Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám, péntek

HÍREK - VELEMENYEK I ÚJSZQm 1992. JANUAR 17. ROMÁN NACIONALISTÁK VÁDJAI Romániában befejeződött az 1989-es rendszerváltás utáni első népszámlálás. Az egy hétig tartó akció során, mely több mint egymilliárd lejébe került a kor­mánynak, a lakosság mintegy 90-95 szá­zalékának adatait írták össze. A fennma­radó néhány százalékot a következő na­pokban keresik majd fel a számlálóbizto­sok. Január végén pedig elvégzik az ilyen esetekben szokásos ellenőrző összeírásokat, és az eredmények össze­vetése után megkezdődik a hatalmas adathalmaz számítógépes feldolgozása, kiértékelése. Nyilvánvaló, tehát, hogy az eredmé­nyek még nem lehetnek ismertek. Ennek éllenére a Román Nemzeti Egységpárt máris nyilvánosan azzal vádolta meg a ro­mániai magyarságot és a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetséget, hogy meg­hamisították a népszámlálás magyarokat érintő adatait. A szélsőséges nacionalista párt, mely a Vatra Romaneasca politikai szervezete, nem henyélt és ez ügyben hamarján küldöttséget menesztett Ion Iliescu államfőhöz és Theodor Stolojan kormányfőhöz. A romániai szokásokhoz híven a nacionalisták előtt azonnal kinyíl­tak a kapuk és mindenki talált magának időt arra, hogy meghallgassa őket. A két politikus állásfoglalásai nem ismertek, de a nacionalistáké igen. Tanulságként érde­mes őket kicsit közelebbről is megszem­lélni. Szerintük a népszámlálás lebonyolí­tásának módja lehetővé tette, hogy „fur­csa" eredmények születhessenek. Azt, hogy mindezt honnan tudják előre, saj­nos, nem árulták el. Egyebek közt kifogá­solták, hogy a kérdőívekbe nem a hivata­los iratok adatait volt kötelező beírni, hanem azt, amit az illető állampolgár kért. Hozzáteszem, az állampolgár hosszú évek után végre szabadon kérhetett, sőt követelhetett, mert joga volt hozzá. Az RMDSZ a párt vezetése szerint azzal hamisította meg a népszámlálás eredmé­nyeit, hogy felhívta a magyarokat, széke­lyeket és csángókat, nyilvánítsák magu­kat magyarnak. A vegyes nemzetiségű családokban azok román tagjait a magya­rok állítólag magyarnak íratták be. Mind­ezek eredménye az lesz, hogy a magya­• rok száma Romániában nem a valóság­nak megfelelő egymillió lesz, hanem ket­tőtől négy millióig terjed majd. Nyilvánvaló a szándék, s az is, hogy a magyarok valós számának napfényre kerülésétől ijedt meg a Vatra. Ezért eré­lyesen felhívta a kormányt, hogy ellen­őrizze a nemzeti kisebbségek, főként a magyarok adatait egy bizottság által és az eredményt hozzák nyilvánosságra: hadd lássa újra a román közvélemény, milyen románellenes politikát folytat az RMDSZ. Arról sem feledkeztek meg, hogy követeljék a bűnösök megbünteté­sét. A Román Nemzeti Egységpárt kije­lentette, ha a felmért adatokat nem igazít­ják az általa reálisnak tartott adatokhoz, akkor nem fogja elismerni a népszámlálás eredményeit. Nem vitás, hogy nagyon egyedi logikáról van szó, persze, ha van az egészben valami logika. Állítom, hogy van. Mégpedig az, hogy már most meg­próbálják negatív fénybe állítani az adato­kat a kisebbségekről, főként a magyarok­ról. Pedig a népszámlálás során éppen ellenkező előjelű jelenségek voltak ta­pasztalhatók több helyen. KOKES JÁNOS, Bukarest A BAJOROK A BAJKEVERŐK? TOVÁBB TART A HUZAVONA A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉS KÖRÜL met a CSU politikusa. Ugyanakkor úgy vélekedett, a parafált szerződés szöve­gén semmit sem kell változtatni. A CDU és az FDP tagjai sürgetik a szerződés megkötését, mondván, meg kell akadá­lyozni, hogy ez a dokumentum a nyomás eszközévé váljon a csehszlovákiai vá­lasztási kampány során. Dieter Vogel, a kormány szóvivője szerdai sajtóértekez­letén azt mondta, szerinte nem fér kétség hozzá, hogy a szerződést rövidesen aláír­ják. Idézte Helmut Kohl kancellár szava­it, hogy az aláírásra még március előtt, vagyis valószínűleg februárban sor kerül. A Bayernkurier CSU-hetilapban a hé­ten jelent meg a párt 12 pontos külpolitikai programja, melyet a parlamenti frakció az elmúlt hét végén hagyott jóvá. Ebben az áll, hogy a CSU elvárja a szövetségi kormánytól, a szerződés aláírása előtt legalább azt érje el, hogy leállítsák a szu­détanémet vagyon alárverezését. A párt szerint ugyanis ezt a vagyont a nemzet­közi joggal ellentétben kobozták el. HAZATÉRT A GRÚZ ELNÖK GAMSZAHURDIA KERESZTES HADJÁRATRA KÉSZÜL Zviad Gamszahurdia elnök teg­nap visszatért Grúziába - jelentették tbiliszi újságírók. A hírt megerősítet­te Grúzia moszkvai képviselete is. Gamszahurdia, aki az ellenzék nyo­mására tíz nappal korábban volt kénytelen elmenekülni, szerdáig Ör­ményországban tartózkodott, az éj­szakát Szuhumiban töltötte, s teg­nap a nyugat-grúziai Zugdidi város­ban tűnt fel. Közben a Csecsen Köztársaság szóvivője Moszkvában cáfolta azokat a szerdai híreket, hogy Gamszahurdia a csecsen fő­városban, Groznijban talált mene­déket. Nem véletlen, hogy Gamszahur­dia Nyugat-Grúziába utazott, hiszen innen származik és itt van a legtöbb híve. Támogatói tegnap nagygyűlést rendeztek, ezen Gamszahurdia ke­resztes hadjáratot hirdetett meg az őt megdöntő katonai tanács ellen. Független források szerint Zugdidi környékén kiéleződött a feszültség, a térséggel megszakadt a telefon­összeköttetés. Néhány órával azután, hogy Tbili­sziben elterjedt Gamszahurdia ha­zatérésének híre, a város központjá­ban megkezdődött hívei tüntetése. Az elnök támogatói követelték a „le­gális kormány" helyreállítását. Teg­nap délután helyi újságírók azt jelen­tették, hogy az ellenzék egyelőre nem reagált a tüntetők követelé­seire MIT JAVASOLT CHURCHILL ÚJ DOKUMENTUM EURÓPA HÁBORÚ UTÁNI FELOSZTÁSÁRÓL A ESBC-1 brit televízió szerda este kezdett sugározni egy négyrészes sorozatot Winston Churchillröl, aki a második világháború idején állt a kabinet élén. A forgatás során találtak egy dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a.második világhá­ború végén a győztes hatalmak fel­osztották egymás között Kelet-Euró­pát. A The Independent napilap kö­zölte, ennek az iratnak a kópiáját. Eszerint Churchill a kelet- és délke­let-európai érdekszférák százalékos felosztását javasolta Sztálinnak. Például Görögország 90 százalék­ban Nagy-Britannia, 10 százalékban a Szovjetunió érdekszférájába tarto­zott volna. A magyarországi és ju­goszláviai érdekek elosztása 50-50 százalékos volt, mig Romániában 90, Bulgáriában pedig 75 százalék­ban részesedett volna a Szovjet­unió, a fennmaradó arányban a bri­tek. Csehszlovákia nem szerepelt ezen a listán. A négyrészes filmsorozat Chur­chill magánéletébe is betekintést en­ged a nézőnek. A miniszterelnök egyik titkárnője például elmondta, hogy a Churchill-házaspárnak külön hálószobája volt, s a nagypolitikus csak akkor látogatott el felesége szobájába, ha erre írásos meghívást kapott. BEFEJEZŐDÖTT A KÖZEL-KELETI TÁRGYALÁSI FORDULÓ FOLYTATÁS KÖVETKEZIK Izrael és a palesztinok megálla­podtak abban, a jövő hónapban újabb tárgyalási fordulót tartanak - közölte Hejdar Abdas Sati, a pa­lesztin delegáció vezetője. Erről az egyiptomi rádió tájékoztatott azzal, hogy a megbeszélések helyszínéről még nem döntöttek. Ha a két fél nem tud megegyezésre jutni, az Egyesült Államok eldöntötte, javaslatot tesz a helyszínre. A mostani washingtoni tárgyalási fordulón, amelyet az eredeti elkép­zeléssel szemben Izrael egy nappal meghosszabbított, a procedurális kérdéseken kívül csak a palesztin kérdés megoldásának kevésbé konkrét problémái kerültek napi­rendre. A palesztinok továbbra is követelik a zsidó települések építé­sének beszüntetését a megszállt te­rületeken, míg Izrael legalább három évig nem hajlandó erről tárgyalni. Ezzel összefüggésben Hanan As­ravi asszony, a palesztin küldöttség szóvivője közölte, ha folytatódik a betelepítés, akkor rövidesen nem lesz miről tárgyalni. Változatlanul fennállnak az ellen­tétek a megszállt területek önigaz­gatása fogalmának értelmezésében is Míg a palesztinok minden jogkört át akarnak venni, Izrael ragaszkodik a biztonsági helyzet és néhány ter­mészeti forrás, így a vízforrások ellenőrzéséhez. DICSŐ (FÉL)GYÖZELEM Egy éve kezdődött az öböl-háború. Sok szempontból páratlan volt. Többek között abban is. hogy gyakorlatilag már az első napon eldőlt: a szövetségesek győzelemre vannak ítélve. De csak a harctéren. A politikai arénában egészen másképp alakult a helyzet, ami a katonák dicső győzelmét félgyőzelemmé degradálta Emiatt újra és újra felmerül a kérdés: szükség volt-e a háborúra? Minden kétség ellenére úgy érzem, csak egy választ lehet adni: igen. A háború elkerülhetetlen volt. mert meg kellett állítani Szaddam Husszeint, aki karnyújtásnyira jutott az atomfegyver megszerzéséhez és semmi kétsé­get sem hagyott afelől, hogy be is fogja vetni. Kuvait lerohanása, meggyőződésem, aféle kísérleti léggömb volt - Szaddam tudni akarta, meddig mehet el Kényte­len volt tapasztalni, hogy nem messzire, ennél mesz­szebb már semmiképpen sem. Kuvait felszabadult, az agresszor kemény leckét kapott, a nemzetközi összefogás diadalmaskodott, a szuperfegyverek és a jó katonák kitűnőre vizsgáztak. A rosszak elestek, fogságba kerültek, hazatakarodtak. Akár tanmesét is lehetne kerekíteni ebből a háborúból, ha nem lenne egy nagy szépséghibája: a diktátor maradt a helyén és ott folytatja, ahol abba akarták hagyatni vele. Sőt, esetenként úgy tűnik, még a korábbiaknál is szilár­dabb a hatalma. S mindez azért, mert a Fehér Ház az utolsó pillanatban meggondolta magát, 48 órányira Bag­dadtól megállította a csapatok előrenyomulását, mega­kadályozta. hogy Szaddam megkapja a kegyelemdöfést. Emberbaráti szeretetből? Nem. Bush csapata taktiká­zott, s ez a taktika rosszul siilt el. Sok jó döntés után hoztak egy rosszat. És meg kell fizetniük az árát. Nekik is - hiszen elnökválasztás lesz! - és az irakiaknak is Sok merész lépés után az amerikai politikai vezérkar a végső győzelem küszöbén megrettent. Felderengett előtte Irak kettészakadásának veszélye, ami a térség első számú hatalmává tette volna az ádáz ellenséget - Iráni. Az amerikaiak felkelésre ösztönözték Szaddam hazai ellenfeleit, a síitákat és a kurdokat, de a beígért segítséget végül is nem adták meg nekik, mert megint csak megijedtek. Egyrészt ától, hogy az iránihoz hasonló fundamentalista síita rendszer jön létre Irakban is, más­részt tartottak Kurdisztán függetlenné válásától, ami ki tudja, mire ösztönözte volna a Törökországban élő 12 millió kurdot. A NATO-tag Törökországra pedig nagy szüksége van Washingtonnak. Olyan ellenzék pedig, amely minden szempontból megfelelt volna Bushéknak - egy liberális, demokratikus értelmiségi, vállalkozói réteg már régen nincs Irakban. Erről Szaddam gon­doskodott ... Csak két eszköze maradt a nemzetközi közösségnek Szaddam megfékezésére, hatalma megingatására. Az egyik a vegyi és hadászati fegyverek, valamint az atomfegyverek gyártóbázisának felszámolása az ENSZ szakértőinek felügyelete mellett - ami meglehetősen döcögve halad, mivel Szaddam a félrevezetés nagy­mestere, ráadásul semmitől sem riad vissza, még a szak­értők fogva tartásától sem. A másik, még kétesebb eszköz a gazdasági embargó. Legfőbb pénzforrását, az olajat Irak csak meghatározott mennyiségben exportál­hatja, miközben háborús elégtételt, hadisarcot is fizetnie kell. Importálni pedig csak élelmet és gyógyszert szabad neki - de ezt sem teszi, mivel ezt a megszorítást a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti és a leghatá­rozottabban elutasítja. A következmény: az ország éhezik. Mint azt előre látni lehetett, Szaddam ebből is politikai tőkét kovácsolt. Állításai, miszerint népe szenvedéséért csakis az amerikaiak és szövetségeseik a felelőssek, nemcsak országában, hanem az arab világ több helyén is meghallgatásra találtak. Bár ugyanazok a szövetsége­sek, akik az embargóhoz ragaszkodnak, komoly huma­nitárius segélyeket küldenek Irakba, ez csak csepp a tengerben. Viszont abban nem lehet bízni, hogy a gazdasági szankciók feloldása után Szaddamnak az lesz a legfőbb gondja, hogy jóllakassa népét. Arra viszont mérget lehet venni, hogy nyomban előveszi félretett fegyverkezési terveit. Hol kell keresni a megoldást? Erre nincs kielégítő válasz. Az viszont tény, hogy az iraki nép szenvedései elérték az elviselhetóség határát. Bagdad adatai szerint 60-80 ezer kisgyerek vált eddig az embargó áldozatává. Az UNICEF szerint reálisnak látszik ez az adat, sőt, további 340 ezer apróság élete forog veszélyben. A leg­nagyobb gond, hogy nincs tej, s az alultáplált anyák nem tudják szoptatni csecsemőiket. Fél liter tej ára 10-12 dinár, a havi átlagkereset pedig mindössze 160. Egy családban pedig van 6-10 gyerek is... A kórházakban a legelemibb dolgok hiányoznak: kötszerek, fecskendők, ivóvíz! Igaz, Szaddam a közelmúltban 50 százalékos fizetésemelést rendelt el - a katonatisztek és az állami tisztségviselők számára, akiknek amúgy is joguk van a nevetségesen alacsony áraik miatt hírhedt speciális üzletekben vásárolni Hát elképzelhető egy ilyen ember­ről, hogy valóban a szívén viseli a szenvedők sorsát? Teljesen nyilvánvaló, hogy Szaddam csak egy dolog­ra összpontosít: saját pozíciója megőrzésére és megszi­lárdítására. Megbízható források szerint a hírhedt Köz­társasági Gárdának ismét 110 ezer tagja van, a hadse­reg létszáma újra 400-450 ezer fő. Hiányos fegyverzetük miatt nem jelentenek veszélyt a szomszédos országok­ra, de ez az erő bőven elég a nép megfékezésére. A változást illetően csak két dologban lehet reményked­ni. Abban, hogy a választási kampány felgyorsulásával Bushék egyre nagyobb nyomást fognak gyakorolni Szaddamra - mégpedig az eddigieknél eredményeseb­ben. A másik, az optimálisabb elképzelés pedig az, hogy az élelmiszerhiány keltette elégedetlenség megosztja a diktátor hatalmi bázisát,a hadseregnek pedig választa­nia kell majd: a nép vagy Szaddam ellen fordul. Bízzunk az utóbbiban GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B écsben tegnap felújították az európai hagyományos, fegyverekről szóló tárgyalásokat. A 22 résztvevő állam a hadseregek létszámának csökkentésé­ről, valamint a szovjet utódállamoknak a leszerelési folyamatba való bevonásáról folytat tárgyalásokat. Oroszország, mint a Szovjetunió jogutódja vesz részt a bécsi Hofburgban folyó tanácskozáson. A bdal Hamid Mehri, az algériai Nem­zeti Felszabadítási Front (FLN) főtit­kára közleményben tájékoztatott róla, hogy az FLN és a fundamentalista Iszlám Megmentési Front képviselői szerdán vé­leményt cseréltek az országban kialakult helyzetről. A találkozó résztvevői megál­lapodtak abban, hogy Sadli Bendzsedid elnök szombati lemondása és a Legfel­sőbb Állami Tanács megalapítása után kapcsolatban maradnak és folytatják a párbeszédet. Mindkét fél alkotmányelle­nes lépésnek nevezte az államtanács létrehozását. L i Peng kínai kormányfő részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagálla­mainak január 31-én New Yorkban kez­dődő csúcsértekezletén - közölte a kínai külügyi szóvivő. Elmondta továbbá, Li Peng az ENSZ székházában a BT tagál­lamain kivül más országok képviselőivel is tárgyal majd, ám nem volt hajlandó megerősíteni, hogy született-e megálla­podás a találkozóról George Bush ameri­kai elnökkel. A szóvivő hozzáfűzte: a kínai kormányfő január 27-én európai körútra indul. T egnap tájékoztatott az amerikai kül­ügyminisztérium: az Egyesült Álla­mok megígérte, hogy a következő hat hónap során 36 millió dollárral bővíti az észak-iraki lakosságnak nyújtott humani­tárius támogatást. „Ebben a térségben több mint 500 ezer ember szorul rá az azonnali segélyre" - hangsúlyozza a kül­ügyminisztérium által kiadott dokumen­tum, amely egyben élesen bírálja Szad­dam Husszein iraki elnököt. Az amerikai ígéret válasz az ENSZ felhívására, hogy a világközösség 145 millió dolláral bővítse az Iraknak szánt támogatást. L ibanoni ENSZ-források közölték: az izraeli-libanoni határra telepített ENSZ-egységek beleegyeztek abba, hogy a reguláris libanoni hadsereg elfog­lalja állásait abban a hat faluban, amelye­ket eddig a világszervezet ellenőrzött. Timor Gogsel, a Libanonban állomásozó ENSZ-egységek (UNIFIL) szóvivője hoz­záfűzte, hogy a kéksisakosok visszavo­nulnak Tajír Tiba dél-libanoni város kör­nyékéről. Ezzel lényegében befejeződnek a Bejrút és az UNIFIL parancsnoksága közötti két hónapig tartó tárgyalások. E dgar Savisaar észt kormányfő szer­dán azzal fenyegetőzött, hogy kor­mánya lemond, ha a parlament nem ha­talmazza fel a kabinetet rendkívüli jogkö­rökkel. Az észt kormányszóvivő ezzel összefüggésben kijelentette: válságos a helyzet, mivel egyáltalán nem biztos, hogy Savisaar kabinetje megszerzi a par­lament bizalmát. A miniszterelnök június elsejétől követeli a rendkívüli jogköröket, hogy szabályozhassa a béreket, ellen­őrizhesse az egyes vállalatok gazdálko­dását. G eorge Bush amerikai elnök szerdán New Hampshire államban kezdte meg választási kampányát. Az elnök ott töltötte az egész napot, számos beszédet mondott és részt vett több találkozón is. A választók kegyéért vívott harcát az Irak elleni háborúhoz hasonlította, amikor azt mondta, hogy a hazai problémákkal ugyanúgy fog küzdeni, mint az iraki ag­resszió ellen. U jabb botrányon csámcsoghatnak a londoniak. A szenzációról ezúttal II. Erzsébet királynő menye, Andrew herceg felesége, Sarah gondoskodott. Stephen Wyatt amerikai olajmágnás lon­doni házában ugyanis a takarítónő rábuk­kant a hercegnő és az amerikai üzletem­ber közös szabadságán készült felvéte­lekre. Andrew herceg akkor haditenge­részeti gyakorlaton vett részt. A takarítónő 120 fényképet talált, s ezeket átadta a Scotland Yardnak, a nyomozók pedig megkezdték a botrány kivizsgálását. L engyelországban tegnap a szak­szervezetek és a Szolidaritás 80 ál­tal szervezett országos tiltakozó akciókkal folytatódott a „sztrájkok hete". A lengyel sajtó szerint az akció résztvevői a vil­lanyáram, a gáz, a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatása árának emelése ellen tiltakoztak. Tovabbra sem tisztázott, mikor is fogja megvitatni a bonni kormány a csehszlo­válv-német szerződést. Egyes források szerint ezt január 22-re tervezik a ma­gyar-német jószomszédságról szóló megállapodás megvitatásával együtt, de máris elhangzottak a cáfolatok, melyek szerint ebben az időpontban nemhogy a csehszlovák, de még a magyar szerző­dés sem kerül napirendre. A csehszlovák -német dokumentum esetében a bizony­talanságot és a halogatást az okozza, hogy a bajor CSU-nak, a kormánykoalíció egyik tagjanak, kifogásai vannak a doku­mentummal szemben. Kifogásolják a pre­ambulát, amely a müncheni szerződést érinti, pontosabban e dokumentum ér­vénytelenítésének megfogalmazását. Wolfgang Bötsch, a CSU parlamenti frakciójának vezetője emellett botrányos­nak nevezte, hogy Csehszlovákiában elárverezik a szudétanémetek volt vagyo­nát. Ha valaki jószomszédságra vágyik, akkor nem tehet olyat, ami még nem tisztázott és megoldott - hívta fel a figyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom