Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
ÚBUJBSBfl * 9 19 91.X. 25. Október nevezetesebb napjai közül 30-ika Simon és Júdás napja, melyhez egykor sok helyütt a tél kezdetét kötötték. Október 31. a halottak napja, melyet már a rómaiak is megtartottak. Szimbólumának akkoriban a bab fehér, fekete foltos („gyászbetűs") virágát tekintették. Nálunk október 28. és november 3. között a napi középhőmérséklet századunkban a következő módon alakult az átlagos 8,9, a legmelegebb 16,9, a leghidegebb 1,8 C-fok volt. Egyre rövidülnek a nappalok, ezért teendőinket ne halogassuk, s még a novemberi esők, ködök beállta előtt végezzük el a fák gondozását, a levelek összegyűjtését és a talajforgatást. A héten még permeteznivalónk is akad. Azokban a gyümölcsösökben, ahol a vegetációs idő folyamán erősen elterjedt a varasodás, a kleroszpóriumos levélfoltosság, jó, ha Nitrosannal úgynevezett zárópermetezést végzünk. Az őszibarackfákat a hónap végén - még a teljes lombhullás előtt - érdemes a levélfodrosodást, a levéllyuka- sodást okozó áttelelő kórokozók ellen kezelni. Erre Kuprikol 50 WP 1 százalékos oldatát használjuk. Távolítsuk el a beteg, sérült, a mézgásodó hegeket hordozó ágakat. A vágásfelületeket pedig fasebkátránnyal, oltóviasszal vagy Sander SM-mel kezeljük. Használhatunk festéket is, ámde csak olyat, amely nem tartalmaz fémeket. Ha a talajban korábban vagy az őszi ásás folyamán több cserebogárpajort találtunk, akkor a csemeték telepítésekor szórjunk az ültetögödörbe Basudin-t. Nemcsak a rovarkártevők, de egyes gombás betegségek is veszélyeztetik a sikeres telepítést. Ügyeljünk ezért arra, ha egy kajszihimlő által fertőzött fát kivágtunk, akkor annak helyétől számítva 10 méteres körzetben se szilvafát, se kajszit ne telepítsünk. Ha új szőlőt akarunk telepíteni, akkor annak helyét alaposan tisztítsuk meg a kövektől, a gyomoktól, különféle hulladékoktól, az elöregedett gyümölcsfáktól, cserjéktől, s végezzünk gondos talajforgatást. A pincében kísérjük figyelemmel a mustok erjedését. Ha az nem indulna be vagy csak nagyon enyhe lenne, használjunk fajélesztót. Ennek hiányában néhány liternyi erősen erjedő, jó minőségű must hozzáadása is megindítja a folyamatot. A zöldségeskertben is folytatjuk a talajforgatást. Ennek a legfőbb célja az, hogy a talaj mélyebb rétegeibe bemosódott humuszrészecskéket a felszínre hozzuk, a felszínen lévő növénymaradványokat pedig beforgassuk. Ne siessük el az ásást, ne „nagyoljunk“, inkább lassabban, keskeny „szeleteket" vágva dolgozzunk. Csak így tudjuk ’ kellően lazítani, porhanyítani a talajt. Munka közben ne restelljünk lehajolni, s a talajban lévő köveket, a különféle szilárd szennyező anyagot eltávolítani. Ha a káposzta betakarásával a fagyokig nem végeztünk, akkor a fagyos fejekhez csak kesztyűs kézzel nyúljunk, mert ellenkező esetben a káposztafejen foltok keletkeznek. Szedjük fel a hónapos- és a téli retket, valamint a zellert is. Közkedvelt Ízesítő a petrezselyem zöldje. Ezt télen sem kell nélkülöznünk, ha gyökerét megfelelő módon hajtatjuk. Nem kell hozzá más csak egy megfelelő méretű ládikó, . amelyet homokkal megtöltünk, s melybe sűrűn egymás mellé a petrezselymet beültetjük. Ha a ládikát 8-10 C-fokos, világos helyiségben tartjuk, akkor 10-14 nap múltán már szedhetjük a friss zöldet. A fólia alatt nevelt krizantémok öntözését, gondozását, ha még maradt virágzó tövünk, a halottak