Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám, szerda

KALEIDOSZKÓP . ÚJ SZÓM 1992. JANUAR 22. Ezt meg kell J/Jf^ kóstolni! A „Magas út 44" - BOROZÓ Pozsonyban 1992. január 20-a és február 1-je között vadász-specialitásokkal várja a tisztelt vendégeket. UX-006 KISGÉPEK FÖLDMŰVESEKNEK (Munkatársunktól) - A nagyüzemi mezőgazdasági termelés védelmezői ál­láspontjukat többek között a kisgépek hiányával is indokolták. Az elmúlt év me­zőgazdasági kiállításai azonban bizonyí­tották, hogy az ilyen aggodalmak felesle­gesek. A nagyüzemek kiszolgálására be­rendezkedett gépgyártóknak a „minősi­tés" nem okoz gondokat. Erről a hlohove­ci Agrofinal Kft. gazdasági vezetőinek tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén is meggyőződhettünk. Megtudtuk, hogy a nagyüzemi mező­gazdasági termelésben jól bevált vetögé­peik mellett olyan kisgépek előállításába kezdtek, amelyek a hazai piacon eddig hiányoztak. Új gyártmányaik elsősorban a háztáji szerződéses zöldségtermesz­tésre szakosodott termelők munkáját se­gítik, de a piacon rövidesen megjelenő két gépükre akár fél hektáros mezei növény­termesztést is alapozhat az érdekelt. Amint azt a részvénytársaság igazga­tója találóan megjegyezte, új gépeik az „egészségügyi sporteszköz" kategóriájá­ba is besorolhatók. Aki megveszi a kézi, egysoros, tizenegy cserélhető koronggal ellátott vetőgépjüket, vagy az ugyancsak cserélhető kiegészítők révén többféle ta­laj- és sorközi művelésre alkalmas talaj­porhanyítót, az nemcsak vetőmagot és ezzel együtt pénzt, valamint időt takarít meg, hanem edződik is munka közben. Persze csak mértékkel, mivel gépeik az anyag gondos megválasztásának kö­szönhetően minimális súlyúak. Tavaly, Nyitrán, a mezőgazdasági kiállításon a mintapéldányok sokak érdeklődését fel­keltették, igy remélik, hogy a februárban boltokba kerülő sorozatgyártmányok is vevőkre találnak. Azt is megtudtuk, hogy a nulla értékkel indult részvénytársaság a tavalyi évet közel 100 millió korona alappal zárta, és most Agrofinal koruna néven befektetési privatizációs alapot létesített. (egri) VUB INVEST, b. rt., a Všeobecná úverová banka (Általános Hitel bank) leányvállalata Állandó megbízható kereskedelmi partnerének és Befektetési privatizációs alapjának ajánlata 1035 koronát fektet be és egy éven belül 12 OOO koronát nyer amennyiben + 1000 befektetési pontját bizalommal átadja a VÚB KUPÓN rt. befektetési privatizá­ciós alapnak továbbá + 1000 korona hitelt nyújtunk a regisztrációs bélyeg megvásárlására mindjárt azután, hogy átadja az Általános Hitelbank bármelyik fiókjában a VÚB KUPÓN rt. javára kitöltött, regisztrált vagyonjegykönyvét Ne habozzon! Szlovákia legnagyobb bankjának befektetési privatizációs alapja biztosítékot nyújt! VÜB KUPÓN , KeM­aia-ff \CO V73 333J1 UP-91/1 HARMADSZORI NEKIFUTÁSRA SIKERÜL? FEL AKARJÁK ÚJÍTANI A FÜLEKI VÁRAT Fülekről évtizedek óta azt tartják a gyár, a sár és a vár városa. A gyár, a Kovosmalt zománcgyár - termelése zsákutcába jutott, évek óta veszteséges, alkalmazottait tömegesen elbocsátja, igy nehéz megjósolni, meddig marad talpon. A sár ma már nem jellemző, egy-két szűk, elhagyatott utca kivételével. A vár viszont évszázadok óta ott áll a nógrádi vá­rosban. A 13. század második felében épült é§ 1682-ben török támadás áldozatául esett. Az akkor felgyújtott várat sajnos azóta nem újították fel, ezért inkább várromról lehet beszélni. Időközben közvetlen szomszédságában is épültek házak, ut­cák így a rom a városközpontba került. A városba érkező már messziről látja a házak fölé emelkedő romos falakat, a kíváncsi turisták pedig a tilalom ellenére is bemerészkednek a kövek közé. Nem egy baleset történt már ezen a helyen, mely akár a város egyik nevezetes helye, idegenforgalmi látványossága is lehetne. Az elmúlt negyven évben érdemben nem foglalkoztak a felújítás gondolatával. Csak a kerületi műemékvédelmi hivatal próbálkozott a nyolcvanas évek második felében. Egy bástya rendbetétele után a pénz elfogyott, a gondok pedig marad­tak, mert a turisták a tilalom ellenére is gyakran bemerészkedtek a zárt területre. Az eltelt két évben sokat változott a helyzet. A városi képviselő-testület úgy döntött, hogy csinálni kell valamit a várral, s azon törték a fejüket, hogy pénz híján, miképpen kezdjenek hozzá. A polgármester kezdeményezésére levelet intéztek a Kulturális Minisztérium­hoz, amelyben kérték, nyilvánítsák nem­zeti műemléknek a várat. Mivel ezt nem sikerült elérniük, más megoldást keres­tek. Kapóra jött a közigazgatás cimü fo­lyóiratban megjelent hirdetés. - Amikor elolvastuk, hogy létezik egy CESO nevü kanadai cég, mely történelmi városrészek, műemlékek felújításával foglalkozik, felcsillant a szemünk - tájé­koztatott a várfelújítás egyik kezdemé­nyezője, Mázi István képviselő. - Egy kicsit szorongva küldtük el az információs anyagot a várról, nem reméltük hogy a mi városkánk, melyet bizonyára nem is is­mernek, érdekelheti őket. Ennek ellenére válasz érkezett Kana­dából. A cég európai igazgatója egy kis önreklámmal kezdte: leírta, hogy 3300 emberük a világ 54 országában végez hasznos munkát, örülnek, hogy Fülekről is érdeklödnek irántuk, majd azt ajánlotta, forduljanak a cég csehszlovákiai munka­társához. - További levelünket tehát Zikmunda úrnak címeztük Prágába - magyarázza Kasza Tibor mérnök, a város polgármes­tere. - Mi az ingyenes felújítás fejében bérbeadással számoltunk, viszont a levél­ből megtudtuk, hogy csupán a konzultáci­óért 7500 dollárt kérnek és a kiszálló szakember napi dija 300-500 korona. A képviselő-testület ekkor döbbent rá. hogy ez sem lesz megoldás, hisz sem dollárral sem más valutával nem áll mó­dúkban fizetni. A képviselő-testület ezek után sem adta fel. Felvetődött egy kompromisszu­mos megoldás lehetősége, vagyis a rész­leges felújítás, az állagmegőrzés és az életveszély elhárítása. Ehhez fogódzót a Szlovákiáért Alap szolgáltatna s az előjelek szerint ez lesz a járható út. A pol­gármester optimista: - December második felében adtuk be Írásbeli kérvényünket. A kritériumoknak megfelelünk és a járási hivatal illetékesei ís kérvényünk pozitív elbírálását kérték. Erre az évre 800 ezer koronát kértünk s ezt a városi hivatal költségvetéséből - ami több nyitott kérdés miatt egyelőre még nem készült el - 200 ezer koronával megtoldanánk. Jövőre ugyanilyen beru­házással számolunk, de addig még vál­tozhat a helyzet. Persze mindez csak arra lesz elég, hogy látogathatóvá tegyük a várat, esetleg folytassuk a falak felújí­tását. A füleki képviselő-testület próbálkozá­sai harmadszori nekifutásra talán ered­ményesek lesznek. De ha mégsem? - Akkor sem csüggedünk, akkor sem állunk le - mondta az egyik városatya, majd így folytatta: - Végre a várost nép­szerűsítő képeslapokon nem egy várro­mot, hanem egy igazi vár sziluettjét akar­juk látni. POLGÁRI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom