Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám, szombat

HIREK-VELEMENYEK . ÚJ SZÓI 1992. FEBRUÁR 1. KATONA TAMÁS NYILATKOZATA LAPUNKNAK A HELSINKI FOLYAMATBAN A NEMZETISÉGEKRE IS GONDOLNI KELL Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet prágai tanácskozásán a Magyar Köztársaságot Katona Tamás politikai államtitkár, a külügyminiszter elsó helyettese képviselte. Megkérdeztem, hogyan értékeli Václav Havel igen fontos beszédét. - Egy drámaírónak mindig kiváló érzéke van ahhoz, hogy gyönyörű hidakat tudjon múlt és jövö között építeni. Ezt tette meg. Nagyon fontos visszatekintés volt, amelyben elmondta, mi minden tűnt el életünkből, és felhívta a figyelmünket, hogy ez milyen új veszélyeket hozhat. A prágai értekezlet talán éppen azért érdekes, mert lehet, hogy ez az elsó igazán hatékony értekezlete az EBEÉnek. Azt hiszem, szükség volt arra, hogy valaki egy picit hátrábblépve - nem belevetve magát az apró, napi megoldandó kérdésekbe, nem vesszőkön és gondolatjeleken morfondírozva, ahogy mi tesszük, akár a miniszterek tanácsában, akár a különböző munkacsoportokban - megpróbáljon számot vetni azzal, milyen út áll Európa mögött. Valóban, az elmúlt hónapokban, hála istennek, olyan dolgok tűntek el az életünkből, amelyekről nem gondoltuk volna, hogy valaha megérjük. Nincs Szovjetunió, Jugoszlávia köztársaságai gyakorlatilag megkezdték a maguk életét, eltűnt a Varsói Szerződés, kivonultak országainkból az idegen csapatok. Megszűnt a KGST és egy tökéletesen új helyzet jött létre a mi szúk szomszédságunkban is. Valamennyiünk érdeke, hogy ez az átalakulás kezelhető körülmények között menjen végbe és ne váljon fenyegető folyamattá. • Mi a véleménye az úgynevezeti prágai dokumentumokról? - Hosszasan és szívósan küzdöttünk, hogy konszenzus alapján létrejöjjenek ezek a dokumentumok. Gyakorlatilag, a két éjszakai ülés alatt már alig maradt olyan pont, ahol ne találtunk volna szöveget, amelyik valamennyi ittlévö küldöttség számára elfogadható lenne. A munkacsoport ülésén éjjel háromig rostokoltam csak azért, hogy ha elakad a szekér, tovább lehessen lökni. Azt hiszem, hogy ésszerű megállapodásra jutottunk és az összefoglaló értékelésünkben üzenünk a világnak, az ezen a térségen kívül esö országoknak, meg saját magunknak is. A zárójelentés szintén tele van hallatlanul fontos politikai megállapításokkal. • Hogyan látja a helsinki folyamat további alakulását annak tükrében, amit Václav Havel is mondott, hogy Jalta és Versaille mögöttünk van, de mi van előttünk? - Azt hiszem, elsősorban az van előttünk, hogy a válságokkal fenyegető térségeket külön figyelemmel próbáljuk kezelni. Az van előttünk, hogy fölmérjük ezt az új helyzetet, amelyikben a szemben álló két katonai tömb közül az egyik eltűnt, viszont a másik megmaradt, de nincs ki ellen hadakozzon. Ezért a NATO is teljesen ál fog alakulni. Fel kell mérni, hogy mik ennek az új biztonságpolitikai helyzetnek a veszélyei. Úgy gondolom, hogy ezek nem katonai, hanem politikai-társadalmi, tehát szociális, gazdasági, etnikai, környezeti veszélyek. Ezek kimondottan olyan területek, ahol a helsinki folyamat nagyon hasznos munkát tud végezni. Úgy gondolom, hogy nekünk a nemzetiségi kérdésekkel is ismételten foglalkoznunk kell, mert ez nemcsak a jómodor kérdése, ez nemcsak egy ostoba elképzelés ellen való logikus fellépés. Ha a nemzetiségek eltűnnének Európából, akkor szegényebb lenne. Minden ország szegényebb lesz, ha megpróbálja kiirtani vagy beolvasztani a maga nemzetiségeit. Azért is kell foglalkoznunk a nemzetiségi kérdéssel, mert látjuk, hogy például a Szovjetunió vagy a volt Jugoszlávia területén véres konfliktusokhoz vezethet. Tehát több okunk is van arra, hogy a helsinki folyamatban a nemzetiségek kérdéseire is gondoljunk. Most, amikor a Szovjetunió köztársaságai megkezdték önálló életüket, a nyugati világ kezdi megérteni, mennyire fontos ez a kérdés. Akkor is megoldásra kell törekednünk, ha ez kényelmetlen Most látjuk először azt, hogy ezeket a törekvéseket egyre inkább megértik azok a szerencsés országok, amelyek mindig Európa gazdag és békés feléhez tartoztak. • Köszönöm a beszélgetést -va AZERI OFFENZÍVA KARABAHBAN Tegnap a délelőtti órákban az azerbajdzsán fegyveres erők nagy offenzívát indítottak Hegyi Karabahban - közölte megbízható forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség. Az orosz televízió szerint a Hegyi Karabah határaihoz közel fekvő Agdam városból indult meg a támadás Sztyepanakert felé. Helyi újságírók azt jelentették, a hadműveletben több ezer katona vesz részt. Az offenzíva nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy az örmény félkatonai alakulatok szerdán lelőttek egy azerbajdzsán helikoptert, amely Sztyepanakert felé tartott. Baku szerint 40 polgári személy volt a gépen, Jereván állítása szerint a helikopter fegyvereket szállított az azerbajdzsáni harcosoknak. JELCIN JAVASLATAIT NEM MINDENKI DICSÉRI VÉLEMÉNYT MONDOTT GORBACSOV IS Az amerikai hadsereg megszünteti vagy korlátozza tevékenységét további 83 európai objektumában és kivonja onnan 17 ezer katonáját - közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium. A közlemény szerint ez egy további lépés az amerikai fegyveres erők tevékenységének korlátozása felé. Ezt a nemzetközi helyzet javulása tette lehetővé, ám az amerikai döntéshez az is hozzájárult, hogy takarékoskodni kell az állami költségvetés kiadásaival. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő csütörtökön kijelentette: Borisz Jelcin orosz elnök leszerelési javaslatai lényegében az új politikai gondolkodásmód folytatását jelentik. Gorbacsov az ITAR-TASZSZ (a volt szovjet TASZSZ és az orosz RIA hírügynökségek összevonásával létrehozott új hírközlő ügynökség) szerint figyelmeztetett rá, hogy nem ismeri a javaslat részleteit. Ugyanakkor megjegyezte, véleménye szerint Borisz Jelcin és George Bush amerikai elnök elképzelései nemigen vágnak egybe és megkövetelik a szakértők figyelmét. A Független Államok Közössége fegyveres erőinek a létszámcsökkentés után 2,5 millió katonája lesz. Erről csütörtökön tájékoztatott Viktor Koltunov, a FÁK fegyveres erői vezérkarának képviselője. Az Interfax hírügynökség szerdán jól informált vezérkari forrásokra hivatkozva közölte, hogy a tiszti kart 400 000 fővel csökkentik, majd a tervek szerint ez év júliusában 30 %-kal korlátozzák a hadsereg központi apparátusát. Mint ismeretes, az orosz elnök szerdai nyilatkozatában ismertette az orosz biztonságpolitika alapvető elemeit és előterjesztett több leszerelési kezdeményezést, amelyeket üdvözöltek a nyugati politikusok. Ezzel szemben AlekszandrSzaveljev, a független orosz nemzetbiztonsági intézet alelnöke, aki részt vett a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokon. Jelcin szemére vetette, hogy egyes javaslatai átgondolatlanok. Szaveljev úgy véli, hogy elhamarkodottan készítették elő Jelcin nyilatkozatát. Kifejtette kétségeit afelől, hogy figyelembe vették-e a gazdasági szempontokat. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök tegnap hivatalosan kérte Igor Kaszatonov admirálisnak, a feketetengeri flotta főparancsnokának a leváltását. A követelést tartalmazta az a távirat, amelyet elküldött Jevgenyij Saposnyikov marsallnak, a FÁK fegyveres erői jelenlegi főparancsnokának, Vlagyimir Csernavin admirálisnak, a haditengerészet főparancsnokának, Borisz Jelcin elnöknek és magának Kaszatonovnak. Ezt a lépést kétségkívül a tengernagy magatartása váltotta ki, az, hogy Kaszatonov szerdán Szevasztopolban nem volt hajlandó fogadni az ukrán parlament és a védelmi minisztérium tagjainak csoportját és betiltotta a kapcsolatfelvételt velük. Kravcsuk azzal vádolta Kaszatonovot, hogy üldözi azokat a tiszteket, akik hűségesküt fogadtak Ukrajnának. SAMIR WASHINGTONT NYUGTATGATJA DAMASZKUSZ BÉKÉT ADNA A GOLANÉRT Jicchak Samir izraeli kormányfő csütörtökön azt mondta, az amerikai hiteleket nem fordítják újabb zsidó települések építésére a megszállt területeken. „Azokat a pénzeszközöket, amelyeket az amerikaiaktól kapunk, kizárólag a bevándorlók problémáinak megoldására szánjuk és nem a települések építésére" - mondta Samir. A kormányfő reméli, hogy kijelentése megnyugtatja az amerikai kormányt, amely azzal a feltétellel garantálja a 10 milliárdos kölcsönt Izraelnek, hogy befejezi Ciszjordánia és a Gázai-övezet betelepítését. Ezzel szemben Ariel Sáron építésügyi miniszter, aki a palesztin követelésekkel szembeni kemény álláspontjáról vált ismertté, kijelentette, Izrael folytatja telepítési politikáját. Hamr Musza hisz abban, hogy Szíria aláírná a békeszerződést és felvenné a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, ha az izraeliek megígérnék, hogy kivonulnak a Golanfennsíkról. Az egyiptomi külügyminiszter a közel-keleti béketárgyalások moszkvai fordulóján adott nyilatkozatot a Jerusalem Post című napilapnak, s kijelentette, van rá oka, hogy higgyen ebben. Mint mondotta, a közelmúltban tárgyalásokat folytatott Hafez Asszad szír elnökkel, a megbeszélések részleteiről azonban nem tájékoztatott. SOKKBÓL IS MEGÁRT A SOK De Gaulle egyszer azt mondta, nehéz olyan országot kormányozni, ahol több mint kétszáz féle sajt van. Egy olyan országot még nehezebb, ahol - enyhe túlzással - pártból van csaknem ennyi, s közülük ráadásul 29 még a parlamentbe is bekerült. Persze, Lengyelországban nem a pártok sokasága és a törvényhozás szinte példátlan széttagolódása a legfőbb gond, bár ez is tükrözi a társadalom megosztottságát, hanem a gazdaság. Az egyetlen bíztató jel, amivel a lengyelek az idei esztendőt kezdték, az, hogy már legalább kormányuk van: az október végi parlamenti választásokat kővető kéthónapos, nem mindig patyolattiszta eszközökkel vívott csatározások és pártpolitikai taktikázgatások után lett nekik, karácsony előtt egy nappal. Ekkor mutatta be a többször is elutasító választ adó, majd a megbízatást mégis elfogadó Jan Olszewski kormányfő az új kabinetet. S mindjárt az elején le kell szögezni: Lech Walesa elnök politikai játszmájának volt a legnagyobb szerepe a kormányalakítási huzavonában. A krízis elhúzódásától azt remélhette, amit mindig is szeretett volna: az erős elnöki rendszer megteremtését. Csakhogy vesztett. Végül is kénytelen volt azt az embert megbízni a kormányalakítással, aki a legkevésbé szeretett volna: Jan Olszevskit, a hatvanegy éves úgyvédet, akiben - úgy tűnik - Walesa kemény ellenfélre talált. Walesa azt szerette volna, ha Jan Krzysztof Bielecki, a korábbi miniszterelnök áll az új kabinet élén. Bielecki a sokkterápia néven ismert radikális gazdasági reformok folytatásának a híve volt, ezzel szemben Olszewski, a jobbközép koalíció jelöltje, nagyobb szociális érzékenységet ígért. Ezzel szemben mi volt az első lépés, amire az új kormány rákényszerült? Emelte a háztartási energia árát (fűtés, villany, gáz és melegvízszolgáltatás). Január nyolcadikán általános figyelmeztető sztrájkot tartott a Szolidaritás. A következő héten pedig négy országos és több kisebb helyi munkabeszüntetés volt, több szakszervezet közreműködésével. Megfigyelők már azt rebesgették, az 1980-as sztrájkhullám óta nem volt ekkora tiltakozás az országban... Tehát a lakosság úgy érzi, hogy az új kabinet is az előzőnek a nadrágszíj-megszorító politikáját folytatja. Márpedig az a tény, hogy az októberi választásokon a szavazók