Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám, szerda

FÜGGETLEN NAPILAP Szerda, 1992. január 22. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 18. szám ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK KORMÁNY CSÚSZIK A LAKÁSREFORM A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülése A PARLAMENT RATIFIKÁLTA AZ EMBERJOGI EGYEZSÉGOKMÁNYT (Munkatársunktól) - Nagy várakozás előzte meg a Szövetségi Gyűlés kamaráinak tegnap délután megkezdődött 20. együttes ülését. A legfel­sőbb törvényhozó testület megvitatja a két köztársaság együttélésének új formáját. A képviselők szavazataikkal állást foglalnak a köztársasági elnök, illet­ve a törvényhozó testület tagjai által az alkotmány és néhány alapvető fontosságú alkotmánytörvény meg­változtatására tett javaslattal kap­csolatban, amelyek - jóváhagyásuk esetén - kihatnának a szövetségi parlament, a szövetségi kormány és a köztársasági elnök jogállására. Ezen az ülésen kell dönteni a új alkotmány elfogadásának módjáról és a Szövetségi Gyűlésbe való vá­lasztási törvényről. A parlament ta­nácskozására kihathat a CSNT és az SZNT képviselők közti tárgyalá­sok nem minden tekintetben kedve­ző lefolyása is. Az ülésen, amelyet Milan Šúto­vec, a Szövetségi Gyűlés alelnöke vezetett, részt vett Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és a kor­mány több tagja. A tanácskozás ele­jén a két kamara egyetértett azzal, hogy a napirendet egészítsék ki az­zal a határozati javaslattal, hogy a következő ülésen a kormány adjon számot 1991 negyedik negyedévé­nek költségvetési gazdálkodásáról, illetve azzal a indítvánnyal, hogy a kormány még ezen az ülésen számoljon be a privatizációs folya­mat eddigi tapasztalatairól. Ezután Pavel Rychetský szövet­ségi miniszterelnök-helyettes meg­indokolta a kormány javaslatát, hogy a Szövetségi Gyűlés ratifikálja az emberi jogok és alapvető szabad­ságjogok védelméről szóló, Rómá­ban 1950-ben elfogadott egyezség­okmányt, s a vonatkozó jegyző­könyveket. Rychetský hangoztatta, az egyezségokmány már eddig is ösztönzően hatott jogalkotásunkra, hiszen ebből indult ki a parlament, amikor megalkotta az emberi jogok­(Folytatás a 2. oldalon) A SURÁNYI HÁZKUTATÁS TOVÁBBI FEJLEMÉNYEI HORVÁTHÉK EGYMILLIÓ KORONA KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELNEK HARVARD Akármennyit szidják és szakmailag bírálják Václav Klaust, be kell ismerni, hogy a vagyonjegyes -privatizáció lehet nálunk az a tényező, amelynek hatására a kisember is rádöbben arra, hogy régi módon, bármennyire kényelmesnek tűnt is a jelenlegi viszonyokhoz képest, nem lehet élni. (4. oldal) (Munkatársunktól) - A karácso­nyi ünnepek elmúltával a bűnözők újra teljes erőbedobással dolgoznak - derült ki a szlovák kormány tegnap Pozsonyban tartott ülése kezdetén Ladislav Pittner belügyminiszter beszámolójából. Leginkább a fegy­veres rablások száma nőtt meg. Az utóbbi időben egyre gyakrabban tá­madják meg például a postai kézbe­sítőket. Január első felében 19 lő­fegyvert és 72 kilogramm robbanóa­nyagot loptak el. Ezenkívül folytató­dik a hamis számlázással elkövetett csalások sorozata is. Tavaly például A /T nem a megszokottat ÍVJ. Cl kellene írni, helyette a szavak hétköznapiságát ünneppé fényesítő gondolatot kellene keres­ni, mert most is visszaforog önma­gába a szó, ha árván hagyom. Va­lójában az a vágy él bennem, hogy az ünnep egyszerűségéhez méltó gondolatokat keressek. Mert a ma­gyar kultúra napja akkor lenne igazán ünnep, ha létezését a maga természetessége határozná meg. Úgy, mint a szív az erek és a haj­szálerek bonyolult közlekedő­edény-rendszerét, amely fáradha­tatlanul szállítja a vért a testet alkotó sejtekig. A nemzeti kultúrát csak ehhez a csodához lehet hason­lítani. Amíg rendben mennek a dolgok, észre sem vesszük, hogy a nemzet testének elevenségét, az anyagi és szellemi kultúra gyara­podását táplálja. Csak a zavarok, a meg-megremegő ritmikus moz­gás sejteti velünk, hogy baj van. A szívtől a hajszálerekig érő nem­zeti kultúra vérkeringése mindazt mozgatja, ami nélkül modern nem­zet nem létezhet. Sejttől sejtig — magyartól magyarig szállítja a test építőköveihez az alkotóa­nyagot. Néhány éve a nemzeti himnusz megszületésének napjához kap­csolták ezt a napot. Kölcsey Ferenc a Hymnust 1823. január 22-én írta. az ügyeskedők ily módon több mint 20 millió koronával rövidítették meg a vállalatokat. A tegnapra tervezett program­pontok közül a kormány elsőként az SZNT-be esedékes választásokról szólót hagyta jóvá, így a parlament elé kerülő javaslat szerint lényegé­ben a két évvel ezelőtt megismert arányos rendszer maradna érvény­ben. A parlamentbe való bejutáshoz 5 százalékos küszöböt javasolnak. A továbbiakban jóváhagyta a pa­naszokról szóló törvényjavaslatot. (Folytatás a 2. oldalon) Olyan időszakban, amikor a nem­zet a reformkori nagy megújhodás­ra készülődött, amelynek eredmé­nyeiben a Széchenyi, Kossuth, Eöt­vös, Deák képviselte modern poli­tikai gondolkodás megerősítette a magyar nemzet frigyét Európá­val. Ennek a társadalmi bölcselet­nek a serkentője volt a magyar kultúra, benne a költészet Vörös­martytól Petőfin át Arany Jánosig. Méltóbb eseményt, a nemzet modernné válásának kezdetét jel­képi erővel kitűző más időpontot aligha találhatnánk a magyar kul­túra napjának kijelölésére. Hiszen Kölcsey Hymnusa egyszerre törté­nelmi összegzés és jövendölés, egyszerre fohász és reménykedés. Bár akkor még nem tudhatta, hogy költeménye, amely 1844. július 2­ától Erkel Ferenc zenéjével lett egyre ismertebb, igazából száza­dunk születésének idején lesz összefogó lelki tapasztóanyaga a magyar nemzetnek. Január 22-én ehhez kapcsolódva mostanság hagyomány születik. (Munkatársunktól) - Becsületünkbe gázoltak, alaptalanul megvádoltak, jogta­lan házkutatást tartottak, feldúlták a laká­sunkat, és noha a fegyveres kommandó nem találta meg a Holešovból eltulajdoní­tott géppisztolyokat, a mai napig senki sem kért elnézést az éjjeli atrocitásért, ezért úgy döntöttünk, egymillió korona kártérítést fogunk követelni a családunkat ért erkölcsi károkért - hangzott el többek között tegnap a Surányi Városi Hivatalban rendezett sajtótájékoztatón, melyet a Hor­váth család nevében az alaptalanul gya­A magyar kultúra napja sem lehet más jellegű, mint amilyen volt az a kor, amelyben a nemzeti him­nusz a nagy költő szatmárcsekei magányában megszülethetett. A reformkor a nyitottság kora volt. Szemek és lelkek nyíltak akkor Európára, hogy hazaáramoltassák mindazt, amiből felépülhetett az anyagi és szellemi kultúra harmo­nikus egysége. Erre kellene gon­dolnunk ma is, amikor az évtizede­kig határokkal gátolt szellemi vér­keringés újra teljesebb épülését szolgálja a nemzetnek. Arra kell törekednünk, hogy ez a véráram a kisebbségi és a diaszpórabeli ma­gyarok felé se szűnjön meg többé. A magyar nemzet nemcsak a fő szerveiben, de a végtagokban, a legtávolabbi sejtekben is gyara­podhat, ha odaáramoltatják a szel­lemi táplálóerőt. Állapotunkból eredő feladat, hogy ne az elválasz­tó határokat, hanem az összekötő vércsatornákat gondozzuk. Ez kul­turális nyitottságot, nemzeti türel­met, mások iránti toleranciát kí­ván. Még akkor is azt, ha mások nusított Roman Horváth sógora, Jozet Pacacha hívott össze. A család szóvivője, aki foglalkozását tekintve rendőr, cinikusnak és botrányos­nak nevezte Lángoš szövetségi belügy­miniszternek a házkutatással kapcsolatos nyilatkozatát. „Lángoš úr azt állította, hogy a mošnovi kommandós akcióval ellentétben a surányi házkutatás legális és teljesen szabályszerű volt. Nos ez nem felel meg a valóságnak. A Brünni Katonai (Folytatás a 2. oldalon) éppen az ellenkezőjére törek­szenek. A magyar kultúra napján tuda­tosítanunk kell, hogy ebben a kul­túrában sejtépítő anyagként élnek mindazon nemzeti kultúrák elemei is, amelyeknek teremtő népeivel a történelmi sors a Kárpát-meden­cében egymás mellé sodorta a ma­gyarokat. Dőreség lenne ezt a na­pot a nemzeti elkülönülés és kizá­rólagosság nevében ünnepelni. Egy nemzet kultúrájának teljességébe a nyitottság is beletartozik. Szelle­mi építőenergiáit egy nemzet elszi­geteltségben képtelen megtermel­ni. Mindaz, ami a magyar nemzet anyagi értékeiben is tárgyiasult, igazából a szellemi értékek kultú­rateremtő véráramán keresztül született meg, márpedig ez a vér­áram a világ felé is nyitott. Befo­gad mindent, amit az emésztőrend­szer továbbít. Éppen ezért az anyagi épülést szabályoznia kell a szellemi gyarapodásnak, s meg kell válogatnia mindazt, amit az új évezred küszöbén a nemzet kultú­rája befogad, hiszen egymás mel­lett születnek nemes tápanyagok és mérgek is. Csak rajtunk múlik, hogy mit építünk be a nemzet sejtjeibe, hogy az ott termelődő anyagi és szellemi energiák az álta­lános épülést segítsék. DUSZA ISTVÁN A HOLLANDIAI PÉLDA A demokrácia alapgondolata tehát Európában született, de először Észak-Amerikában valósult meg. Az ottani telepesek 1776-ban kihirdették Függetlenségi Nyilatkozatukat. Ebben a dokumentumban hangsúlyozzák, hogy minden embernek alapvető joga van az életre, a szabadságra és a boldogulásra. (5. oldal) MEGYÉKRE OSZTJÁK SZLOVÁKIÁT? A pénzügyminiszter is meglepődött Szlovákia területi és közigazgatá­si átszervezése nem feltétlenül kell, hogy kötődjön az adóreformhoz, mely a tervek szerint a jövő év januárjában kezdődne meg. A terü­leti elrendezés még az 1993-94-es években megvalósulhat - nyilatkoz­ta tegnap az újságíróknak Jozef Dančo szlovák pénzügyminiszter, azután, hogy az SZNT Elnökségé­nek tegnapi ülésén előterjesztette a Szlovákia területi és közigazgatási átszervezésére irányuló javaslato­kat, tárcájának szemszögéből. Hangsúlyozta, hogy számára új­donságot jelent az SZNT-képviselők ama javaslata, hogy Szlovákiát me­gyékre osszák, ami egyúttal a me­gyeadók bevezetésével is járna. Megkülönböztetünk helyi és köztár­sasági adókat, így a megyeadók újabb anyagi megterhelést jelente­nének a polgárok számára. Arra a kérdésre, hogy ő személy szerint a területi elrendezés melyik változa­tát tartja a legmegfelelőbbnek, azt válaszolta, hogy tárcájának megfelel a jelenlegi felépítés, tehát a 38 járás, amelyekből 7-8 régiót lehetne al­kotni. Jozef Dančo elmondta azt is, hogy az SZNT Elnöksége tájékozta­tott azokról a kormányintézkedések­ről, amelyeknek meg kellene akadá­lyozniuk az állami költségvetés ked­vezőtlen alakulását, ugyanis a hiány már az új év első tíz napjában elérte az 5 milliárd koronát. Hangsúlyozta, hogy az állami vagyonból élő szer­vezetek pénzgazdálkodásának kor­látozása mellett, új formaként, (Folytatás a 2. oldalon) Háromoldalú tárgyalások Pécsett BELGRÁDBAN AZ ÚJ JUGOSZLÁVIÁT SZORGALMAZZÁK Tegnap délelőtt Pécsett megkez­dődött a háromoldalú tárgyalások újabb fordulója a horvát nemzeti gárda, a jugoszláv néphadsereg és az Európai Közösségek megfigyelői missziója képviselőinek részvételé­vel. A horvát felet Imre Agotic tá­bornok, a jugoszláv hadsereget Andrija Raseta tábornok, az EK megfigyelőket pedig Joao Guerra Salbueiro portugál nagykövet kép­viseli. Tíz nappal ezelőtt tartották az első találkozót Pécsett, s akkor szü­letett határozat az újabb fordulóról is, melynek célja tűzszünet megtar­tásának megvitatása. Napirenden szerepelt ezenkívül a január 7-i inci­dens vizsgálati eredményeinek is­mertetése is. Mint arról annak idején beszámoltunk, a jugoszláv hadsereg lelőtte az EK helikopterét, és öt megfigyelő életét vesztette. Az elő­zetes jelentések arról szóltak, hogy a három fél rendszeresen, heten­ként fog találkozni. Közben Belgrádban beindultak az „új Jugoszlávia" kikiáltásának elő­készületei. Az „alapítók" azzal szá­molnak, hogy ha minden az elkép­zeléseik szerint történik, az új állam­alakulat parlamentjét már az ősz­szel létrehozhatják. A szövetségi parlament tagjaiból és szakértőiből létrehozott különbizottság dolgozta ki az önrendelkezésre való jog felté­teleiről és érvényesítéséről szóló „törvény" alapelveit. Ez a törvény lenne az alapköve az új Jugoszlávi­ának. A szövetségi parlament elé (Folytatás a 2. oldalon) CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉS ALÁÍRÁS FEBRUÁRBAN A csehszlovák-német jószomszédi és együttműködési szerződést februárban írják alá, anélkül, hogy bármit is változtatnának a szövegén. Ezt Helmut Kohl kancellár erősítette meg. Bonnban tegnap délelőtt ugyanis arról tanácskoztak a német kormánykoalíció pártjai, a CDU, a CSU és az FDP, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) javaslatával kapcsolatban. Dieter Vogel kormányszóvivő kijelen­tette: a koalíciós partnerek egyöntetű ál­lásfoglalása szerint a szerződést a lehető leghamarabb alá kell írni. Hozzátette vi­szont: a kormánypártok az elkövetkező hetekben folytatják a vitát a CSU azon javaslatáról, amely szerint a szerződés­hez a német parlament fogadjon el egy kiegészítő határozatot, s ez tartalmazná a szudétanémetek követeléseinek a meg­oldását. Vogel szerint a kétoldalú szerző­déshez csatolják majd a két külügyminisz­ter által aláírt kísérőlevelet, s ebben ugyan­az fog szerepelni, amiben a két ország diplomáciai vezetői már előzőleg megálla­podtak. Az eredeti információk szerint a levelek tartalmazzák majd azokat a problémákat, amelyeket a szerződés szövegébe nem vettek be. Elsősorban a szudétanémetek vagyonjogi követelé­seiről, valamint a csehszlovák fél kártérí­tési törekvéseiről van szó - mondotta a kormányszóvivő. A CSU által javasolt parlamenti határo­zattervezettel - ennek elfogadását a szer­ződés aláírása után, a parlamenti ratifiká­lás során fogja szorgalmazni a bajor párt - München arra törekszik, hogy Bonn egyértelmű állást foglaljon a szudétané­metek kártérítési igényeivel kapcsolat­ban. A CSU sérelmezi, hogy a kitelepített szudétanémetek egykori, egyébként álla­mosított vagyonát most „elán/erezik", s a párt szerint meg kell hagyni a kitelepí­tettek visszatérési jogát Csehszlovákiába. A CSU a müncheni szerződést is másként értelmezi. A mostani csehszlovák-német szerződés előszavában szereplő kitétellel ellentétben a CSU álláspontja szerint „a müncheni dokumentum mindaddig érvé­nyes, amíg azt Hitler meg nem sértette és el nem foglalta Csehszlovákia fennmara­dó részét 1939-ben". Megfigyelők a tanácskozás kapcsán úgy vélték, hogy a bonni parlament a rati­fikálás során támogatni fogja a szerző­dést. Nemcsak a-CDU és az FDP szava­zataira lehet számítani, hanem az ellen­zéki SPD-re és DSZP-re is. A SZÍVTŐL A HAJSZÁLÉRIG A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom