Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám, szombat

HIREK-VELEMENYEK . ÚJ SZÓI 1992. FEBRUÁR 1. KATONA TAMÁS NYILATKOZATA LAPUNKNAK A HELSINKI FOLYAMATBAN A NEMZETISÉGEKRE IS GONDOLNI KELL Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai tanácskozásán a Magyar Köztársaságot Katona Tamás politikai államtitkár, a külügyminiszter elsó helyettese képviselte. Megkérdeztem, hogyan értékeli Václav Havel igen fontos beszédét. - Egy drámaírónak mindig kiváló érzé­ke van ahhoz, hogy gyönyörű hidakat tudjon múlt és jövö között építeni. Ezt tette meg. Nagyon fontos visszatekintés volt, amelyben elmondta, mi minden tűnt el életünkből, és felhívta a figyelmünket, hogy ez milyen új veszélyeket hozhat. A prágai értekezlet talán éppen azért érdekes, mert lehet, hogy ez az elsó igazán hatékony értekezlete az EBEÉ­nek. Azt hiszem, szükség volt arra, hogy valaki egy picit hátrábblépve - nem bele­vetve magát az apró, napi megoldandó kérdésekbe, nem vesszőkön és gondolat­jeleken morfondírozva, ahogy mi tesszük, akár a miniszterek tanácsában, akár a kü­lönböző munkacsoportokban - megpró­báljon számot vetni azzal, milyen út áll Európa mögött. Valóban, az elmúlt hóna­pokban, hála istennek, olyan dolgok tűn­tek el az életünkből, amelyekről nem gondoltuk volna, hogy valaha megérjük. Nincs Szovjetunió, Jugoszlávia köztársa­ságai gyakorlatilag megkezdték a maguk életét, eltűnt a Varsói Szerződés, kivonul­tak országainkból az idegen csapatok. Megszűnt a KGST és egy tökéletesen új helyzet jött létre a mi szúk szomszédsá­gunkban is. Valamennyiünk érdeke, hogy ez az átalakulás kezelhető körülmények között menjen végbe és ne váljon fenye­gető folyamattá. • Mi a véleménye az úgynevezeti prá­gai dokumentumokról? - Hosszasan és szívósan küzdöttünk, hogy konszenzus alapján létrejöjjenek ezek a dokumentumok. Gyakorlatilag, a két éjszakai ülés alatt már alig maradt olyan pont, ahol ne találtunk volna szöve­get, amelyik valamennyi ittlévö küldöttség számára elfogadható lenne. A munkacso­port ülésén éjjel háromig rostokoltam csak azért, hogy ha elakad a szekér, tovább lehessen lökni. Azt hiszem, hogy ésszerű megállapodásra jutottunk és az összefoglaló értékelésünkben üzenünk a világnak, az ezen a térségen kívül esö országoknak, meg saját magunknak is. A zárójelentés szintén tele van hallatlanul fontos politikai megállapításokkal. • Hogyan látja a helsinki folyamat to­vábbi alakulását annak tükrében, amit Václav Havel is mondott, hogy Jalta és Versaille mögöttünk van, de mi van előt­tünk? - Azt hiszem, elsősorban az van előt­tünk, hogy a válságokkal fenyegető térsé­geket külön figyelemmel próbáljuk kezel­ni. Az van előttünk, hogy fölmérjük ezt az új helyzetet, amelyikben a szemben álló két katonai tömb közül az egyik eltűnt, viszont a másik megmaradt, de nincs ki ellen hadakozzon. Ezért a NATO is telje­sen ál fog alakulni. Fel kell mérni, hogy mik ennek az új biztonságpolitikai hely­zetnek a veszélyei. Úgy gondolom, hogy ezek nem katonai, hanem politikai-társa­dalmi, tehát szociális, gazdasági, etnikai, környezeti veszélyek. Ezek kimondottan olyan területek, ahol a helsinki folyamat nagyon hasznos munkát tud végezni. Úgy gondolom, hogy nekünk a nemzetiségi kérdésekkel is ismételten foglalkoznunk kell, mert ez nemcsak a jómodor kérdése, ez nemcsak egy ostoba elképzelés ellen való logikus fellépés. Ha a nemzetiségek eltűnnének Európából, akkor szegényebb lenne. Minden ország szegényebb lesz, ha megpróbálja kiirtani vagy beolvasztani a maga nemzetiségeit. Azért is kell foglal­koznunk a nemzetiségi kérdéssel, mert látjuk, hogy például a Szovjetunió vagy a volt Jugoszlávia területén véres konflik­tusokhoz vezethet. Tehát több okunk is van arra, hogy a helsinki folyamatban a nemzetiségek kérdéseire is gondol­junk. Most, amikor a Szovjetunió köztár­saságai megkezdték önálló életüket, a nyugati világ kezdi megérteni, mennyire fontos ez a kérdés. Akkor is megoldásra kell törekednünk, ha ez kényelmetlen Most látjuk először azt, hogy ezeket a tö­rekvéseket egyre inkább megértik azok a szerencsés országok, amelyek mindig Európa gazdag és békés feléhez tar­toztak. • Köszönöm a beszélgetést -va AZERI OFFENZÍVA KARABAHBAN Tegnap a délelőtti órákban az azerbajdzsán fegyveres erők nagy offenzívát indítottak Hegyi Karabah­ban - közölte megbízható forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség. Az orosz televízió szerint a Hegyi Karabah határaihoz közel fekvő Ag­dam városból indult meg a támadás Sztyepanakert felé. Helyi újság­írók azt jelentették, a hadművelet­ben több ezer katona vesz részt. Az offenzíva nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy az örmény félkatonai alakulatok szerdán lelőt­tek egy azerbajdzsán helikoptert, amely Sztyepanakert felé tartott. Ba­ku szerint 40 polgári személy volt a gépen, Jereván állítása szerint a helikopter fegyvereket szállított az azerbajdzsáni harcosoknak. JELCIN JAVASLATAIT NEM MINDENKI DICSÉRI VÉLEMÉNYT MONDOTT GORBACSOV IS Az amerikai hadsereg megszün­teti vagy korlátozza tevékenységét további 83 európai objektumában és kivonja onnan 17 ezer katonáját - közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium. A közlemény szerint ez egy to­vábbi lépés az amerikai fegyveres erők tevékenységének korlátozása felé. Ezt a nemzetközi helyzet javu­lása tette lehetővé, ám az amerikai döntéshez az is hozzájárult, hogy takarékoskodni kell az állami költ­ségvetés kiadásaival. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő csütörtökön kijelentette: Bo­risz Jelcin orosz elnök leszerelési javaslatai lényegében az új politikai gondolkodásmód folytatását jelentik. Gorbacsov az ITAR-TASZSZ (a volt szovjet TASZSZ és az orosz RIA hírügynökségek összevonásával létrehozott új hírközlő ügynökség) szerint figyelmeztetett rá, hogy nem ismeri a javaslat részleteit. Ugyan­akkor megjegyezte, véleménye sze­rint Borisz Jelcin és George Bush amerikai elnök elképzelései nem­igen vágnak egybe és megkövetelik a szakértők figyelmét. A Független Államok Közössége fegyveres erőinek a létszámcsök­kentés után 2,5 millió katonája lesz. Erről csütörtökön tájékoztatott Vik­tor Koltunov, a FÁK fegyveres erői vezérkarának képviselője. Az Inter­fax hírügynökség szerdán jól infor­mált vezérkari forrásokra hivatkozva közölte, hogy a tiszti kart 400 000 fő­vel csökkentik, majd a tervek szerint ez év júliusában 30 %-kal korlátoz­zák a hadsereg központi apparátusát. Mint ismeretes, az orosz elnök szerdai nyilatkozatában ismertette az orosz biztonságpolitika alapvető elemeit és előterjesztett több lesze­relési kezdeményezést, amelyeket üdvözöltek a nyugati politikusok. Ez­zel szemben AlekszandrSzaveljev, a független orosz nemzetbiztonsági intézet alelnöke, aki részt vett a stra­tégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokon. Jelcin szemére vetette, hogy egyes javaslatai átgondolatlanok. Szavel­jev úgy véli, hogy elhamarkodottan készítették elő Jelcin nyilatkozatát. Kifejtette kétségeit afelől, hogy fi­gyelembe vették-e a gazdasági szempontokat. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök tegnap hivatalosan kérte Igor Ka­szatonov admirálisnak, a fekete­tengeri flotta főparancsnokának a le­váltását. A követelést tartalmazta az a táv­irat, amelyet elküldött Jevgenyij Sa­posnyikov marsallnak, a FÁK fegy­veres erői jelenlegi főparancsnoká­nak, Vlagyimir Csernavin admirá­lisnak, a haditengerészet főparancs­nokának, Borisz Jelcin elnöknek és magának Kaszatonovnak. Ezt a lé­pést kétségkívül a tengernagy ma­gatartása váltotta ki, az, hogy Ka­szatonov szerdán Szevasztopolban nem volt hajlandó fogadni az ukrán parlament és a védelmi minisztérium tagjainak csoportját és betiltotta a kapcsolatfelvételt velük. Kravcsuk azzal vádolta Kaszatonovot, hogy üldözi azokat a tiszteket, akik hű­ségesküt fogadtak Ukrajnának. SAMIR WASHINGTONT NYUGTATGATJA DAMASZKUSZ BÉKÉT ADNA A GOLANÉRT Jicchak Samir izraeli kormányfő csütörtökön azt mondta, az amerikai hiteleket nem fordítják újabb zsidó települések építésére a megszállt területeken. „Azokat a pénzeszkö­zöket, amelyeket az amerikaiaktól kapunk, kizárólag a bevándorlók problémáinak megoldására szánjuk és nem a települések építésére" - mondta Samir. A kormányfő remé­li, hogy kijelentése megnyugtatja az amerikai kormányt, amely azzal a feltétellel garantálja a 10 milliárdos kölcsönt Izraelnek, hogy befejezi Ciszjordánia és a Gázai-övezet be­telepítését. Ezzel szemben Ariel Sáron építésügyi miniszter, aki a palesztin követelésekkel szembeni kemény álláspontjáról vált ismertté, kijelentette, Izrael folytatja telepítési politikáját. Hamr Musza hisz abban, hogy Szíria aláírná a békeszerződést és felvenné a diplomáciai kapcsolato­kat Izraellel, ha az izraeliek meg­ígérnék, hogy kivonulnak a Golan­fennsíkról. Az egyiptomi külügymi­niszter a közel-keleti béketárgyalá­sok moszkvai fordulóján adott nyilat­kozatot a Jerusalem Post című napi­lapnak, s kijelentette, van rá oka, hogy higgyen ebben. Mint mondotta, a közelmúltban tárgyalásokat folyta­tott Hafez Asszad szír elnökkel, a megbeszélések részleteiről azon­ban nem tájékoztatott. SOKKBÓL IS MEGÁRT A SOK De Gaulle egyszer azt mondta, nehéz olyan országot kormányozni, ahol több mint kétszáz féle sajt van. Egy olyan országot még nehezebb, ahol - enyhe túlzással - pártból van csaknem ennyi, s közülük ráadásul 29 még a parlamentbe is bekerült. Persze, Lengyelországban nem a pártok sokasága és a törvényhozás szinte példátlan széttagolódása a legfőbb gond, bár ez is tükrözi a társadalom megosztottságát, hanem a gazda­ság. Az egyetlen bíztató jel, amivel a lengyelek az idei esztendőt kezdték, az, hogy már legalább kormányuk van: az október végi parlamenti választásokat kővető kéthónapos, nem mindig patyolattiszta eszközökkel ví­vott csatározások és pártpolitikai taktikázgatások után lett nekik, karácsony előtt egy nappal. Ekkor mutatta be a többször is elutasító választ adó, majd a megbízatást mégis elfogadó Jan Olszewski kormányfő az új kabine­tet. S mindjárt az elején le kell szögezni: Lech Walesa elnök politikai játszmájának volt a legnagyobb szerepe a kormányalakítási huzavonában. A krízis elhúzódásától azt remélhette, amit mindig is szeretett volna: az erős elnöki rendszer megteremtését. Csakhogy vesztett. Végül is kénytelen volt azt az embert megbízni a kormányalakítással, aki a legkevés­bé szeretett volna: Jan Olszevskit, a hatvanegy éves úgyvédet, akiben - úgy tűnik - Walesa kemény ellenfél­re talált. Walesa azt szerette volna, ha Jan Krzysztof Bielecki, a korábbi miniszterelnök áll az új kabinet élén. Bielecki a sokkterápia néven ismert radikális gazdasági reformok folytatásának a híve volt, ezzel szemben Olszewski, a jobbközép koalíció jelöltje, nagyobb szociá­lis érzékenységet ígért. Ezzel szemben mi volt az első lépés, amire az új kormány rákényszerült? Emelte a háztartási energia árát (fűtés, villany, gáz és melegvíz­szolgáltatás). Január nyolcadikán általános figyelmezte­tő sztrájkot tartott a Szolidaritás. A következő héten pedig négy országos és több kisebb helyi munkabeszün­tetés volt, több szakszervezet közreműködésével. Meg­figyelők már azt rebesgették, az 1980-as sztrájkhullám óta nem volt ekkora tiltakozás az országban... Tehát a lakosság úgy érzi, hogy az új kabinet is az előzőnek a nadrágszíj-megszorító politikáját folytatja. Márpedig az a tény, hogy az októberi választásokon a szavazók hatvan százaléka nem vett részt, nemcsak azt bizonyítja, a tömegek kiábrándultak a politikából, hanem főleg azt, hogy elutasítják a Nyugat által nagyra értékelt gazdasági reformot, elegük van a sokkból, az életszínvonal rohamos romlásából. Minden politikai erő­nek tisztában kell lennie azzal, hogy a lengyelek szociá­lis tűrőképességének is van határa, s nem kétséges, ők ezt többnyire tudatosítják is. Ugyanakkor még ebben a helyzetben is folytatódik a politikai játszma. Walesa néhányszor kijelentette, nem ad ötven száza­lékosnál nagyobb esélyt az Olszewski-kabinetnek, s be­szédeiben itt-ott elejtette: ő egyet tud érteni a sztrájko­tokkal. Ami, persze, nem volt szép tőle, hiszen nagyon jól tudja, ahhoz, hogy a kormányfő valamit is teljesíteni tudjon a szociálpolitikai programból, időre van szükség. De Olszewski sem az az ember, aki könnyen megijed. Közölte a szakszervezetekkel: ha folytatják a sztrájko­kat, akkor kormányával együtt benyújtja lemondását, de nem hajlandó az áremelés visszavonására. A három nagy szakszervezet, a Szolidaritás, a Szolidaritás 80 és a posztkommunistának nevezett OPZZ azt mondta, nem céljuk a kormány megbuktatása, s főleg azt sérelmezték, hogy a kabinet előzőleg nem tárgyalta meg velük az áremelést. Nincsenek könnyű helyzetben a szakszervezetek sem. Ha megbuktatják a kormányt, az beláthatatlan politikai és gazdasági következményekkel járhat, egy újabb kormányválság csak ronthat az ország helyzetén. Viszont azt is bizonyítani akarják, hogy ők a dolgozók érdekeit védik. Különösen a Szolidaritásnak van erre nagy szüksége, hiszen a választásokon csak öt százalé­kot szerzett. A Gazeta Bankowa című hetilap például azt írta, lehet, hogy a sztrájk nem irányult az Olszewski­kabinet ellen, de gyengítette azt. „Ha ez a kormány elbukik, nem olyan lép a helyébe, amelyik olcsóbb villanyt ad, hanem olyan, amely majd nem engedi meg a sztrájkot." A Rzeczpospolita véleménye: a sztrájkok egyedüli célja a szakszervezetek közéleti szerepének erősítése, ezért óriási stratégiai hiba volna, ha a kor­mány engedne nekik. „A Szolidaritás, a kommunizmus legendás legyőzője összecsukta a reformok fölötti vé­dőernyőt és az olyan elhaló állami vállalatok fölött nyitotta azt ki, amelyek képtelenek alkalmazkodni a piaci versenyhez... Jellemző, amit a Szolidaritás megoldás­ként ajánlott: energiaár helyett energetikai fejadó legyen, vagyis ne a fogyasztás mennyisége, hanem jövedelmé­nek nagysága szerint fizessen a polgár. E lenini ötlet mellett hol marad a piac?" Márpedig az Olszewski-kormánynak nincs nagy laví­rozási lehetősége. Két év alatt 35 százalékkal esett vissza a termelés, és ez az irányzat folytatódik. Óriási a költségvetési hiány is. Tavaly az év elején 4,3 billió zlotys deficitet terveztek, ez szeptemberre már 26 billió­ra, az év végén pedig 31 billióra nőtt. Idei költségvetés még nincs, a múlt szombaton, háromnapos vita után, a szejm elfogadott egy provizórikus költségvetést, amely csupán az első negyedévre szól, de már 17,6 billiós hiánnyal számol. Misiaga pénzügyminiszter beismerte, ez a költségvetés senkit sem elégít ki - csökkentették a munkanélküli-segélyeket is -, de csak két dolog között lehetett választani: vagy elfogadják, vagy összeomlanak az állami pénzügyek. Tehát egyszerűen nincs pénz jobb szociálpolitikára, s ezt főleg azok érzik meg, akik lassan a legszüksége­sebbet sem tudják megvásárolni. Számuk egyre gyarap­szik, a türelem pedig fogy. Minderről nem az egyhóna­pos kormány tehet, viszont rajta csattanhat az ostor. Főleg akkor, ha az indulatokat valakik felelőtlenül fel is korbácsolják. Mert akkor tényleg bekövetkezhet az, hogy „egy" kemény kéznek kell rendet teremtenie. De az már nem lesz demokrácia. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A lgírban tegnapra virradó éjszaka bomba robbant az amerikai nagykövetség épületében. A diplo­máciai körökből származó tegnap délutáni hírek szerint csak az épület tetőszerkezete sérült meg. A házilag gyártott pokolgépet a tettes a rezi­dencia kerítésén dobta át. A me­rényletért senki sem vállalta a fele­lősséget. F ranciaországban politikai bot­rány lett abból, hogy Párizsban kórházi ápolásban részesítik Geor­ges Habbast, a Népi Front Paleszti­na Felszabadításáért nevű mozga­lom főtitkárát. Az eset nemcsak a francia ellenzék köreiben váltott ki • felháborodást, hanem Izraelben is. David Levy izraeli külügyminiszter kijelentette, hogy ez az eljárás felér egy arculcsapással. Az esettel kap­csolatban csütörtökön lemondott a francia kormány négy tanácsadó­ja. Tegnap délután azt a hírt kaptuk Párizsból, hogy Habbast letartóztat­ják, ami az adott esetben azt jelenti, hogy a kórházban rendőri felügyelet alá került. P akisztáni források bejelentették: Iszlámábád leállította a fegy­verszállítást az afgán ellenállási mozgalmak számára. Ezt megelő­zően Pakisztán felszólította a mud­zsahideket, kezdjenek tárgyalásokat a kabuli kormánnyal. Vagyis Iszlá­mábád lemondott korábbi követelé­séről, hogy az afgán-afgán párbe­széd megkezdése előtt Nadzsibul­lah távozzon az elnöki posztról. K aliforniában, az Edwards légitá­maszponton csütörtökön, kö­zép-európai idő szerint röviddel 17 óra után sikeresen földet ért a Dis­covery űrrepülőgép. A hét tagú sze­mélyzet - hat férfi és egy nő - a nyolcnapos út során 55 tudomá­nyos kísérletet hajtott végre 14 or­szág 225 tudósa számára. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a kuta­tási program, hanem a személyzet is nemzetközi volt. J ohn Major brit kormányfő New Yorkban tegnap kijelentette, a Biztonsági Tanácsnak új határoza­tot kellene elfogadnia a Lockerbie­üggyel kapcsolatban. Úgy véleke­dett, a BT-nek gazdasági szankció­kat kellene elrendelnie Líbia ellen, hogy Moamer Kadhafit rákényszerít­se a PanAm-gép elleni merénylet végrehajtásával gyanúsított két sze­mély kiadására. Major szerint febru­ár végén kellene elfogadni az újabb határozatot. R ománia Nemzeti Bankja nyom­tatja ki az új bankjegyek első sorozatát a volt szovjet köztársaság, Moldova számára - közölte a Rompres hírügynökség. A lejnek, az új moldován pénzegységnek a bevezetéséről a múlt héten döntött a kisinyovi parlament. E gyre súlyosabbak a következ­ményei a görög kamionsofőrök immár hat napja tartó blokádjának a görög-jugoszláv határon. A külön­böző európai országok összetorló­dott kamionjai a görög oldalon teg­nap már 10 kilométeres, a jugoszláv oldalon pedig 3 kilométeres sort al­kottak. A görög gépkocsivezetők ilyen módon tiltakoznak a magyar és a csehszlovák hatóságok túlzottan magas útilletékei ellen a kamionok számára. A tegnapi jelentés szerint a blokád már kiterjed a görög-bolgár határra is. P eruban a 11 éve működő Fé­nyes ösvény nevű terrorista szervezet a parlament adatai szerint több mint 1200 gyermeket gyilkolt meg. Ezenkívül a maoista terroristák akciói során közel 3 ezer gyerek és fiatal szenvedett tartós következmé­nyekkel járó sérüléseket. A doku­mentum szerint 1980 óta Peruban összesen 23 ezer ember esett ter­rorcselekmények áldozatául. H ivatalos statisztikai adatokra utalva a bolgár televízió azt kö­zölte, hogy 1951 és 1991 között Bulgáriában 240 MiG típusú harci repülőgép zuhant le. Csak az elmúlt hét évben 31 gép járt szerencsétle­nül. E statisztika szerint - amely feltehetően a védelmi minisztérium­ból származik - minden hetedik MiG típusú gép lezuhant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom