Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám, péntek

1992. FEBRUÁR 28. . ÚJSZÓ* KALEIDOSZKÓP 10 SZERINTEM ÍGY IS LEHET! A személyi igazolványom több mint egy éve lejárt. Azóta munkahe­lyet változtattam, munkanélküli vol­tam, segélyen éltem, a takarékpénz­tárból kölcsönt vettem fel, s nem egy hivatalos ügyet intéztem el érvényte­len személyivel. Állampolgári köte­lességem tudatában, lelkiismeret­furdalást érezve, többször is el akar­tam menni a rendőrségre meghosz­szabbítatni, de-féltem. A régi rossz tapasztalatok emlékei ott motoszkál­tak bennem. Végül is rászántam magamat. A rendőrségen ötödmagammal vá­rakoztam. S váratlan fordulat történt. A sorban az első, egy más ügy kapcsán megjegyezte, hogy több mint egy hónapja lejárt a személyije. Az ősz hajú rendőr szólt, hogy mind­járt meghosszabbítja. Erre fölbáto­rodva húztuk elő mind a négyen személyi igazolványainkat, hogy ne­•künk is lejárt, szeretnénk meghosz­szabbíttatni. - Tessék ideadni - hangzott a válasz - ma már vagy kilencvenen voltak itt hasonló ügy­ben. Tudom, a vagyonjegykönyv pontjainak befektetésénél szükség van rá. Lám, igy is lehet az ügyféllel bán­ni. Az illető rendőr nevét és rangját nem tudom, de ha elárulom, hogy az eset Galántán történt, bizonyára lesznek, akik ráismernek. Morvay Béla IPOLY MENTI PALÓC ALAPÍTVÁNY Losoncon jegyezték be az Ipoly Menti Palóc Alapítványt, melynek létrehozói a Galka Kultúrcentrum magánintézmény és a Csemadok Losonci Területi Választmánya. Az alapítvány célja a palóc régió egységének, történelmi öröksé­gének a megőrzése, a nemzetisé­gi iskolaügy, kultúra és az ezzel összefüggő településfejlesztési program támogatása. Hatásköre a történelmi Nógrád vármegye terü­letére terjed ki. Az alapítvány tevékenységéért a kilenctagú kuratórium felel, amely 1992. február 4-én tartotta első ülé­sét, melyen többek között megvá­lasztotta az elnököt, a szervezőtit­kárt és a számlavezetőt. Az alapít­vány vagyona közadakozásból áll össze. A támogatók a következő bankszámlára utalhatják át adomá­nyaikat: Investičná banka pobočka Banská Bystrica, pracovisko Lu­čenec, Masarykova 7. - 26232942/ 0520 MHB Rt. Salgótarjáni Igazgató­sága 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15.-370-97521-7715 • 1992. február 28-án ünnepli 55. szüle­tésnapját Szalai Antal Nemesócsán. E szép ünnep alkalmából sok szeretettel köszöntjük, s jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk. Felesége, fia, lá­nya és veje UF-358 • Eladó 5 darab 20x6 m-es fóliakonst­rukció, darabja 3000 korona, ezenkívül egycolos csövek központi fűtéshez. Ér­deklődni személyesen hétvégén. Csata, Sov. armády 179/279. Ú-582 • Eladó piros, mély Liberia babakocsi. Cím: Csápai Júlia, Krížna 12., 931 01 Šamorin. Ú-593 • Eladó 7 méter hosszú nyitott vándor­méhészkocsi 25 családdal. Érdeklődni esténként a 28-30-as telefonszámon le­het Komáromban. Ú-594 • Eladó jó minőségű darált csípős és édes fűszerpaprika, továbbá nagyteljesít­ményű szivattyú. Telefon: 0709/968-172. Ú-595 • Eladó régebbi családi ház telekkel Apácaszakállason, a Dunaszerdahelyi já­rásban. Érdeklődni a 35-ös házszám alatt lehet. Ú-596 • Eladó holland paradicsompalánta (Pris­ka, Dario, Vivia). Cím: Tomášov, Hlavná č. 50 Ú-611 • Eladó 3-7 hónapos kaviárcsiga te­nyésztálakkal, 80 kg 0,5 mm-es DURA­FOL. Tel.: 07/833 254 Ú-621 MÚZEUM A MÉLYBEN VÍZ ALATTI KUTATÁSOK A FÖLDKÖZI-TENGEREN Néhány éve címlapon közölték a világlapok, hogy Robert Ballard, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa és kutatótársai megta­lálták a századelőn elsüllyedt Titanicot és a náci flotta egyik büszkesé­gét, a második világháborúban az angolok által hullámsírba küldött Bismarck csatahajót. Kisebb szenzációt keltett - pedig ugyancsak szép siker hogy ugyanez a kutatócsoport tavaly, a New Scientist közlemé­nye szerint, a Tirrén-tengeren, 800 méter mélységből a felszínre hozta egy, a 4. században elsüllyedt hajó rakományából származó amforák tömegét. ÉVENTE SZÁZAT Roppant értékesek az ilyen mélytengeri leletek, felkutatásuk és felszínre hozataluk azonban túlsá­gosan drága, és különleges techni­kai felszerelést igényel. Ezért a ten­geri archeológia igazi „vadászterü­letp" inkább a sekélyebb tenger­mélységekre korlátozódik, amelyek a szokványos könnyűbúvár, de min­denképpen olcsóbb felszerelésekkel viszonylag veszélytelenül elérhetők. Itt is „nagy fogásokra" van kilátás, hiszen például a Földközi-tenger partmenti vizei az ókor emlékeinek szinte kimeríthetetlen tárháza. Az egykori legénység felszerelése, az utasok használati tárgyai és a rako­mány maradványai, amelyek az elsüllyedt kereskedelmi hajók ron­csai között rejtőznek, bepillantást nyújthatnak a görög-római, sőt a még régebbi civilizációk életébe, kereskedelmi tevékenységébe. Jelenleg évente mintegy száz el­süllyedt ókori hajóroncsot fedeznek fel, és a víz alatti régészet körülbelüi három évtizede alatt a leletek száma már jóval meghaladta az ezret. A legtöbbet a búvársport megszál­lottjainak lehet köszönni. De sajnos, a sírrablók példájára megjelentek a kincseket ígérő partokon a búvár­ruhás roncsrablók is, akik alaposan megdézsmálják, szakszerűtlenül fel­dúlják a régészeti értékeket. (1971­ben egy szigonyos békaember Ria­ce közelében az 5. századból szár­mazó két embernagyságú bronz­szobrot és egy csodálatos, ugyan­csak bronz Poseidon szobrot fede­zett fel, amely ma már az athéni múzeum büszkesége.) A roncsok sokszor hű képet ad­nak az ókori technika színvonaláról. Egy szivacshalász például egy i. e. 1 századból származó hajóroncs maradványai közül hozta felszínre az „Antikythera-számítógépet", ezt az azóta sokaktól megcsodált, fo­gaskerekes bronz számoló szerke­zetet, amelyet valószínűleg a navi­gációhoz használtak. Nemcsak a fémtárgyak, hanem másféle anya­gok is konzerválódhattak a tenger mélyén, még szerves maradványok is, például hajógerendák, persze HIRDESSEN a Uasamap Minden héten legalább százezren olvassák LEHETŐSÉG EGY BIZTOS ÜZLETHEZ! Riasztóberendezések forgalmazása! - mérnökök, szakemberek, valamint villanyszerelők jelentkezését várjuk. Cím: TKD Elektroník, Trnavské Mýto 1 (Dom ROH) tel.: 07/671 50, 652 00, 621 16 ,ax:671 4 8 ÚP-354 csak ott, ahol nem nyüzsögnek a fú­róférgek és a fát károsító egyéb parányi lények a mélyben. A régé­szek már körülbelül 200 olyan hajó­roncsról tudnak, amelynek teste, ge­rendázata részben megmaradt. Még érdekesebb felvilágosítással szolgálhatnak a fedélzeten egykor szállított rakományok maradványai. Nemrég a törökországi Ulu Burun közelében összehajtogatható írótáb­lácskára bukkantak egy i. e. 14. századi hajóroncsban. Egy, az i. e. 6. században elsüllyedt etruszk ha­jóról mérőkörző, tolómérce kerül elő. Egy i. e. 1. századi római roncsból pedig sok tucatnyi lepecsételt üveg­fóliát hoztak fel, amelyek tartalma sértetlenül megmaradt; alighanem orvosi ládikából valók. BOR- ÉS OLAJSZÁLLÍTMÁNYOK A leggyakoribb leletek a kereske­delmi hajókon szállított amforák, amelyek gyakran tartalmaznak élel­miszer- vagy más maradványokat. Az amforák méretéből, alakjából, összetételéből viszonylag pontosan következtetni lehet arra, hogy hol készítették őket és milyen korban. Üvegtárgyak is előkerülnek olykor; egy 3. századi római hajón üvegvá­zákat találtak. A kőrakományok rendszerint oszlopok, pecsét- és malomkövek, valamint szarkofágok voltak. De nyersanyagok és fo­gyasztási cikkek is találhatók az áru­cikkek között, például elefántcsont, szemestermények, sertéscsontok (annak bizonyítékaként, hogy disz­nóhúst is szállítottak), különböző fé­mek, bronz és rézrudak. Az eddig felfedezett roncsok több mint egyharmadának kora az i, e. 4. századtól az i. sz. 5. századig datál­ható. S ez nem véletlen. Azt jelzi, hogy a rómaiak ekkor, főleg e perió­dus első felében terjesztették ki ha­talmukat Itálián túl Szicíliára, Galiá­ra, az Ibériai-félszigetre, Észak-Afri­kára és a Kelet egy részére. Sokáig zavartalanul folyhatott a hosszú távú kereskedelem a Földközi-tengeren, nem veszélyeztették kalózok vagy tengeri csaták a szállítmányokat. Özönlöttek Rómába a keleti fűsze­rek, cirkuszi állatok, Szicíliából, Egyiptomból, Hispániából, Észak­Afrikából gabona, olívaolaj és más élelmiszerfélék érkeztek. A váza- és falfestmények arról is hírt adnak, milyenek lehettek a kora­beli gályák vagy inkább lélekvesz­tők. Legtöbbjüket evezőkkel kormá­nyozták, és kis négyzet alakú vitorlá­juk volt. Könnyű épitésűek lehettek, és nem nagyobbak egy mai vitorlás­nál. így érthető, hogy maradványaik gyorsan elpusztultak a tenger mé­lyén. Csak egyetlen olyan roncsról tudunk, amely a modern kormegha­tározási módszerek szerint i. e. 2000 előttről származik. A görög Dhokosz sziget sekély parti vizeinek mélyén nyugszik. Sok száz kis cserép­edényt szállított, amelyek i. e. 2500 körül készülhettek, és egy kőből ké­szült horgony is volt rajta Az i. e. 1500 utáni időszakból, tehát a kései bronzkorból származó leletek már pontosabb képet adnak azokról a civilizációkról, amelyek lét­rehozták őket. Egy 1960-ban Cape Gelydoniánál feltárt és i. e. 13. szá­zadból származó hajó fő szállítmá­nya 25 kilogrammos réztömbök és ónrudak voltak, vagyis a bronz alap­anyagai. A fémtömböket és az ugyancsak előkerült bronz szerszá­mokat valószínűleg Cipruson öntöt­ték, a hajó pedig egy szír-palesztin vándor fémkereskedő tulajdona le­hetett. Egy kanaanita kereskedő 1983­ban felfedezett rakománya mükénéi, ciprusi és közép-keleti cserépedé­nyekből, réz- és cinkrudakból, bronzszerszámokból (balta, véső, fúrófej, fogó) állt, s pecsétek, tőrök, nyílhegyek, borostyán-, csont- és fa­jansztárgyak, valamint arany éksze­rek is voltak a leletek között. A hajó konyhájából és edényeiből követ­keztetve négy-öt legénysége lehe­tett. Mindez azt mutatja, hogy már a görög-római hajózás virágkora előtt több mint ezer évvel élénk ten­geri kereskedelem színtere volt e térség. A későbbi századokból etruszk amforák, bort és olívaolajat tartalma­zó görög cserépedények, kis kenő­csös és parfümös agyagtégelyek, a pénzérmék előfutárának tekinthető rézdarabkák kerültek elő a kor hajói­nak roncsai közül. Egy részüket ox­fordi kutatók hozták a felszínre 1982-1986 között. A civilizáció ma­gasabb fokáról tanúskodnak a lele­tek között talált nagyszerű bronzsi­sakok, nyílhegyek, fém írótáblák, já­tékok, díszes fafaragványok, külön­féle berakásos bútor- és fúvóshang­szer-maradványok stb. is. Az i. e. 4. századtól egyre több az amforákkal telezsúfolt hajóroncs, je­léül annak, hogy fellendült az Égei­tenger térségéből és Itália nyugati partvidékéről kiinduló kereskede­lem. Szicíliában és Itáliában virág­zásnak indult a bortermelés, s így sok borral telt amforát szállítottak távoli vidékekre. De csakhamar je­lentkeztek a vetélytársak: a gall és a katalóniai bortermelők. Majd az i. e. 1. századtól mintegy 200 évre túlsúlyba kerültek az Ibériai-félsziget provinciáiból kiinduló bor-, olaj- és halszállítmányok. (Róma olajigényé­re jellemző: az örök város környékén mintegy 40 millió kiürített és „eldo­bott" amforából álló, 50 méter ma­gas dombot találtak, amelynek köb­tartalma 6 millió tonna olajnak felel meg.) TÍZEZER AMFORA Az 1. és 2. században fellendült római borexport eredményeként megjelennek a korabeli kereskedel­mi „hajóóriások". A mai Toulon kö­zelében egy 35 méter hosszú hajó­roncsra bukkantak Aix-en-Provance egyetemének kutatói; a hajó körül­belül 400 tonna bort szállíthatott, legalább 6000 amforában. Olasz ré­gészek pedig Albagena közelében tízezer amforát szállító hajó marad­ványait találták meg. Egyébként a kereskedőhajók nagy száma is azt mutatja, milyen gazdagok voltak az itáliai földbirtokosok, tudniillik ők vol­tak a legtöbb hajó tulajdonosai. Egyikük neve, Sextus Arrius, az am­forákba pecsételve fenn is maradt. A 2-től az 5. századig fontos am­foraszállító hajóútvonal vezetett a Messinai-szoroson át, ahol az alat­tomos sziklazátonyok és erős szelek sok afrikai és keleti hajó pusztulását okozták. Az egyik közülük valószí­nűleg Tunéziából vitorlázhatott Ró­ma felé, s a délkelet-szicíliai partok közelében hajótörést szenvedett. Nagy, henger alakú, afrikai eredetre valló amforái gyantával voltak lezár­va, valószínűleg halkészítményeket tartalmaztak, de a hajó olajat és vasat is szállított. Egyik vége, ahol a konyha is volt, szinte sértetlenül megmaradt. Cseréppel volt borítva, középen téglából és kőből épült tűz­hely állt, körülötte agyagedényeket, kancsókat, tálakat, üvegeket, agyagból készült olajlámpácskákat, a gabona őrlésére vagy összezúzá­sára szolgáló kőmozsarat találtak. De a legkülönösebb lelet, amely e hajóról származik, három bronz­szike. Úgy látszik, az egyik utas szemsebész volt. Még rengeteg régi roncs hever a sekély és mélyebb tengerek fene­kén: egy napjainkig alig-alig feltárt óriási múzeum ez, s még sok megle­petéssel szolgálhat a régi kultúrák kutatóinak. (HM) Ismeri On § fä ^ a komáromi U IrS Sí SS Sí JEDNOTA fogyasztási JEDNOTA szövetkezet által gyártott Ü UP-303 Kóstolja meg. Minden italhoz kitűnő i Tehát mindegy, mit iszik: ez az italkísérő mindig kellemes érzést vált ki. Érdeklődjenek a komáromi 624-86-os vagy közvetlenül a gyártónál a pati 985-29-es telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom