Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-10-25 / 43. szám
- A saját szememmel láttam, amikor az orvos keze behatolt a testembe. Az operáció alatt semmi fájdalmat nem éreztem, mindvégig öntudatnál voltam. Miután kivette testemből a fölösleges hájat, kezével megsimította a heget. Az első nap alig észrevehető volt, s a következő nap már nem is látszott. Nyomtalanul eltűnt. Aki mindezt elmesélte, a pozsonyi Ján Berky Mrenica prímás, négyszer operáltatta meg magát a fülöp-szi- geteki csodadoktorral, Jun Labóval. Egyszer a háját távolította el, egyszer a szívét reparálta meg, egyszer a hátgerincét, majd a kezét. Az operáció mindössze három percig tartott - ezután Jun Labo varázsereje elmúlik. Ilyenkor leül, lehajtja a fejét, kezét a halántékára téve imádkozik, majd kis idő múlva, ismét megérez- ve az erőt, további operációhoz lát. Egy orvosnő asszisztál neki, minden páciensnek megméri a vérnyomását, hogy kópes-e elviselni a vérveszteséget. Ha a vérnyomás nem jó, orvosságot kap, s néhány nap nek problémája volt, elment Jun Lábéhoz, és rendbe hozatta magat. Ján Berky a szivoperációja napján már fellépett, az utókezelés mindössze annyiból állt, hogy az orvos múlva elvégezhető a beavatkozás. Naponta mintegy száz operációt végez, de így is igen hosszú a várakozók listája - és a sorrendet be kell tartani. De hogy is került Ján Berky Mrenica kapcsolatba a csodadoktorral? Jun Labo szívesen látogatta a Fü- löp-szigeteken vendégszereplő pozsonyi népi zenekar koncertjeit, összeismerkedtek Berky prímással, s az orvos meghívta az egész zenekart, nézzék meg hogyan dolgozik ő. A meghívást természetesen elfogadták, s ezután ha valamelyiküktanácsára megivott egy deci konyakot, hogy megerősödjön a vérveszteség miatt. A légitársaságok kirándulásokat rendeznek a Fülöp-szigetekre, és a tolókocsis, mankós betegek a saját lábukon távoznak... Honnan a csodatevő erő? A magyarázatra alighanem várnunk kell még. Egyesek isteni adománynak tartják, mások mágneses erőnek, amely az orvos testében a lézersugárhoz hasonlóvá válik.- A zenekarból csak ketten bírtuk végignézni az operációt - meséli Ján Berky, és saját készítésű fényJÁN BERKY. AKI A TÖRTÉNETET ELMONDTA képekkel illusztrálja a magyarázatát. - A sebből ömlött a vér, feltárult a test belseje, láthatóvá váltak a rákos daganatok. Az orvos kitépte és egy tálba hajította azokat. Hogy a páciens elhiggye, nem történt csalás, mindenki magával vihette a daganatot. - A zenekar bőgősének a vakbelét távolította el évekkel ezelőtt. A bőgősnek már itthon operálták a sérvét, s az orvosok nem tudták, mire véljék, hogy hiányzik a vakbele, viszont semmiféle heg nem létezik... Jun Labo milliomos - bár egy operációért csak háromszáz dollárt kér, de az amerikaiak ennél sokkal többet adnak... A csodaorvos nem végzett egyetemet - tudományát apjától kapta. Vannak olyan vélemények is, hogy hasonló operációkat csak ott lehet végezni, ahol erős a Föld mágneses tere. És a Fülöp-szigeteken valóban erős. Erről a Manilától nem messzire levő domb is tanúskodik, ahol - ha az ember kikapcsolja az autó motorját és a sebességet, a kocsi magától megy dombnak fel. Sok turista hitetlenül csóválja a fejét, de autót kölcsönöznek, s maguk győződnek meg a rendkívüli jelenségről. Hogyan fedezte fel Jun Labo gyógyító erejét? Nyolcgyermekes szegény családban nőtt fel, s ha testvéreinek fájt valamije, odamentek hozzá, ő pedig a fájó testrészre tette a kezét. A fájdalom megszűnt. A hír elterjedt, rövidesen az egész falu hozzá járt gyógyulást keresve. A falu vállalta a taníttatását is. Felnőttként annyira elsajátította a koncentrálást, hogy nem okoz számára különösebb nehézséget minden erejét az ujjhegyeibe vinnie és vér nélkül vágni velük. Hazai pszichotroniku- saink szintén próbálkoznak ezzel, egyelőre azonban eredménytelenül. Egyiküknek éppen csak a beteg hasán sikerült égési sebeket ejtenie... Ha olvasóink közül valaki a Fülöp- szigetekre szeretne utazni, a csodaorvost a következő címen találja meg: Dr. Jun Labo- Nagyoa in 444 - Naguililien Rood Baguio City 02 01 Philippines (A Rodina nyomán K. Cs.) * ' .4 Amerika hanyatlása? Paul Kennedy a híres amerikai Yale egyetem történésze három évvel ezelőtt könyvel írt Hogyan keletkeznek és tűnnek el a nagyhatalmak címmel. Ebben történelmi tényeken bizonyítja be, hogy a legtöbb nagyhatalom úgy ötven évig bírta ki az élmezőnyben, aztán jött a hanyatlás. A szerző szerint az Egyesült Államok ma még sok tekintetben a polgári társadalmak, gazdaságok példaképe, de már érezhető a fejlődés stagnálása, sőt visszaesés is. A párizsi L’Express című lapnak adott érdekes nyilatkozatából idézek néhány figyelemre méltó gondolatot. „Különféle gazdasági csoportok (lobbyk) nyomást gyakorolnak például a közművelődésre, művelődésre. Közismert tény, hogy az amerikai fiatalok tárgyi tudása összehasonlítva más fejlett országok ifjúságával, kisebb. Miért? Ennek két természetes oka van. Először is az amerikai gyerekek rövidebb ideig járnak iskolába, mint a japánok vagy az európaiak. Amerikában évente ISO napot, Németországban 210-et, Japánban pedig 230-at. Valamennyi fejlett országnak országos oktatási és vizsgarendszere van. Az Egyesült Államokban 23 ezer iskolai körzet van. Próbálja csak meg valaki ennek Washingtonban a megváltoztatását kérelmezni. A turista lobby ellenzi az iskolai év meghosszabbítását, mivel az idényben szükségük van a fiatalok munkaerejére a lokálokban, büfékben. strandokon és megőrzőkben. Az országos művelődési rendszer sajnos nem egyezik a decentralizáció dogmájával. Röviden: az amerikai politikai kultúra nem teszi lehetővé olyan stratégia kidolgozását és bevezetését, amely megszüntetné a hanyatlás okait: a hatástalan nevelési és oktatási rendszert, a költségvetés deficitjét és a lemaradást.“ ... Sok szociológus és közgazdász látja a fejlődés irányát, ez azonban az embereket nem nyugtalanítja, mert többségüknek az a meggyőződése, hogy Amerika ereje rendíthetetlen. Kétségtelen, hogy az amerikaiak többsége jól él. Azonban szakadék keletkezik a lakosság egyötödét kitevő szabadfoglalkozásúak, a modem ipari ágazatokban dolgozók és az amerikaiak többsége között, akiknek az utóbbi tíz évben nem növekedett az életszínvonala. A két említett nagy csoporton kívül még 40 millió amerika szegénységben él, akiknek táborát egyre szaporítják a latin-amerikai emigránsok.“ A nagy sikerű könyvben igen érdekesek a történelmi példák és összehasonlítások. Kennedy szerint a már most megmutatkozó hanyatlás a következő évtizedekben meggyorsul. Erről szól most készülő új könyve. Jó versekből nincs hiány Ezt állítja Káuyádi Sándor romániai magyar költő, író, akinek verseit lapunkból is ismerhetik olvasóink. Érdekes a Népszabadságban közölt nyilatkozatának az a megállapítása, hogy „Talán népszerűtlen lesz, amit mondok, mivel általában rossz hírekre begyezódik a fül, de én azt mondom, hogy ez olyan vérátömlesztés volt (az 1989-es forradalom) olyan levegőhöz jutás a romániai magyarság életében, amilyenre még nem volt példa.“ Az új helyzetben az írókból lett politikusokról a kővetkezőket mondta: „Én sem írtam, de ezen nem kell keseregni. Bárcsak mindenben annyira bővelkedne ez a kicsi magyar nép, mint jó versekben. Ezért nem kell aggódni, mert ha mindenki leteszi a pennát, s kétszáz évig senki-sem ír, a magyar nemzet versben akkor sem lesz szegény, lesz mihez nyúlnia. Egyénileg természetesen nagy veszteség, hogy elmaradnak, nem születnek meg művek. Annak idején azt szerettük volna, hogy váljon külön a politika és az irodalom. De az nem lehet, hogy amikor egy bajba jutott munkást kell megvigasztalni, vagy gyógyszert kell szerezni betegnek, a feleségem nem engedi be az illetőt, mert azt mondja: én szonettet írok. Azt is be kell vallanunk: célját vesztette egy kicsit az irodalom.“ Picasso tízezer dolláros „ajándéka“ A szerencse megszámlálhatatlan formában rámosolyoghat az embere. Ezt bizonyítja az amerikai Jay Lusb esete is. 1960-ban levélben kérte fel a híres festőművészt, hogy készítse el a portréját. A megrendelés komolyságát bizonyítandó íush úr egy százdolláros csekket is mellékelt a levélhez. Úgy látszik Picassónak jókedve lehetett, mert a csekkre rásldccelt egy ördögöt, aláírta és visszaküldte a megrendelőnek, aki nem keseredett cl, hanem a szép emléket megőrizte. És hogy ezt milyen jól tette, az csak most derült ki, amikor.lay Lush fia felkínálta a Picasso „rajzot“ egy londoni aukcióra, ahol kereken tízezer dollárt kapott érte. (szűcs) 1991.X. 25 g i/asárnap A SZEMTANÚ FÉNYKÉPEI A CSODADOKTOR SZABAD KÉZZEL VÉGZETT MŰTÉTÉIRŐL
