Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám, péntek

A PALOTA REJTELMEI A nagy álom kitalálója, a Kondukator, a legfőbb tervező, mint mondják, naponta kétszer is személyesen ellenőrizte, miként haladnak a munkálatok. FÜGGETLEN NAPILAP AZ ÚJ MINISZTER NEM SZERET LEVELEZNI A tárgyalások során a miniszteri tanácsadó folyton azi duruzsolta a miniszter fülébe: aj MNI má takéto návrhy. (8. oldal) Péntek, 1992. január 24. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 20. szám (9. oldal) VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ: FEBRUÁR 17-ÉN ELŐFORDULÓ Minden kerületi városban nyitva lesz február végéig egy regisztrációs hely a vagyonjegyes privatizálás további elősegítésére. „Remélem, hogy a standard regisztrációs folyamat január 31-én véget ér" - jelentette ki a szövetségi kormány tegnapi ülése utáni sajtótájékoztatóján Václav Klaus pénzügyminiszter. Későbbi bejelentése szerint a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak folyamatosan ki kellene adnia a már jóváhagyott privatizációs tervezetek jegyzékét. A következő hétig felújítják majd a vagyonjegyek privatizációról szóló kormányrendeletet is, nehogy további félreértésekre kerüljön sor. Václav Klaus jóváhagyta, hogy a vagyonjegyes privatizáció előfordulója február 17-én kezdődjön. Szavai szerint ez annyit jelent, hogy csak ezután adhatják át a polgárok vagyonjegyeiket az egyes befektetési privatizációs alapoknak. Azok, akik már beírták vagyonjegykönyvükbe valamelyik alap azonosítási számát, döntésüket február 17-ig még megváltoztathatják. Ha valaki e szám beírásával értéktelenné tenné vagyonjegykönyvét, ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint arra, aki elveszítette vagy megrongálta azt, vagyis 500 korona bírságot kell fizetnie. A KIS LÉPÉS IS ELŐRELÉPÉS? AZ SZNT ÉS A CSNT KÖZÖS BIZOTTSÁGOT HOZ LÉTRE (Munkatársunktól) - Egy komoly döntés meghozatalának reményében találkoztak tegnap délelőtt a pozsonyi várban a Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács Elnökségeinek képviselői. Cseh részről jelen volt Dagmar Burešová, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, valamint a három alelnök: Jan Kalvoda, Jiŕí Vlach és Jan Kasai, valamint Václav Žák, az Elnökség tagja. A Szlovák Nemzeti Tanácsot František Mikloško elnök, Ivan Čarnogurský és A. Nagy László alelnökök, valamint Peter Tatár és Ivan Brndiar elnökségi tagok képviselték. Jelen volt Dušan Hendrych és Vojen Güttler, a Cseh Nemzeti Tanács két tanácsadója, Ivan Šimko, a Szövetségi Gyűlés képviselője, Peter Zajac, az SZNT tanácsadója és Jaroslav Šafaŕík, az Elnöki Hivatal képviKözel ültek egymáshoz, mégsem nagyon jutottak ötről hatra (Vladimír Benko felvétele) selője A tanácskozás tagja az államjogi rendezés kérdése, illetve a két nemzeti parlament között megkötendő szerződés volt. A hosszúra nyúlt tárgyalás szünetében František Mikloško, az SZNT és Dagmar Burešová, a CSNT elnöke tájékoztatták az újságírókat. A cseh parlament elnöke elmondta: a CSNT felhatalmazásából azzal a javaslattal jöttek Szlovákia fővárosába, hogy hozzanak létre egy közös bizottságot, amely előkészítené a két nemzeti parlament elnökségeinek találkozóit és az SZNT, valamint a CSNT szerződésének szövegét. Kezdeményezésüket azzal indokolta, hogy az elnökségek eddig ritkán találkoztak és a megbeszélések meglehetősen rövidek voltak, ezért nem tudták alaposan megvitatni a szerződéssel összefüggő kérdéseket A létrehozandó bizottságnak (Folytatás a 2. oldalon) ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS VAGY STATUS QUO DSZM-PDSZ SZÓPÁRBAJ • FEBRUÁR 17-ÉRE HALASZTOTTÁK A SZAVAZÁST AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSRÓL • A POLITIKAI TESTÜLET LEVELE A NEMZETI TANÁCS ELNÖKSÉGÉHEZ (Munkatársunktól) - Rendhagyó módon kezdődött tegnap délután a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülésének harmadik napja. Ján Zlocha, a DSZM képviselője kért szót, s elmondta, hogy előző este a képviselők szálláshelyén Karéi Novosád, a Polgári Demokratikus Szövetség képviselője durván sértegette Roman Zelenayt, a DSZM képviselőjét, állítólag azt is kijelentette, hogy „cseh földön vagyunk, ezért fogja be a száját." A DSZM parlamenti klubja tiltakozik az incidens miatt, s követeli, hogy a kérdéssel azonnal foglalkozzon a Népi Kamara mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága. A csütörtöki, alig fél óráig tartó ülés végén Novosád képviselő is szót kért. Hangoztatta, hogy Ján Zlocha eltúlozva és megmásítva tálalta az ügyet. Roman Zelenay pedig egyértelműen politikai tőkét kíván kovácsolni az incidensből. Az elnöklő Milan Šútovec azzal zárta le a szópárbajt, hogy az előterjesztett panasszal a Népi Kamara illetékesei fognak foglalkozni, (Folytatás a 2. oldalon) WASHINGTONI SEGELYKONFERENCIA A VISEGRÁDI HÁRMAK JAVASLATÁNAK KEDVEZŐ FOGADTATÁSA Washingtonban tegnap folytatta munkáját az a nemzetközi konferencia, amely a Független Államok Közösségének nyújtandó támogatással foglalkozik. Élénk visszhangot váltott ki a visegrádi hármak - Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország - javaslata, hogy a Nyugat a közép-európai országok bevonásával segélyezze a volt Szovjetuniót. Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, a támogatásnak ez a módja hozzájárulna az egész posztkommunista világ stabilizálásához. Szólt arról, nem szabad megengedni, hogy a támogatásra fordított hatalmas eszközök újra nyomtalanul tűnjenek el, mint az korábban már előfordult. Ajánlotta, hogy ki kell használni a közép-európai gazdaságok lehetőségeit, ezek az államok alaposan ismerik a FÁK tagországait, nyelvtudásuk is van, tehát hatékonyan együtt tudnak működni a segélyprogramban. Ha már rendelkezésre áll a pénz, Csehszlovákia képes gabonatározókat építeni az államközösségben, tud szállítani teherautókat és más gépeket. Lengyelországnak és Magyaror(Folytatás a 2. oldalon) BECSEHELT-E AZ FMK? BESZÉLGETÉS A. NAGY LÁSZLÓVAL - A holnapi közgyűlésen, majd a következő hetekben, amelyek már tulajdonképpen választási kampány nyitányát jelentik, nyilván elemezni fogjátok a novemberi forradalom óta lezajlott eseményeket, a Független Magyar Kezdeményezés szerepét. A mozgalom elnökeként miként értékeled az elmúlt több mint két esztendőt? - Bizonyos mértékig ma is részesei vagyunk e társadalmi folyamatoknak, másrészt pedig az időtávolság minimális, ezért a végső következtetések levonása mindenképpen korai lenne. Annyi azonban bizonyos, hogy a novemberi forradalmi változások Dél-Szlovákiában az országos történésekkel párhuzamosan zajlottak, s ezekben a Független Magyar Kezdeményezésnek meghatározó szerepe volt. A radikális társadalmi és gazdasági reformok elindításában és a valóra váltás kezdeti szakaszában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal együtt ugyancsak döntő részt vállaltunk. Fontosnak tartom azt is, hogy politikai elképzeléseinknek megfelelően kezdettől fogva együttműködtünk a demokratikus szlovák és cseh erőkkel, nemzeti kisebbségi közéletünkben pedig szintén sikerült megteremteni a többpártrendszer alapjait. Ezt ma is jelentős eredménynek tartom, habár léteznek politikai erők, amelyek a novemberi forradalmat követően ós napjainkban is a nemzetiségi egységfront megteremtésének szükségességét tartják fontosnak. Szerintünk viszont a csehszlovákiai magyarságot nem fenyegeti olyan veszély, mint az erdélyi magyarokat, itt nincs a romániaihoz mérhető nacionalista összefogás a nemzeti kisebbségek ellen, ezért nálunk nagyobb a lehetőségünk politikai nézeteink és érdekeink árnyaltabb kifejezésére. Persze, nem keMéry Gábor felvétele rülheti el figyelmünket, hogy bizonyos szlovák politikai pártokban a nemzeti szempontok eléggé előtérbe kerültek. - Az eu f óriás heteket követően mind több és mind erőteljesebb bírálatok érték a Független Magyar Kezdeményezést. Egyesek a VPN könnyűlovasságaként minősítették szerepét, mások meglehetős szókimondással azzal vádoltak benneteket, hogy becseheltetek. - Mi azokban a forradalmi napokban nem elsősorban szlovák partnereket kerestünk, hanem hozzánk hasonlóan gondolkodó, azonos politikai értékrendet valló demokrata erőket. Vallottuk és ma is azt valljuk, hogy mélyreható társadalmi és gazdasági változás nélkül nem szavatolhatok az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok sem. Politikánk elvszerűségét, becsületességét igazolja az a dokumentum, amelyet a VPN-nel közösen dolgoztunk ki és 1990 februárjában hoztunk nyilvánosságra. Ebben a közös nyilatkozatban rögzítettük, hogy a szlovákiai magyarok a nyugat-európai eszmevilágnak megfelelő jogokat kapnak. (Folytatás az 5. oldalon) JÖN HABSBURG OTTÓ (Munkatársunktól) - Habsburg Ottó kedden Pozsony vendége lesz. Mint arról tegnap tájékoztatták az újságírókat, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament tagja ellátogat a szlovák parlamentbe, ahol beszédet mond, majd válaszol a képviselői kérdésekre. A délután folyamán találkozik a Páneurópai Unió szlovákiai szervezetének tagjaival és Pozsony elöljáróival. A Páneurópai Unió szlovákiai szervezete 1990 februárjában alakult meg. Elnöke, Ivan Čarnogurský lapunk kérdésére elmondta: nem kívánnak nagy tömegek szervezetévé válni. Jelenlegi tagjai közéleti tisztséget betöltő személyek, akik az európai integritás eszméjét hirdetik. (g) MÁR AZ IS EREDMÉNY... (Munkatársunktól) - A. Nagy László optimista a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács megbeszélését illetően. A Független Magyar Kezdeményezés elnöke a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: ő már azt is eredménynek tartaná, ha a két parlament elnöksége megegyeznek a tárgyalások folytatásában. Leszögezte: a sorsdöntő dokumentum kidolgozását nem szabad elhamarkodni. A két törvényhozás között aláírandó szerződéstervezetnek pedig hiányzik a belső egyensúlya. A. Nagy László úgy véli, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a választási törvény képviselői tervezetét, így a nemzeti parlamentek szakértőcsoportjainak lesz elég idejük a kötendő szerződés vitás kérdéseinek rendezésére, tisztázására. Szerinte a megegyezés még a választási kampány kicsúcsosodása előtt megszülethet, (-gyor) KELET-EURÓPÁBÓL AZ IDEGEM LÉGIÓBA A francia idegenlégióba évente átlag 1600-1700 regrutát vesznek fel, s hozzávetőleg 40 százalékuk kelet-európai. Erről tegnap tájékoztattak párizsi katonai források. A jelentkezők főleg Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából, Magyarországról és a szovjet utódállamokból érkeznek. A francia szárazföldi haderő vezérkara, amelyhez az idegenlégió is tartozik, ezt egyáltalán nem tartja meglepőnek, tekintettel a keleteurópai változásokra, bizonytalan helyzetre. Egyébként már többször volt ilyen hullám, például 1917-ben, akkor rengeteg orosz fehérgárdista jelentkezett a légióba. 1936-ban a spanyolok, 1956ban a magyarok és 1968-ban a Csehszlovákiából érkezettek voltak többségben. Nem minden jelentkezőnek sikerült bejutnia a légióba, az elején említett valamivel több mint másfélezer katonát átlag 8500 jelölt közül válogatják ki. Rendkívül igényes fizikai és pszichológiai tesztelésnek vetik őket alá. Az újoncokat négy hónapos alapkiképzésben, továbbá speciális egészségügyi, műszaki és egyéb felkészítésben részesítik, s csak ezt követően kaphatják meg a légiósoknak kijáró fehér sapkát.