napja után se mulasszuk el. A krizantémok - főleg az egyes nagyvirágú változatok - attraktív lakásdíszítő növények is. Ne feledkezzünk meg a gyepről sem. Gondosan gereblyézzük le, talaját, állományát vasseprúvel, gerebiyével lazítsuk fel. A régi gyepet télire szórjuk be 1-2 cm vastagon érett komposzttal, trágyával. -rA fokhagyma őszi A fokhagyma őshazája Közép- és Nyugat-Ázsia, de már az ókorban eljutott a Földközitenger mellékére. A régi arab orvosok gyógyszerként használták. Gyógyászati jelentősége a mai napig megmaradt. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékű zöldségeknek is. Ezt elsősorban szárazanyag és fehérje- tartalma adja. Házikertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni, hiszen kis befektetéssel, Vass Gyula felvétele A prémek őszi selejtezése, kárcsökkentés nélkül, öntözetlenül is gazdaságosan termelhető. Közömbös a hőmérsékleti hatásokra. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli, de a nyári magas hőmérséklet sem károsítja, be- érését viszont sietteti. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál, kisebb árnyékot is elvisel. Vízigénye nem nagy, aszályos időjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak, mint az ősszel ültetettek, ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. A legjobban azokon a középkötött talajokon fejlődik, ahol az előző növény kapott szerves trágyát. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elö- vetemény. Korán beérik, s így a rövid tenyészidejű zöldségnövények (pl. a paraj, cékla, saláta) még követhetik. A nálunk termesztett fokhagymát gerezdekről szaporítjuk, késő ősszel vagy kora tavasszal. Az őszi ültetés előnye, hogy a begyöke- resedés még az évszak folyamán bekövetkezik, s tavasszal - mihelyt az időjárás kedvezőre fordul - a növény már fejlődésnek indulhat. Az őszi duggatás- sal ezért nagyobb termés érhető el. Közvetlenül az ültetés előtt a fokhagymának magágyat kell Csak olyan prémes állat maradhat a tenyészetben és telelhet át, amelyiknek a szórtakarója beérett, testét a prémtakaró alatt megfelelő és összefüggő zsírréteg borítja. E kettő, a zsírréteg és a prémtakaró védi meg a téli hidegtől és teszi képessé az áttelelésre. Ezek hiányában az első olyan téli héten, amikor a hőmérséklet -10 C-fok alá száll, nincs, ami megvédje az állatot, ezért az legyengül és elhull. A le- gyengülésnek lehetnek tartástechnikai (nem eszik eleget az állat), de lehetnek genetikai okai is. Bármi idézze elő a prém be nem érését, az ilyen állatot selejtezni kell. A dögbór ellenértéke nem fedezi a tartási költségeket. A prémbeérés késése vagy elmaradása természetes szelekcióként is felfogható. Miután a prémesek elsősorban a pehelyször képzése miatt ősszel igénylik a legtöbb tápanyagot, ezért őket naponta kétszer kell etetni. Esetenként kivétel a nyest- kutya. Minden állatnak legyen búvóládá- ja, melyek melege kellemes pihenést biztosit. A ragadozók gyakran kerülnek felfokozott idegi állapotba és igénylik a biztonságos körülmé- ' nyék közti pihenést, hogy regenerálódhassanak. A fészekigazítást az első borús, őszies napokra el kell végezni. A fészek alomanyaga legyen száraz, tiszta, érdessége ne sértse a prémet. A ketrec legyen huzatmentes, ezért a betétkosarakat (nyérceknél, görényeknél) a sarkoknál, éleknél meg kell tömködni. A fészek igazgatásához tartozik a szennyezett alom , illetve alomrészek eltávolítása és pótlása. A farok- és a szőrkopás ősszel kezdődik, télen pedig tömegesen is előfordulhat. Sokféle oka lehet. Legtöbbször a B,-vitamin hiánya, biotin- hiány (H-vitamin) vagy vírus okozza. Jelentősen csökkentheti a prém értékét, illetve árát. Megelőzésképpen Encephalitis injekció adható. A B,- vitamint injekció formájában kell beadni, mert hatóanyaga a prémes vadak gyomornedveivel történő érintkezéskor megsemmisül. Szőr- kopás esetében célszerű lehet pék- élesztőt (mintegy gyufafej nagyságút, rókák és nagyobb vadak esetében dupla mennyiségben) húsgombócba gyúrva a letakarított etetöfe- lületre tenni, ahonnét az állatok pillanatok alatt bekapják. A húsgombóültetése készíteni. Ennek alapfeltétele a gondosan végzett ásás. Ültetés előtt a fokhagymát gerezdekre szedjük. A duggatást - hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük - legalább 30-35 cm sor- és körülbelül 6-8 cm tőtávolságra tegyük. Tekintettel arra, hogy egy-egy fejben 12-14 gerezd van, így egy fokhagyma kb. egy folyóméterre elegendő. Súlyra átszámolva ez 3-5 dekagramm. Kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. Az első kapálás akkor esedékes, mikor levelei elérik a 4-6cm-t. A következő időpontja a gyomosodás mértékétől függ. Mind az őszi, mind a tavaszi ültetésú fokhagyma szinte egyszerre, július első felében érik. Ennek kezdetét a levelek sárgu- lása jelzi, utána azok elszáradnak. Ezután következik a szedés, melyet ásóval végezzünk. A felszedett fokhagymát először rendre rakva szárítsuk, utána megtisztítjuk - a pikkelyszerű borító- és a lombleveleket eltávolítjuk. Füzérbe fonva száraz helyen tároljuk. Miklós Dénes kertészmérnök cozást 8-10 napig kell csinálni. Jó hatású még a máj etetése, amit átmenetileg, néhány hétig a takarmányhoz viszonyítva 6 százalékos mennyiségben adjunk. Őszi jelenség szokott lenni egyes prémeseknél (nyérc, görény) a nedves hasalj. Tulajdonképpen megfázástól ered, de sokszor előidézi a huzatos ketrec. Az ilyen állatok prémértéke jelentősen csökken. Hasonló a búvóládába vizelók és ürítők prémje. Gyógymódjuk a búvóládá- bói történő, legalább kéthetes kirekesztés és kifutórácson való tartás. A betegség nem minden esetben gyógyul, de mindig selejtezési ok. Ebben az időszakban szükséges a rendszeres fésülés, elsősorban a rókáknál. Mindent el kell követni a prém értékének növelésére. Az egészségesnek látszó és iól élló Az anyanevelési módszerek többsége - mint pl. a legáltalánosabban alkalmazott Doolittle- vagy álcaáthelyezéses módszer - igen idő- és munkaigényes, az előkészületekről, költségekről nem is beszélve. A legjobb minőségű anyákat pedig talán az előbb említettnél még nagyobb ügyességet kívánó, peteáthe- lyezéses eljárás szerint nevelhetjük. A nálunk osztott sejtes vagy lépszalagos eljárásként ismerthez hasonló a Hopkins által 1911-ben, Új-Zélandon leírt módszer. Az azóta eltelt 80 év igazolta ennek a végtelenül egyszerű eljárásnak az előnyeit; ténylegesen a termelöméhész igényei, feltételei szerint való; külön e célra használt fölszerelés nem kell hozzá. Nagyon jó minőségű anyákat nevelhetünk így, mégpedig nem kis számban. Egy erős családot kell anyát- lanítani. Egy másik, jó termelő, jó tenyésztulajdonságú család fészkéből a középső lépet kivesszük, helyére szűzlépet rakunk. Ez 4 nap elteltével teli lesz petékkel és éppen kelő álcákkal. Ez lesz a „tenyészanyag“, ezt azonban még elő kell készítenünk, különben egymás he- gyén-hátán húznak rá a méhek anyabölcsöket. A felső léccel párhuzamosan két sejtsorból alkalmas eszközzel (pl. gyufaszál, kaptárvas éle) távolítsuk el a bennük lévő dolgozóálcákat és csak egy sejtsort hagyjunk meg, majd ismételjük meg ugyanezt lefelé, sőt keresztben is. Végeredményben így a megprémnek is használ a fésülés, a lapos, elfeküdtnél ez elengedhetetlen. Az őszi gondok közül legtöbb figyelmet érdemel az elhízás. Elsősorban a nyestkutyák és a kékrókák hajlamosak erre. Az elhízott állat tenyészértéke romlik, a prém értéke csökken, ezért meg kell akadályozni, akár koplaltatás árán is. Az elhízásra hajlamos vonalaktól pedig mielőbb meg kell szabadulni. Végül, a hűvös idővel együtt jár, hogy a mezei kártevők áradata megindul a telep felé, s ha nem védekezünk, nagy károkat okozhatnak. Az őszi gondok közt sokféle tevékenységet igényel a prémezés megszervezése. Az érett és száraz prém nyúzható csak. Az érés jeleinek konstatálása után egy héten belül nyúzni kell! Kisállataink hagyott, bölcső húzására alkalmas dolgozósejtek között a leírt^ ritkítással a távolság kb. 13 mm lesz. Az így előkészített lépet rakjuk az anyátlanított család fészke fölé, célszerűen 2 db 2,5-4 cm magas lécre; természetesen a ritkított sejtes oldallal lefelé fordítva. Nem ritkaság, hogy az így előkészített fekvő lépre az anyátlan egység 75-100 bölcsöt húz. Egy fészek lépet, vagy két, hasonlóan elkészített alacsony lépet adhatunk és ezeket alacsony mézkamrafi- ókkal védjük. Ha így nagyszámú érett anyabölcsőnk van, érdemes az egész méhészet anyacseréjére gondolnunk. Vagyis: pusztítsuk el az összes (öreg) anyát és 1-2 nap múlva mindegyik családnak adjunk a rendelkezésre álló érett anyabölcsökből, biztonság okáért akár két-három darabot is. A fedett, érett. bölcsöket mindenesetre kezeljük óvatosan. Vágjuk körül késsel és úgy helyezzük át az anyacserére kiszemelt, anyátlanított családok fészkébe, ott is a nyílt fiasításos lépek közé, vagy azokra erősítve. A méhészek egy része méhcsaládjain mesterkélt, bonyolult eszközökkel és módszerekkel próbál „segíteni". Pedig mé- heink a különböző környezeti feltételekhez, az időjáráshoz, a hordás kiadós vagy szűk voltához, de még a méhek gazdájához is csodálatosan alkalmazkodtak, alkalmazkodnak. Természetes szaporodási-fönnma- radási ösztönükhöz közelítve használjunk tehát az anyaneveléshez olyan egyszerű, kevés munkát és kis kézügyességet igénylő eljárást mint a fekvő „lépszalagos“, Hopkins-féle. Méhészújság Kürti István érsekújvári olvasónk a Magyarországon forgalmazott Derítőn nevű borderítő szer mellékhatása felől érdeklődött.Kérdésére Korpás András mérnöktől, borászati szakembertől kaptunk telefonon kimerítő, megnyugtató választ.-A Derítőn az egyik legjobb, legkorszerűbb bentonitszerú, fehérje kicsapására használatos készítmény, melyet Magyarországon általánosan alkalmaznak. Káros mellékhatása nincs. Alkalmazásakor némileg ugyan emelkedik a bor Ca-szintje (méSztartalma), kissé színtelenít, ámde mindez jelentéktelen, elhanyagolható változást jelent. A szerk. Ismételten felhívjuk azon olvasóink figyelmét, akik rovatunktól szaktanácsot várnak, hogy a borítékon, de a levélben is tüntessék fel pontos címüket! így levélben is feleletet tudunk adni a feltett kérdésre, mely a lapban szerkesztési és nyomdai okokból 2-3 héttel később jelenhet csak meg. A szerk. Az anyanevelés egyszerű, Hopkins-féle módszere Mézeli