hatvan százaléka nem vett részt, nemcsak azt bizonyítja, a tömegek kiábrándultak a politikából, hanem főleg azt, hogy elutasítják a Nyugat által nagyra értékelt gazdasági reformot, elegük van a sokkból, az életszínvonal rohamos romlásából. Minden politikai erőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a lengyelek szociális tűrőképességének is van határa, s nem kétséges, ők ezt többnyire tudatosítják is. Ugyanakkor még ebben a helyzetben is folytatódik a politikai játszma. Walesa néhányszor kijelentette, nem ad ötven százalékosnál nagyobb esélyt az Olszewski-kabinetnek, s beszédeiben itt-ott elejtette: ő egyet tud érteni a sztrájkotokkal. Ami, persze, nem volt szép tőle, hiszen nagyon jól tudja, ahhoz, hogy a kormányfő valamit is teljesíteni tudjon a szociálpolitikai programból, időre van szükség. De Olszewski sem az az ember, aki könnyen megijed. Közölte a szakszervezetekkel: ha folytatják a sztrájkokat, akkor kormányával együtt benyújtja lemondását, de nem hajlandó az áremelés visszavonására. A három nagy szakszervezet, a Szolidaritás, a Szolidaritás 80 és a posztkommunistának nevezett OPZZ azt mondta, nem céljuk a kormány megbuktatása, s főleg azt sérelmezték, hogy a kabinet előzőleg nem tárgyalta meg velük az áremelést. Nincsenek könnyű helyzetben a szakszervezetek sem. Ha megbuktatják a kormányt, az beláthatatlan politikai és gazdasági következményekkel járhat, egy újabb kormányválság csak ronthat az ország helyzetén. Viszont azt is bizonyítani akarják, hogy ők a dolgozók érdekeit védik. Különösen a Szolidaritásnak van erre nagy szüksége, hiszen a választásokon csak öt százalékot szerzett. A Gazeta Bankowa című hetilap például azt írta, lehet, hogy a sztrájk nem irányult az Olszewskikabinet ellen, de gyengítette azt. „Ha ez a kormány elbukik, nem olyan lép a helyébe, amelyik olcsóbb villanyt ad, hanem olyan, amely majd nem engedi meg a sztrájkot." A Rzeczpospolita véleménye: a sztrájkok egyedüli célja a szakszervezetek közéleti szerepének erősítése, ezért óriási stratégiai hiba volna, ha a kormány engedne nekik. „A Szolidaritás, a kommunizmus legendás legyőzője összecsukta a reformok fölötti védőernyőt és az olyan elhaló állami vállalatok fölött nyitotta azt ki, amelyek képtelenek alkalmazkodni a piaci versenyhez... Jellemző, amit a Szolidaritás megoldásként ajánlott: energiaár helyett energetikai fejadó legyen, vagyis ne a fogyasztás mennyisége, hanem jövedelmének nagysága szerint fizessen a polgár. E lenini ötlet mellett hol marad a piac?" Márpedig az Olszewski-kormánynak nincs nagy lavírozási lehetősége. Két év alatt 35 százalékkal esett vissza a termelés, és ez az irányzat folytatódik. Óriási a költségvetési hiány is. Tavaly az év elején 4,3 billió zlotys deficitet terveztek, ez szeptemberre már 26 billióra, az év végén pedig 31 billióra nőtt. Idei költségvetés még nincs, a múlt szombaton, háromnapos vita után, a szejm elfogadott egy provizórikus költségvetést, amely csupán az első negyedévre szól, de már 17,6 billiós hiánnyal számol. Misiaga pénzügyminiszter beismerte, ez a költségvetés senkit sem elégít ki - csökkentették a munkanélküli-segélyeket is -, de csak két dolog között lehetett választani: vagy elfogadják, vagy összeomlanak az állami pénzügyek. Tehát egyszerűen nincs pénz jobb szociálpolitikára, s ezt főleg azok érzik meg, akik lassan a legszükségesebbet sem tudják megvásárolni. Számuk egyre gyarapszik, a türelem pedig fogy. Minderről nem az egyhónapos kormány tehet, viszont rajta csattanhat az ostor. Főleg akkor, ha az indulatokat valakik felelőtlenül fel is korbácsolják. Mert akkor tényleg bekövetkezhet az, hogy „egy" kemény kéznek kell rendet teremtenie. De az már nem lesz demokrácia. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A

lgírban tegnapra virradó éjszaka bomba robbant az amerikai nagykövetség épületében. A diplomáciai körökből származó tegnap délutáni hírek szerint csak az épület tetőszerkezete sérült meg. A házilag gyártott pokolgépet a tettes a rezidencia kerítésén dobta át. A merényletért senki sem vállalta a felelősséget. F

ranciaországban politikai botrány lett abból, hogy Párizsban kórházi ápolásban részesítik Georges Habbast, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű mozgalom főtitkárát. Az eset nemcsak a francia ellenzék köreiben váltott ki • felháborodást, hanem Izraelben is. David Levy izraeli külügyminiszter kijelentette, hogy ez az eljárás felér egy arculcsapással. Az esettel kapcsolatban csütörtökön lemondott a francia kormány négy tanácsadója. Tegnap délután azt a hírt kaptuk Párizsból, hogy Habbast letartóztatják, ami az adott esetben azt jelenti, hogy a kórházban rendőri felügyelet alá került. P

akisztáni források bejelentették: Iszlámábád leállította a fegyverszállítást az afgán ellenállási mozgalmak számára. Ezt megelőzően Pakisztán felszólította a mudzsahideket, kezdjenek tárgyalásokat a kabuli kormánnyal. Vagyis Iszlámábád lemondott korábbi követeléséről, hogy az afgán-afgán párbeszéd megkezdése előtt Nadzsibullah távozzon az elnöki posztról. K

aliforniában, az Edwards légitámaszponton csütörtökön, közép-európai idő szerint röviddel 17 óra után sikeresen földet ért a Discovery űrrepülőgép. A hét tagú személyzet - hat férfi és egy nő - a nyolcnapos út során 55 tudományos kísérletet hajtott végre 14 ország 225 tudósa számára. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a kutatási program, hanem a személyzet is nemzetközi volt. J

ohn Major brit kormányfő New Yorkban tegnap kijelentette, a Biztonsági Tanácsnak új határozatot kellene elfogadnia a Lockerbieüggyel kapcsolatban. Úgy vélekedett, a BT-nek gazdasági szankciókat kellene elrendelnie Líbia ellen, hogy Moamer Kadhafit rákényszerítse a PanAm-gép elleni merénylet végrehajtásával gyanúsított két személy kiadására. Major szerint február végén kellene elfogadni az újabb határozatot. R

ománia Nemzeti Bankja nyomtatja ki az új bankjegyek első sorozatát a volt szovjet köztársaság, Moldova számára - közölte a Rompres hírügynökség. A lejnek, az új moldován pénzegységnek a bevezetéséről a múlt héten döntött a kisinyovi parlament. E

gyre súlyosabbak a következményei a görög kamionsofőrök immár hat napja tartó blokádjának a görög-jugoszláv határon. A különböző európai országok összetorlódott kamionjai a görög oldalon tegnap már 10 kilométeres, a jugoszláv oldalon pedig 3 kilométeres sort alkottak. A görög gépkocsivezetők ilyen módon tiltakoznak a magyar és a csehszlovák hatóságok túlzottan magas útilletékei ellen a kamionok számára. A tegnapi jelentés szerint a blokád már kiterjed a görög-bolgár határra is. P

eruban a 11 éve működő Fényes ösvény nevű terrorista szervezet a parlament adatai szerint több mint 1200 gyermeket gyilkolt meg. Ezenkívül a maoista terroristák akciói során közel 3 ezer gyerek és fiatal szenvedett tartós következményekkel járó sérüléseket. A dokumentum szerint 1980 óta Peruban összesen 23 ezer ember esett terrorcselekmények áldozatául. H

ivatalos statisztikai adatokra utalva a bolgár televízió azt közölte, hogy 1951 és 1991 között Bulgáriában 240 MiG típusú harci repülőgép zuhant le. Csak az elmúlt hét évben 31 gép járt szerencsétlenül. E statisztika szerint - amely feltehetően a védelmi minisztériumból származik - minden hetedik MiG típusú gép lezuhant.