Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-27 / 52. szám
r Még a következő hét is az ünnepek jegyében telik. Jön a szilveszter, az újév, amely XIII. Gergely pápa érdemeként 1582-től január 1-jére esik. Szilveszter éjszakájához, s az év első napjához is több parasztregula, bóségvarázsló hiedelem, szerelmi varázslat kapcsolódik. Újévkor nem maradhat el a szomszédolás, újévköszöntés sem. A papírforma szerint január első napjaiban tovább csökken a hőmérséklet. Az átlagos napi középhömérséklet 0,0, a legmelegebb 7,0, a leghidegebb -9,0 Celsius-fok. Az időjárás ilyentájt ritkán kedvez a kerti munkáknak, ezért inkább a fészerben, műhelyben vagy a pincében foglalatoskodjunk. Javítsuk meg a létrákat, élesítsük meg a fűrészeket, köszörüljük meg az ollókat - nemsokára szükségünk lesz rá. Aki szőlőt szeretne telepíteni, tanulmányozza át a szakirodalmat. A tapasztaltabb gazdákkal vitassa meg, hogy az adott vidéken melyik fajtával érdemesebb foglalkozni. Célszerű talajvizsgálatot végeztetni, s ennek alapján beszerezni a szükséges műtrágyákat. A fűtött fóliasátorban hozzáfoghatunk a hónapos retek vetéséhez, ezt 5 cm-es sortávolságra végezzük. Vethetünk paprikát is. Számára a vetéstől a kelésig minimum 25, a szikleveles növénykéknek pedig 17-19 Celsius-fokot biztosítsunk. Földbe kerülhet a karfiol magja is, amely a kelésig 18-22 C-fokot igényel. A szabadföldben továbbra is aktuális a rövidtenyészidejű zöldborsó vetése. A magok 8-10 cm mélyre, 25 cm sortávolságra kerüljenek egymástól. A palántanevelésnél nagyon fontos a kórokozók terjedésének megelőzése a palántanevelö helyiség és a berendezések fertőtlenítése. Erre a célra 2,5 százalékos formaiint vagy 1,5 százalékos rézgálicoldatot használjunk. Mossuk le az üvegház ablakait, a fóliasátor belső részét, a palántaágy fakereteit, de hogy hatékonyan védekezhessünk a palántadőlés kórokozói ellen, a szerszámokról, az öntözőkannáról se feledkezzünk meg. (A tömény - 38-40 százalékos - formalinból 2,5 %-osat úgy kapunk, ha 63 milliliternyi szerhez 937 deciliter vizet öntünk.) Dísznövényeink közül a cikláment virágoztathatjuk, persze csak akkor, ha gumóját pihentettük. A karácsonyra, újévre vásárolt cikláment, ha elvirágzott, egyre kisebb vízadaggal öntözzük mindaddig, míg levelei el nem száradnak, majd hagyjuk abba az öntözést. A cserepet állítsuk félárnyékos, szellős helyre, s május végéig tartsuk szárazon. Ekkor kezdjük el újra öntözni, s miután levelet hajtott, ültessük át. Őszig tartsuk hűvös, párás, de szellős (nem huzatos!) helyen, így reményünk van rá, hogy elkerüli a szürkepenész. Ha korábban virágunkat így neveltük, akkor valószínű, hogy decemberben, januárban kibontja szirmait. -rMielőtt bor kerül az asztalra... Nem könnyű kiválasztani, hogy milyen tésztához, sülthöz, vadhoz és halhoz milyen ital illik. A hazai üzletek borkínálata bizony szegény, minőségét tekintve pedig többségük afféle „szocialista, tőkét sosem látott" bor. Az ünnepek előtt érdemes ezért néhány palack drágább, de jobb minőségű külföldi - magyarországi - bort vásárolni, ha egyéb hazai „forrásunk" nincsen. Alapszabály, hogy az étel és az ital izének harmonizálnia, illetve egymást fokoznia kell. Az ünnepi ebédet, vacsorát persze valamilyen étvágygerjesztővel (aperitif) kezdjük. Ez lehet egy pohár száraz vermut, az édeset kedvelőknél kevés aszú. A hozzáértők aperitifként a száraz („dry“) vagy a félszáraz („demi sea") pezsgőt is ajánlják. Az előételhez könnyű, száraz fehérbort vagy rosét adjunk. A majo- nézes burgonyához, franciasalátához (és a paradicsomos előételekhez) ezerjó, Kövidinka illik. A rántottéhoz, omlettekhez, vesevelöhöz száraz, tüzes rizlinget adjunk. Zsírjában sült libamájhoz a Szamorodni, Badacsonyi kéknyelű, Egri bikavér, Villányi burgundi, Soproni kékfrankos, s általában a magas alkoholtartalmú testes borok valók. Sült csirkéhez rosé, könnyű kadarka, a rántott csirkéhez rizling, zöldszilváni, sültkacsához, -libához olaszrizling, Badacsonyi kéknyelű való. A sertéssülthöz pecsenyeborok, a rántott sertéshúshoz rizling, Badacsonyi kéknyelű, ha a körítés befőtt, akkor Debröi hárslevelű, Badacsonyi szürkebarát ajánlható. S disznótoros fogásokhoz kadarkát, Móri ezerjót, Kövidinkát kínáljunk. Az újévi sonka mellől nem maradhat el a rizling vagy a Móri ezerjó. Ha vadhús kerül az asztalra, akkor mellé Egri bikavért, Kékfrankost (nyúlpörkölthöz, vaddisznósülthöz), illatos, testes kadarkát (özsülthöz), Cabernet Sauvignon-t vagy Medoc Noir-t (fácánsülthöz) töltsünk a poharakba. A tészták, sütemények mellé Szamorodnit, Badacsonyi szürkebarátot, Debröi hárslevelűt vagy muskotályt fogyasszunk. -r991. XII. 27. Az érzékeny kultúrák termesztésére szánt területen jó, ha ellenőrizzük a talajban előforduló kártevők mennyiségét. Néhány, félnégyzetméteres, 2 ásónyom mélységű gödröt ássunk, és a kitermelt földben számoljuk meg a cserebogárpajorokat, illetve drótférgeket. Ahoi 3-4 mintagödörben is találunk egy-egy pajort vagy drótférget, ott már védekeznünk kell. (Ez a mennyiség egy négyzetméterre számítva 0,5-1 kártevőnek felel meg.) Kisebb kertben kezeljük az egész felületet, ám nagyobb területen mintagödörrel érdemes felderíteni a fertőzött részt, és csak azon a helyen juttassuk ki a növényvédő szert. Talajfertőtlenítésre a Basudin vagy a Diazinon használható. A készítményt gondosan mérjük ki (1 m2- re 3-4 gramm, 100 m2-re 30—40 dekagramm), mert a túladagolás fe- fesleges. Ez kis mennyiség, ezért egyenletesen szórjuk ki, majd pedig ásóval, illetve rotációs kapával dolgozzuk a talajba. K. Sz. A kiültetett csemetéket nevelnünk kell, hogy kialakuljanak azok a termórészek, amelyekből virág és gyümölcs képződik. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk, hogy könnyen kezelhető, minél egyszerűbb termöfelületet nyerjünk. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerűbb faalak a termökaros orsó. Termókaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. A termőkaros orsónak nincsenek ágemeletei. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkörösen, spirál alakban helyezkednek el. Ezt a koronaformát suháng- ból vagy koronás csemetéből nevelhetjük ki. A termökaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Fejes-Brun- ner-Horn nyomán) (Rajzolta I. d.) A termőkaros orsó Legfontosabb a telepítést követő első tavaszi metszés. Ha suhángot telepítettünk, akkor azt a törzsmagasság felett 5-6 rügyre vágjuk visz- sza, azaz koronába metsszük, mégpedig úgy, hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes legyen. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. Koronás csemete esetén a fő vezérvesszőt visszametsszük. A visz- szametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. Ha az oldal vesszők fejlettek, akkor már nem vágjuk visz- sza, hanem vízszintesen kötözzük le őket. A lekötözést a talajba vert cövekekhez rögzítve végezzük, mégpedig áprilisban, amikor a vesz- szók már nem olyan merevek, mint a nyugalmi időszakban. Ha viszont nem elég fejlettek, akkor tavasszal- a rügyfakadás megindulása előtt- az oldalvesszőket kétharmad részükig vágjuk vissza. Ügyeljünk rá, hogy az oldalvesz- szők végálló rügyei kifelé álljanak. A termökaros orsó csigalépcső- szérűén elhelyezkedő ágrendszerének vázlata (Fejes nyomán) Az első évben a termökaros orsó további metszést már nem igényel. A második évben a fóvezérvesz- szőt a rügyfakadás előtt ismét visz- szametsszük. Az erősen fejlődő vesszőket kevésbé, a gyengén fejlődőket nagyobb mértékben vágjuk vissza. A vezérvessző visszametszésével egyidejűleg a korona belsejéből tőből távolítsuk el az esetlegesen előtörő fattyúvesszöket. A termökaros orsófák vesszőit már a második évben vízszintesen kötözzük le. Ennél ügyelnünk kell arra, hogy a vesszőket ne ívesen hajlítsuk, hanem úgy, hogy azok egyenesek legyenek. A vesszőkön a második nyáron átmeneti termőrügyek alakulnak ki, amelyekből a következő évben termés képződhet. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fő vezérvesszö visz- szametszésére. Ha viszont a sudár már elérte a 2,5-3 m-t, akkor azt is kötözzük le vízszintesen. A végleges magasság lehetőleg ne haladja meg a 3 métert, mert ha magasabbra nő, megnehezül a leszüretelése. A második évben fejlődött vesszőket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. Később az idősebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség, mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszeríti, az idősebb ágak később annyira megerősödnek, hogy a feljebb álló fiatal vesszőket hozzájuk köthetik Miklós Dénes kertészmérnök A gyakori pörgetés hatása Lágy vízzel öntözzünk Az azálea hűvös helyen hosszú ideig virágzik, de száraz, meleg lakásban gyorsan elveszti szirmait. A növény 13-14 °C körüli hőmérsékletet igényel, ezért verandán, fútet- len szobában tartsuk. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor a fűtőtesttől illetve kályhától a lehető legtávolabb helyezzük el. Hetente egy-kétszer lágy vízzel (esővízzel) öntözzük. A csapvizet lágyítsuk: 1 kg savanyú tőzegre öntsünk 7-8 liter felforralt, majd lehűtött vizet. Ezt követően körülbelül egy napig hagyjuk állni és szűrjük le. Az azálea levegőigényes, ezért gyakran szellőztessünk, ám a huzatot és a tűző napot nem kedveli. Évente egyszer, a téli vagy a tavaszi hónapokban virágzik. Ha viszonylag alacsony hőmérsékleten tartjuk, s mészérzékenysége miatt lágy vízzel öntözzük, akkor több héten át díszíti otthonunkat. Elvirágzás után 10-22 °C-on teleltessük és mérsékelten öntözzük. Nyárra cserepestől süllyesszük ki kertünk árnyékos részére, s csak augusztus végén vigyük ismét a lakásba. (Kertészet és szőlészet) Kanadai kutatók több kísérletre hivatkozva cáfolják azt az egyes méhészek által gyakran hangoztatott nézetet, hogy a hordás közbeni („serkentő") pörgetések fokoznák a méhcsalád összhozamát, nem beszélve arról, hogy az idő előtt pörgetett „méz“ amellett szükségtelen pluszmunka mind a méhésznek, mind a méhcsaládnak. Mindez azonban nem cáfolja azt a megfigyelést, hogy az elegendő számú üres lép fokozhatja a méhcsalád által elérhető összhozamot. A ritkábban végzett pörgetések előtt, tehát hordás közben, több üres lépet rakjunk be. A gyakori pörgetés szükségtelen zavarást is jelent a méhek számára, amelyek a gyűjtés helyett a berakott üres (gyakran frissen pörgetett) lépek helyreállításával, tisztításával foglalatoskodnak, lényegesen csökkentve ezáltal a lehetséges összhozamot. A Méhészújság nyomán „Újhagyma“ és snidllng az ablakpárkányon A hagymafélék közül jól hajtható a vöröshagyma is, méghozzá mindenféle hajtatóközeg nélkül. Elég, ha világos, meleg helyiségben tartjuk. Amikor a megnyúló és bezöldülö levelek elegendő hosszúak, a hagymafejet szétszedhetjük, s a benne található „zöldhagymát“ ugyanúgy, mint a tavaszit, felhasználhatjuk. A metélóhagyma (snidling) cserépbe vagy az alján kilyukasztott tejfölöspohárba stb. ültethető. Magvetésből nevelt rügyeit világos, 10-15 fokos hőmérsékletű helyen tartva tartósan szedhetjük. Ha pedig már nem hoz jól vágható új zöldet, akkor rakjuk el tavaszra, s megfelelő időben telepítsük ki a kertbe. Ezermester Kandalló a szobában és a szabadban Nagyon ötletes, építészeti szempontból érdekes - s viszonylag egyszerű - megoldással hétvégi házunk udvarán s belső részében is létesíthetünk kandallót. A külsőt (1) a lakórész alá rakjuk, a belső (2) a fölé kerüljön; így mindkettőnek közös kéményt építhetünk. Rn
