Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám, péntek
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. FEBRUÁR 14. AMERIKAI JELENTÉS AZ EMBERI JOGOKRÓL MIT NEHEZMÉNYEZETT KLEPÁČ ÚR? Csaknem az összes lap beszámolt arról, hogy Ján Klepáč, az SZNT alelnöke magyarázatot kért Paul Hackertöl, az Egyesült Államok pozsonyi konzulától az amerikai külügyminisztériumnak azzal a jelentésével kapcsolatban, amely az emberi jogok betartását értékeli az egész világon. Mit nehezményezett Klepáč úr? Szó szerint így nyilatkozott: „Ez az évzáró jelentés megemlíti a CSSZSZK-t is, méghozzá a romakérdéssel kapcsolatban, amelyhez megállapítása szerint nem viszonyulunk a nemzetközi dokumentumokkal összhangban. A jelentés Szlovákiát antiszemita országként jellemzi, amelyben nagyon erősek az Hyen megnyilvánulások. Hangsúlyozta a magyar nemzeti kisebbség elnyomását is". Egyúttal felkérte az amerikai diplomatát, tájékoztassa öt arról, milyen alapanyagokból állította össze a külügyminisztérium a jelentést, tnert mint mondotta ,, James Baker külügyminiszter aligha találta ki maga a közölt adatokat". Az alábbiakban ismertetjük az amerikai jelentés kifogásolt részeit. Ennek alapján mindenki maga is képet alkothat arról, hogy ki mit tart sértő, valótlan állításnak. Két nagyobb kisebbség van, a magyarok és a romák (cigányok). A magyarok Dél-Szlovákiában összpontosulnak, ök alkotják a legnagyobb kisebbséget (a hivatalos statisztika szerint mintegy 600 ezren vannak). Az állam biztosítja az alapés középfokú oktatást, de a CSSZSZK-ban nincs egyetlen magyar nyelvű egyetem sem. Az etnikai magyarok panaszkodnak, hogy a felsőfokú magyar nyelvű képzés hiányának következtében kevés a szakképzett magyar nyelvű pedagógus. Gyakorlatilag az összes magyar, aki Csehszlovákiában maradt és tanulni kíván, beszél szlovákul és így lehetőségük van arra, hogy felsőfokon tanuljanak Csehszlovákiában. Egyes magyarok a magyarországi egyetemeken való tanulás lehetőségét választják, de számuk a pénzügyi akadályok és a szigorú felvételi feltételek miatt korlátozott. 1990-ben a Szlovák Köztársaság törvénye hivatalos nyelvként törvényesítette a szlovák nyelvet, olyan értelemben, hogy azokon a területeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, a hivatalos kapcsolatokban használhatják az adott etnikai csoport nyelvét is. Egyes magyar vezetők panaszkodnak, hogy a nyelvtörvény nehézzé vagy lehetetlenné teszi a magyar nyelv használatát a hivatalos kapcsolatokban azokban a községekben, ahol a magyarok aránya nem éri el a 20 százalékot. A második legnagyobb kisebbséget Csehszlovákiában a romák alkotják. Hivatalosan kisebbségként ismerik el őket és élvezik a többi kisebbséget megillető jogokat. Habár mintegy 114 000 személy tartja magát romának, a feltételezések szerint számuk hozzávetőlegesen 300 ezer A cigány nemzetiség helyett ök csehnek, szlováknak, vagy magyarnak vallják magukat. A romák többnyire szegényebbek és körükben magasabb a bűnözés és e betegségek aránya. Ezek a problémák többnyire a hagyományaikból erednek és erős előítéletek nyilvánulnak meg a romákkal szemben. A szövetségi és a köztársasági kormányok 1991-ben megpróbáltak javítani a romák helyzetén, de politikájuk csak pillanatnyi eredményeket hozott Csehszlovákia egyes területein a romák munkanélkülisége csaknem 50 százalékos. A romák 1991-ben is a Cseh Köztársaságban rasszista motivációjú támadások áldozataivá váltak. A támadásokat többnyire a bőrfejűek hajtották végre. A kormánykörök elismerték, hogy hat halálesetet okoztak, noha a romák szervezetei szerint legkevesebb, hogy hét embert öltek meg. A kormány bünteti a támadásokért felelős személyeket, de néhány esetben a rendőrség lassú volt. Szlovákiában csak néhány ezer zsidó maradt, de ennek ellenére úgy tűnik, 1991-ben fokozódott az antiszemitizmus, általában falfirkák és a zsidóközösség tagjaival szembeni etnikai sértegetések formájában. A politikai csatározások során antiszemita rágalmazások és megfélemlítések is előfordultak. A kormány vezetői, többek között Havel elnök is, élesen elítélte mindkét köztársaságban az antiszemita megnyilvánulásokat. MÉG NÉGY ÉVIG! Még négy évig! - skandálta a tömeg a washingtoni Marriott szállodában, amikor George Bush bejelentette, újra jelölteti magát az elnöki tisztségre. Bush először külpolitikai kérdésekről beszélt. „Erősek voltunk és megnyertük a hidegháborút" - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, ez tette lehetővé az USA számára az öböl-háború megnyerését is. Kijelentette: az Egyesült Államoknak sikerült megszabadítania az egész világot a régi félelmektől, a nemzetközi feszültségtől, a konfrontációtól és az atomkatasztrófától való félelemtől. Beszéde további részében az elnök a belpolitikai problémákkal foglalkozott, újra élesen támadta a Kongresszust, mindenekelőtt azokat a politikusokat, akik kétségbe vonják gazdasági reformjait. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai választópolgárok többsége átlátja az ellenzéki Demokrata Párt taktikáját és ismét rá fog szavazni, hogy befejezhesse reformjait. „Csak az Egyesült Államok erős gazdasága teszi lehetővé, hogy Amerika a világban is erős legyen" - hangsúlyozta George Bush. JELCIN PARLAMENTI BESZÉDE MA MINSZKBEN: CSÚCSÉRTEKEZLET KATONAI KÉRDÉSEKRŐL K0ZIREV MARAD A KÜLÜGYMINISZTER • TISZTÁZOTT KAPCSOLAT Borisz Jelcin orosz elnök tegnap beszédet mondott a parlamentben. A várakozásokkal ellentétben nem terjesztette a képviselők elé kormánya külpolitikai koncepcióját, csak az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Franciaországban tett látogatását értékelte. Hangsúlyozta, a független orosz államnak ezek az első külpolitikai lépései nagy jelentőségűek, mivel az országnak le kell küzdenie a bezártság következményeit, enélkül nem válhat modern és civilizált állammá. Külön kitért arra, hogy az Egyesült Államoknak érdeke az orosz reformok sikere, és, mint mondotta, alapvető fordulatot figyelt meg az amerikai vállalkozók körében: már érdeklődnek az Oroszországgal való széles körű együttműködés iránt. Jelcin bejelentette, továbbra is Andrej Kozirev lesz a külügyminiszter. Cáfolta ezzel a Nyezaviszimaja Gazeta tegnapi hírét, hogy a külügyi tárca élére Julij Voroncov, az eddigi ENSZ-nagykövet áll. Az ilyen jellegű találgatások egyébként már hetek óta folynak, Voroncov maga is szólt arról, hogy rövidesen viszszarendelik öt Moszkvába. Egyesek úgy tudták, hogy Jelcin tanácsadója lesz, mások szerint államtitkári posztot szántak neki. Elhangzottak olyan feltevések is, hogy helyet cserél Kozirewel, s az eddigi külügyminiszter utazik New Yorkba. A képviselőket Jelcin arról is tájékoztatta, hogy kormánya értékelni fogja a gazdasági reform eddigi lefolyását és dönt néhány módosításról. A tervek között szerepel a reform által leginkább veszélyeztetett rétegek védelme is. Hangsúlyozta, a kormány figyelembe veszi a parlament ajánlásait. Jelcin tájékoztatott arról, sikerült tisztáznia kapcsolatát alelnökével, Alekszandr Ruckojjal, akinek reformpolitikájával szemben voltak kifogásai. Közölte azt is, február 19-én tévébeszédben fordul az Orosz Föderáció lakosságához, tájékoztatni fog a kormány által elfogadott intézkedésekről. Minszkben ma ül össze a Független Államok Közösségének csúcstalálkozója. Ezen többek között dönteni akarnak a fegyveres erők összetételéről és irányító szerveiről. A már idézett Nyezaviszimaja Gazeta tegnap arról is beszámolt, hogy Jelcin a legbefolyásosabb parlamenti frakció, a Demokratikus Oroszország irányító tanácsát tájékoztatta a már aláírásra kész rendeletről, amely az orosz védelmi minisztérium létrehozásáról szól. A lap szerint egyelőre még nem született döntés a védelmi miniszter személyéről. A legvalószínűbb jelölt Pavel Gracsov tábornok", de az ő személyével éppen a Demokratikus Oroszország nem ért egyet. Elfogadható lenne viszont számára Jevgenyij Saposnyikov, a FÁK fegyveres erőinek jelenlegi főparancsnoka vagy Galina Sztarovojtova, Jelcin nemzetiségi kérdésekben illetékes tanácsadója. Jelcin munkatársai úgy vélik, még legalább egy évig katonának kellene irányítania a védelmi tárcát, s majd csak azután politikusnak. A Katonák a Demokráciáért nevű mozgalom viszont Sztarovojtova mellett áll, aki úgy vélekedik, Oroszországnak nincs szüksége egy hagyományos védelmi miniszterre, mivel a hadsereget most etetni és öltöztetni kell, nem pedig háborúba vezetni. A JÖVŐ HÉTEN POZSONYBAN: EBEÉ-KONFERENCIA A KONVERZIÓRÓL (Folytatás az 1. oldalról) választásokra készül, a kérdésből elsősorban politikai ügy lett (azt csináltak belőle). Sokkal kevesebb szó esett a gazdasági és szociális vonatkozásokról. Most a szakértők azt hangsúlyozták, ha konverzióról beszélünk, mindig figyelembe kell venni az elmúlt évtizedek politikai és katonapolitikai döntéseit Továbbá úgy kell kezelni, hogy a konverzió nálunk - például a nyugati országokkal ellentétben - az egész gazdaság transzformálásának a része. És ligyelembe kell venni: másutt is folyik a konverzió, de nem ilyen gyorsan és ekkora mértékben - ha az arányokat tekintjük. Szlovákiában a fegyvergyártás a nehéz haditechnika e\öá\\i\ására összpontosult, ezért is olyan nagyok itt a gondok. Amikor Csehszlovákiában a fegyvergyártás kulminált, tehát 1988-1989-ben, a termelés terjedelme 29,3 milliárd korona volt Ebből Szlovákia több mint 19 milliárddal részesedett A konverzióról szóló kormányhatározatok végrehajtása közvetlenül 9400 dolgozót érint, közvetve pedig, a bedolgozó és szállító vállalatokat is tekintve, több mint 60 ezret. Az érintett szlovákiai üzemek száma 38, ebből 29 a Jozef Belcák vezette tárca alá tartozik. Tavaly a szövetségi költségvetés 1,5 milliárd koronát utalt ki a konverziót végrehajtó vállalatok megsegítésére, az új termelési programok beindítására. az idén ez az összeg 1-1,2 milliárd lesz. Mindkét tárca vezetői hangsúlyozták, a helyszíni ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a vállalatok arra fordítják a pénzt, amire kapták - például nem a béralap növelésére -, vagyis az új gyártási programok beindítására. Viszont tény az is, hogy a kettős folyamat nincsen tökéletes egyensúlyban, tehát az új programok nem érik el azt a nagyságrendet, mint a fegyvergyártás csökkentése. Ami a szíriai tanküzletet illeti, ez nem akkor bűn, ahogyan egyesek be akarták állítani. Csehszlovákia ebből nem csinált titkot. Belcák úr úgy vélte, nem lenne helyes politikai döntés a fegyvergyártás és fegyverexport azonnali beszüntetése. Ellenkezőleg: a kivitelt az úgynevezett nem rizikós térségekbe úgy kell kezelni, mint az egyéb exportot, főleg ha azt a gazdasági helyzet kényszeríti ki. És látni kell még valamit: azokra a piacokra, ahonnan a fegyvergyártás csökkentése miatt Csehszlovákia kivonult, mások azonnal lecsaptak, elsősorban a világ ót legnagyobb fegyverexportőre, de néhány volt szocialista ország is. (-nák) D zsohar Dudajev, Csecsenföld elnöke, a volt szovjet hadsereg tábornoka mestere a taktikának. Nem tudom, melyik katonai főiskolán szerezte ezt a tudományát, de az biztos, hogy nagyon megtanulta a leckét. Tavaly ősszel, kihasználva a Kremlben létrejött kettős hatalmat - amely gyakorlatilag egyenlő volt a központi hatalom megszűnésével - nagy adag nacionalizmussal, a szabadság, a függetlenség szépen csengő jelszavaival összetoborozta az önjelölt Csecsen Népi Kongresszust, amely kikiáltotta a függetlenséget. Az elszakadás az ingusok akarata ellenére történt, a korábban Csecsen-lngus Autonóm Köztársaság másik államalkotó nemzetének álláspontját egyszerűen figyelembe sem vették. A magát elnökké választató Dudajev, az 1,5 milliós köztársaság lakosságának 48 százalékát kitevő csecsenek vezére sem kicsire, sem nagyra, sem a jó 10 százaléknyi ingusra, sem a 34 százaléknyi oroszra nem nézett, ment a maga feje után. A harciasságukról, kaukázusi büszkeségükről híres csecseneknek nagyon tetszett, hogy hajszál híján megbuktatták Borisz Jelcint, aki a függetlenségét bejelentő köztársaságban rendkívüli állapotot rendelt el. A kirobbant harcok láttán az oroszországi parlament meghátrálásra kényszerítette Jelcint, elérte a rendelkezés visszavonását. EZzel a képviselők olyan magas lóra ültették Dudajevet, hogy most már le nem rángathatják onnan semmilyen módon. Tudatában olcsón szerzett nagy hatalmának, a csecsen elnök sorra félresöpri az ingusok önállósulási és egyéb követeléseit, nem hajlandó figyelembe venni népszavazásuk eredményeit. A demokrácia sajátos értelmezése alapján megtagadja tőlük azt, amit a csecsenek legszentebb jogának tart Vérbeli katona lévén, első dolga volt DUDAJEV JÁTSZMÁJA hozzálátni a saját fegyveres erők kiépítéséhez, hogy politikai elképzeléseinek nagyobb nyomatékot adjon. Állítólag félmillió embert tud mozgósítani, akiknek komoly fegyverzetük van - a volt szovjet hadseregtől. Nem legális úton jutottak hozzá, de ez Dudajevet egyáltalán nem zavarja. Még légierejét is megalapozta, megszerzett két csehszlovák gyártmányú gyakorló-repülőgépet, ezeket alakította át harci bevetésekre is alkalmassá. Az elmúlt napokban sorozatos támadások érték Csecsenföldön a laktanyákat, ami okot adott Dudajevnek az éjszakai kijárási tilalom és más megszorító intézkedések elrendelésére. Azt állította ugyanis, hogy az ő fegyvereseinek ezekben az akciókhoz semmi közük, az oroszokat vádolta a feszültség szításával. Lehet, hogy ezúttal igazat mondott, egyes források ugyancsak azt állították, hogy Dudajev ellenzéke igyekszik felfegyverezni magát. Egyelőre sem az egyik, sem a másik állítás nem bizonyítható. Teljes mértékben bizonyos viszont az, hogy a csecsen vezetés sok fejfájást fog még okozni Moszkvának. Ruszlán Ucsijev, Dudajev jobbkeze a közelmúltban arról számolt be, hogy merész gazdasági terveik vannak, s ha Oroszország megpróbálja megállítani őket, hát megnézheti magát. Be akarnak lépni az OPEC-be, hajlandók nagyon alacsony áron adni a jó minőségű olajat, s akkor tőlük fognak vásárolni, nem Oroszországtól. Német professzorok dolgozzák ki a csecsen gazdasági reform tervét, jó kapcsolataik vannak a Deutsche Bankkal is, s ha Moszkva akadályozza terveiket, ök majd elintézik, hogy ne kapjon külföldi hiteleket. I tt azért még nem tart a dolog, de az bizonyos, hogy Dudajev ügyesen keveri a kártyát. Van egy titkos aduja is, és ez az iszlám. Egyelőre elvetette a fundamentalisták követelését, hogy vezessék be az iszlám törvénykezést, de az általa személyesen kidolgozott új katonai eskü már Korán-idézetekkel van megtűzdelve. Iszlám alapon máris szövetségesei között tudhatja Baskiriát, Burjátföldet és Tatársztánt. Négyesben pedig könnyen megáshatják az Orosz Föderáció sírját. Ugyanúgy, ahogy a hármas szláv szövetség eltemette a Szovjetuniót. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN I I— Budapest megkapja az ExIÍCt po 96 világkiállítás rendezési jogát, akkor Bécs, illetve Ausztria partnerként bekapcsolódna a rendezvényekbe, azok kulturális részébe. Erről tegnap tájékoztatott a Magyar Rádió Manfred Mautner-Markhofra, az osztrák kereskedelmi kamara alelnökére, a sevillai Expo osztrák kiállításának kormánybiztosára hivatkozva. B onni források szerint március 10-én Brüsszelben tartják meg az Észak-atlanti Együttműködési Tanács külügyminiszteri sziniú rendkívüli ülését. Ezen a tanácskozáson kapcsolják be a folyamatba a Független Államok Közösségének államait. S antiago szerdán azt kérte az orosz hatóságoktól, engedélyezzék Erich Honecker gyógykezeltetését Chilében. A volt NDK legfelsőbb vezetőjének egészségi állapota állítólag megromlott és nagyon komoly. A hírügynökségek további részleteket nem közöltek. Mint ismeretes, Honecker Chile moszkvai nagykövetségén tartózkodik. N agy-Britannia szerdán elutasítóan reagált Jacques Delorsnak, az Európai Közösségek bizottsága elnökének javaslatára, hogy a következő öt évben 14 milliárd fonttal növeljék a nyugat-európai tizenkettek költségvetését. Delors mindenekelőtt azért követel több pénzt, hogy támogathassák Írország, Portugália, Görögország és Spanyolország kevésbé fejlett területeit. John Major brit kormányfő azonban Portsmouthban kijelentette: nem szükségszerű az EK költségvetésének bárminemű növelése. /"*ÄÍen Csi-csen kínai külügymiVsd niszter, aki szerdán érkezett Vietnamba, tegnap Hanoiban tárgyalt Vo Van Kiet kormányfővel és találkozott vietnami partnerével, Nguyen Manh Cammal. A tárgyalásokon a gazdasági együttműködéssel, az ENSZ Kambodzsa-tervével és a területi vitákkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. H einrich von Pierer, a neves Siemens cég igazgatótanácsának elnöke a Wirtschaftswoche című hetilapnak adott nyilatkozatában felszólított a Kelet-Európában levő 16 szovjet típusú atomerőmű azonnali bezárására. Elmondta, ezek az objektumok nem biztonságosak és ugyanaz a sors vár rájuk, mint a csernobili atomerőműre. S tockholmban szerdán a svéd kormány miniszterei és a parlament képviselői felvonulással tiltakoztak az erőszak és a rasszizmus ellen. így reagáltak a bevándorlók ellen elkövetett támadások sorozatára. A tiltakozó honatyák és kormánytagok az egyik stockholmi templomhoz vonultak, amelyben éppen misét celebráltak XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia királynő részvételével. N ew Yorkban szerdán az ENSZ székházában kezdődött meg a szomáliai helyzet békés megoldásáról szóló tárgyalások első fordulója. Ennek keretében Butrosz Ghali, a világszervezet főtitkára találkozik az Afrikai Egységszervezet, az Arab Államok Ligája és az Iszlám Konferencia regionális intézményeinek képviselőivel. Az ENSZ fontolóra vette a békefenntartó egységek kiküldését Szomáliába, de ennek feltétele a túzszüneti megállapodás és annak betartása. O—ülejman Demirel török korOfc mányfő washingtoni látogatása során arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy ne akarja erőszakkal megdönteni Szaddam Husszein iraki vezetőt. A török miniszterelnök elmondta, az erő alkalmazása ellentétben állna George Bush elnök elveivel. Hangsúlyozta továbbá, az erőszak újabb problémákat okozna az egész válságövezetben, és egy ilyen lépést nem lehetne igazolni a világ előtt - tájékoztatott a Reuter hírügynökség.