Új Szó, 1992. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám, csütörtök

KÉMÉNY SEM FÜSTÖL MAGÁTÓL... Nagymácséd az a község, ahol mindmáig szinte valamennyi utcában, sőt utcánként több házban is él hivatásos kéményseprő... Riporterként többekkel találkoztam már közülük jómagam is. Tőlük hallottam például, hogy a kéménynek, . a fűtőrendszernek is egyénisége, lelke van - csak érteni kell hozzá. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1992. január 2. Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 1. szám HORVÁTORSZÁGI GYEREKEK KASSABÉLÁN Elismerem, hogy nem mind rosszak. Közöttük is akadnak rendes emberek. Nekem is van egy szerb barátom, de ô most nincs itt velünk... (5. oldal) DUNASZERDAHELYEN <ÉS VALÓSZÍNŰ AZ ORSZÁGBAN IS): KRISTÓF AZ ELSŐ! A hírközlő szervek lapzártáig nem erősítették meg - de nem is cáfolták, hogy az 1992-es év első kisbabája, Tóth Kristóf, a dunaszerdahelyi kórház szülészetére érkezett meg. Tegnap délután telefonon beszéltünk a - sokat emlegetett szó, de jobbat nem találni rá - boldog apukával, a somorjai Tóth Imre villamosmérnökkel. - Fiút vártak? - Nem, lányt, és Andrea lett volna a neve. Két fiunk ugyanis már van, Gábor négyéves, Zoltán kettő. A nagyobbik gyerek is húgocskát akart. - Számítottak rá, hogy szilveszter éjjelén érkezik a baba? - Nem, mert huszonharmadika volt a kijelölt terminus. De a feleségem azt mondta, hogy a karácsonyt iotthon akarja tölteni. Este kilenckor vittem be a dunaszerdahelyi kórház szülészetére, vártam is egy keveset, de aztán eljöttem. Az orvos azt mondta, éjfél körül meglesz... A papának éjfél után telefonáltak a kórházból, hogy Jaroslav Klenka doktor hatalmas bébit segített a világra. Kristóf 4790 grammos és 56 centi hosszú. - A nővérke mesélte, hogy a feleségem éjfél előtt öt perccel szülni akart, de biztatták, hogy birja ki. A mama, Tóth Ildikó, a pozsonyi vízügyi beruházási vállalat csölösztői részlegén dolgozott technikusként - amig nem jöttek a gyerekek Vele is sikerült beszélnem telefonon. - Boldog? - Nagyon. Nem baj, hogy fiú. az a lényeg, hogy egészséges - Kire hasonlit Kristóf? - Éppen olyan, mint a másik kettő. Nagyon helyes. Fekete haja van. - Gondolt rá, hogy ország-elsö gyereket szül? - Dehogyis! Amikor a férjem behozott a kórházba, azt mondták, egy órán belül meglesz. Éjfél előtt fektettek fel a szülőasztalra... A nővérek éppen ki akarták nyitni a pezsgőt, amikor hívtam őket. Éppen a magyar himnusz szólt, amikor a fiam született. Fel is erősítették a tévét, de én nemigen figyeltem oda - mással voltam elfoglalva... Kristóf és a mamája jól vannak. Az apuka és a két fiú reméli, hogy szombaton már otthon lesznek. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA - VÁCLAV HAVEL ÚJÉVI BESZÉDE AZ ÖNMAGUNKRA TALÁLÁS ÚTJÁN Kedves honfitársak, már régóta foglalkoztat egy alapvető kérdés: most, amikor már nem fenyeget bennünket és nem avatkozik be dolgainkba semmilyen idegen hatalom, s amikor - államként és polgárokként - évszázadok elteltével először valóban saját kezünkbe vettük sorsunk alakítását, vajon miért van oly kevés okunk az örömteli elégedettségre. Valójában miben is rejlenek ingerlékenységünknek, tanácstalanságunknak, türelmetlenségünknek, sőt gyakran a reménytelenségnek az okai. A kormányoknak, a parlamenteknek és a köztársasági elnöknek bizonnyal temérdek hiba felróható, de megfontolt ember aligha állíthatja, hogy ezek a végül is demokratikus úton létrejött intézmények viselik országunk nyugtalanító állapotáért a teljes felelősséget, s hogy minden rossz tőlük ered. A kormány, a parlament és a köztársasági elnök ma nagyon könnyen lecserélhető, de abban a hiszemben élni, hogy ezzel egyszerre minden megoldódik és minden jóra fordul, nem tekinthető másnak, mint balga ábrándnak. Annak a nehéz helyzetnek az okai - amelyben most leledzünk - sokkalta mélyebbek. Abból fakadnak, hogy a történelem eddig nem tapasztalt feladat elé állított bennünket: találjunk ismét önmagunkra. Hisz minden, amit most átélünk, jót, reményteljeset, vagy ellenkezőleg, rosszat és lesújtót, így vagy úgy, de összefügg a mi új történelmi önmagunkra találásának a folyamatával. Ismét függetlenné vált országként keressük helyünket a világban. Keressük állami létünknek és nemzeteink együvé tartozásának új, jobb és valóban igazságosabb modelljét. Keressük a legjobb módját annak, hogy miként alakíthatjuk át gyökerestül gazdaságunkat, biztosítva annak természetes fejlődését. Keressük az új alkotmányos és politikai rendszert, mely leginkább megfelel a mi mai feltételeinknek. Keressük államunk új, valóban jogállami azonosságát: egész jogrendünk átalakulóban van. A polgár és az állam közötti, a polgárok egymás közötti, valamint a polgárt a tulajdonhoz és a munkához fűző új viszonyok kialakításán fáradozunk. Keressük a saját múltunkhoz való, mindennemű előítélettől mentes viszonyt is. S eközben nemcsak a kommunizmus örökségével küszködünk, hanem számos olyan problémával is, amivel a távolabbi múltunk terhelte meg sorsunk alakulását. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen átfogó és radikális önmagunkra találás, egy társadalmi méretű, soha nem tapasztalt átalakulás nem lehet könnyű és fájdalommentes feladat. S végképp nem vehető olyan feladatnak, amelylyel a politikai képviselet egymaga megbirkózik. Ez mindnyájunkra kiterjedő feladat. Ez egy olyan feladat, amellyel szemben nincs jogunk óvást emelni, mert mi magunk vállaltuk akkor, amikor fellázadtunk az emberi, a polgári és állami lét oly sokáig eltűrt, megalázó fajtája ellen, s ezzel egyetemben arról is döntöttünk, hogy keresni fogjuk önnön létünk más, szabadabb, méltóságteljesebb módját. E pillanatban a keresés állapotában leledzünk. Lehet, hogy a legnehezebb fázisban vagyunk, de az is lehet, hogy a legnehezebb fázis még előttünk van. így vagy úgy, de útra keltünk. S ez az út bonyolultabb, mint sejtettük, csapdákat és meglepetéseket tartogat. Visszafordulni nem akarunk, nem is tehetjük, végtére nincs is hová. A cél viszont még mindig a végeláthatatlanba vész. Csoda hát, ha a társadalomban lábra kap az elégedetlenség, az ingerlékenység, a félelem és az aggályoskodás, sőt olykor még a kishitűség is. Ez több mint magától értetődő. Hisz magát Krisztust is kétkedések gyötörték a keresztfán, hogy mi végre járja a maga útját. Úgy tűnik, hogy mindent, amiben most részünk van, át kell élnünk. Az önmagunkra találás történelmi fázisát sajnos, nem ugorhatjuk át. Egyetlen lehetőségünk van: tovább haladni a megkezdett úton. S eközben meg kell őriznünk a higgadtságot, a kitűzött céljainkba vetett bizalmat, az összetartó kölcsönösséget, a józan rálátást, a kitartást, a bátorságot és a vasakaratot. Ezután az útkereséssel járó örömökkel és gondokkal foglalkozva, azokat honfitársaival megosztva folytatódott a köztársasági elnök újévi beszéde. Václav Havel örvendetesnek tartja, hogy az évtizedekig tartó diktatúrát parlamenti demokrácia és helyi önkormányzat váltja fel. Kristályosodóban van a politikai élet spektruma, van már jobb és baloldal és centrum is. A politika a szabad sajtó könyörtelen ellenőrzése alatt áll. Nem tekinthető viszont megnyugtatónak, hogy az új, születőben levő politikai viszonyokat túl gyakran kíséri pártpolitikai viszálykodás, kölcsönös rágalmazás, gyűlölködés, gonosz indulat és intrikálás. Talán épp most és ebben lenne szükség nagyobb önmegtartóztatásra - figyelmeztet. Kiváltképp foglalkoztatja a köztársasági elnököt, amit immár két éve hall az egykori nómenklatúrák alapján létrejött és a volt titkosrendőrségre is kiterjedő összefonódásokkal kapcsolatban. Ezek ellenőrzésük alatt tartanak számos vállalatot és hivatalt, a tisztességtelen meggazdagodás útján járnak, összeharácsolt vagyonnal gazdálkodnak, s olyanok felett uralkodnak, akik becsületesen és fedd(Folytatás a 2. oldalon) KÖRKÉRDÉSÜNK: ÖN MIT VÁR AZ ÚJ ÉVTŐL? SAMARJAY ZOLTÁN mérnök, magántervező, Pozsony: - - Ökológiai létesítmények tervezésével és Kivitelezésével foglalkozom. Nem véletlen tehát, hogy az előttünk álló évtől a gazdasági verseny, a versenytárgyalások, pályázatok legiszlatív szabályozását, törvényerejű rendezését várom. Ezen a területen még teljes a zűrzavar: nem határozza meg törvény a versenytárgyalások feltételeit, kritériumait. Enne'- a problémának a megoldását remélem az 1992-es évtől, s ezzel párhuzamosan azt, hogy sok jó minőségű ökológiai létesítményt tudok tervezni ós megvalósítani. KOVÁCS FERENC, Vásárút polgármestere: - Mindenekelőtt azt, hogy nyugodtabb körülmények, jobb feltételek közt tudja majd önkormányzatunk végezni munkáját Hogy megváltoznak azok a törvények, amelyeket a gyakorlat nem igazolt, amelyek - segítség helyett - feleslegesen nehezítik a községek elöljáróságainak működését. Tárgyalások útján megoldottuk Vámosfalu elkülönülését, remélem, jó együttműködésnek nézünk elébe. Az előttünk álló évben elő szeretnénk készíteni a gázvezeték kiépítését, s be akarjuk fejezni a szolgáltató ház építését. Magánéletemben azt remélem, hogy az új évben több időm jut a családomra. KUNYA ÁRPÁDNÉ, magánvállalkozó, Párkány: - Házat örököltünk egy határ menti községben. Szeretnénk ott cukrászdát, vagy kávézót nyitni. Sajnos, a burjánzó bürokrácia jócskán megnehezítette dolgunkat. Reméljük, az új évben sikerül elképzelésünket valóra váltani. SZABOLCS MARGIT, Szentpéter: - Húsz éve tolókocsira vagyok utalva. A mostani kocsimnak már elkopott a kereke és javításra, cserére szorulna az ülőkéje is. Az új évben egy elektromos meghajtású tolókocsit szeretnék venni, amit már meg is rendeltem. Ez számomra létkérdés. Hogy mit kívánnék magamnak 1992-ben? Egy kicsivel több erőt, hogy bírjam a napi strapát. KOVÁCS ZOLTÁN, a buzitai alapiskola igazgatója: - Vegyes érzelmekkel várom az új esztendőt. A szerb és horvát események miatt pesszimista vagyok, és félek attól, hogy a Szovjetunió utódállamaiban is fennáll a polgárháború veszélye. Az itthoni dolgaink megoldását illetően már optimistább vagyok. Bizom abban, hogy a demokratikus átalakulás folyamata nem lassul le és eredményei a mindennapos életben is megmutatkoznak. A magyar iskolák jövőjével kapcsolatban szintén optimista vagyok, már csak azért is, mert a pedagógusok többsége a rendszerváltás után szellemileg, erkölcsileg sokkal kiegyensúlyozottabb, mint a múltban volt, tehát többre képes. Ha lesz akaratunk és merni fogunk demokratikus jogainkkal élve szabadon, bátran cselekedni, akkor az 1992-es év minden csehszlovákiai magyar számára az előrelépés időszaka lesz. DUDÁS PÉTER, a kassai Thália Színház színművésze: - Az új évben telt házat, gazdagabb hazát - és egy egészséges gyerkőc megszületését várom. ÚJLAKI FERENC, a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt technikusa, Kassa: - Elsősorban békére, megbékélésre és szeretetre van szükségünk. Ezek az alapkövei annak, hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt talpra álljunk. Kisebbségi sorsunkat ne nehezítse széthúzás és magyarként lehessünk Európa egyenrangú polgárai. Remélem, mindezt belátva és ezen igyekezve nem is lesz olyan nehéz leküzdeni a már előre beharangozott nehézségeket, problémákat. (Folytatás a 3. oldalon) MÉRLEGEK ÉS ÍGÉRETEK Mint minden évben, az idén sem szalasztották el az alkalmat a világ állam- és kormányfői, hogy megvonják az elmúlt év mérlegét, és vázolják elképzeléseiket az új esztendőre. A több tucatnyi nyilatkozatból álljon itt egy rövid válogatás. GEORGE BUSH: Pokoli évet kezdünk. Minden agyon van politizálva és ez nem nagyon kellemes - mondotta Sydneyben az amerikai elnök, aki tegnap sem hagyta ki szokásos reggeli kocogását. Az új évet Ausztráliában köszöntötte, távol-keleti körútja első állomásán. Mint mondotta, mindig is a békére törekedett, de most azt tekinti fő feladatának, hogy biztosítsa a jólétet az amerikaiak számára, akiket sújt az ország gazdaságának stagnálása. Jelezte, kizárt, hogy engedményeket tegyenek az ausztrál farmereknek, akik arra panaszkodnak, az amerikai mezőgazdaságnak nyújtott kormányszubvenciók egymilliárd dollárral csökkentik az ô exportjukat. FRANCOIS MITTERRAND: Sürgetően szükségünk van az új európai struktúrák létrehozására, melyekben a függetlenségre való jogot nem fogjuk összetéveszteni az egykori törzsi anarchiával - mondotta tévébeszédében a francia államfő. Ezzel újra emlékeztetett elképzelésére a nagy európai konföderációról, amely keretül szolgálna a kontinens keleti és nyugati része közti párbeszédhez. HELMUT KOHL: A német kancellár újévi beszédében hangsúlyoz-. ta az egyesített Németország felelősségét a nemzetközi fejleményekért. Az egyesítés befejezésére és a volt NDK globális színvonalának emelésére szólított fel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: Németország kelet-közép-európai szomszédai sokkal nehezebb helyzetben vannak, az országnak készen kell állnia arra, hogy fokozott mértékben segítsen másoknak. Mint olyan országnak, amely Európa szívében fekszik, maximális mértékben figyelemmel kell kísérnie a fejleményeket a szomszédos államokban. GÖNCZ ÁRPÁD: 1991 úgy kerül be a történelembe, mint az az év, amelyben közel ötven év után Magyarországot elhagyta az utolsó idegen katona is - mondotta a magyar • köztársasági elnök. Az új óv első perceiben elhangzott beszédében Göncz Árpád értékelte a parlament elmúlt évi munkáját, az elért sikereket, amelyekért azonban a társadalomnak nagy árat kellett fizetnie. ANTALL JÓZSEF: A magyar miniszterelnök az új esztendőre, annak második felére már érezhető gazdasági javulást ígért. Szavai szerint a pozitív változások elsősorban a gazdasági mechagizmus átalakítását fogják érinteni. Mint mondotta kormánya arra fog törekedni, hogy ne lépjék túl a Nemzetközi Valuta Alap által ajánlott deficitet, ós még jobban sikerüljön visszafogni az inflációt. LECH WALESA: Nincs kedvem ünnepelni. Szomorú és elégedetlen vagyok, semmi okom sincs az örömre. Ezért nem is fogok ünnepelni - mondotta a lengyel elnök szilveszteri rádiónyilatkozatában. Ugyanakkor megjegyezte, a lengyeleknek nem lenne szabad megfeledkezniük arról, amit mar sikerült elérni: az üzletek tele vannak, megszűnt a sorbanállás, a pénznek van értéke, s az országnak egy óriási gazdagsága, ez pedig a szabadság.