Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám, szombat

1992. FEBRUÁR 29. mmmmmmmammmmmm COUSTEAU A BÖSI VÍZISZÖRNYRÖL (Munkatársunktól) - A héten Prágában járt Jacques-Yves Cous­teau francia tenger- és óceánkutató, a víz alatti kutatómunka és fényké­pezés úttörője, akinek számos könyve magyarul is megjelent. Cousteau prágai látogatásának fő célja a nevét viselő, az emberi és természeti környezet védelme érde­kében a kormányokhoz, s a világ közvéleményéhez intézett petíció népszerűsítése. A 82 éves kutató a csehszlovák^ fővárosban találko­zott Václav Havel köztársasági el­nökkel is, majd sajtóértekezleten fej­tette ki nézeteit az emberiség előtt álló legfontosabb környezetvédelmi problémákról. Cousteau irányításával a világ kü­lönböző pontjain kutatócsoportok ta­nulmányozzák például a víz hatását a civilizációra, illetve a civilizáció hatását a vízkészletre. Egy kutató­csoport a Dunával is foglalkozik, s vizsgálatait májusban fejezi be. /\ kutatás eredményeit magába fog­laló tanulmányt még az idén átadnák a Duna menti államok vezetőinek. A tanulmányban a kutatócsoport ál­lást foglal a bős-nagymarosi erőmű építésének kérdésében is. A világhí­rű kutató prágai sajtóértekezletén erről így nyilatkozott. - Bős problémája abban rejlik, "hogy rendkívül hatalmas méretű gát­ról van szó. Tanulmányunkban vála­szolni szeretnénk a kérdésre: Mire használható fel a Duna? A Duna vize ugyanis különböző, sokszor el­lentétes módszerekkel hasznosítha­tó. A Duna vize lehet ivóvízforrás, alkalmas öntözésre, halászhatnak benne és felhasználható villany­energia-termelésre. A Duna vize ha­józható, s turisztikai és más célokra is felhasználható. Ezek, ha bizonyos egységként kezeljük őket, pozitív te­vékenységek. Ám, ha közülük csu­pán egyet túlfejlesztünk, akkor meg­történhet, hogy káros hatással lesz a többi tevékenységre. Cousteau szerint a bősi terv kivi­telezése megfelelő előzetes tanul­mányok nélkül történt, s az építke­zést megelőző tanulmányok nagyon felületesek voltak. Bős legnagyobb problémája az építkezés gigantikus mérete, amely szükségszerűen ki­hat az egész térség hidrológiai vi­szonyaira. (sm) MJSSÚ* HAZAI KÖRKÉP NÉPBANKOK RENDSZERE NÁLUNK IS (Munkatársunktól) - A hazai bankrendszer egyre szélesedő pa­lettájának bizonyára új színfoltja lesz a Pozsonyban március 2-án fiókot nyitó Népbank, amelyet száz száza­lékos osztrák tőkerészesedéssel, 300 millió korona alaptőkével, az immár 70 éve működő osztrák Nép­bank-rendszer mintájára a Volks­banken ÁG bankcsoport hozott létre. Az alaptőkét 60 ezer darab 5 ezer korona névértékű részvény kibocsá­tásával fedezik, ezeket elsősorban a hazai kis- és középvállalkozóknak kínálják fel. Amint azt a megnyitó előtt tartott sajtóértekezleten a Robert Mädl, a Volksbanken AG vezérigazgatója elmondta, a Népbank kisiparosok­nak és vállalkozóknak, valamint a magánszemélyeknek egyaránt komplex banki szolgáltatásokat kí­nál, a számlavezetéstől kezdve a pénzügyi tanácsadáson át a hitele­zésig. Mindehhez felhasználja az osztrák bankrendszer tapasztalatait és a legmodernebb számítógépes rendszert, amely biztosítja a szolgál­tatások azonnali megvalósításának lehetőségét. Az induló Népbank, amely a hazai viszonyokat tekintve rekordidő (négy hónap) alatt jutott el a nyitásig, a ké­sőbbiek során szeretné kiépíteni Szlovákiában is a Népbankok háló­zatát. Szolgáltatásaikban elsősor­ban a minőségre helyezik a hang­súlyt. Amint megtudhattuk, az igé­nyeket egyéni szempontok szerint fogják elbírálni. Peter Turek, a Nép­bank szlovákiai menedzsere szol­gáltatásaik között a pénzügyi tanácsadás mellett az Euro-kártyák bevezetését is említette, amely vél­hetően a legkeresettebb szolgáltatá­saik közé tartozik majd. A hétfőn nyitó bank meglepetéssel várja az első látogatókat. -tszi­A NEMZETISEGEK PROBLÉMAI IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉGGEL AZ SZDSZ SZLOVÁKIÁBAN TÁRGYAL (Munkatársunktól) - Szlovákiai tárgyalásaik kapcsán Pozsonyban, a Magyar Polgári Párt székházában tegnap sajtótájékoztatót tartottak a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének képviselői. Magyar Bálint országgyűlési képviselő pártjuk történetére visszate­kintve elmondta, hogy az SZDSZ a Demokratikus Ellenzék Mozgalmából formálódott párttá, s politikájának filozófiája is innen ered. REFLEX Szoros kapcsolatokat tartott fenn a Charta 77-tel s a csehszlovákiai ellen­zékkel. Hangsúlyozták, hogy az SZDSZ egyik legmarkánsabb jellemzője az egye­ni és kisebbségi jogok következetes vé­delme. Ezt bizonyítja a tény is, hogy az SZDSZ jóvoltából először kerültek az or­szággyűlésbe a cigányság, a német és a horvát kisebbség képviselői. Emlékez­tetett arra, hogy a parlamenti választások­ból az SZDSZ a második legerősebb politikai erőként került ki, s a legjelentő­sebb ellenzéki pártot képviseli. A helyha­tósági választásokon a Fiatal Demokraták Szövetségével közösen szerepeltek, és a polgármesteri tisztségek több mint 80 százalékát szerezték meg. Magyar Bálint a jelenlegi magyarorszá­gi belpolitikai helyzetei jellemezve, előnynek mondta, hogy országukban a többpártrendszer már jóval a rendszer­váltás előtt létrejött, ami felgyorsította a demokratizálódás folyamatát. Ennek tudható be, hogy a választások megbíza­tási időszaka - a csehszlovák gyakorlattal ellentétben - négy év. Az SZDSZ Csehországban a Polgári Mozgalommal és Václav Klaus Polgári Demokrata Pártjával tart fenn szorosabb kapcsolatokat. Szlovákiában természetes partnerüknek az MPP-t tartják, amelyhez nemcsak nyelvi, hanem politikai rokonság is fűzi őket. Bős-Nagymaros problémáját a nem éppen közkedvelt kérdések közé sorolták a magyar vendégek. Hangsúlyozták, hogy nem szabadna - bármilyen döntés szülessen is -, hogy az ügy megmérgez­ze a két ország kapcsolatát Sokkal fonto­A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 2811/91 Sinčák Andrej, 1923. 10 12., meghalt, Zempl. Kopčany (Szam­borg) 2813/91 Szűcs Béla, 1926. 12. 8., meghalt, Királyhelmec (Dombasz) 2814/91 Szirovecz János, 1907. 7. 7., Boly (Sztalinov) 2816/91 Slatina Dezider, 1908, 4. 19., Dulovce (Kijev) 2817/91 Székely Károly, 1905. 9. 14., meghalt, Igló (Dombasz) 2818/91 Szitás József, 1927. 2. 2., Zsigárd (Kirovobad) 2819/91 Szép István, 1922. 12. 3., Szalka (Izsevszk) 2820/91 Szúnyog Géza, 1906. 6. 21., Királyhelmec, meghalt a SZU-ban (Szambor) 2824/91 Szoksányi Béla, 1905. 9. 5., meghalt, Pózba (Alekszejevka) 2825/91 Szűcs Sándor, 1897. 5. 9., meghalt, Ladmóc (Nyikotovka) (Folytatjuk) ELLENZEKI BULVÁRLÁP Hetek óta nem olvashattuk Jerguš Ferko publicista írásait a Prácá­ban Pedig megszoktuk dolgozatait, amelyek Írása során tinta helyett vitriollal vegyített epét használt, és 10 eset közül legalább 10-ben a szlovákiai magyarokat vette célba. Egyéb esetekben a dél-szlová­kiai szórványban élő államalkotókat védelmezte a magyar elnyomás­sal szemben. Már majdnem azt írom, hogy hiányzott J. F. kolléga publicisztikája. Találgattam: Diplomatának ment? Netán lelkigyakor­latot tart, és irányt készül változtatni? Tegnap kiderült, hogy nem találtam el, mi történt. Az történt, hogy az egyébként nagyon jól felkészült hírlapíró lapot alapított. A címe: Koridor. Ami magyarul azt jelenti, hogy: folyosó. A Manderla előtt a rikkancs ezt ordította a fülembe: Korrrrídoór! Máma ingyér, holnap pénzért! És igaza volt. Az új, 119 999 példányban kinyomtatott napilapot (nulladik számról lévén szó) ingyen osztogatták a nagyér­deműnek. Itt van előttem az íróasztalon, szemezgetek a cikkekkel, és felteszem a kérdést: merre vezet ez a folyosó? Lapindító vezércikké­ben Jerguš Ferko azt írja, hogy szükség van erre a lapra, mert a novemberi forradalom után bizonyos idö elteltével vagy pártosko­dásra adták fejüket a szerkesztőségek, vagy elmerültek a bulvár­szemlélet mocsarában. Igaza van. Csak megfeledkezett arról, hogy nemcsak pőrére vetkőztetett lányok viselt dolgainak szellőztetésével, nemcsak impotens politikusok ágybéli történetével lehet bulvárlapot csinálni. A bulvárlapnak, a klasszikus hormonpezsditő nyomdaipari terméknek van egy előnye: nem állítja magáról, hogy hitbuzgalmi folyóirat, vagy azt a benyomást sem igyekszik kelteni, hogy mondjuk a mélyszántásról, vagy a vaskohászatról tartalmaz akadémiai szék­foglalót. A klasszikus bulvárlap a test altáját veszi célba, és nem azt a testrészt, ahol az ész székel. Lényegesen rosszabb a helyzet, ha egy lap - tördelését, cikkcí­meit, szerzői gárdáját és a publicisztikai mondatszerkesztést illetően - komolyságot színlel, majd végiglapozása után kiderül, hogy: ez is bulvár. Politikai bulvár, amely csak abban különbözik a szexbulvártól, hogy unalmasabb. Már hogyne lenne unalmas, ha még töményebb benne a nacionalizmus, még nyaklónélkülibb benne a szociális demagógia, mint bármelyik más nemzeti színezetű és „fokozott szociális érzékenységű" szlovákiai sajtótermékben Dr. Jozef M. például egy ankétban arra a hallatlan igazságtalanságra figyelmeztet, hogy Pöstyénböl Ausztriába Prágán keresztül lehet csak telefonálni. Hogy az államjogí elrendezéssel kapcsolatos orientációja se marad­jon titokban az új lapnak, egy poprádi villanyszerelő arra a kérdésre, hogy mit kellene elsősorban megváltoztatni, a következőt válaszolja: „Elsősorban ki kell hirdetni Szlovákia önállóságát". Meglepő módon egy pozsonyi könyvtáros is ugyanezt válaszolja: „önálló Szlovákia kell nekünk". Az idézetek forrása: a Koridor. A főszerkesztő utólagos engedelmével én ellenzéki bulvárlapként értelmezem a Koridort. Aminek nagy jövője lenne, ha nem lennének nyakunkon a választások. A választások, amelyeken - ez már nyílt titok - a nemzeti orientációjű erök többséget szereznek Szlovákiában. Csak arra vagyok kíváncsi, hogyan oldja meg ezután a szerkesztő­gárda az ellenzékiség kérdését. Mert csak végig kell lapozni a nulla­dik számot, és nem marad aziránt kétség, hogy az irányvonal nemzeti és még nemzetibb. A mérsékeltebb hangnemet Jerguš Ferko képvi­seli (!), de ott van a szerzők között például Dušan Slobodník is. Csak úgy sistereg csehellenes mondataiból a gyűlölet. A kilátásba helye­zett szerzőgárda névsorában a következő tételek szerepelnek: Cuper, Kunc, Markuš, Mečiar. Arra azért kíváncsi vagyok, mennyire lesz ellenzéki Jerguš Ferko lapja a választások, a nemzeti vonal esetleges diadalmas győzelme után. Hogy a hatósugarat illetően magasra állította a mércét, azt a nulladik szám már ismertetett példányszáma is mutatja. Mintha megfeledkezett volna róla, hogy Szlovákiában már minden hely foglalt a hejszlovák sajtóirányzat palettáján TÓTH MIHÁLY E gy ideje nyugtalanító tüneteket kez­dek észlelni magamon: már-már úgy jár az agyam, akár a viccbeli Mórická­nak, akinek az égadta világon mindenről csak az jut eszébe. Fúrói, fáról, mákoska­lácsról, mozdonyról és lyukastégláról. Még a szökőév szökőnapján is, ami igazság szerint ma lenne, az Elemérek nagy bána­tára, akiknek a naptár szerint csak négy évenként jut névnap. Azért ne sajnáljuk őket nagyon, mert - utána néztünk - jut nekik még ezen felül vagy öt; majd bolondok lennének pont a mai napon elemérezni. Szóval, mindig ugyanaz. A közelgő vá­lasztások és a nagy próféta jut eszembe állandóan: az év férfija, politikusa, bazaltba faragott benjáminja, aki úgy kapdos a mik­rofon után, mint kutya a légy felé, hogy bárdolatlan humorával ecsetelje, kit hogyan fog fenéken billenteni, ha úri kedve úgy tartja. Úgy túnik, komolyan is gondolja, s nagy vehemenciával rugóztatja az ízülete­it, a fél nemzet olléja kíséretében, a másik felének csöndes beletörődése mellett, mert­hát megszoktuk már, hogy a többség az többség, az egy ember az semmi, lepke­szellentés, mint kollégám mondaná. Nem is attól tartok igazán, amit a nagy Mágus Ígérget, hogy választási győzelme esetén az újságírókkal kezdi a sort, hanem, ami aggasztó, az a tömeg hiszékenysége. Más, a történelemből elósejlő mágusok ké­pe jut eszembe, akikről szintén azt tartotta a közhiedelem, hogy nagyobb a füstjük mint a lángjuk, aztán, késő bánat, eb fájdalom, kapkodhatták a lábukat a hiszékeny népek. Dehát tulkok vagyunk mi, hogy soha nem okulunk? Istenem, be jó a mézesmadzag után loholni, akinek madzagra sem futja lassan, s akinek az sem adatott meg, hogy kitépje lapjait a nagykönyvből, mint exbelügymi­niszter uramnak! S aki a kétes múltból még önreklámot is képes fabrikálni. Megélt már SZÖKŐÉV ócskább trükköket is ez a szegény, szeren­csétlen történelem; soványabb ígéretekkel is mennybe korcsolyáztak szerényebb ké­pességű megváltócskák. A nagy próféta legújabb ígérete, hogy majd ók megtorpe­dózzák a földtörvényt, csak szavazzatok miránk, bogárkáim, majd mi megmutatjuk ennek az izgága népségnek! Úgy visszacsi­nálunk mindent, hogy csak úgy zörög! Pedig, ha tudná öprófétasága, micsoda kisded terveket szőnek a háta mögött egye­sek! Majd ő elvégzi a piszkos munkát, dörzsölik a kezüket, kikaparja nekünk a gesztenyét, aztán jövünk mi, s a mór mehet. Balga álmodozás! Nem vagyok igazán borúlátó, sem hisz­tériás természetű, de valahogy nem áll mosolyra a szám, ha szökőévünk júniusára gondolok. Mert mi várható a legjobb eset­ben is? Félbalos-félnemzeti menetelés, esetleg keresztényi türelembe öltöztetett A m SiSií:;-: Ilii ŕíäis-; mMmm : : 1111 iiip' lip' ködevés. Legatyásodott demagógia, a régi és még régebbi hintáslegényekkel. Nos, mégiscsak borúlátó vagyok. Hogyan is írta Kusý prof nyolcvanegyben? Vagy a nemzeti adósságunkat egyenlítjük ki, vagy az új Európa újabb törekvései felé kanyarodunk (idézet szabadon). Ám legyek borúlátó. Legalább nem fogok csalódni, mint a széles mosollyal várako­zók, akik az új cárok épülő szobrainak döngölik az alapokat, s a régi nóta szerint a szudétanémetektól félnek s nem a keleti „lénytől". S nem fogok csalódni, mint a né­miképp átvert magyar választópolgárok, akiknek senki sem súgta meg, hogy a nagy próféta mellett már varrják a kispróféta kisebbségi miniszterhelyettesi talárját, mert nekünk kormányközeiben kell lenni, ha az ég leszakad is. így tessék majd voksolni, Pista bácsi, szökőév júniusában, de előbb nem ártana megkérdezni a magyar szabó­legényeket, ki adja a tűt meg a cérnát, hogy ilyen fene biztosak a dolgukban. erény javaslatom lenne, álomnak ^JáĹ sem utolsó: ma kellene megejte­ni a választásokat, szökőnapon, hogy az eredmény csak szökőévben lehessen érvé­nyes. Mert a négy év között, ugye, van még három, s azalatt szökhetünk nyugalmasabb vidékekre, polgáribb akolba, ahol nem Ígér­getnek sem nemzeti malasztot, sem szoci­álkarnevált. Mert lehet, hogy ezen a szökó­nyáron a talaj szökken ki a lábunk alól. KOVESDI KÁROLY sabb közös célok kötik össze a két orszá­got. Álláspontjuk lényege Bőssel kapcso­latban: ez a beruházás mind gazdasági, mind ökológiai szempontból elhibázott. Á háromoldalú szakbizottság állásfoglalá­sáig az 1977-es szerződés keretein túl­menő munkálatokat a csehszlovák olda­lon le kell állítani, s közös megegyezéssel felül kell vizsgálni a szerződést. Ha a szlo­vák fél mégip folytatná a munkálatokat, s a hajózási útvonalat megváltoztatná, az nemzetközi következményekkel járna. Magyarországot arra kényszerítené, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz forduljon Podkonitzky István az SZDSZ-nek nemzetiségek problémái iránti érzé­kenységről, a kisebbségek jogainak kö­vetkezetes védelméről szólt. Elmondta, hogy tavaly az együttélés közös problé­máiról, pártjuk Budapesten magyar-szlo­vák szimpóziumot szervezett, amelynek folytatása a közeljövőben Pozsonyban lesz. Az SZDSZ támogatja a kisebbségi törvény elfogadását, és szorgalmazza Magyarországon a kisebbségi önkor­mányzatok létrehozását. Az Új Szó kérdésére válaszolva Pod­konitzky István tájékoztatott a múlt hét végén az olaszországi Triesztben lezajlott nemzetközi konferencia tapasztalatairól. A tanácskozás fő célja a nacionalizmus terjedésének megakadályozása, illetve Nyugat-Európa konkrétabb segítségnyúj­tásának meggyorsítása volt. Az SZDSZ küldöttség csütörtökön Du­naszerdahelyen járt, s a hét végén az MPP-vel és más szlovákiai pártokkal folytat megbeszéléseket. (zsár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom