Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. FEBRUÁR 14. AMERIKAI JELENTÉS AZ EMBERI JOGOKRÓL MIT NEHEZMÉNYEZETT KLEPÁČ ÚR? Csaknem az összes lap beszámolt arról, hogy Ján Klepáč, az SZNT alelnöke magyarázatot kért Paul Hackertöl, az Egyesült Államok pozso­nyi konzulától az amerikai külügyminisztériumnak azzal a jelentésével kapcsolatban, amely az emberi jogok betartását értékeli az egész világon. Mit nehezményezett Klepáč úr? Szó szerint így nyilatkozott: „Ez az évzáró jelentés megemlíti a CSSZSZK-t is, méghozzá a romakér­déssel kapcsolatban, amelyhez megállapítása szerint nem viszonyu­lunk a nemzetközi dokumentumokkal összhangban. A jelentés Szlová­kiát antiszemita országként jellemzi, amelyben nagyon erősek az Hyen megnyilvánulások. Hangsúlyozta a magyar nemzeti kisebbség elnyo­mását is". Egyúttal felkérte az amerikai diplomatát, tájékoztassa öt arról, milyen alapanyagokból állította össze a külügyminisztérium a jelentést, tnert mint mondotta ,, James Baker külügyminiszter aligha találta ki maga a közölt adatokat". Az alábbiakban ismertetjük az amerikai jelentés kifogásolt részeit. Ennek alapján mindenki maga is képet alkothat arról, hogy ki mit tart sértő, valótlan állításnak. Két nagyobb kisebbség van, a magyarok és a romák (cigányok). A magyarok Dél-Szlovákiában össz­pontosulnak, ök alkotják a legna­gyobb kisebbséget (a hivatalos sta­tisztika szerint mintegy 600 ezren vannak). Az állam biztosítja az alap­és középfokú oktatást, de a CSSZSZK-ban nincs egyetlen ma­gyar nyelvű egyetem sem. Az etnikai magyarok panaszkodnak, hogy a felsőfokú magyar nyelvű képzés hiányának következtében kevés a szakképzett magyar nyelvű peda­gógus. Gyakorlatilag az összes ma­gyar, aki Csehszlovákiában maradt és tanulni kíván, beszél szlovákul és így lehetőségük van arra, hogy fel­sőfokon tanuljanak Csehszlovákiá­ban. Egyes magyarok a magyaror­szági egyetemeken való tanulás le­hetőségét választják, de számuk a pénzügyi akadályok és a szigorú felvételi feltételek miatt korlátozott. 1990-ben a Szlovák Köztársaság törvénye hivatalos nyelvként törvé­nyesítette a szlovák nyelvet, olyan értelemben, hogy azokon a területe­ken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, a hiva­talos kapcsolatokban használhatják az adott etnikai csoport nyelvét is. Egyes magyar vezetők panaszkod­nak, hogy a nyelvtörvény nehézzé vagy lehetetlenné teszi a magyar nyelv használatát a hivatalos kap­csolatokban azokban a községek­ben, ahol a magyarok aránya nem éri el a 20 százalékot. A második legnagyobb kisebbsé­get Csehszlovákiában a romák al­kotják. Hivatalosan kisebbségként ismerik el őket és élvezik a többi kisebbséget megillető jogokat. Ha­bár mintegy 114 000 személy tartja magát romának, a feltételezések szerint számuk hozzávetőlegesen 300 ezer A cigány nemzetiség he­lyett ök csehnek, szlováknak, vagy magyarnak vallják magukat. A ro­mák többnyire szegényebbek és kö­rükben magasabb a bűnözés és e betegségek aránya. Ezek a prob­lémák többnyire a hagyományaikból erednek és erős előítéletek nyilvá­nulnak meg a romákkal szemben. A szövetségi és a köztársasági kormányok 1991-ben megpróbáltak javítani a romák helyzetén, de politi­kájuk csak pillanatnyi eredményeket hozott Csehszlovákia egyes terüle­tein a romák munkanélkülisége csaknem 50 százalékos. A romák 1991-ben is a Cseh Köztársaságban rasszista motivá­ciójú támadások áldozataivá váltak. A támadásokat többnyire a bőrfejű­ek hajtották végre. A kormánykörök elismerték, hogy hat halálesetet okoztak, noha a romák szervezetei szerint legkevesebb, hogy hét em­bert öltek meg. A kormány bünteti a támadásokért felelős személyeket, de néhány esetben a rendőrség las­sú volt. Szlovákiában csak néhány ezer zsidó maradt, de ennek ellenére úgy tűnik, 1991-ben fokozódott az anti­szemitizmus, általában falfirkák és a zsidóközösség tagjaival szembeni etnikai sértegetések formájában. A politikai csatározások során anti­szemita rágalmazások és megfé­lemlítések is előfordultak. A kor­mány vezetői, többek között Havel elnök is, élesen elítélte mindkét köz­társaságban az antiszemita meg­nyilvánulásokat. MÉG NÉGY ÉVIG! Még négy évig! - skandálta a tö­meg a washingtoni Marriott szállo­dában, amikor George Bush beje­lentette, újra jelölteti magát az elnöki tisztségre. Bush először külpolitikai kérdé­sekről beszélt. „Erősek voltunk és megnyertük a hidegháborút" - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, ez tette lehetővé az USA számára az öböl-háború megnyerését is. Kije­lentette: az Egyesült Államoknak si­került megszabadítania az egész vi­lágot a régi félelmektől, a nemzetkö­zi feszültségtől, a konfrontációtól és az atomkatasztrófától való félelemtől. Beszéde további részében az el­nök a belpolitikai problémákkal fog­lalkozott, újra élesen támadta a Kongresszust, mindenekelőtt azo­kat a politikusokat, akik kétségbe vonják gazdasági reformjait. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai választópolgárok többsége átlátja az ellenzéki Demokrata Párt taktikáját és ismét rá fog szavazni, hogy befejezhesse reformjait. „Csak az Egyesült Államok erős gazdasá­ga teszi lehetővé, hogy Amerika a világban is erős legyen" - hangsú­lyozta George Bush. JELCIN PARLAMENTI BESZÉDE MA MINSZKBEN: CSÚCSÉRTEKEZLET KATONAI KÉRDÉSEKRŐL K0ZIREV MARAD A KÜLÜGYMINISZTER • TISZTÁZOTT KAPCSOLAT Borisz Jelcin orosz elnök tegnap be­szédet mondott a parlamentben. A vára­kozásokkal ellentétben nem terjesztette a képviselők elé kormánya külpolitikai koncepcióját, csak az Egyesült Államok­ban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Franciaországban tett látogatását értékel­te. Hangsúlyozta, a független orosz ál­lamnak ezek az első külpolitikai lépései nagy jelentőségűek, mivel az országnak le kell küzdenie a bezártság következmé­nyeit, enélkül nem válhat modern és civili­zált állammá. Külön kitért arra, hogy az Egyesült Államoknak érdeke az orosz reformok sikere, és, mint mondotta, alap­vető fordulatot figyelt meg az amerikai vállalkozók körében: már érdeklődnek az Oroszországgal való széles körű együtt­működés iránt. Jelcin bejelentette, továbbra is Andrej Kozirev lesz a külügyminiszter. Cáfolta ezzel a Nyezaviszimaja Gazeta tegnapi hírét, hogy a külügyi tárca élére Julij Voroncov, az eddigi ENSZ-nagykövet áll. Az ilyen jellegű találgatások egyéb­ként már hetek óta folynak, Voroncov maga is szólt arról, hogy rövidesen visz­szarendelik öt Moszkvába. Egyesek úgy tudták, hogy Jelcin tanácsadója lesz, má­sok szerint államtitkári posztot szántak neki. Elhangzottak olyan feltevések is, hogy helyet cserél Kozirewel, s az eddigi külügyminiszter utazik New Yorkba. A képviselőket Jelcin arról is tájékoz­tatta, hogy kormánya értékelni fogja a gazdasági reform eddigi lefolyását és dönt néhány módosításról. A tervek kö­zött szerepel a reform által leginkább veszélyeztetett rétegek védelme is. Hangsúlyozta, a kormány figyelembe ve­szi a parlament ajánlásait. Jelcin tájékoz­tatott arról, sikerült tisztáznia kapcsolatát alelnökével, Alekszandr Ruckojjal, aki­nek reformpolitikájával szemben voltak kifogásai. Közölte azt is, február 19-én tévébeszédben fordul az Orosz Föderáció lakosságához, tájékoztatni fog a kormány által elfogadott intézkedésekről. Minszkben ma ül össze a Független Államok Közösségének csúcstalálkozója. Ezen többek között dönteni akarnak a fegyveres erők összetételéről és irányí­tó szerveiről. A már idézett Nyezaviszi­maja Gazeta tegnap arról is beszámolt, hogy Jelcin a legbefolyásosabb parla­menti frakció, a Demokratikus Oroszor­szág irányító tanácsát tájékoztatta a már aláírásra kész rendeletről, amely az orosz védelmi minisztérium létrehozásáról szól. A lap szerint egyelőre még nem született döntés a védelmi miniszter személyéről. A legvalószínűbb jelölt Pavel Gracsov tábornok", de az ő személyével éppen a Demokratikus Oroszország nem ért egyet. Elfogadható lenne viszont számára Jevgenyij Saposnyikov, a FÁK fegyve­res erőinek jelenlegi főparancsnoka vagy Galina Sztarovojtova, Jelcin nemzetisé­gi kérdésekben illetékes tanácsadója. Jel­cin munkatársai úgy vélik, még legalább egy évig katonának kellene irányítania a védelmi tárcát, s majd csak azután politikusnak. A Katonák a Demokráciáért nevű mozgalom viszont Sztarovojtova mellett áll, aki úgy vélekedik, Oroszor­szágnak nincs szüksége egy hagyomá­nyos védelmi miniszterre, mivel a hadse­reget most etetni és öltöztetni kell, nem pedig háborúba vezetni. A JÖVŐ HÉTEN POZSONYBAN: EBEÉ-KONFERENCIA A KONVERZIÓRÓL (Folytatás az 1. oldalról) választásokra készül, a kérdésből első­sorban politikai ügy lett (azt csináltak belőle). Sokkal kevesebb szó esett a gaz­dasági és szociális vonatkozásokról. Most a szakértők azt hangsúlyozták, ha konverzióról beszélünk, mindig figye­lembe kell venni az elmúlt évtizedek politi­kai és katonapolitikai döntéseit Továbbá úgy kell kezelni, hogy a konverzió nálunk - például a nyugati országokkal ellentét­ben - az egész gazdaság transzformálá­sának a része. És ligyelembe kell venni: másutt is folyik a konverzió, de nem ilyen gyorsan és ekkora mértékben - ha az arányokat tekintjük. Szlovákiában a fegy­vergyártás a nehéz haditechnika e\öá\\i\á­sára összpontosult, ezért is olyan nagyok itt a gondok. Amikor Csehszlovákiában a fegyvergyártás kulminált, tehát 1988-1989-ben, a termelés terjedelme 29,3 milliárd korona volt Ebből Szlovákia több mint 19 milliárddal részesedett A konverzióról szóló kormányhatározatok végrehajtása közvetlenül 9400 dolgozót érint, közvetve pedig, a bedolgozó és szállító vállalatokat is tekintve, több mint 60 ezret. Az érintett szlovákiai üzemek száma 38, ebből 29 a Jozef Belcák vezet­te tárca alá tartozik. Tavaly a szövetségi költségvetés 1,5 milliárd koronát utalt ki a konverziót végrehajtó vállalatok megse­gítésére, az új termelési programok bein­dítására. az idén ez az összeg 1-1,2 milliárd lesz. Mindkét tárca vezetői hangsúlyozták, a helyszíni ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a vállalatok arra fordítják a pénzt, amire kapták - például nem a béralap növelésére -, vagyis az új gyártási prog­ramok beindítására. Viszont tény az is, hogy a kettős folyamat nincsen tökéletes egyensúlyban, tehát az új programok nem érik el azt a nagyságrendet, mint a fegy­vergyártás csökkentése. Ami a szíriai tanküzletet illeti, ez nem akkor bűn, aho­gyan egyesek be akarták állítani. Cseh­szlovákia ebből nem csinált titkot. Belcák úr úgy vélte, nem lenne helyes politikai döntés a fegyvergyártás és fegyverexport azonnali beszüntetése. Ellenkezőleg: a kivitelt az úgynevezett nem rizikós tér­ségekbe úgy kell kezelni, mint az egyéb exportot, főleg ha azt a gazdasági helyzet kényszeríti ki. És látni kell még valamit: azokra a piacokra, ahonnan a fegyver­gyártás csökkentése miatt Csehszlovákia kivonult, mások azonnal lecsaptak, első­sorban a világ ót legnagyobb fegyverex­portőre, de néhány volt szocialista ország is. (-nák) D zsohar Dudajev, Csecsenföld elnöke, a volt szovjet hadsereg tábornoka meste­re a taktikának. Nem tudom, melyik katonai főiskolán szerezte ezt a tudományát, de az biz­tos, hogy nagyon megtanulta a leckét. Tavaly ősszel, kihasználva a Kremlben létrejött kettős hatalmat - amely gyakorlatilag egyenlő volt a központi hatalom megszűnésével - nagy adag nacionalizmussal, a szabadság, a függetlenség szépen csengő jelszavaival összetoborozta az önjelölt Csecsen Népi Kongresszust, amely kiki­áltotta a függetlenséget. Az elszakadás az ingu­sok akarata ellenére történt, a korábban Cse­csen-lngus Autonóm Köztársaság másik államal­kotó nemzetének álláspontját egyszerűen figye­lembe sem vették. A magát elnökké választató Dudajev, az 1,5 milliós köztársaság lakosságá­nak 48 százalékát kitevő csecsenek vezére sem kicsire, sem nagyra, sem a jó 10 százaléknyi ingusra, sem a 34 százaléknyi oroszra nem nézett, ment a maga feje után. A harciasságukról, kaukázusi büszkeségükről híres csecseneknek nagyon tetszett, hogy hajszál híján megbuktatták Borisz Jelcint, aki a függetlenségét bejelentő köztársaságban rendkívüli állapotot rendelt el. A kirobbant harcok láttán az oroszországi parla­ment meghátrálásra kényszerítette Jelcint, elérte a rendelkezés visszavonását. EZzel a képviselők olyan magas lóra ültették Dudajevet, hogy most már le nem rángathatják onnan semmilyen módon. Tudatában olcsón szerzett nagy hatalmának, a csecsen elnök sorra félresöpri az ingusok önállósulási és egyéb követeléseit, nem hajlandó figyelembe venni népszavazásuk eredményeit. A demokrácia sajátos értelmezése alapján meg­tagadja tőlük azt, amit a csecsenek legszentebb jogának tart Vérbeli katona lévén, első dolga volt DUDAJEV JÁTSZMÁJA hozzálátni a saját fegyveres erők kiépítéséhez, hogy politikai elképzeléseinek nagyobb nyomaté­kot adjon. Állítólag félmillió embert tud mozgósí­tani, akiknek komoly fegyverzetük van - a volt szovjet hadseregtől. Nem legális úton jutottak hozzá, de ez Dudajevet egyáltalán nem zavarja. Még légierejét is megalapozta, megszerzett két csehszlovák gyártmányú gyakorló-repülőgépet, ezeket alakította át harci bevetésekre is alkal­massá. Az elmúlt napokban sorozatos támadá­sok érték Csecsenföldön a laktanyákat, ami okot adott Dudajevnek az éjszakai kijárási tilalom és más megszorító intézkedések elrendelésére. Azt állította ugyanis, hogy az ő fegyvereseinek ezek­ben az akciókhoz semmi közük, az oroszokat vádolta a feszültség szításával. Lehet, hogy ezút­tal igazat mondott, egyes források ugyancsak azt állították, hogy Dudajev ellenzéke igyekszik fel­fegyverezni magát. Egyelőre sem az egyik, sem a másik állítás nem bizonyítható. Teljes mértékben bizonyos viszont az, hogy a csecsen vezetés sok fejfájást fog még okozni Moszkvának. Ruszlán Ucsijev, Dudajev jobbkeze a közelmúltban arról számolt be, hogy merész gazdasági terveik vannak, s ha Oroszország megpróbálja megállítani őket, hát megnézheti magát. Be akarnak lépni az OPEC-be, hajlandók nagyon alacsony áron adni a jó minőségű olajat, s akkor tőlük fognak vásárolni, nem Oroszor­szágtól. Német professzorok dolgozzák ki a cse­csen gazdasági reform tervét, jó kapcsolataik vannak a Deutsche Bankkal is, s ha Moszkva akadályozza terveiket, ök majd elintézik, hogy ne kapjon külföldi hiteleket. I tt azért még nem tart a dolog, de az bizonyos, hogy Dudajev ügyesen keveri a kártyát. Van egy titkos aduja is, és ez az iszlám. Egyelőre elvetette a fundamentalisták követelését, hogy vezessék be az iszlám törvénykezést, de az általa személyesen kidolgozott új katonai eskü már Korán-idézetekkel van megtűzdelve. Iszlám alapon máris szövetségesei között tudhatja Bas­kiriát, Burjátföldet és Tatársztánt. Négyesben pedig könnyen megáshatják az Orosz Föderáció sírját. Ugyanúgy, ahogy a hármas szláv szövet­ség eltemette a Szovjetuniót. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN I I— Budapest megkapja az Ex­IÍCt po 96 világkiállítás rendezé­si jogát, akkor Bécs, illetve Ausztria partnerként bekapcsolódna a ren­dezvényekbe, azok kulturális részé­be. Erről tegnap tájékoztatott a Ma­gyar Rádió Manfred Mautner-Mark­hofra, az osztrák kereskedelmi ka­mara alelnökére, a sevillai Expo osztrák kiállításának kormánybizto­sára hivatkozva. B onni források szerint március 10-én Brüsszelben tartják meg az Észak-atlanti Együttműködési Tanács külügyminiszteri sziniú rendkívüli ülését. Ezen a tanácsko­záson kapcsolják be a folyamatba a Független Államok Közösségének államait. S antiago szerdán azt kérte az orosz hatóságoktól, engedé­lyezzék Erich Honecker gyógykezel­tetését Chilében. A volt NDK legfel­sőbb vezetőjének egészségi állapo­ta állítólag megromlott és nagyon komoly. A hírügynökségek további részleteket nem közöltek. Mint isme­retes, Honecker Chile moszkvai nagykövetségén tartózkodik. N agy-Britannia szerdán elutasí­tóan reagált Jacques Delors­nak, az Európai Közösségek bizott­sága elnökének javaslatára, hogy a következő öt évben 14 milliárd fonttal növeljék a nyugat-európai ti­zenkettek költségvetését. Delors mindenekelőtt azért követel több pénzt, hogy támogathassák Íror­szág, Portugália, Görögország és Spanyolország kevésbé fejlett terü­leteit. John Major brit kormányfő azonban Portsmouthban kijelentet­te: nem szükségszerű az EK költ­ségvetésének bárminemű növelése. /"*ÄÍen Csi-csen kínai külügymi­Vsd niszter, aki szerdán érkezett Vietnamba, tegnap Hanoiban tár­gyalt Vo Van Kiet kormányfővel és találkozott vietnami partnerével, Nguyen Manh Cammal. A tárgyalá­sokon a gazdasági együttműködés­sel, az ENSZ Kambodzsa-tervével és a területi vitákkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. H einrich von Pierer, a neves Sie­mens cég igazgatótanácsának elnöke a Wirtschaftswoche című he­tilapnak adott nyilatkozatában fel­szólított a Kelet-Európában levő 16 szovjet típusú atomerőmű azonnali bezárására. Elmondta, ezek az ob­jektumok nem biztonságosak és ugyanaz a sors vár rájuk, mint a csernobili atomerőműre. S tockholmban szerdán a svéd kormány miniszterei és a parla­ment képviselői felvonulással tilta­koztak az erőszak és a rasszizmus ellen. így reagáltak a bevándorlók ellen elkövetett támadások soroza­tára. A tiltakozó honatyák és kor­mánytagok az egyik stockholmi templomhoz vonultak, amelyben ép­pen misét celebráltak XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királynő részvételével. N ew Yorkban szerdán az ENSZ székházában kezdődött meg a szomáliai helyzet békés megoldá­sáról szóló tárgyalások első forduló­ja. Ennek keretében Butrosz Ghali, a világszervezet főtitkára találkozik az Afrikai Egységszervezet, az Arab Államok Ligája és az Iszlám Konfe­rencia regionális intézményeinek képviselőivel. Az ENSZ fontolóra vette a békefenntartó egységek ki­küldését Szomáliába, de ennek fel­tétele a túzszüneti megállapodás és annak betartása. O—ülejman Demirel török kor­Ofc mányfő washingtoni látoga­tása során arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy ne akarja erőszakkal megdönteni Szaddam Husszein iraki vezetőt. A török mi­niszterelnök elmondta, az erő alkal­mazása ellentétben állna George Bush elnök elveivel. Hangsúlyozta továbbá, az erőszak újabb problé­mákat okozna az egész válságöve­zetben, és egy ilyen lépést nem lehetne igazolni a világ előtt - tájé­koztatott a Reuter hírügynökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom