Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám, csütörtök

A PEDAGÓGUS ÖNBIZALMA Abból illene kiindulni, hogy krajcáros gondokkal küzdő, önbizalmát vesztett pedagógus nem lehet képes öntudatos állampolgárok nevelésére. (4. oldal) F ÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1992. február 27. * Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 49. szám MENTS MEG, URAM, A SKORPJÓTÓL! Magyarországon átlagosan harmincmillió forintba kerül ma egy játékfilm elkészítése, s ahhoz, hogy a költségek megtérüljenek, egymillió néző kell. (5. oldal) SZNT-ÜLES MÓDOSÍTOTTÁK A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT A KÜSZÖB: 5, 7 ÉS 10 SZÁZALÉK (Munkatársainktól) Tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács módosította választási törvényét. Ennek értelmében a szlovák parlamentbe való bejutás küszöbe egy párt esetében 5 százalék, a kettős és hármas koalíciónak a szavazatok 7 százalékát, az ennél nagyobbnak pedig a szavazatok 10 százalékát kell megszereznie. Ezzel szemben lerövidül a választási kampány, 23 napra, s az eddiginél kevesebb időt kap egy-egy párt a rádióban és a televízióban programja propagálására. Kisebb mértékben módosul a választások szervezése is. Azoknak a pártoknak, amelyek indulni akarnak, és a legutóbbi választások során nem szereztek 10 ezer szavazatot, bizonyítaniuk kell, hogy legalább 10 ezer tagjuk van A törvénymódosítás ellenére továbbra is az arányos képviseleti rendszer érvényesül, és változatlanok maradnak a választókerületek is. Főleg az elsőbbségi szavazatok megszerzésével kapcsolatban meghatározott feltételekről folyt a vita. A nemzeti szárnyat képviselő ellenzék nevében Ján Pecko (SZNP) indítványozta, hogy az állandó jelleggel külföldön élő szlovák állampolgárok, illetve a kettős állampolgárságú szlovákok is szavazhassanak, a külképviseleteken vagy hazalátogatásuk esetén bárhol. Ennek a lehetőségnek a megtagadása a képviselő szerint „pofon a nemzeti identitásnak" Anton Hrnko(SZNP) szerint furcsa, hogy a kormánykoalíció. amely a polgári elvet hirdeti, ebben az esetben nem akarja ezt az elvet érvényesíteni, és ellenzi a másutt élő szlovákok részvételét a választásokon. Nem a magyar pártok vetették fel a választási küszöb kérdését Peter Sabo (Zöldek Pártja) véleménye szerint a javasolt küszöbök erősen redukálják a parlamentbe kerülő pártok számát, és sértik a demokrácia elvét. Ezért a négy, illetve hat százalékot javasolta. Ugyancsak ehhez a kérdéshez szólt hozzá Milan Zemko (független), aki egyedül induló párt esetén a három százalékot tartotta elfogadhatónak. Szerinte az öt százalék megnehezíti a nemzeti kisebbségek pártjainak helyzetét, kényszerkoalíciók létesítésére (Folytatás a 2. oldalon) MARIÁN ČALFA FOGADTA AZ EGYÜTTÉLÉS KÜLDÖTTSÉGÉT JELENRŐL, JÖVŐRŐL, GONDOKRÓL - ŐSZINTÉN DURAY MIKLÓS NYILATKOZATA (Munkatársunktól) - Tegnap délelőtt Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök fogadta az Együttélés küldöttségét, amelyet a mozgalom elnöke, Duray Miklós képviselő vezetett. A delegációban volt Boros Zoltán, Wladislaw Niedoba és Mihályi Molnár László, a Szövetségi Gyűlés képviselői, továbbá Stanislaw Gawlik, az EPM alelnöke, a mozgalom csehországi regionális elnöke, valamint Edwin Macura, a Lengyel Kulturális Szövetség elnöke. A találkozó, amelyre az előzőleg megállapított időponthoz képest e másfél hónapos késéssel került sor, közel két óráig tartott. Hogy miről folyt az eszmecsere, arról Duray Miklós nyilatkozott lapunknak. - A találkozón kitértünk az Együttélés Memorandumának egyik, a visegrádi Hármak irányában tett kezdeményezésére, hogy azoknak a politikai, elsősorban az önrendelkezéssel kapcsolatos folyamatoknak a kezelésére, amelyek KözépEurópában átalakíthatják az államhatárokat, hozzanak létre állandó közép-európai fórumot - konferenciát. Kitértünk a szövetségi kormány február elején elfogadott nemzetiségpolitikai alapelveire is, amelyek téziseit véleményezés céljából 1991 nyarán mi is megkaptuk. Nézetünk szerint ezek az alapelvek kiindulópontot jelenthetnek egy tárgyaláshoz, ám hiányosságuk az, hogy nem tükrözik a helsinki folyamat során elfogadott nemzetközi dokumentumokat. Mi akkor javasoltuk: a nemzeti kisebbségek politikai és társadalmi szervezeteinek képviselőiből hozzanak létre egy nemzetiségi kerekasztalt. Sajnos kezdeményezésünkre, amelyet a kormánynak nemcsak az Együttélés országos tanácsa, hanem csehországi regionális tanácsa is megküldött, választ sem kaptunk, sőt Jozef Mikloško szövetségi miniszterelnök-helyettes azt állította a parlamentben, hogy leveleinket nem kapta meg. Emiatt mi a kormányfőnek megütközésünket és rosszallásunkat fejeztük ki. Most' derült ki, hogy az említett miniszterelnök-helyettes a kormány ülésén, ahol jóváhagyták az alapelveket, azzal érvelt, hogy azokkal minden érintett fél, tehát a nemzeti kisebbségek képviselői is egyetértettek! (Folytatás a 2. oldalon) KI LEHET BENZINKUTAS? A privatizációs hullám a Benzinol állami vállalatot sem kerülte el. Milyen jelenleg e téren a helyzet, kérdeztük Liszkay Györgyöt, a Benzinol osztályvezetőjét. - Vállalatunkban, mely jelenleg 291 töltőállomás gazdája, gyors ütemben folyik a privatizáció. A rendszerváltás után a szolgáltatások javítását és az áruválaszték bővítését tűzte ki célul. Ezért több külföldi céggel is tárgyaltunk. Az osztrák ÖMV-vel közös vállalatot létesítettünk. Raktárainkat feltöltöttük a Mobil és a Castrol világhírű termékeivel, melyeket már másfél éve árusítunk töltőállomásainkon. Az ellátás terén lassan már felzárkózunk az iparilag fejlett országok közé. A privatizáció keretén belül töltőállomásaink zömét - mintegy 75 százalékát - gazdasági bérletbe adtuk. A 217 kiválasztott kútból 182-t bérlők üzemeltetnek. Néhány hónap múlva a maradék töltőállomásokra is sor kerül. • Milyenek a bérbevétel feltételei, és kik tarthatnak rá igényt? - A feltételek korántsem olyan szigorúak, mint azt sokan gondolnák. A hiedelemmel ellentétben egyáltalán nem fontos, hogy az érdeklődók bukszája dagadjon a sok pénztől. Elsőrendű kívánalmunk a hozzáértés, az üzleti érzék, a vállalkozókedv és a marketing ismerete. • Milyen volt az érdeklődés a gazdasági bérletek iránt és kik döntöttek arról, hogy ki kerül a töltőállomásokra? - Az érdeklődő több volt, mint a bérbe vehető kút. Egy-egy benzinkútra 3-4 jelentkező akadt, de voltak olyan kutak is, melyek iránt 10-15en is érdeklődtek. A döntést az egyes üzemeink vállalati igazgatóságának képviselőiből összeállított bizottság hozta, mely nagyon ügyelt rá, hogy a legrátermettebbek kerüljenek a töltőállomásokra. • A kutakat mennyi időre adják bérbe? Kik a bérlők? - A szerződés egy évre szól, de meghosszabbítható. A bérlök zöme a benzinkutak dolgozóiból került ki. • Volt, akivel felbontották a szerződést? - Igen, bár csak kivételesen. Az egyik bérlő például ignorálta a szerződésbe foglalt áruválasztékot és a nyitvatartási időt. A kiszolgálás színvonalára.is érkeztek panaszok, így elbúcsúztunk egymástól. • Gondolom, azért a bérlök többsége fellendítette az üzletet és a múlttal ellentétben alaposan kibővítette az árukínálatot. (Folytatás a 4. oldalon) DUBČEK-ÔZAL TALÁLKOZÓ Alexander Dubőeket, a Szövetségi Gyűlés elnökét tegnap Ankarában fogadta Turgut özal török államfő. Dubček többek között hangsúlyozta: a csehszlovák társadalom átalakításával kapcsolatban tapasztalható nehézségek ellenére optimizmussal tekinthetünk erre a folyamatra. A továbbiakban szorgalmazta a szorosabb gazdasági együttműködést Csehszlovákia és Törökország között. A török elnököt tájékoztatta a Szövetségi Gyűlés tevékenységéről, valamint a privatizációs folyamatról. Alexander Dubček ugyancsak tegnap tárgyalt Szülejman Demirel kormányfővel, Erdal Inönü miniszterelnök-helyettessel és Hikmet Cetin külügyminiszterrel. FAVORITOK - DRÁGÁBBAN Jiŕí Hrabovský, a Mladá Boleslav-i autógyár sajtófőnökének tegnapi tájékoztatása szerint március 1-én átlagban 9 százalékkal emelkedik a Favorit gépkocsik ára. Eszerint az š 135 Favorit L 136 800 korona, az Š 135 Favorit LS 148 500, az Š 135 Pick Up 160 300, adó nélkül 128 200 korona, az Š 135 Formán L 171 300, az Š 135 Formán LS 195 300, az Š 135 Formán Praktik V'AN 170 300, adó nélkül 136 200 korona, az š 135 Favorit LS komfort pedig 155 500 korona lesz. VENDEGÜNK: HELMUT KOHL Helmut Kohl német kancellár ma érkezik hazánkba. A kétnapos hivatalos látogatás során Václav Havel elnökkel aláírja a múlt év végén parafált csehszlovák-német szerződést. Ezzel lezárul a dokumentum előkészítésének egyéves, korántsem könnyű, esetenként nagy viharokat kavart szakasza. A szerződés alapvető célja, hogy rögzítse a kétoldalú kapcsolatokat a német egyesítés és a csehszlovák politikai fordulat után bekövetkezett minőségi változásokat. Az új megállapodás kötődik az 1973-as csehszlovák-NSZK szerződéshez, amely érvénytelennek nyilvánította a müncheni megállapodást, s normalizálta a két ország háború utáni viszonyát. Mint ismeretes, e dokumentummal szemben az új okmány tartalmazza az elüldözés megfogalmazást, ami azt jelenti, hogy nemcsak megnevezi, hanem ki is nyilvánítja a kölcsönös jogtalanságot és erőszakot, amely 1938-ban, illetve 1945-ben a cseh és a német lakosság kitelepítésével történt. Ugyanakkor az EBEÉ-dokumentumokkal összhangban szavatolja (Folytatás a 2. oldalon) ISMÉT MÉRGEZÉS KELETEN? TISZTA VIZET A POHÁRBA! Tegnap egy ismeretlen egyén a Kelet-Szlovákiai Vízügyi és Csatornázási Vállalat vezérigazgatójával, Dolný mérnökkel tudatta, hogy „megmérgezik a Kassa környékén található ivóvizforrásokat" Hol, melyeket, mikor - nem közölte. Sajnos, manapság még a rémhírt is komolyan kell venni, ezért a vezérigazgató értesítette a rendőrséget, a vízfelügyelöség szerveit, a polgári védelem ügyeleteseit, mindazokat, akik megakadályozhatnák az esetleges tragédiát. Kapcsolatot akartunk teremteni Dolný vezérigazgatóval, ám ő nem volt hajlandó részletezni az ügyet „Amit tudtam, elmondtam a ČSTK(Folytatás a 2. oldalon) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • KÖRNYEZETVÉDELEM: Lebecsült kincsünk • Mielőtt fejszét ragadunk • Ne dobjunk mindent a (le)folyóba • SVÁJCI FILMKOCKÁK Még négy nap és vége a tavaszi szünetnek. Volt benne minden. Hó is, esö is, szél is, napsütés is. De nem maradt el a játék, a kikapcsolódás, a természetjárás, sőt még - ahogy azt képeink is jelzik - a botanikuskertbeli séta és a nyuszigyöngyölgetés sem. (Magda Borodáčová - ČSTK felvétele)