Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-13 / 50. szám
* LTU A következő hét, s egyben az év legjelesebb napja december 21 -e, a téli napforduló. Az ókor embere - aki a napév szerint igazodott- december 25-én ünnepelte a Nap újjászületését. A kereszténység legnevezetesebb ünnepe - a karácsony - 354-ben került erre a napra. A Kárpát-medencében ez idő tájt a napi középhőmérsékletek között az átlagos 1,4, a legmelegebb 7,9, a leghidegebb -15,4 Celsius- fok. „A gazda szeme hizlalja a jószágot“ - tartja a közmondás. Ugyanez vonatkoztatható a gyümölcstermelésre, szőlészetre is. Az ünnepváró hangulat ellenére - vagy tán éppen ezért - ne mulasszuk el végigjárni gyümölcsösünket, megszemlélni fáinkat. Sajnos mindig akad egy-egy hernyófészek, gyümölcsmúmia, amit korábban nem vettünk észre. Ezeket is érdemes eltávolítani. Tovább már ne halogassuk, s még a várható erős januári fagyok előtt meszeljük le gyümölcsfáink törzsét, vastagabb ágait. Már megérett a naspolya és a birs is. Itt van az ideje a birssajt készítésének. Sajnos ennek módja szinte nagymamáinkkal együtt száll sírba. A szőlőben ugyan folytathatjuk a tárnok, vízlevezetők javítását, de jobban illik a közelgő ünnepekhez, ha a borospincében foglalatoskodunk. Ellenőrizzük a hordókat, tisztogassuk meg a dongákat, keféljük le a rozsdát az abroncsokról. A dongákat kezeljük diófapáccal, az abroncsokat pedig fessük be míniummal. Szép, napos időben ne feledkezzünk meg a fóliatakaróval borított spenót- és sóskaágyások szellőztetéséről. Fagymentes időben még rövid tenyészidejű zöldborsót is vethetünk. Ha üvegházban, fóliasátorban fejessalátát nevelünk, akkor a palántáknak nappal 10-14, éjszaka 6-10 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosítsunk. Ne mulasszuk el a tárolt petrezselyem, sárgarépa, pasztinák, burgonya stb. ellenőrzését, átválogatását. Ügyeljünk rá, hogy a gyökérzöldségek esetében a helyiség hőmérséklete 0-2, a burgonyánál ennél magasabb, 4-5 fok legyen. Ne feledkezzünk meg szeretteinkről, barátainkról! Ha az ő vessző- paripájuk is a kert, a szőlő, akkor egy-egy jó metszőkés vagy olló szép ajándék lehet. A karácsonyfa alól persze egy-egy hasznos szakkönyv sem hiányozhat. Az év folyamán a hazai és a magyarországi kiadók több jó szakkönyvet dobtak a piacra. Köztük például Bálint György Mesterfogások, Balázs Klára - Mészáros Zoltán Biológiai védekezés természetes ellenségekkel, Nagy Béla Egynyári virágok, Mátéé Ákos- Romváry Vilmos Fűszerek és gyógyító növények a kertből, Ladocsi Teréz Fűszerkalauz, Hermán Oberhofer Az almavarasodás biológiája és a védekezés című könyvét. -rMilyet vegyünk? Itt a karácsonyi favásárlás ideje. Évről évre többe kerül az év legszebb ünnepének jelképe. Kínálnak földlabdás ezüst- és lucfenyőt is, amelyet tavasz- szal kiültethetünk a kertbe. Ha szerencsénk van, meg is ered. Az eredés attól függ, hogy milyen a gyökérlabda. A legbiztosabb a már eleve konténerekben nevelt örökzöld ereszt gyökeret új helyén. Mielőtt feldíszítenénk a fácskát, ültessük cserépbe, jó minőségű kertiföld, tőzeg, komposztföld keverékébe és alaposan öntözzük meg. Vízkereszt táján, január elején, amikor leszedtük a díszeket, vigyük a fát világos, fagymentes helyre és a leanderhez hasonlóan teleltessük, három-négy hetenként öntözzük. Fagyott földbe semmiképpen se ültessük ki, várjunk március végéig. Kiültetéskor nagyon gondosan öntözzük meg, helyét igényesen készítsük elő és reménykedjünk megeredésében. k. Sz. Unne Már túlvagyunk az első fagyokon, amelyek „megérlelték“ a birset, s így az fogyaszthatóvá vált. Ez a gyümölcs azonban csak akkor ízletes, ha megfelelő módon befőzzük, elkészítjük. A birsből készíthetünk sajtot, kocsonyát, főzhetünk belőle lekvárt és eltehetjük cukorban is. BIRSSAJT Mossuk meg a birset, tegyük lábasba és öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Addig főzzük, míg meg nem puhul. (A gyümölcsöt felvágva is feltehetjük főni. Hámozni azonban soha ne hámozzuk.) Ezután szűrjük le róla a vizet és paszírozzuk át, majd keverjük össze azonos meny- nyiségű cukorral. Kilogrammonként adjunk hozzá fél citrom levét, és állandó kevergetés közben megfelelő sűrűségűre főzzük. Levéve a tűzhelyről tovább kevergessük, mindaddig, míg néhány fokkal le nem hűl. A langyos masszát az előkészített formákba, tányérkákba töltjük, majd megszárítjuk. (A formákat, kistányérokat előbb vízzel öblítsük ki.) Az így előkészített birssajtot száradás után borítsuk deszkára vagy nagyobb tálra, néhány napig ismételten szárítsuk, s utána rakjuk át- lyuggatott tetejű dobozokba. Nagyon finom csemegét kapunk, Friss petrezselyem és zellerzöld Mindkét növény friss zöldjéről viszonylag egyszerű gondoskodni. A száraz gyökér- és levélmaradványoktól előzetesen megtisztogatott, vaskos, de kisebb méretű, nem romló, ép, hajtásra képes gyökerekből, illetve gumókból néhányat párosával vagy egyenként akkora cserépbe vagy más edénybe, ládikóba ültessünk, amelyekben jól elférnek. Csak a felső részük álljon ki fél—egy centiméterre a beültetéshez használt nyirkos földből vagy homokból. Az így beültetett gyökerek hűvös, világos helyen rendszeres öntözés és esetleges vízpermetezés mellett, hamarosan elkezdenek új leveleket hajtani. Ha a gyökérrészről levágott felső, leveles, hajtásra még képes részeket vízzel töltött, lapos tálkába tesszük és napos ablakközben elhelyezzük, ott is kihajtanak. (Ezermester) PAPRIKÁS KECSKESZALÁMI Hozzávalók: 10 kg kecskehús 10 kg zsíros dlsznóhús (vagy zsírszalonna), 45 dkg só, 5 dkg köménymag, 50 dkg paprika (ha lehet kalocsai különleges), 7,5 dkg fokhagyma, 2,5 dkg salétromsó. Az anyagot alaposan összedolgozzuk, majd vastag műanyag bélbe (az ideális a lóbél lenne) töltjük. MIT KÉSZÍTHETÜNK KECSKETEJBÖL A kecsketejből ugyanúgy készíthetünk aludttejet, túrót, mint a tehéntejből. Nagyon egyszerűen és gyorsan igen finom gomolya is készíthető belőle. 25 liter teljesen friss, még tőgymeleg tejbe (ha már nem az, melegítsük fel 37-38 C-fokra) tegyünk késhegynyi oltóport. Miután jól összekevertük az oltót a tejjel, meleg helyiségben hagyjuk megaludni. Ez általában fél óra alatt bekövetkezik. Az alvadók akkor érett a vágásra, ha az ujjunkkal felemelt alvadók élesen törik. Az alvadékot egy hosszú pengéjű késsel vagy fakanállal vágjuk fel apróra. Ezután újra hagyjuk „aludni“, amikor megszilárdult, újra vágjuk fel és harmadszor is hagjyuk megaludni. A harmadik felvágás után tegyük muszlinkendőbe vagy zsákba, kézzel dolgozzuk össze és képezzünk belőle gömb alakot. Ekkor egy kis sót is tehetünk bele. A muszlinzsákot akasszuk hűvös helyre, hogy a savó kicsuroghasson. Ez kb. 3—4 óráig tart. Miután a savó eltávozott, a gomolyalabdát tekerjük körbe egy vászonruhával és biztosítótűvel rögzítsük, hogy súlyozáskor ne repedjen be. Állítsuk egy egyenes deszkára, tetejére tegyünk egy nedves ruhát, arra pedig ismét egy egyenes deszkát. Erre tegyük a súlyokat (pl. téglát). Másnap a gomolyát vegyük ki a „présből“ és tegyük hűvös helyre. Naponta kis olajjal dörzsöljük be, és a kéreg kialakulásáig naponta kétszer forgassuk meg. Frissen fogyasztva is nagyon finom. (Kistermelők Lapja) pi csemege ha a formákba öntött masszába, mandulát, dióbelet tűzdelünk. Tehetünk bele szőlőszemeket is, s ezzel együtt főzzük meg. Szép világos színű lesz a birssajt, ha azt vízfürdőben - azaz a masszát tartalmazó edényt egy másik, nagyobb, vízzel töltött edénybe állítva - főzzük. A birssajtot tiszta, fehér papírba csomagolva, száraz, hűvös helyiségben tároljuk. BIRSKOCSONYA A gyümölcsöt annyi vízzel tegyük fel főni, amennyi ellepi. Mikor egészen szétfőtt, szitába téve csurgassuk le róla a vizet. A főzőlében keverjünk el a gyümölcs súlyával azonos mennyiségű cukrot, s minden 0,5 kg-ra számítva fél citrom kifacsart levét. A keveréket kocsonyapróbáig főzzük, majd kisebb üvegekbe töltjük, s mikor kihűlt, légmentesen lezárjuk. A birskocsonyát a gyümölcs héjából, csutkájából is elkészíthetjük. A szitán maradt gyümölcsből lekvárt főzhetünk. BIRSLEKVÁR A puhára főtt birset szitán áttörjük, s megmérjük. A súlyának megfelelő mennyiségű cukorból, kevés vízzel(l) szirupot főzünk, s az áttört gyümölcsöt beletesszük. Kilogrammonként egy citrom levével „ízesítjük“ és lassú tűzön állandó kevergetés mellet egy órán át főzzük. Melegen üvegekbe töltjük, s mikor megkocsonyásodott, légmentesen lezárjuk. BIRSALMA MUSTBAN Szüret után az éppen beérő birsből készíthetünk finom csemegét. Két-három liternyi mustot mindaddig forraljunk, míg csak a fele marad. Tegyük bele a meghámozott, gerezdekre vágott gyümölcsöt, ízesítsük fahéjjal, szegfűszeggel és főzzük puhára. Mikor a birs megfőtt, szedjük ki, rakjuk üvegekbe; a mustot ismételten forraljuk fel, s még forrón öntsük a gyümölcsre. Az üvegeket légmentesen zárjuk le, s más befőttekhez hasonlóan tároljuk. Összeállította I. d. Több évtizeddel ezelőtt nálunk is nagyon elterjedt volt a burgonyás hizlalás. Aki pedig maga is termeszti a krumplit, annak az átválogatás után megmaradt apró vagy sérült termény bizonyára nem is drága takarmány. A burgonya fehérjetartalma viszonylag kicsi, de nagy biológiai értékű. Magas a C-vitamintartal- ma, sok benne a kálium, s ezért konyhasóval kell kiegészíteni. A jól beérett burgonya szárazanyagtartalma 18-32 százalék között van, átlagosan pedig 25 százalék. Alakulása függ fajtától és az időjárástól. A szárazanyag legnagyobb része keményítő (9-30 százalék). Emészthetősége igen jó. A szokásos abrakfélékkel ösz- szehasonlítva kitűnik, hogy milyen értékes a burgonya. Sertéseinket célszerű fokozatosan, kisebb adagokkal kezdve rászoktatni. Kedvezőbb, ha a burgonya mellé mindig adunk abrakot vagy szálastakarmányt. Csak burgonyát ne etessünk, mert csak bizonyos mennyiséget tud belőle megenni a sertés, s abban nincs meg az a béltartalom, melyre a gyorsabb fejlődéshez szükség van. Nem ajánlható a burgonyát együtt etptni hüvelyesekkel, cukorrépával, olajos növények pogácsáival. Semmi esetre sem lehet a burgonya földes, sáros, ezért párolás előtt jól meg kell mosni. A napfénytől kivilágosodott, zöldült burgonya és a csíra szolanint tartalmaz, mely nagyobb mennyiségben mérgező. Ezért jobb párolás előtt a csírákat letörni, s a fözővizet kiönteni, mert a méreganyag a főzéssel nem megy tönkre. A burgonya nyersen csak marhákkal vagy juhokkal etethető. A sertésekkel nem, mert a nyers burgonya izgatja a bél nyálkahártyáját, hasmenést, felfúvódást okozhat. A szarvasmarhák szokásos adagja 6-10, a sertéseké 2-5, a juhoké 1-1,5 kgMindezek ismeretében a mai korszerű sertésfajtákkal csak úgy lehet és célszerű burgonyát etetni, ha a napi tápban (abrakkeverékben) biztosítjuk azokat a nyomelemeket, vitaminokat is, melyekből a burgonyában nincs elegendő. Ezt úgy érjük el, ha a tápba nagyobb mennyiségű (arányú) koncentrátumot keverünk. Magyarországi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy összevetve a burgonyás és csak abrakos hizlalás takarmányköltségét, egy kg gyarapodás minimum 10,50 Ft-tal, de inkább 15 forinttal olcsóbb a burgonyás hizlalás esetén. A Tierzucht (NSZK) szaklapban nemrégen megjelent cikk beszámol egy részletes kísérletről, amely a burgonyaetetés módjával, gazdaságosságával foglalkozott. A németeknél általánosan elterjedt a burgonya etetése. Megállapításaik egyértelműen igazolják előnyeit mind az étrendi hatás, mind a költségmegtakarítás szempontjából. A BURGONYA ÉS EGYES ABRAKFÉLÉK TÁPLÁLÓÉRTÉKE szárazkeményítő emészthető kalcium foszfor anyag nyers fehérje mennyisége grammban Burgonya Burgonya 250 226 15 0,2vizesen 180 164 13 0,1 0,5 Burgonya párolva Burgonya 300 252 17 0,3 0,6 szárítva 880 734 56 0,8 0,6 Árpa Takarmány870 758 84búza 870 730 102 0,6 4,0 Kukorica 690-870 700-800 60-85 0,2 2,5 (Kistermelők Lapja) (rövidítve)
