Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-09 / 32. szám
Ó vatosan nyomtuk le a pel- sőci elmegyógyintézet kapujának kilincsét. Merre is induljunk az óriási parkban? A padokon pihenők barátságosan mosolyognak, egy idős férfi kezét nyújtja, a fűben egy munkaruhás férfi a semmibe mered. Mire gondolhat? Vagy kire? — Ki engedte be magukat? Kit keresnek? — Az igazgatót.- Én vagyok az igazgató - mutatkozik be dr. Jozef Gres- kovic, majd az irodájába vezet bennünket. Az épület ajtaját kulccsal nyitja és azonnal be is zárja mögöttünk. Munkaterápia Egy „szürkéskék világ“ tárul fel előttünk. Sűrű füstködön át látjuk az ódon falakat, a magányosan vagy csoportosan álldogáló férfiakat, de a padokon fekvőket is. A kék melegítőben egyformának tűnik mindenki. A betegek keze is szinte egyforma — érdes, eres és sárga a nikotintól. — Jelenleg intézetünk négy részlegében 225 beteget kezelünk. Külön a krónikus férfiakat és a nőket, külön csoportban a könnyebben sérülteket és teljesen elkülönítve az alkoholistákat. A betegek 30 százaléka nem szorulna elmegyógyintézeti kezelésre és elhelyezésre, ám egyedülállókról lévén szó, mi helyettesítjük a szociális intézményeket. Vannak ápoltjaink, akik 10-15 éve vannak intézetünkben — átmenetileg. Hét pszichiáter helyett csak öten foglalkoznak a betegekkel, egy-egy orvosra 60-70 páciens jut.- Az egyes részlegeken reggelenként megbeszéljük a napi teendőket, majd mindenki a dolgára siet. Tavasztól nyárig nincs gondunk a betegek foglalkoztatásával. Kaszálnak, gondozzák a virágágyakat, kertészkednek és gyümölcsöt termelnek. Mi látjuk el a rozsnyói kórház gyermekrészlegét „egészséges“, nem vegyszerezett sárgarépával. A kitermelt zöldség és gyümölcs az étrendünket gazdagítja, így még takarékoskodhatunk is. Az igazgató bevallotta, kollégáival ma még nem tudja, mivel köti le majd a betegeket a hosszú őszi és téli napokon. Ugyanis ez idáig alkatrészeket gyártottak, ám hol a biztosíték, hogy a gyár nem szűnik meg? A nők esetében könnyebb a helyzet, télen- nyáron kézimunkázhatnak. A szakemberek szerint a gyógyszerezés, a víz-és vilDr. Jozef Creskovic (Méry Gábor felvételei) lanykezelések, a szaunázás segítik ugyan a gyógyulást, ám a beteg életében legfontosabb a munkaterápia.- Előfordul, hogy a betegnek rossz napja van, nem hajlandó dolgozni. Nem erőszakoskodunk, szépen, türelmesen meggyőzzük, hogy szüksége van a mozgásra. Ha a beteg dolgozhat, kedélyállapota is kedvezően alakul. Csak azt ne kérdezzék, miért? Az ember lelke sajnos, még ma is örök talány... Ahány akta, annyi sors - mutat a teli polcokra. Megjegyzi, gyakori, hogy a hozzátartozók megfeledkeznek rokonukról, s hónapokig nem érdeklődnek felőlük. Az intézet szociális nővérei próbálják felvenni velük a kapcsolatot, hiszen a beteg számára az érdeklődés, a látogató „doppingként“- hat. Fáradozásuk, sajnos, sokszor eredménytelen.- Más a helyzet, ha a nálunk kezelt meghal. - Jönnek a hozzátartozók, és csak az elhunyt pénze felől érdeklődnek. Annak ellenére, hogy az elmebetegeket elegendő egészségügyi dolgozó őrzi, előfordulnak öngyilkossági kísérletek is. A depressziós, vagy a skizofréniás páciens a legváratlanabb pillanatokban tesz kárt önmagában. A néma ismeretlen Amikor a rendőrök bekísérték az elmegyógyintézetbe az éhes, piszkos, magába zárkózott beteget, az orvosok úgy gondolták, hogy néhány napos gondos kezelés után „feléled“. A beteg férfi szótlanul tűrte a vizsgálatokat, és hosszú hónapokig meg sem szólalt. Nem volt nála irat, pénz... Elnevezték néma ismeretlennek. Nem hall, nem beszél, nem reagál semmire és senkire. Van. Óvó rácsok mögött. Az intézet alkalmazottai a sajtón, a tévén keresztül próbálták felderíteni kilétét, keresni hozzátartozóit. — Betegeink élete - egyéni tragédiájukon túl - se nem egyhangú, se nem szomorú- hangsúlyozta az igazgató. — A férfiak nagy focicsatákat vívnak, a nők labda - és társasjátékokkal szórakoznak. Néha egyeseket kirándulni viszünk, sokan a hétvégeken kimenőt kapnak, hazalátogathatnak. Az intézet menedéket nyújt. Itt nem érik őket a napi munkahelyi, de a családi gondok sem. Az ódon falak között, orvosi segítséggel átmeneti otthonra találnak, s megpróbálnak rendet teremteni zaklatott idegrendszerükben. Péterfi Szonya Hogyan jegyezzük meg a telefonszámot? Egy alkalommal megkérte egy hölgy Albert Einsteint, hogy hívja fel telefonon. Figyelmeztette a tudóst, hogy telefonszámát nem könnyű megjegyezni: 24 361. Einstein elcsodálkozott és így szólt: — Ugyan már, hisz ez roppant egyszerű. Két tucat meg 19 a második hatványon. Edison tesztjei — Nem találok megfelelő munkatársat - panaszkodott egyszer Edison Einsteinnek. — Igaz, hogy minden nap jelentkezik valaki, de egyik sem felel meg a követelményeimnek. — És mi szerint ítéli meg képességeiket? — érdeklődött Einstein, aki szerette volna kideríteni az igazi okot. Edison elé tett egy papírlapot, amelyen kérdések voltak- olyan tesztféleség.-Aki megfelel valameny- nyi kérdésre, az lesz a munkatársam - magyarázta Edison. Einstein elolvasta az elsőt: „Hány mérföldre fekszik New Yorktól Chicago?“- Megnézném a menetrendet - válaszolta Einstein. A következő kérdés így hangzott: „Miből készül a rozsdamentes acél?“- Megtalálnám a fémkohászati kézikönyvben - mondotta Einstein. Ezután tekintetével átfutott néhány további kérdést. Diplomatikusan elmosolyodott, és így szól Edisonhoz:- Tudja mit, én inkább nem is próbálkozom. Rövidlátás és írástudatlanság Einstein egyszer gyorsvonattal utazott New Yorkba. Útközben elhatározta, hogy megebédel a vonaton, így legalább megérkezése után nem kell azzal időt tölteni. Átment az étkezőkocsiba. A pincér odaadta az étlapot. A tudós a szemüvege után nyúlt, de rájött, hogy a kupéban hagyta. Nagyon rövidlátó volt, de nem volt kedve visszamenni a kupéba, ezért megpróbálta valahogy kisila- bizálni az étlapot. Csakhamar rájött, hogy hiábavaló minden erőlködés, egyetlen szót sem tudott elolvasni. Végül is odahívta a pincért és megkérte, hogy olvassa fel neki az étlapot. A pincér cinkosan elvigyorodott és így szólt: - Megbocsát uram, de én sem tudok olvasni. ' Kis történetek Einsteinről Relativitás- Ne gondolja, hogy az én nemzetiségem már végleges - mondotta egyszer Einstein egy újságírónak. - Hátralevő életemben valószínűleg amerikai maradok. Halálom után, ha bebizonyosodik, hogy elméletem helyes, a németek azt állítják majd, hogy német voltam, a franciák pedig azt fogják bizonygatni, hogy világpolgár. Ha elméletem hamis, a franciák azt fogják mondani, hogy német, a németek pedig azt, hogy zsidó voltam. Példa Egy ünnepi vacsorán arra kérte hölgyszomszédja Einsteint, hogy magyarázza meg leegyszerűsítve a relativitás elméletének lényegét. A nagy tudós pillanatig elgondolkodott, majd így szólt:- Menjen el hölgyem nyári ruhák bemutatójára és a nézelődéssel eltöltött három óra öt percnek fog tűnni. Ezután üljön fel egy tüzes kályhára, és egyetlen perc alatt azt fogja hinni, hogy órák teltek el. Mi a boldogság? Erre a kérdésre egyszer így válaszolt Einstein: — Gyakran kéznyújtásnyi távolságra van, vágyódunk utána és úgy keressük, akár a szemüveget, amelyik az orrunkon van. Válogatta és fordította. Sz. B. A házasságtörőt megkövezik Kézlevágás, megkövezés, meg- ostorozás, keresztre feszítés... Európai fül számára a történelem mélységes kútjából felhallatszó szavak. Pedig egészen friss jelentésinek: a március 22-én, Szudánban életbe léptetett iszlám törvénykezés büntető szankciói. A Le Monde számolt be róla, hogy a muzulmán többségű országrészben a korábbit a saria, a mohamedán vallás törvénykezése váltotta fel. Ez háromféle bűncsoportot és büntetést hangsúlyoz. A hudud a házasságtörtést meg- kövezéssel, a gyilkosságot és a hi- tehagyást kivégzéssel, a lopást a jobb kéz levágásával (a csukló fölött), az alkoholfogyasztást, a rágalmazást megostorozással, a fegyveres rablást, az állam elleni fegyveres lázadást a jobb kéz és a bal láb levágásával és az ezt követő keresztre feszítéssel torolja meg. A qasas büntetőelve: szemet szemért, fogat fogért. A harmadik kategória voltaképpen az első csoport kevésbé szigorú változatát jelenti. Például: meg- ostorozásra nem ítélhető 70 éven felüli, illetve 18 év alatti bűnös. A francia hírügynökség szerint figyelemre méltó változás, hogy az új szudáni törvény megtiltja a magánéletbe való beavatkozást: a korábbiakkal ellentétben most már senki sem követelheti a nyilvános helyen sétáló férfitól és nőtől, hogy igazolják, vajon házasok-e...