Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-25 / 43. szám

- A saját szememmel láttam, amikor az orvos keze behatolt a tes­tembe. Az operáció alatt semmi fáj­dalmat nem éreztem, mindvégig ön­tudatnál voltam. Miután kivette tes­temből a fölösleges hájat, kezével megsimította a heget. Az első nap alig észrevehető volt, s a következő nap már nem is látszott. Nyomtala­nul eltűnt. Aki mindezt elmesélte, a pozsonyi Ján Berky Mrenica prímás, négyszer operáltatta meg magát a fülöp-szi- geteki csodadoktorral, Jun Labóval. Egyszer a háját távolította el, egy­szer a szívét reparálta meg, egyszer a hátgerincét, majd a kezét. Az ope­ráció mindössze három percig tartott - ezután Jun Labo varázsereje el­múlik. Ilyenkor leül, lehajtja a fejét, kezét a halántékára téve imádkozik, majd kis idő múlva, ismét megérez- ve az erőt, további operációhoz lát. Egy orvosnő asszisztál neki, minden páciensnek megméri a vérnyomá­sát, hogy kópes-e elviselni a vér­veszteséget. Ha a vérnyomás nem jó, orvosságot kap, s néhány nap nek problémája volt, elment Jun Lá­béhoz, és rendbe hozatta magat. Ján Berky a szivoperációja napján már fellépett, az utókezelés mind­össze annyiból állt, hogy az orvos múlva elvégezhető a beavatkozás. Naponta mintegy száz operációt vé­gez, de így is igen hosszú a várako­zók listája - és a sorrendet be kell tartani. De hogy is került Ján Berky Mre­nica kapcsolatba a csodadoktorral? Jun Labo szívesen látogatta a Fü- löp-szigeteken vendégszereplő po­zsonyi népi zenekar koncertjeit, összeismerkedtek Berky prímással, s az orvos meghívta az egész zene­kart, nézzék meg hogyan dolgozik ő. A meghívást természetesen elfo­gadták, s ezután ha valamelyikük­tanácsára megivott egy deci konya­kot, hogy megerősödjön a vérvesz­teség miatt. A légitársaságok kirándulásokat rendeznek a Fülöp-szigetekre, és a tolókocsis, mankós betegek a sa­ját lábukon távoznak... Honnan a csodatevő erő? A ma­gyarázatra alighanem várnunk kell még. Egyesek isteni adománynak tartják, mások mágneses erőnek, amely az orvos testében a lézersu­gárhoz hasonlóvá válik.- A zenekarból csak ketten bírtuk végignézni az operációt - meséli Ján Berky, és saját készítésű fény­JÁN BERKY. AKI A TÖRTÉNETET ELMONDTA képekkel illusztrálja a magyarázatát. - A sebből ömlött a vér, feltárult a test belseje, láthatóvá váltak a rá­kos daganatok. Az orvos kitépte és egy tálba hajította azokat. Hogy a páciens elhiggye, nem történt csa­lás, mindenki magával vihette a da­ganatot. - A zenekar bőgősének a vakbelét távolította el évekkel ez­előtt. A bőgősnek már itthon operál­ták a sérvét, s az orvosok nem tudták, mire véljék, hogy hiányzik a vakbele, viszont semmiféle heg nem létezik... Jun Labo milliomos - bár egy operációért csak háromszáz dollárt kér, de az amerikaiak ennél sokkal többet adnak... A csodaorvos nem végzett egye­temet - tudományát apjától kapta. Vannak olyan vélemények is, hogy hasonló operációkat csak ott lehet végezni, ahol erős a Föld mágneses tere. És a Fülöp-szigeteken valóban erős. Erről a Manilától nem messzire levő domb is tanúskodik, ahol - ha az ember kikapcsolja az autó motor­ját és a sebességet, a kocsi magától megy dombnak fel. Sok turista hitet­lenül csóválja a fejét, de autót köl­csönöznek, s maguk győződnek meg a rendkívüli jelenségről. Hogyan fedezte fel Jun Labo gyó­gyító erejét? Nyolcgyermekes sze­gény családban nőtt fel, s ha testvé­reinek fájt valamije, odamentek hoz­zá, ő pedig a fájó testrészre tette a kezét. A fájdalom megszűnt. A hír elterjedt, rövidesen az egész falu hozzá járt gyógyulást keresve. A falu vállalta a taníttatását is. Felnőttként annyira elsajátította a koncentrálást, hogy nem okoz számára különö­sebb nehézséget minden erejét az ujjhegyeibe vinnie és vér nélkül vágni velük. Hazai pszichotroniku- saink szintén próbálkoznak ezzel, egyelőre azonban eredménytelenül. Egyiküknek éppen csak a beteg ha­sán sikerült égési sebeket ejtenie... Ha olvasóink közül valaki a Fülöp- szigetekre szeretne utazni, a csoda­orvost a következő címen találja meg: Dr. Jun Labo- Nagyoa in 444 - Naguililien Rood Baguio City 02 01 Philippines (A Rodina nyomán K. Cs.) * ' .4 Amerika hanyatlása? Paul Kennedy a híres amerikai Yale egyetem történésze három évvel ezelőtt könyvel írt Ho­gyan keletkeznek és tűnnek el a nagyhatalmak címmel. Ebben történelmi tényeken bizonyítja be, hogy a legtöbb nagyhatalom úgy ötven évig bírta ki az élmezőnyben, aztán jött a hanyatlás. A szerző szerint az Egyesült Államok ma még sok tekintetben a polgári társadalmak, gazdaságok példaképe, de már érezhető a fejlődés stagnálása, sőt visszaesés is. A párizsi L’Express című lapnak adott érdekes nyilatkozatából idézek néhány fi­gyelemre méltó gondolatot. „Különféle gazdasági csoportok (lobbyk) nyo­mást gyakorolnak például a közművelődésre, mű­velődésre. Közismert tény, hogy az amerikai fiata­lok tárgyi tudása összehasonlítva más fejlett orszá­gok ifjúságával, kisebb. Miért? Ennek két termé­szetes oka van. Először is az amerikai gyerekek rövidebb ideig járnak iskolába, mint a japánok vagy az európaiak. Amerikában évente ISO napot, Németországban 210-et, Japánban pedig 230-at. Valamennyi fejlett országnak országos oktatási és vizsgarendszere van. Az Egyesült Államokban 23 ezer iskolai körzet van. Próbálja csak meg valaki ennek Washingtonban a megváltoztatását kérelmezni. A turista lobby ellenzi az iskolai év meghosszabbítását, mivel az idényben szükségük van a fiatalok munkaerejére a lokálokban, büfék­ben. strandokon és megőrzőkben. Az országos művelődési rendszer sajnos nem egyezik a decent­ralizáció dogmájával. Röviden: az amerikai politi­kai kultúra nem teszi lehetővé olyan stratégia kidolgozását és bevezetését, amely megszüntetné a hanyatlás okait: a hatástalan nevelési és oktatási rendszert, a költségvetés deficitjét és a lemara­dást.“ ... Sok szociológus és közgazdász látja a fejlő­dés irányát, ez azonban az embereket nem nyugta­lanítja, mert többségüknek az a meggyőződése, hogy Amerika ereje rendíthetetlen. Kétségtelen, hogy az amerikaiak többsége jól él. Azonban szakadék keletkezik a lakosság egyötödét kitevő szabadfoglalkozásúak, a modem ipari ágazatok­ban dolgozók és az amerikaiak többsége között, akiknek az utóbbi tíz évben nem növekedett az életszínvonala. A két említett nagy csoporton kívül még 40 millió amerika szegénységben él, akiknek táborát egyre szaporítják a latin-amerikai emigránsok.“ A nagy sikerű könyvben igen érdekesek a törté­nelmi példák és összehasonlítások. Kennedy sze­rint a már most megmutatkozó hanyatlás a követ­kező évtizedekben meggyorsul. Erről szól most készülő új könyve. Jó versekből nincs hiány Ezt állítja Káuyádi Sándor romániai magyar költő, író, akinek verseit lapunkból is ismerhetik olvasóink. Érdekes a Népszabadságban közölt nyi­latkozatának az a megállapítása, hogy „Talán népszerűtlen lesz, amit mondok, mivel általában rossz hírekre begyezódik a fül, de én azt mondom, hogy ez olyan vérátömlesztés volt (az 1989-es forradalom) olyan levegőhöz jutás a romániai ma­gyarság életében, amilyenre még nem volt példa.“ Az új helyzetben az írókból lett politikusokról a kővetkezőket mondta: „Én sem írtam, de ezen nem kell keseregni. Bárcsak mindenben annyira bővelkedne ez a kicsi magyar nép, mint jó versekben. Ezért nem kell aggódni, mert ha mindenki leteszi a pennát, s két­száz évig senki-sem ír, a magyar nemzet versben akkor sem lesz szegény, lesz mihez nyúlnia. Egyéni­leg természetesen nagy veszteség, hogy elmarad­nak, nem születnek meg művek. Annak idején azt szerettük volna, hogy váljon külön a politika és az irodalom. De az nem lehet, hogy amikor egy bajba jutott munkást kell megvigasztalni, vagy gyógy­szert kell szerezni betegnek, a feleségem nem engedi be az illetőt, mert azt mondja: én szonettet írok. Azt is be kell vallanunk: célját vesztette egy kicsit az irodalom.“ Picasso tízezer dolláros „ajándéka“ A szerencse megszámlálhatatlan formában rá­mosolyoghat az embere. Ezt bizonyítja az ameri­kai Jay Lusb esete is. 1960-ban levélben kérte fel a híres festőművészt, hogy készítse el a portréját. A megrendelés komolyságát bizonyítandó íush úr egy százdolláros csekket is mellékelt a levélhez. Úgy látszik Picassónak jókedve lehetett, mert a csekkre rásldccelt egy ördögöt, aláírta és vissza­küldte a megrendelőnek, aki nem keseredett cl, hanem a szép emléket megőrizte. És hogy ezt milyen jól tette, az csak most derült ki, amikor.lay Lush fia felkínálta a Picasso „rajzot“ egy lon­doni aukcióra, ahol kereken tízezer dollárt kapott érte. (szűcs) 1991.X. 25 g i/asárnap A SZEMTANÚ FÉNYKÉPEI A CSODADOKTOR SZABAD KÉZZEL VÉGZETT MŰTÉTÉIRŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom