Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám, csütörtök

1992. JANUAR 16. . Ű/szói HAZAI KÖRKÉP 4 TÁVKAPCSOLÓ NACIONALISTA AGYMOSÁS Volt néhány hetünk - talán egész hónapunk? ami alatt Jézus Krisz­tus születésének ünnepeit megelő­ző, illetve követő adventi, karácsonyi és újévi időszakokban mintha alább­hagyott volna a szlovák nacionalis­ták mások elleni össztüze. Szándé­kosan nem szűkítettem le a dolgot ránk - magyarokra -, mert jóhisze­mű elfogultsággal vádolhatnának meg, hiszen a primitív nacionaliz­mus általánosan gyűlöl minden ide­gent, másságot, másnyelvűséget, közeli vagy távoli kultúrákat. Ez alatt az idő alatt is rendszeres nézője voltam és maradtam Peter Vrchovi­na irodalmi és kulturális magazinjá­nak. Ö az a televíziós szerkesztő­riporter, aki a szlovák nemzet iránti szeretetét képes objektív világlátás­ba és objektív publicisztikai műso­. rokba oltani. Vendégei és riportala­nyai között a legnagyobbak - írók, köljök, publicisták, képzőművészek - szerepélnek, s ha más a hivatá­suk, akkor is az irodalomról, a szlo­vák nyelvről és kultúráról esik szó köztük. Január 14-én (kedden) az Imago című „kulturális reflexióknak" aposztrafált műsorában Peter Vrchovina vendégei Ján Števček egyetemi tanár, Martin M. Šimečka író és Štefan Moravčík költő voltak. Természetszerűen mindhárman - s ez tudatos szerkesztői választást sejtet - a szlovák irodalmi élet más­más polaritásait képviselték. Šimeč­kanál elsődleges az irodalmi mű al­kotói meghatározottsága, a szerző önmagából kiinduló esztétikai eltö­kéltsége, s ő ebből eredezteti a nemzet és a nyelv közvetett szol­gálatát. Ján Števček, aki esztéta és kritikus, nem kevésbé az irodalom autonóm művészeti önszemléletét vallja, elismeri az esztétikai sokirá­nyúságot, és az irodalmi műben megjelenő írói világképet, a nyelvvel való bánásmódot tartja meghatáro­zó fontosságúnak a már említett „nemzetszolgálatban". Azt hiszem világos, hogy az európai szellem ezt követelné meg minden nemzetét, nyelvét szerető irodalmártól (persze másoktól is). Csakhát létezik a szél­sőséges naciohalizmus, amelyet eb­ben a műsorban Štefan Moravčík képviselt. Amikor számára egyértel­műen kiderült, hogy ebben a vitában alulmaradt, olyan dolgot állított, amelyet aligha tud bizonyítani. Kijelentette, hogy számára a szlo­vák nyelv minden másnál meghatá­rozóbb az irodalmi alkotásban, mert ezt a nyelvet használja, éli, olyannyi­ra, hogy kenyeret is ezen a nyelven vásárol. Márpedig manapság az is kiállás, mert - állítja Štefan Moravčík - Felsőszeliben nem adnak annak kenyeret, aki szlovákul kér, s ez a tény íróként is meghatározza őt. Ennek az embernek attól a pilla­nattól kezdve egyetlen szavát sem hittem el. Találkoztunk eddig is ilyennel, olvastunk és ismertettünk szélsőséges hangnemben írt iromá­nyokat A kispéldányszámú sovi­niszta sajtó engem nem késztet rea­gálásra. De az már nem hagy nyug­ton, ha egy író, aki önmagát nemze­te szolgálójának állítja be, ellentétet szít. Ráadásul a legszentebbekkel - az anyanyelvvel és a kenyérrel - uszítja egymásnak az azonos tör­ténelmi kényszer sújtotta, de már egymással megbékélt szlovákokat és magyarokat. Tette ezt az F 1-es » szövetségi csatornán az Esemé­nyek, kommentárok című tévéhíradó előtti órában, milliók szemeláttára. Szeretném megérni, hogy a felső­szeli magyarok és a Horné Saliby-i szlovákok magyar és szlovák nem­zetiszínű szalagokkal átkötött, aranybarnára sült, anyaöl puhaságú házikenyeret adnának át Štefan Mo­ravčík költőnek, aki az F 1-es szö­vetségi tévécsatorna nézői szeme­láttára bocsánatot kér tőlük. Talán akkor a szlovák tévé- és rádióműso­rokban s egyes országos napilapok­ban már nem folytatnak majd nyílt vagy bújtatott nacionalista agymo­sást. Addig azonban tartok attól, hogy igen nagy szükségünk van Mi­lan M. Šimečka, Ján Števček és Peter Vrchovina objektivitására, amelynek hátrányait talán már ők is ,érzik és elszenvedik. DUSZA ISTVÁN ÚJ TÖRVÉNY-ÚJ FELADATOK IPARENGEDÉLYEK ÉS ELLENŐRZÉS • NEM ISMERIK A TÖRVÉNYT • SEGÍTENEK A SZÁMÍTÓGÉPEK Néhány hét alatt kellett az illeté­keseknek megteremteniük a feltéte­leket az új ipartörvény érvényesíté­séhez. Az új jogszabály értelmében az iparengedéllyel rendelkező vállal­kozók ügyeiket elsősorban a járási illetve körzeti hivatalok iparhivatalai­ban, pontosabban iparosztályain in­tézhetik, amelyeknek jelentősen bő­vült a hatáskörük. Január elején a 121 körzeti hivatalban 66 ilyen osztály dolgozik, összesen 400 munkatárssal. Bár az osztályok munkáját számítógépek segítik, nyil­vánvaló, hogy további munkatársak­ra lesz szükségük. Egyébként a kör­zeti hivatalokon kívül hét járási ipar­osztály is működik. Ezek fellebbvi­teli szervként Pozsonyban, Nyitrán, Zsolnán, Poprádon, Besztercebá­nyán, Kassán és Eperjesen dolgoz­nak Mig Szlovákiában az osztályok módszertani irányítását a Belügymi­nisztériumra bízták, Csehországban ezt a feladatot a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium látja el. Munkatársaink több hivatalban afe­lől érdeklődtek, hogyan alkalmazzák az új törvényt. Nincsenek nyomtatványaik A Komáromi Körzeti Hivatal mel­lett még a múlt év februárjában lét­rehozták a vállalkozói szakosztályt. Az idén január elsejével életbe lépett új ipartörvénnyel ugyan neve nem változott - legalábbis a bejárat mel­letti tábla szerint - viszont a tevé­kenysége, jogköre igen Tóth And­rástól, a szakosztály vezetőjétől megtudtuk, hogy még ők sem kap­ták meg a központtól a szükséges nyomtatványokat. Hogy ügyfeleiket ne kelljen napokkal, esetleg hetek­kel megvárakoztatniuk, házilag sok­szorosított űrlapokat osztanak ki köztük. Az év elejétől több száz leendő vállalkozó fordult meg irodá­jukban. Jelenleg több mint 7000 vál­lalkozót regisztrálnak. Tóth András­tól a továbbiakban azt is megtudtuk, hogy az előirányzott kilenc munka­társ helyett csak hat dolgozik részle­gükön. Azonban számuk néhány napon belül bővülni fog. Létrehoz­nak egy csoportot, amely a vállalko­zók ellenőrzésével foglalkozik majd, mert a Komáromi járás vállalkozói is sok szabálysértést követnek el. A kiegészítő rendeletek segítenének Az Érsekújvári Körzeti Hivatal Iparosztályának kilenc munkatársa van. Ök látják el a surányi körzet teendőit is. Vezetője, dr. Farkas István készségesen állt rendelkezé­sünkre, s részletesen szólt tapaszta­lataikról: - A legnagyobb gondot számunk­ra az jelenti, hogy az új törvény ugyan január elsejétől érvénybe lé­pett, de kellő magyarázat, módszer­tan nélkül. Hiányoznak a törvényt pontosító kiegészítő rendeletek. A belügyminisztérium hatáskörébe tartozunk, amely tevékenységünk­höz biztosított egy számítógépet, s hozzá a megfelelő programot. Fi­gyelembe kell vennünk, hogy a mű­ködésünk két éve alatt bejegyzett több mint nyolcezer vállalkozót eb­ben az évben át kell regisztrálnunk. Emellett az új jelentkezőket sem hanyagolhatjuk el. Ezt tudatosítva az egy számítógép, s egyáltalán az anyagi-műszaki feltételek nagyon szerénynek mondhatók. Tapaszta­lataink szerint követendő példa lehet számunkra Csehország, ahol önálló vállalkozói hivatalok léteznek, na­gyobb jogkörrel és felelősséggel. A bonyolultabb körülmények ós ne­hezebb feltételek ellenére munkánk­kal hatékonyan táplálni akarjuk a vál­lalkozói kedvet Galántán hétpecsétes titok... az iparosztály ténykedése. Lega­lábbis ez derült ki Iveta Ingríciová megbízott osztályvezető szavaiból, akitől telefonon szerettünk volna rö­vid tájékoztatást kérni. Ö ugyanis, miután nagy nehezen elhitte, hogy mégis csak a Föld nevű bolygóról, s annak Pozsony nevezetű pontjáról telefonálunk, azzal utasított el ben­nünket, hogy csak főnökeik, Tichý és Selecký urak - lehetőleg írásban kiadott - beleegyezése után hajlan­dó lapunknak nyilatkozni. Igy értel­mezik a rugalmasságot a galántai körzeti hivatalban. Ez sem kevés - igaz nem a vállalkozói szférából - tapasztalat. Alapos „fésülést" terveznek - Az év elejétől érvénybe lépett új ipartörvény arra tesz jó, - s ez a mi járásunkban fölöttébb aktuális -, hogy a vállalkozásokat helyes me­derbe tereljük és kiszűrjük a vissza­élések lehetőségét - kezdte a Rima­szombati járás helyzetének ismerte­tését Dušan Kres mérnök, az ipar­részleg vezetője. Háromezer kétszáz vállalkozói kérvényt, illetve kiadott működési engedélyt fognak a községi hivata­lokkal együttműködve felülbírálni és egy kicsit „átfésülni", annál is in­kább, mert a vállalkozásoknak több mint a fele eddig a kereskedelmi és vendéglátóipari szférába irányult. - Az érdeklődők száma nem csökkent és sajnos az az első ta­pasztalatunk, hogy sokan tőlünk ér­tesülnek az új törvény létezéséről - mondta. - Egyelőre vállalkozói engedélyt még senkinek sem adtunk, mivel késik a központi nyilvántartási program. Az Ígért számítógépet sem kaptuk még meg, a munkatársak számát sem emelhetjük, igy bizony nehéz körülmények között dolgo­zunk és nem tudom megjósolni, mi­kor zökkenünk majd abba a kerék­vágásba, amely lehetővé teszi, hogy a sokkal igazságosabb, de egyben igényesebb törvény betartását a gyakorlatban is szavatolni tudjuk. Szükség lenne rá a Bodrogközben is Egyelőre nincs sok vállalkozó a Bod­rogközben, ám számuk az utóbbi időben fokozatosan emelkedik, hogy a helyi ér­deklődőknek a magánvállalkozással kap­csolatos ügyintézést a Tőketerebesre va­ló utazgatás ne nehezítse, a járási hivatal illetékes osztálya Királyhelmecen is tart fogadónapokat, hetente kétszer. Szú­nyog Géza, a királyhelmeci körzeti hivatal vezetője elmondta, hogy ez a megoldás egy ideig elfogadható volt, ám manapság jobb lenne, ha városukban állandó jel­leggel működne ilyen iroda. Amint mond­ta: hivatalosan is kérték létesítését, de egyelőre csak ígéretet kaptak a járási hivataltól. Bővült a hatáskörük Kassán jelenleg több mint tizenhatezer kisiparost tartanak nyilván. A legtöbbet az 1 városkörzetben, azaz az Óvárosban. Ott a körzeti közigazgatási hivatal erre szakosodott osztálya tölti be az ipartör­vényben megfogalmazott iparhivatal sze­repkörét. Eddig az 1990-ben kiadott 105­ös törvénynek megfelelően hat és félezer vállalkozót regisztrált, illetve annyinak kell most - az újabbakkal egyszerre - kiadnia a közelmúltban érvénybe lépett törvény értelmében az iparjogosítványt. Dr. Alžbeta Džunková osztályvezető szerint a mostani törvény a jogok és a kötelességek szempontjából bővíti az iparhivatalok hatáskörét. Feladatul adja nekik, például, hogy a jogosítványok ki­adását megelőzően, majd utána is meg­győződjenek a vállalkozás közegészség­ügyi-, környezetvédelmi és a többi előírt feltételeinek betartásáról. Ottjártamkor azt tapasztaltam, nagy a forgalom mostanában náluk. Van, aki tanácsot kér, rendszeresen kopogtatnak az újabb vállalkozó-jelöltek, s a már dol­gozó kisiparosok is gyakori vendégek, hiszen az engedélyeket fel kell újítani. -Szerencsére eddig kevés panaszt kaptunk kisiparosainkra, igy szinte teljes erőnkből a beindulás, illetve a folyamatos munka feltételeinek megteremtésén dol­gozhatunk. Hat fős hivatal vagyunk, s hogy győzzük a munkát, az részben a közelmúltban bevezetett számitógépes adatfeldolgozásnak is köszönhető, s nem utolsósorban a kereskedelmi felügyelő­séggel, az adóhivatalokkal és a többi szakintézménnyel való szoros együttmű­ködésnek -fogalmazott az osztályvezető LOSONCRÓL KÜRTÖSRE ­MAGYARORSZÁGON KERESZTÜL A monarchia vasútvonalán • Belföldi járat egy kis külföldi kirándulással • Válsághelyzet volt decemberben • ígéret már van Aki ma Losoncról Nagykürtösravonat­tal utazik, az a 41 kilométeres távnak csaknem a felét Magyarország területén teszi meg. Az utasok belföldi járaton utaz­nak, de egy kis külföldi kerülőt is tesznek. Annak idején létrehozták a Nagykürtö­si járást, a Dolina bányát, de a legmesz­szebbmenőkig elhanyagolták a infrastruk­túrát, a gazdasági élet vérkeringését biz­tosító közutak és vasútvonalak építését. Azzal nem törődtek, hogyan is jut el a gyenge minőségű barnaszén rendelte­tési helyére, hogy a súlyos vagonokkal kétszer is átszelik az államhatárt és végül Losoncon keresztül jutnak el azok Ze­mianske Kostol'anyba. Mindössze annyira futotta, hogy az 1896-ban kiépített vasút­vonalat egy nyúlfarknyival megtoldották, és 1978-ban Nagykürtösig vezették a sín­párokat. A vasúti személy és teherszállítás Nógrád ezen részén azóta is kínkeserve­sen folyik. Ezt Pavel Zubretovsky mér­nöktől, a Losonc-Nagykürtös vasútvona­lat felügyelő losonci depó vezetőjétől tud­tam meg. A legfrissebb kellemetlenségük­ről bővebben is beszámolt. - A magyarországi szakaszon decem­berben (ahol egyébként három vasútállo­más van, de egyiken sem áll meg a loson­ci motoros személyvonat) Lüke és Nóg­rádszakái között földcsuszamlás követ­keztében megrongálódott a pálya. A fa­gyos időben két hétig tartott a javítás, amit a MÁV dolgozói végeztek el. Ez a kiesés érzékenyen érintette a teherfuvarozást. A Dolina bányában majdhogynem krízis­helyzet állt elö, a kibányászott szenet nem tudtuk elszállítani és már-már a bá­nya bezárása fenyegetett. A javítás befe­jeztével a MÁV illetékesei a tengelyterhe­lést 18,5 tonnára csökkentették, ami gya­korlatilag annyit jelent, hogy a vagonokba azóta 55 tonna helyett csak 40 tonnát rakhatnak. Ezen kívül sebességkorláto­zást is elrendeltek. - Havonta csaknem három és félezer vagon mozog Magyarország területén, amiért évente hozzávetőlegesen 3 millió koronát fizetünk a MÁV-nak. Naponta háromszor megy személyvonat Kürtösre és vissza. A vasútvonalra a jövőben is szükség lesz, legalább addig, míg a Doli­na bánya működik. Többízben is kértük szomszédjainkat, hogy a vonalat újítsák fel. Amint az időjárás megengedi, sor kerül erre. Addig viszont nagy vesztesé­gek keletkeznek. Ezt a kérdést az illeté­kes tárcának megértőbben kellene kezel­nie és természetesen anyagiakkal is tá­mogatni. December végén a szlovák kormány és annak gazdasági tanácsa rimaszom­bati kihelyezett ülésén egyebek között a Nagykürtösi és Losonci járások jövőbe­ni megsegítésének lehetőségeiről is tár­gyalt. A szóbanforgó vasútvonal problé­mája természetesen terítékre került. A közlekedési és távközlési tárca vezető­je segítséget ígért a nógrádiaknak, azt viszont nem konkretizálta, mikor és mi­lyen formában kerül erre sor. Kár, mert Kalonda és a magyarországi Ipolytarnóc polgármesterei a két község közötti ha­tárátkelő újramegnyitását szorgalmazzák. Az idegenforgalom fellendítéséhez azon­ban egy megbízhatóbb, modernebb vas­útvonal is elkelne. POLGÁRI LÁSZLÓ PARLAMENTKERÜLŐ KÉPVISELŐK SLOTA ÉS MEČIAR AZ ÉLEN A Svobodné slovo cimú csehországi napilap tegnapi számában cikk jelent meg arról, hogy a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képvise­lői közül ki hiányzott a legtöbbet, s ki a legkevesebbet. A parlament április 1-jétöl - amikortól az új házszabályok értelmében figyelik a képviselők hiányzását - 79 napot ülésezett. Az igazolatlan hiányzók névsorát Ján Sloia (SZNP) zsolnai polgármester vezeti 78, Vladimír Mečíar exkormányfö pedig 77 nappal. A szintén SZNP-képviselő Ju­raj Molnár 51 napot, Karol Seman (DBP) 38 napot hiányzott igazoltan. A képviselői klubok szerinti listát is a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezeti: hét képviselője összesen 184 na­pot hiányzott, ami 28,28 napos átlaghi­ányzást jelent. A második helyen a Szlo­vák Nemzeti Párt van: kilenc képviselője 235 napot volt távol (26,1 nap hiányzás képviselőként) A lista harmadik helyét az Együttélés foglalja el, melynek két képvi­selője 32 napot hiányzott (átlag egy före 16 nap). Negyedik a Demokratikus Balol­dal Pártja (átlag egy főre 13,9 nap), ezt követi a Demokratikus önigazgatási Moz­galom - Morvaország és Szilézia Társa­ság (átlaghiányzás 9 nap), Polgári De­mokrata Párt (átlaghiányzás 8,84 nap), Polgári Demokrata Unió - NYEE (átlag 8,46 nap), Kereszténydemokrata Mozga­lom (átlag 7,6 nap), Polgári Demokratikus Szövetség (átlag 7,5 nap), Cseh és Mor­vaország Kommunista Pártja (átlaghiány­zás 6,75 nap), Polgári Mozgalom (átlag 5,64 nap). A tizenharmadik helyen van a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom, melynek négy képviselője mind­össze húsz napot hiányzott (átlag­hiányzás öt nap). Tizennegyedik a Polgári Fórum független képviselőinek klubja (át­laghiányzás 4,33 nap), az utolsó a Szö­vetségi Gyűlés szociáldemokrata irányza­ta (3,75 nap/képviselő). A nem hiányzók névsorában találhatók a következő nevek: Szöllös Ilona (FMK), Bajnok István (Együttélés), Mária Adriá­nová, Ján Hacaj, Ján Mlynárik (PDU­-NYEE), Ján Horník, Imrich Volek (KDM), Michal Kováč, Anton Ondrejko­vič (DSZM). A cikk szerzője utóiratban megjegyzi: havi két nap igazolatlan hiányzás után a képviselőtől megvonják fizetésének felét, négy nap igazolatlan hiányzás után pedig az egész fizetését. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az aradat i liata nam tártatmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 7654/91 Miklós Imre, 1905. 2. 25., meghalt, Szomotor (Gorlovka) 7657/91 Miglierini Salvator, 1903. 5. 19., meghalt Homonna (Dombasz) 7677/91 Molnár Pál, 1919. 7. 29., Illésháza (Krasznaural) 7678/91 Molnár Árpád, 1927. 4. 5., meghalt a SZU-ban 7680/91 Močári František, 1915. 7. 30., Szécsénke (Harkov) 7684/91 Müller János, 1928. 6. 20., meghalt, Kassa (Janakijev) 7928/91 Mód Ferenc, 1923. 5. 15., Csilizradvány (Kalinyin) 7929/91 Müller József, 1905. 2. 4., Alsómecenzéf (Dombasz) 7946/91 Mayer Ferenc, 1922. 2. 7., meghalt, Sárosfa (Cserepovice) 8044/91 Mrva Rudolf, 1923. 12. 30., Pőstyén (Dombasz) 8174/91 Mihók János, 1901. 10. 3., Alsómecenzéf, meghalt (Dombasz) 8176/91 Macorlík Emil, 1912. 6. 23., Felsőmecenzéf (Dombasz) 8183/91 Mitana Július, 1913. 6. 20., Púchov (Dombasz) 8184/91 Mitro Štefan, 1921. 8. 19., Valaliky (Zsdanya) 8185/91 Mocsi Pál, 1917. 9. 4., meghalt, Kicsind (Szevasztopol) 9308/91 Medve János, 1906. 5. 2„ meghalt, Újbást (Dombasz) 8309/91 Mihálik János, 1919. 8. 9„ Fülek (Dombasz) (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom