Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám, szombat

A HALACSKA, A TENGER, A SZABADSÁG MEG AZ IRODALOM Ha Ady most haldokolna a budapesti Városmajor utcai szanatóriumban, vagy József Attila most senyvedne Szárszón a nővéreinél, nekünk itt, Pozsonyban eszünkbe sem jutna meglátogatni őket. • 5. oldal FÜGGETLEN NAPILAP Szombat. 1992. február 1. Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 27. szám A PARLAMENTNEK SZÍNT KELL VALLANIA Az érvényben levő, tehát a még nem módosított földtörvény lehetőséget ad ar­ra, hogy akiktől magyar nemzetiségük miatt kobozták el földjüket - s ezt az okot a konfiskálásról szóló végzés is tartal­mazza - visszakapják tulajdonukat. Azok viszont, akik esetében a konfiskálási vég­zésre annak idején azt Írták, hogy „a szlovák nép ellenségei", nem érvényesít­hették jogaikat. Dr. Világi Oszkár, a Magyar Polgári Párt képviselője a Szövetségi Gyűlésben módosító javaslatot nyújtott be a földtör­vényhez, azzal a céllal, hogy elérje a jo­gosult személyek körének kiszélesítését. Megkérdeztük Világi Oszkárt, esélyesnek tartja-e javaslatát az elfogadásra. - Javaslatomhoz többen csatlakoztak, de a kereszténydemokrata képviselők számára nem volt elfogadható, jóllehet a koalíción belül az ô szavazataikkal is számolunk. Rajtuk kivül nem támogatta a javaslatot a DBP, akik még az ide vonatkozó érvényes cikkely kiiktatására is kísérletet tettek. Az SZNP képviselői pe­dig eleve nem támogatják az ilyen javas­latokat. Módosító javaslatunk mellett jelenleg csak a magyar pártok és a PDU-NYEE képviselői szavaztak a Nemzetek Kama­rájának szlovákiai részében, a szlovák KDM képviselői viszont tartózkodtak. A javaslat" sorsa azonban még nem dőlt el. A két kamara képviselőiből alakított egyeztető bizottságba engem is bevá­lasztottak. A bizottság és a parlament is február 17-18-án ülésezik, s remélem, addig sikerül megszereznünk a KDM poli­tikai támogatását is. A KDM vezető szer­veit arra fogjuk kérni, támogassák módo­.sító javaslatunkat. Az én módosító javas­latom lényege az, hogy nem nyúl vissza 1948 elé, de elfogadása esetén lehetősé­get nyújt ahhoz, hogy az érintettek vissza­kapják az 1948 előtt elkobzott földjüket. Szeretném azt is, ha a törvény a magya­rok igényeinek kielégítésén kívül a néme tekét is lehetővé tenné. Erről ennek a par­lamentnek, ha demokratikus parlament­nek tekinti magát, most kell döntenie. (sm) AZ SZNT NAPIRENDJEIM: BOS-NAGYMAROS KÉT TÁBOR SZÓPÁRBAJA (Munkatársainktól) - Elegendő képzett szakem­berünk van ahhoz, hogy megoldjuk a bösi vízmű üzembe helyezésével kapcsolatos ökológiai problé­mákat - állította Ján Čarnogurský, a szlovák kormány elnöke, aki tegnap a parlamentben előterjesztette kormánya álláspontját Bős-Nagymarossal kapcso­latban. Ismételten kiállt az ideiglenes megoldás mel­lett, szerinte ez az egyedüli lehetőség a károk és veszteségek minimalizálására, és az 1977. évi állam­közi szerződés lényegének megtartására. Hangoz­tatta, hogy a kormány által szorgalmazott változat nem érinti a csehszlovák-magyar határt, csupán a hajózási útvonalat helyezi át a felvízcsatornába. Emlékeztetett arra, hogy az 1977. évi magyar -csehszlovák megállapodást nem lehet felbontani. Az ellenzők többsége a Zöldek Párt­jának véleményét osztotta, akik egy új tanulmány alapján javasolták a vizmű befejezését, de a környe­zetvédelmi kormánybizottság 19 fel­tételének szigorú betartásával. Han­got adtak annak a véleményüknek, hogy a csehszlovák-magyar tárgya­lások során még nem merítettek ki minden lehetőséget, ezért továbbra is közösen kellene keresni a legelfo­gadhatóbb megoldást. Volt, aki el­marasztalta a zöldeket, mondván, az általuk felvetett D variáns kimon­dottan magyar érdekeket szolgál. Ök ezt visszautasították, rámutattak, hogy pártjuk a nemzeti vonalhoz tartozik, de az ökológiai károk csök­kentése a szlovák nemzet érdeke. (Folytatás a 2. oldalon) VÉGET ÉRT A PRÁGAI EBEÉ-TANÁCSKOZÁS FELTÉTLENÜL SZŰKSÉG VAN A HELSINKI FOLYAMATRA DOKUMENTUM RÖGZÍTI A TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEIT 17-EIG SZÚNET A PARLAMENTBEN MARAD (EGYELŐRE) A RÉGI FÖLDTÖRVÉNY (Munkatársunktól) - Tegnap a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülése a földtörvény módosító javaslatához fűzött kiegészítő javaslatokról való szavazással folytatódott. Az ülés elején több képvi­selő kifogásolta, hogy e fontos törvénymódosítási javaslat megvitatá­sánál nincsenek jelen a kormány illetékes tagjai. Elhangzott az is, hogy halasszák el e napirendi pont megvitatását, ám ez az indítvány nem kapta meg a képviselők támogatását. A földtörvény módosítására vo­natkozó javaslathoz fűzött kiegészí­tő indítványok túlnyomó részét nem szavazták meg a kamarák. A képvi­selők elvetették egyebek közt a ma­gyarokat és németeket sújtó elnöki rendeletek, illetve SZNT-elnökségi rendeletek következményeinek eny­hítését célzó cikkely kiiktatására vo­natkozó javaslatot, éppúgy, mint Batta István (Coexistentia) és Erich Kríž (PDP) javaslatát, hogy a föld­törvény orvosolja azok vagyonjogi sérelmeit is, akiknek az elnöki dek­rétumok, illetve SZNT-rendeletek alapján elkobozták vagyonát, de nem vétettek a csehszlovák állam ellen, s visszanyerték állampolgár­ságukat. Ebben az esetben az eluta­sítást az előadók azzal indokolták, hogy nem térhetnek vissza a döntő időpont, azaz 1948. február 25. elé. A törvénymódosítási javaslatot, mivel a Nemzetek Kamarája szlovák részétől nem kapta meg a szüksé­ges számú szavazatot, a Szövetség Gyűlés nem hagyta jóvá. A problé­ma áthidalására a két kamara tagjai­ból egyeztető bizottságot válasz­tottak. A két kamara visszatért az eluta­sított vagyonátruházási törvényhez is, miután meghallgatta az egyeztető bizottság jelentését, ám a módosító javaslat a szavazáskor, ismét a Nemzetek Kamarája szlovák ré­szétől kapott szavazatok kis száma miatt, újból ,.jégre került". A parla­ment ügyrendje azonban még lehe­tőséget nyújt arra, hogy a két kama­ra még egy kísérletet tegyen az álláspontok egyeztetésére. Mivel számos képviselő és a par­lament elnöksége hivatalos volt teg­nap délutánra az Alkotmánybíróság tagjainak ünnepélyes beiktatására, a prágai várban, az ülést február 17­éig berekesztették. SOMOGYI MÁTYÁS bier szerint szükség lesz bizonyos kötelező jogi normák elfogadására is. Hozzáfűzte, hogy az új tagorszá­gok többsége ezt támogatja. Ami a „konszenzus mínusz egy" me­chanizmus esetleges érvényesítését jelenti a jugoszláv válság megoldása során, a csehszlovák diplomácia ve­zetője azt mondta, fontos, hogy a konfliktus résztvevői ne álljanak fel a tárgyalóasztaltól. A külügyminiszterek kétnapos ta­nácskozásának eredményeit egy összegző dokumentum tartalmazza. Ebben a miniszterek újra megerősí­tették, feltétlenül szükség van a hel­sinki folyamatra az új Európa építé­se és konszolidálása során. Felszó­lítanak minden tagországot és az új független államokat is, tegyék meg a szükséges lépéseket a mielőbbi bekapcsolódásra a tárgyalásokba a hagyományos fegyveres erőkről. Javasolták, hogy a helsinki utótalál­kozó nyitóülésén fogadják el a biza­(Folytatás a 2. oldalon) - Épp ideje, hogy vége, - Jirí Dienstbier a prágai ülésről távo­zóban (Michal Krumphanzl felvétele) EZ MAR JÁRVÁNY Az Egészségügyi Minisztérium főepidemiológusához dr. Ivan Masárhoz mára befutottak a járási jelentések, s ő - ígéretéhez híven - tájékoztatott bennünket. -Tegnap délig 136 101 náthalázas beteget tartottak nyilván Szlovákia területén - vagyis már járvány van. Néhány számadat néhány járásból: Érsekújvár - 4627, Komárom - 3404, Nyitra - 5890, Trencsén - 5601, Bártfa - 4117, Eperjes - 4777, Homonna - 6486. Mindebből kitűnik, hogy nagyjából egész Szlovákiában hasonló a helyzet, a legsúlyosabb Nagyszombaton, ahol 8646 beteg van. A náthalázat az A (H3 N2) vírus okozza, vagyis ugyanaz, amely nálunk 1990-91-ben is tombolt. A helyi viszo­nyoknak megfelelően, a helyi szervek - kórházigazgatók, köz­egészségügyi vezetők, epidemiológusok, iskolaigazgatók - dön­tik el, mit kell tenni, milyen korlátozásokat kell elrendelni. Ml A KUDARC OKA A Szövetségi Gyűlés tegnap, ami­kor a földtörvény módosításával fog­lalkozott, nem hagyta jóvá, mégpe­dig a Nemzetek Kamarája szlovák részétől kapott szavazatok kis szá­ma miatt, azokat a módosító javas­latokat, amelyek az állampolgári egyenjogúság elvének megfelelően a magyar és német nemzetiségűek 1945-1948 közti sérelmeinek méltá­nyos orvoslását célozták. Megkér­deztük Batta Istvánt, az Együttélés képviselőjét, miben látja az elutasító magatartás okát? - Tapasztalhatjuk: minden javas­latot, amely esetleg demokratiku­sabbá tehette volna az egész köz­társaságot, mégpedig a parlament által is elfogadott, az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szó­ló Alkotmánylevélben vállalt kötele­zettségeknek megfelelően, bizonyos negatív beidegződések miatt eluta­sítanak. A földtörvény-módosítási javaslatok vitája is jól szemléltette ezt, különösen egyes keresztényde­mokrata képviselők szavazásának mikéntje. Úgy látszik, ezeknél a kép­viselőknél nem áll első helyen a ke­resztény szemlélet. (sm) TISZTÁZZÁK A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG KÉRDÉSÉT? Csáky Pál és Szabó Rezső átad­ta tegnap František Mikloškónak, az SZNT elnökének a Magyar Ke­reszténydemokrata . Mozgalom­Együttélés képviselői klubjának le­velét. Ebben indítványozzák, hogy a szlovák parlament fogadjon el nyi­latkozatot a Szlovákia magyar nem­zetiségű lakosságával szemben 1945-48-ban érvényesített kollektív bűnösség elvével kapcsolatban. - Javaslatunkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a Szlo­vák Köztársaságban nincs kielégítő­en rendezve a szlovák nemzet és a magyar nemzeti kisebbség viszo­nya - áll beterjesztésükben. Véle­ményünk szerint elérkezett az idő ahhoz, hogy őszintén kezet nyújt­sunk egymásnak. Az első lépést jelentené, ha tisztáznánk a kollektív bűnösség elvének kérdését úgy, ahogyan az a zsidó származású és a német nemzetiségű polgárok esetében tavaly már megtörtént. Mivel sokan az 1945-48. évi esemé­nyeket más időszakokkal, így 1938-45-tel hozzák majd összefüg­gésbe, a javaslat beterjesztői őszin­te sajnálatukat fejezik ki a történtek miatt, miközben leszögezik, hogy ré­giónkban a magyar-szlovák együtt­élésnek több tisztázásra váró mo­mentuma van. Ezek a problémák nemzetközi jellegűek, megoldásukra a szlovák és a magyar parlament közös bizottságot létesített. Mivel azonban a kollektív bűnös­ség elvének érvényesítése 1945 és 1948 között kizárólag belpolitikai kérdés, ezért erről a Szlovák Köztár­saság legfelsőbb törvényhozó szer­vében kell beszélni. A képviselők indítványozták, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács fogadjon el nyilat­kozatot ezzel kapcsolatban. VAN ALKOTMANYBIROSAGUNK Václav Havel köztársasági elnök tegnap kinevezte az Alkotmánybíró­ság 12 bíráját. A háborút követően Csehszlovákiának először van olyan intézménye, amely képes dönteni a törvények alkotmányosságáról, il­letve ellenőrizni az alkotmány meg­tartását. Az újonnan kinevezett alkotmány­bírók Václav Havel kezébe tették a törvényes esküt. Ebből az alka­lomból a köztársasági elnök hang­súlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a bírói hatalom legfőbb szerve, amelynek a jelen időszakban - ami­kor országunkban a jogállam alapjait építjük - nagyon fontos szerepe lesz. HÉTFŐI SZÁMUNKBAN • Vállaljuk a szociális érzékenysé­get - Interjú a Szlovákiai Szociálde­mokrata Párt első alelnökével • Szélkerék is lesz (A Gbelce névnek semmi köze hozzánk) Rendkívül heves vita következett. A több mint húsz felszólaló nagyjá­ból két táborba osztható, a vízmű ideiglenes megoldással történő be­fejezésének támogatóira és ellenző­ire. A kormányt általában keményen bíráló SZNP- és DSZM-képviselők ebben a kérdésben rendhagyó mó­don kiálltak mellette, és a vízmű mielőbbi felépítését szorgalmazták. Jirí Dienstbier csehszlovák kül­ügyminiszter záróbeszédével feje­ződött be tegnap Prágában az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminiszteri tanácsá­nak második ülésszaka. Dienstbier hangsúlyozta, Prágában nem kis haladást sikerült elérni a békés együttműködésen, harmonikus együttélésen és a mind mélyebb politikai integráción alapuló közös­ség létrehozása során. A konferencia utáni értékelő saj­tóértekezletén megállapította, hogy a tagországok számának növelésé­vel az eredetileg euroamerikai tér­ség ázsiai dimenziót kapott. A tagok számának ilyen jelentős növekedé­se után az EBEÉ-nek bizonyos kö­telező mechanizmusokat kell létre­hoznia, mivel a konszenzus egysze­rű elve akadályozhatná a döntésho­zatalt olyan esetben, ha néhány or­szág vitában áll egymással. Dienst-

Next

/
Oldalképek
Tartalom