Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám, péntek

1992. FEBRUÁR 28. UÚJSZÓM ALÁÍRTÁK A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉST HIREK-VELEMENYEK (Folytatás az 1. oldalról) rágoztatásában, a bűnözés és a ter­rorizmus visszaszorításában. A szerződés ratifikálásához szük­séges, hogy annak szövegét mind a két állam parlamentje is elfogadja. (Munkatársunktól) Körülbelül 200 külföldi és hazai újságíró vett részt tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyet a cseh­sziovák-német jószomszédsági és együttműködési szerződés aláírása után, a prágai vár Spanyol Termében tartott Václav Havel és Helmut Kohl. Bevezető bestédében a szövetségi kancellár elmondta, hogy a szerződés célja ugyan az, hogy közösen formáljuk a jövőnket, nem akarunk azonban a múlt­ról sem megfeledkezni. Hangsúlyozta, hogy tudatában van annak, milyen nehéz­ségekkel kell hazánknak megküzdenie a piacgazdálkodásra való átmenet során, hiszen ugyanezt élték át ók is az új szövetségi tartományokkal való egyesítés után; egyúttal azonban arról is biztosította a jelenlévőket, hogy Németország min­den erejével támogatni fogja Csehszlová­kiát abban, hogy mielőbb visszatérhessen Európába. Helmut Kohl a sajtótájékoztató során, de az aláírást követő rövid beszédében is kitért a szerződés ellenzőire. Elsősorban hozzájuk intézett üzenetként fogható fel, hogy kijelentette: egész Európa bízik ben­ne, hogy a kontinens közepén élő néme­tek, csehek és szlovákok a békés egymás mellett élés példaképei lesznek, és hogy mindhárom említett nemzet fiainak el kel­lene fogadniuk ezt a kihívást. A szerződés aláírása elleni hazai tün­tetéssorozatra vonatkozó kérdésre Vác­lav Havel elmondta, hogy a tegnapi prágai tüntetésnek szerinte ugyan familiáris han­gulata volt, de ez nem jelenti azt, hogy lebecsülné a hasonló jelenségeket: igyek­szik elemezni és megérteni őket, és úgy véli, hogy tudja, milyen erők és milyen okoktól vezérelve állnak mögöttük, (kajó) Délután Helmut Kohl és Marián Čalfa húsz percig négyszemközt tanácskozott, majd a megbeszélést a két ország kül­ügyminiszterei, Jirí Dienstbier és Hans­Dietrich Genscher társaságában folytat­ták. Kohl kancellár kijelentette, hogy az aláírt szerződést nagy jelentőségűnek tartja, de egyetértett Marián Čalfa ama véleményével is, hogy néhány pontját még pontosítani, részletezni kell. Külön­ben az egyik küldöttség tagjai sem foglal­koztak a szerződés elemzésével. Marián Čalfa megköszönte az NSZK eddigi segítségét, és kifejezte reményét, hogy a jövőben is számíthatunk a támo­gatásra. Megemlítette: határainkon a te­herforgalommal sok a probléma, hossza­dalmas az ügyintézés, ami nehezíti a két állam közti - illetve a más államokkal való - árucserét. Kohl kancellár megígérte, hogy a kérdéssel foglalkozni fog. Este Kohl kancellár Miloslav Vlk ér­sekkel és František Tomášek bíborossal találkozott, majd Rudolf Battékkel és Milan Šútoveccel, a parlament alelnökei­vel folytatott eszmecserét. Prágai prog­ramját ünnepi vacsorával zárta, melyet Václav Havel rendezett a tiszteletére. TUDATOS FÉLRETÁJÉKOZTATÁS (Munkatársunktól) - Annak ellenére, hogy a kisebbségi pártok számára kelle­metlen következményekkel járhat a vá­lasztási törvény módosítása, képviselőink mégis jóváhagyták. Tudják ugyanis, hogy a leendő parlament és kormány működő­képessége fontosabb mint a pártérdekek - többek között ezt mondotta el Gyu­rovszky László, a Magyar Polgári Párt ' szóvivője a tegnapi sajtótájékoztatón. Az újságírók kérdéseire válaszolva el­mondotta, hogy az államjogi szerződés milovyi szövegezését, annak bizonyos el­fogadhatatlan és problémát jelentő része­itől eltekintve, elfogadhatónak tartják, és a tárgyalások folytatását szorgalmazzák. Amennyiben ugyanis nem folytatódnának a tárgyalások, az alkotmányos utat meg­kerülő megoldások is teret kaphatnának. A szóvivő bírálta a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom képviselőit, mert azt állítják, hogy a földtörvény módosítása lehetőséget ad a nagybirtokosok kárpót­lására. Gyurovszky László szerint ez tu­datosan téves információ, mivel a nagy­birtokok kérdése már az első földreform­kor megoldódott. A földtörvény DSZM általi hibás értékelését tudatos dezinfor­mációnak tartja, hiszen közel egy év alatt tisztázódhattak volna a félreértések, főleg a szlovák érdekekkel kapcsolatban A magyarok kárpótlása ugyanis a jelen törvény szerint nem sérti a dél-szlovákiai szlovákok érdekeit,mert ezt az inkriminált jogszabály 12. paragrafusa meggátolja. -lovász­GORBACSOV, A KOMMENTÁTOR Mihail Gorbacsov volt szovjet el­nök rendszeresen ir majd cikkeket a Bunte cimü német folyóiratnak - közölte szerdán a müncheni szék­helyű Burda kiadó. Gorbacsov politikai kommentárjai kizárólag a német olvasóknak szól­nak majd, s az érdeklődők az első cikket már a március 5-én megjele­nő 11. számban megtalálhatják Ez évre a Bunte kb. 12 kommentárral számol. A múlt héten Gorbacsov a rendszeres együttműködésben ál­lapodott meg a moszkvai Komszo­molszkaja Pravdával, a New York Times-szal és a torinói Stampával. A múlt hétfő óta a brazíliai Estado de Sao Paulo című lap is megkezdte az orosz politikus kommentárjainak közlését. Gorbacsov honoráriumai­nak összegéről senki nem tett emlí­tést. VALUTAÁRFOLYAMOK ERVÉNYBEN: 1992. FEBRUÁR 28-TÓL Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA . Angol font 51,46 52,26 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,87 18,15 Olasz lira (1000) 23,81 24,17 Osztrák schilling 2,54 2,57 -Svájci frank 19,67 20,01 USA-dollár 29,24 29,65 EGYETEMEK FUTÓSZALAGON (Folytatás az 1. oldalról) után született meg a döntés: Besz­tercebányán megalakul a Bél Má­tyás Egyetem, amelynek két peda­gógiai és egy idegenforgalmi kara lesz. A vitában kétségek merültek lel azzal kapcsolatban, hogy Szlovákiá­ban divattá vált a főiskolák egyetem­mé való nyilvánítása. Miroslav Kusý professzor rámutatott, hogy a névváltoztatás még nem szavatol­ja a felsőoktatás színvonalemelését. A leghosszabb vita a nyitrai egyetem kérdésében bontakozott ki. A pedagógiai és a mezőgazdasági töiskola összevoná­sának ötlete nem aratott osztatlan sikert. Kétségek merültek lel azzal kapcsolat­ban, hogy nem megy-e a közös egyetem létesítése a mezőgazdasági szakem­berek képzésének rovására. E vélemény képviselői a mezőgazdasági főiskola ve­zetőinek ellentmondásos nyilatkozataira hivatkoztak. Ugyancsak eltértek a néze­tek az új egyetem nevéről, olyannyira, hogy a kérdés eldöntésére összehívták a politikai grémiumot. Amint az várható volt, a magyar képvi­selők is felszólaltak Berényi József (MPP) elsőként előterjesztette pártja ja­vaslatát a nemzetiségi és etnikai kultúrák karának létesítésére (a javaslatot lapunk­ban már közöltük), amelyen pedagóguso­kat, kulturális dolgozókat és népmüvelö­ket képeznének a nemzetiségek számára Sok ellenvetést váltott ki a javaslata. Töb­ben rámutattak, hogy a karok létesítéséről kizárólag az egyetemi szenátus dönthet, a képviselők legföljebb ilyen irányú javas­latot tehetnek a szenátusnak. Bauer Edit a magyar iskolaügy helyzetét ismertette, és kérte a képviselőket, támogassák azt a határozati javaslatot, amelyben az egyetemi szenátusnak indítványozzák: létesítsenek magyar pedagógiai kart. Többen elmondták: nincs ellenvetésük, de szerintük csak egy-két éven belül valósítható meg. Ezzel szemben Ján Pi­šút oktatási miniszter kifejtette, hogy a feltételek adottak, a karon akár szep­tember elsején is megindulhat az oktatás. Persze voltak, akik cáfolták, hogy hiány volna magyar pedagógusokból, sót Marián Januš (SZNP) szerint tanuljanak a magyarok Budapesten, vagy pedig a szlovák felsőoktatási intézményekben, hogy elsajátítsák a szlovák nyelvet. A képviselők végül megszavazták a törvényt az intézmény neve Nyitrai Egyetem lett. Külön határozatként elfogadták Beré­nyi József indítványát, miszerint az SZNT javasolja az egyetem szenátusának a nemzetiségi és etnikai kultúrák karának létesítését és feladatul adja az oktatási miniszternek, hogy legyen az ügy kezde­ményezője. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) FÖLDTULAJDONOSOKNAK KÖNNYÍTÉS - NŐKNEK...? (Munkatársunktól) - Ülést tartott tegnap a szlovák kormány legiszlatív tanácsa. A tanácskozás délutáni szünetében Rudolf Mékota szaktanácsadó tájékoztatta az újságírókat a napirenden szereplő öt SZNT-törvényjavaslatról. A vadászattal kapcsolatos, átmeneti időre szóló törvényjavaslat rendezi a me­zőgazdasági föld- és erdőterületek új tulajdonviszonyai közepette a vadászati jogot. A napirenden szereplő további tör­vényjavaslat az ingatlanok tulajdonviszo­nyának rendezését szabályozza azokban az esetekben, amikor a tulajdonjog nem vagy csak közvetve igazolható, mivel a te­lekkönyvi bejegyzések hiányosak, illetve elvesztek vagy megsemmisültek a betét­lapok. A tulajdonviszonyok rendezését szövetségi törvény szabályozza, az SZNT-javaslat pedig a szlovákiai sajátos­ságokat veszi figyelembe. Például azt, hogy Szlovákiában jobban felaprózódott a földtulajdon. Ugyancsak szlovákiai sajá­tosság az úrbéri földek tulajdonjogi viszo­nyainak a rendezése. E két törvényjavaslatot, akárcsak a to­vábbi kettőt - a légszennyezésért, illetve a hulladékok elhelyezéséért fizetendő ille­tékeket szabályozó rendelkezést - a ta­nács módositásokkal jóváhagyta, és a kormány számára megvitatásra java­solja. A sajtótájékoztató idején még tartott az egészségügyi minisztérium által kidolgo­zott törvényjavaslat feletti vita. Ez a jog­szabály az egészségügyi gondoskodás­sal és az emberi élet megóvásával kap­csolatos kérdéseket rendezi. Központi té­mája a terhességmegszakítás megszigo­rítása a jelenlegi szabályokhoz viszonyít­va. Az új jogszabály az abortuszt a jövő­ben feltételekhez kötné, és engedélyezé­séről bizottságok döntenének. -ef­ARAB - IZRAELI BÉKETÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEK NINCSENEK Az arab-izraeli béketárgyalások hétfőn kezdődött washingtoni negyedik forduló­jának harmadik napja sem hozott kézzel­fogható eredményeket - közölte az AP hírügynökség. Tegnapra virradó éjszaka az izraeli és a palesztin delegáció között elvi ellentétek merültek fel a tárgyalások célját illetően, melyeket az amerikai kor­mánynak sem sikerült áthidalnia. Ezek után jó hírnek számít, hogy a megbeszé­lések tegnap délután folytatódtak, s a ko­rábbi fordulókkal ellentétben eddig még egyetlen küldöttség sem fenyegetőzött azzal, hogy megszakítja a megbeszélé­seket. A szerdai eredménytelen tárgyalások után Eljakim Rubinstein, az izraeli kül­döttség vezetője azt mondta, bíznak ab­ban, hogy a palesztinok végül is hajlan­dóak lesznek fogadni az izraeli szakem­bereket, akikkel megvitatnák az egészség­ügy, az oktatás és más területek palesz­tin felügyelet alá való átadását. Izrael ugyanis - mint arról már beszámoltunk - hétfőn előterjesztette úgynevezett auto­nómia-tervét, amely a helyi ügyek egy részének irányítását a palesztinokra bíz­ná. A palesztinok viszont egy ennyire korlátozott autonómiáról nem hajlandók tárgyalni. New Yorkban a szíriai ENSZ-misszió épülete előtt a tegnapra virradó éjszaka bomba robbant. Az amerikai rendőrség szerint senki sem sebesült meg. New York egészen más részén a rendőrök egy telefonfülkében találtak egy még fel nem robbant bombát, amelyen a következő felirat állt: Szabad szíriai zsidók. Az FBI nyomozói szerint a két bomba azonos szerkezetű volt. Eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára a felelősséget. A béketárgyalásokkal közvetve össze­függő hír, hogy Dan Meridor izraeli igaz­ságügy-miniszter az amerikai zsidók kép­viselői előtt Jeruzsálemben mondott be­szédében kijelentette, faji megkülönböz­tetésre vall az amerikai kormánynak az a követelése, hogy Izrael szüntesse be a megszállt arab területek betelepítését, ha kormánygaranciákat akar kapni a tíz­milliárd dolláros hitelre. Meridor szerint az USA ezzel vissza akarja kényszeríteni Izraelt 1967 előtti határai közé. ÖSSZECSAPÁSOK ESZÉK ÉS DUBROVNIK TÉRSÉGÉBEN KRAJINÁBAN NEM ZÁRULT LE A HATALMI HARC Lord Carrington szerdán három és fél órán át tárgyalt Belgrádban Szlobodan Milosevics szerb elnökkel az Európai Közösségek Jugoszlávia-konferenciájá­nak folytatásáról. A szokásához híven rendkívül szűkszavú Carrington az újság­írókkal semmilyen részleteket sem közölt, mindössze annyit mondott, hogy megbe­szélései Miloseviccsel különösen ered­ményesek voltak. A sokkal bőbeszédűbb szerb elnök bejelentette, a Jugoszlávia­konferencia március második hetében im­már kedvezőbb feltételek között felújítja munkáját. Úgy vélekedett, megvannak a feltételek ahhoz, hogy tárgyalásokon rendezzék a válságot. Nagyon reményt­keltőnek nevezte Jugoszlávia kontinuitá­sának gondolatát, amely szerinte egyre nagyobb támogatást élvez. Hozzáfűzte, a tárgyalásokból arra a következtetésre jutott, hogy a Szerbiával szembeni szank­ciók már nem lesznek hosszú életűek. Borovo Szelóban tartották tanácsko­zásukat szerdán a horvátországi három úgynevezett szerb autonóm terület képvi­selői. Az összesen 275 „parlamenti kép­viselő" közül 236 vett részt a tanácskozá­son. Krajinát, Nyugat-Szlavóniát, vala­mint Szlavóniát, Baranyát és Nyugat­Szerémséget képviselték. 230 szavazat­tal Goran Hadzsicsot választották meg az úgynevezett Krajina Szerb Köztársa­ság új elnökévé. Krajina új „miniszterel­nöke" Zdravko Zecsevics lett. Hadzsics látványos győzelmével azonban távolról sem tisztázódott, ki is Krajina vezetője. A terület vezetőinek egy része ugyanis változatlanul az eddigi el­nököt, Milan Babicsot támogatja. A tegnapra virradó éjszaka súlyos fegyveres incidensek robbantak ki Eszék és Dubrovnik környékén. A szembenálló felek kölcsönösen egymást vádolják pro­vokációkkal. A Tanjug szerint az Eszéken állomásozó horvát erök lőttek egy közeli szerb falut, ezzel szemben a horvát rádió azt állította, hogy a hadsereg és a szerb szabadcsapatok nyitottak tüzet a városra. Az ö adataik szerint hozzávetőleg félezer tüzérségi gránát hullott Eszékre. Ugyan­csak a Tanjug híre, hogy Dubrovnikből a horvátok nyitottak tüzet a hadsereg állásaira. KANADA KIVONJA CSAPATAIT EURÓPÁBÓL Kanada az eredeti tervekkel ellentét­ben 1994-ig kivonja a Nyugat-Európában állomásozó összes katonáját. Ez derült ki abból a levélből, amelyet a kanadai kor­mány küldött Brüsszelbe az Észak-atlanti Szövetség parancsnokságának. Manfred Wörner, NATO-főtitkár csü­törtökön csodálkozását fejezte ki e döntés miatt, ám elmondta, megérti azokat az okokat, amelyek az ottawai kormányt e lé­pésre kényszerítették, Kanada az állami költségvetés hiányával indokolta dön­tését. Kanadának mintegy 7 ezer katonája van jelenleg Németországban, az eredeti tervek szerint 1100-nak Európában kellett volna maradnia 1994 után is. Brüsszeli források tegnap jelentették, hogy a NATO jelentós fegyverzet-átcso­portosításra készül, ami azt jelenti, hogy a földközi-tengeri szegényebb tagorszá­gokba több ezer harckocsit, tüzérségi rendszert, páncélozott szállítójármüvet küldenek, azokat, amelyekre Közép-Eu­rópában már nincs szükség. Ehhez azon­ban az kell, hogy Törökország és Gö­rögország megsemmisítse elöregedett fegyverzetét, mert csak így tudják tartani a leszerelési megállapodásokban az egyes fegyverzetekre kiszabott plafono­kat. Tehát a fegyverek mennyisége nem növekszik, csupán a minőség javul, az értesülések szerint néhány héten belül megkezdik a haditechnika elszállítását Közép-Európából. HIÁBAVALÓ PRÓBÁLKOZÁS A Szövetségi Gyűlés egyeztető bizott­sága a tegnapi - immár negyedik - ülé­sén sem fogadta el az alkotmány három fejezetének novelláját így a parlament elé március 3-án két nyitott problémát terjeszt: azt a kérdést, hogy az alkot­mányban leszögezett szerződés legyen-e az új alkotmány alapja, vagy az alkot­mánybeli változtatásokat a nemzeti parla­mentek külön-külön hagyják-e jóvá. Jan Sokol, az egyeztető bizottság elnöke szerint a megegyezést leginkább a De­mokratikus Baloldal Pártja és a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői gátolják, akik túl radikális követelésekkel állnak elő. Ám ezek minden más párt számára elfogadhatatlanok. Jan Sokol szerint lehetséges, hogy a parlament az alkotmány három fejezetének módosítá­sát nem hagyja jóvá. HIHETÜNK-E AZ ÁTVILÁGÍTÁSOKNAK? Ahogy lapunk szerdai számában arról hírt adtunk, a Szövetségi Belügyminiszté­rium Ján Lángoš miniszter aláírásával igazolta, hogy Jan Kavan, a Szövetségi Gyűlés képviselője nem szerepel a volt Állambiztonsági Testület nyilvántartásá­ban, tehát kizárható, hogy bizalmas, titkos ügynökként valaha is együttműködött vol­na a rendőrséggel. A november 17-ei eseményeket vizsgáló parlamenti bizott­ság viszont kitart ama megállapítása mel­lett. hogy Jan Kavan bizonyíthatóan a tit­kos, bizalmas ügynökök sorába tartozott. A megvádolt képviselő védekezik, s a „tisztaságát" bizonyító belügyminisz­tériumi igazolás birtokában újabb bírósági feljelentést szándékszik tenni a parla­menti bizottság néhány tagja ellen. Sze­rinte ugyanis a bizottság szavazással döntött arról, hogy ö ügynök volt-e vagy sem. Új fejleményként s a feddhetetlenségi bizottság döntését igazoló bizonyítékként értékelhető a Londonban élő dr Bohumil Kobliha levele, amelyet tegnap közölt a Svobodné slovo A levél írója - aki 1968-tól Londonban a csehszlovákiai emigránsok tevékenységét szervezte - 12 402, 332 szám alatt megnevezi azt a birtokába került állambiztonsági dosz­sziét, amely Jan Kavan - Kato-ügynök jelentései alapján róla és családjáról ké­szült a naardeni mozgalom 1969-70-ben történt szervezése kapcsán. Bohumil Kobliha állítja, hogy a dosszié olyan konk­rét adatokat tartalmaz, amelyeket szemé­lyéről és családjáról csakis Jan Kavan közölhetett Ezen kivül több esetet is felsorol, ame­lyek egyöntetűen bizonyítják Kavan elkö­telezett együttműködését az állambizton­sággal A Kato-ügy két, merőben ellentétes kifejlete a maga nemében ha nem is döbbenetes, de mélyen elgondolkodtató. Miben bizhatnak azok a százezrek, akik már átestek az átvilágításon, vagy a fedd­hetetlenségi vizsgálat még csak vár rájuk Elhihetik-e, hogy nem lesznek manipulá­ciók áldozatai? (mázsár) Az üggyel kapcsolatban Jirí Rumi is nyilatkozott: „Az átvilágositást végző bi­zottság egyértelműen megállapította, hogy Kavan az StB ügynöke volt Azt, hogy a belügyminisztérium más állás­pontra jutott, annak tudom be, hogy az üggyel nem foglalkozott olyan mélyreha­tóan, mint a bizottságunk." Jirí Rumi elmondta, hogy a bizottság rendelkezésé­re álló dokumentumokat lepecsételték, azok felbontásáról csak a parlament dönt­het, ő viszont úgy véli. hogy minden pozitívan lusztrált egyénnek lehetővé kell tenni, hogy beletekinthessen a vele kap­csolatos feljegyzésekbe, hasonlóképpen, mint ahogy ez Németországban van

Next

/
Oldalképek
Tartalom