly, az öböl-válság idején megkezdődött. De ez még mindig kevés, ha figyelembe vesszük a szovjet birodalom szétesését követő lehetséges veszélyeket. Ezért javasolta például a francia elnök állandó ENSZ-csapatok létrehozását, s ezért merült fel. hogy újra kellene értelmezni a belügyekbe való be nem avatkozás elvét is. Mert lehetnek olyan helyzetek, amikor a be nem avatkozás a nemzetközi biztonságot veszélyezteti. Mindkét múltheti nagy nemzetközi fórumon, a BTcsúcson és az EBEÉ prágai külügyminiszteri konferenciáján is a hatékonyság v olt a fő jelszó Az ENSZ szerepe sokkal tisztázottabb, az EBEÉ jövőjéről nagyon eltérőek a vélemények. Nem az alapvető elveket és célokat, hanem a módszereket és a struktúrákat illetően. A hatékonyság kapcsán sokat bírálták az EBEÉ-t, mert a jugoszláv válság ügyében csupán arra volt képes, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Közösségeket és a világszervezetet. De tény, hogy egyelőre ez a két szervezet sem tudta a konfliktust megoldani. Prágában sokan éppen a hatékonyság okán kérdőjelezték meg a tíz szovjet utódállam felvételéről született döntés helyességét. Köztük van hét ázsiai köztársaság is, igy az összeurópai folyamat valamilyen eurázsiaivá alakul át. Az EBEÉ így egy kis ENSZ-szé változik. Nem jelent-e ez majd fölösleges duplicitást? De nem ezt tartom alapvető problémának, bár az ilyen aggodalmak nem indokolatlanok. Végső soron a bővítésről hozott döntés érthető, a szándék az volt, hogy az ázsiai szovjet utódállamokat inkább Európához kössék, ne kerüljenek a somszédos, iráni és pakisztáni típusú iszlám befolyás alá. Azt öt középázsiai köztársaságban az iszlám a reneszánszát éli, s Iszlámábád, meg főleg Teherán fokozott érdeklődést tanúsít irántuk, atomfegyvereik és atomtudósaik iránt. Viszont az érem másik oldala: az emberi /ogok tiszteletben tartását, a demokráciát. a jogállamiságot tekintve sok szovjet utódállam nem érdemelte meg, hogy felvegyék, semmivel sem jobb náluk HELSINKI FOLYAMAT: LÉPÉSKÉNYSZERBEN a helyzet, mint Szlovénia és Horvátország esetében, amelyek csak megfigyelőként lehettek jelen. Elég, ha csak az örmény-azerbajdzsáni háborúra utalunk. Két fontos döntést hoztak Prágában Az egyik az EBEÉ bécsi konfliktusmegelőző központja jogköreinek a bővítése, a másik - és ezt érzem a nagyobb horderejűnek - az újfajta konszenzus, vagyis a konszenzus mínusz egy elvének a bevezetése. Eddig minden döntéshez minden tagállam beleegyezése szükséges volt. Most intézkedéseket hozhatnak az EBEÉ alapelveit megsértő tagállam ellen akkor is, ha az érintett nem egyezik bele. A jugoszláv probléma megoldásában ez hozhat előrelépést, ugyanakkor még mindig nem lehet elég hatékony, hiszen csak politikai döntéseknél lehet alkalmazni, fegyveres erők kiküldésére nem vonatkozik. Egyébként is az EBEÉ-nek nincsenek fegyveres erői. Es ifi jutottunk el a legvitatottabb témához. Például a brit álláspont szerint úgy kell növelni a hatékonyságot, hogy az EBEÉ kizárólag politikai szervezet maradjon Ezzel ellentétben Václav Havel nagy figyelmet keltő javaslatai a biztonságpolitika katonai vonatkozásaira is kitértek. Az EBEÉ-dokumentumoknak eddig csak morális erejűk volt. Havel szerint el kell érni, hogy a határozatok jogilag is kötelezzék a tagállamokat, s ezt egyrészt az EBEE intézményeinek és szerveinek erősítésével, jogköreinek bővítésével lehet elérni Közbe kell vetni, javaslatainak egy része több más politikus korábbi véleményével is összecsengett, de senki sem dolgozta ki olyan átfogóan az elképzeléseit, mint a csehszlovák elnök. Például az európai biztonsági tanács (az ENSZ mintájára) gondolatát már Genscher német külügyminiszter is felvetette, aki most egyik nyilatkozatában nagyra értékelte Havel gondolatait. Ha az EBEÉ szavatolni akarja a határok sérthetetlenségét, a tagországok biztonságát, ahhoz eszközök is kellenek. Konkrétan: békealakulatok. De honnan vegyük ezeket? Onnan, ahol már vannak ilyen jól szervezett erők, s ezért támaszkodhatna az EBEÉ elsősorban a NATO-ra és a Nyugat-európai Unióra. Tény, hogy ez lehet az a pont, amellyel a nyugatiak a legkevésbé értenek egyet. Bennfentesek szerint az USA-nak nem tetszene, ha a NATO, amelyben vezető szerepet játszik, az EBEÉ ellenőrzése alá csúszna át. De valószínű, hogy a többi nyugati ország sem venné szívesen, ha a NATO ügyeibe bármilyen formában is beleszólásuk lenne az ingatag helyzetben lévő FÁKtagállamoknak. vagy a kelet-európai országoknak. A Havel-javaslatnak ez a része tehát nagyon a jövő zenéjének tűnik, de valamilyen módon mégis létre kellene hozni az európai biztonsági erőket, hogy fel lehessen oldani a mostani jugoszlávhoz hasonló patthelyzeteket. Ott a békeerök telepítését elutasító erők képesek arra, hogy rendre megsértsék a túzszünetet. s ezért az ENSZ halogatja a döntést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung például azt fejtegette, ha Európának lennének ilyen alakulatai, a jelenlegi szabályok értelmében ugyan nem lehetne őket Szerbiába küldeni, de Horvátországba igen, hogy megvédjék Szerbiától. Ezen az érven is érdemes elgondolkodni. És itt lenne az ideje, hogy az USA és Oroszország is elismerje Szlovéniát és Horvátországot, hogy előre lehessen lépni. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN F

ennáll az a, veszély, hogy még a tél folyamán ,.ózonlyuk" keletkezik az Egyesült Államok, Kanada és Európa egyes részei felett. Ezt hétfőn Washingtonban jelentette ki Michael Kurylo, a NASA szóvivője, az amerikai tudósok legutóbbi méréseiből eredő adatokra hivatkozva. „Mindenkinek aggódnia kellene, mert a helyzet rosszabb mint gondoltuk" - hangsúlyozta Kurylo. A NASA szakértői szerint annyi káros anyag koncentrálódott a légkörben, hogy az, bizonyos téli időszakokban, napi egy-két százalékos" gyorsasággal pusztíthatja az ózonréteget." H

ans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnap folytatta rövid munkalátogatását Lengyelországban. Ta-*' lálkozott Lech Walesa államfővel, majd magánbeszélgetést folytatott Tadeusz Mazowiecki volt kormányfővel, a nem kommunista ellenzék vezetőjével. Lengyel partnerével, Krzysztof Skubiszewskivel a regionális és a határ menti együttműködés fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően a német vendég találkozott a szejm és a szenátus elnökeivel, valamint Jan Olszewski kormányfővel. A

mi az ENSZ jövendőbeli szerepét, a Biztonsági Tanács bővítését és a nukleáris kérdést illeti, továbbra is véleménykülönbségek vannak a BT tagjai között. Ezt Naraszimha Rao indiai kormányfő jelentette ki, aki tegnap tért vissza Delhibe egyhetes New York-i útjáról, illetve Davosból, ahol részt vett a Világgazdasági Fórumon. Az indiai miniszterelnök Davosban és New Yorkban is óva intett az atomfegyverek megőrzésétől „egyes országokban", amelyek ezt „politikai célokkal" indokolják. India viszont nem hajlandó aláírni az atomsorompó-szerzódést, mondván: az egyezmény előnyben részesíti az öt eddigi nukleáris nagyhatalmat, és diszkriminálja a többi országot. Rao a továbbiakban figyelmeztetett rá: nehogy a kelet-nyugati konfrontációt az észak-déli konfrontáció váltsa fel. B

ili Clinton Arkansasi kormányzónak a szerelmi botránya ellenére is jó esélye van arra, hogy a demokraták színeiben induljon az elnökválasztásokon - derült ki az AP amerikai hírügynökség által a Demokrata Párt főbizottsága tagjai között végzett közvéleménykutatás eredményeiből. Az AP egyben megjegyezte: a tagok többsége még nem döntötte el, hogy kit fog támogatni a republikánusok jelöltje, vagyis a Bush elnök elleni harcban. Abban azonban egyetértenek, hogy a demokratáknak mielőbb dönteniük kell jelöltjükről, ha nem akarják elszalasztani az esélyt arra, hogy 12 év után ismét megszerzik a Fehér Házat. T

egnap Hongkong egyik menekülttáborában a repatriációra váró vietnamiak közül tizenheten megégtek, amikor a táborban véres verekedés tört ki az egymással rivalizáló bandák között. A verekedés közben tűz ütött ki a barakkokban. A helyi rendőrség szerint az összecsapás valószínűleg még több áldozatot követel majd, hiszen több mint 120 személy sebesült meg, s közülük sokan életveszélyes állapotban vannak. N

émetországban januárban 32 021 személy kért menedékjogot, ami az előző hónaphoz viszonyítva 30 százalékkal több. A bonni külügyminisztérium közlése szerint az első helyen szerepelnek a Jugoszláviából érkezett menekültek (12 573), őket követik a románok, törökök, majd a bolgárok és a Független Államok Közösségének polgárai. Közben a majna-frankfurti rendőrség arról tájékoztatott, hogy a hét végén egy csehszlovákiai kamionban 31 Fülöp-szigetit csempésztek át Németországba. Tekintettel a dagadó menekültáradatra, Rudolf Seiters szövetségi belügyminiszter ismét felszólította a parlamentet, hogy haladéktalanul tekintse át a menekültstátus gyorsabb intézéséről szóló törvénytervezetet. E

gyiptomban 14 áldozatot követelt a hamszin homokvihar, amely hétfőn 120 kilométeres sebességgel sepert végig az ország területén. A vihar több helyen megrongálta a villanyvezetéket, és a rossz látásviszonyok miatt, valamint az erős szél következtében több tucat közlekedési baleset történt. A hamszin akadályozta meg Hoszni Mubarak elnököt abban, hogy visszatérjen etiópiai látogatásáról, s igy az államfő Bahreinban talált „ideiglenes menhelyet".