Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-18 / 42. szám

£

Teszik fel a kérdést a futball szerelmesei attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e átfogó, a labdarúgásért „bolonduló", Európát bemutató statisztikai adatokkal. Látják, érzik ök, akárhol is szurkolnak kedvenc csapatuknak, hogy megcsappant a nézők száma, gyérülnek a sorok a lelátókon... Angliában - a legújabb adatok alapján - már félre akarják verni a harangot, jelezni; itt valami nagy baj van, ha az embereknek már saját csapatuk játéka se tetszik annyira, mint egykoron. Pedig ott az alábbi adatunkat kiegészítő számok csak annyit árulnak el: az utóbbi idényben (1990-91) további két százalékkal csökkent a nézőszám az

I. ligás meccseken.

1.

Milyen virus az, ami ezt a „betegséget“ előidézi? Azért jelöljük a bajt olyannak, amelyet vírus idéz elő, mert a szakírók nem tudják, mit kellene tenni a baj elhárításáért. Oda jutottunk tehát, hogy a futballt gyógyítani kell, mert a betegség jelei egyre érezhetőbben kiütköznek rajta. Egyesek azt mondják: azokat kell megvádolni, akik ennek a természetével mit sem törődve, állandóan emelik a belépőjegyek árát. Hogy kevesebb a néző, az őket nem érdekli, a marketing egyéb ágazatainak erőltetett bevetésével minden duplán megtérül. Fő a sok reklám, a televíziótól a közvetítésekért befolyt nagy összegek és egyebek. Aki így gondolkodik, nem jól számol. A labdarúgás csak akkor teljes, ha a közönség lelkes biztatása mellett játsszák. Mondanunk se kell, napjainkban a szurkolás sokat vesztett erejéből. Gondoljunk csak bele: a 60-as évek elejétől 1990-ig az európai stadionokban húsz százalékkal csökkent a nézők száma az

I. ligás mérkőzéseken.

Sokan állítják, kevesebb a gól - kisebb az érdeklődés a játék iránt. Van ebben is valami. A több mint két évtizedet átfogó statisztikák azt mutatják, hogy 1963 és 1989 között 23 európai országból kapott adatok szerint az egy mérkőzésre jutott gól 2.68. A két utóbbi esztendőben az átlag 2.61-re, illetve 2.54-re csökkent. Mások egészen másképp vélekednek az üresedő lelátókról. És igazat kell nekik adnunk. Azt állítják, megváltozott a nézők életvitele. Ma az ember gazdagabban szeretné eltölteni a szabadidejét, a futballmérkőzések pedig általában akkor vannak, amikor sokan egészen más természetű szórakozást keresnek. De nem azért, mert elidegenedtek a labdarúgástól, hanem mert kényelmesebbek. Mindezt megkapják

az esti órákban, akár éjjel is megismételve saját otthonukban a képernyőn. A hirtelenkedók mindjárt előálltak egy buta javaslattal: meg kell tiltani a tévéközvetítéseket a hét néhány meghatározott napján. Ezzel az ellenkező hatást érnénk el.

2.

A fentiek alapján nem kevesen fél téglával verik a mellüket, azt mondván, a futball mit sem vesztett népszerűségéből, milliókkal és milliókkal többen nézik, de akkor, amikor ők akarják. Ha nem is egyenesben, amikor a mérkőzést játsszák; videójukkal felvételezik, s akkor pergetik le maguknak, amikor és ahányszor jónak látják. A mostani világbajnok hazájában az első adó (ARD) 1983- ban összesen 3330 percen át közvetített labdarúgást, 1989-ben már 4850 percet. A másik állomáson (ZDF) még nagyobb a változás: az 1970-es évek elején nem teljes 1000 percet, 1989-ben pedig már 2023 percet foglalt le a futball az évi műsorukból. Es újabban vannak olyan adók is (RTL plusz), amelyek a labdarúgást nagy előnyben részesítik, márciustól kezdve pedig a focirajongók örömére van egy PAY TV.

Nem keveset árt a futballnak az a sok csalás, bundázás és egyéb botrány, amelytől a játék alig tud

szabadulni. Az olaszok kimutatták: 1980-ban, amikor kitört a nagy bundabotrány, jelentősen csökkent a nézők száma. Akkor az AC Milant és a római Laziót ki kellett zárni az A-ligából, ami igazolta a szurkolók gyanúját, a futballban nemritkán igen piszkos üzleteket kötnek a bűnözők.

Franciaország azért kivétel ezeken az európai történéseken belül, mert ott még a mexikói vb (1986) bronzérme is visszavezette a stadionokba a szurkolókat, a pályákon sok neves külföldi is kergeti a labdát. De azután a franciáknak- is „eltört a bicskájuk“. Az igazi kivételek kontinensünkön a „peremállamokban" keresendők. Elsősorban Portugáliában, Cipruson és Skóciában A skótok ki is számították, náluk 1983 és 1988 között minden skót átlagban 13 meccset tekintett meg! Amikor meg kell venni a drága belépőt, a skót megtagadva önmagát, zsebébe nyúl és kiteszi a pénzt a jegyárus elé.

3.

Ha az egész Európára vonatkozó átlagot keressük, elmondhatjuk: 1983-ban egy-egy I ligás mérkőzést 16 000 néző előtt bonyolítottak le, ez a szám 1990 végén 12 000-re csökkent. Az angoloknál a 60-as esztendők végén (az 1966-os vb megnyerése után) következett be egy nem is olyan váratlan csoda; 1965 előtt az átlag 27 000 volt, az 1967/68-as idényben pedig már csaknem 34 000! Itáliában sokat jelentett a 80-as esztendők elején elért nem kevés siker; ott a 60-as évek 21 000 nézőjéről a 80-as esztendők első felében majdnem 40 000-re emelkedett a szám. De azután ugyanolyan rohamosan csökkenni kezdett

Amint az alábbi táblázatból kitűnik, egy európai országban sem csappant meg a nézők száma olyan nagymértékben, mint Jugoszláviában. Ebben az elárvult futballvilágban csak a svédek és - a csehszlovákok csinálhatnak a „pláviknak“ társaságot...

A ZUHANÁS TÁBLÁZATA

A NÉZŐK SZÁMA ÁTLAGBAN

Ország

1963/88

1988/89

1989/90

Spanyolország

30 557

27 763

25 426

Olaszország

30 227

29 454

28 305

Anglia

26 537

20 553

20 757

Szovjetunió

24 940

20 766

18 050

NSZK

21 303

18 292

20 419

Portugália

19 393

14 430

13 234

Bulgária

12 633

8 002

7 612

Románia

12 515

11 061

9 962

Lengyelország

12 356

8 276

7 612

NDK

11 226

10211

8 310

Belgium

10 522

6 576

6 898

Törökország

10 512

9 876

10 528

Skócia

10 374

15 708

15 576

Franciaország

9 877

10 267

10 758

Jugoszlávia

9 503

8 621

5 861

Hollandia

9 262

8 731

8 413

Görögország

9 230

9 311

6 582

Magyarország

7 766

6 925

5800

Svédország

7 535

4 966

4 184

Csehszlovákia

7 375

5 764

4 480

Albánia

6 053

6 219

6 312

Svájc

5 871

7 140

7 670

Norvégia

5 558

4 404

4 729

Ausztria

4 817

3 260

3 467

Dánia

3 913

3 464

3 367

Finnország

2 415

2 006

2 350

Ciprus

1 887

2 196

2 596

Luxemburg

694

557

695

(tv)

Sportvilág ’91

HOL KÖT KI? Az Eintracht Frankfurt és a Bayer Leverkusen nagy-nagy harcot vív a legtehetségesebb csehszlovák labdarúgóért, a B. Bystrica egykori játékosáért, Marék Penskáért. A nem egészen 18 éves gólerős csatár több mint három hónapja az Eintracht edzéseit látogatja. Gerster menedzser most azon fáradozik, hogy megszerezze a besztercebányaiaktól a játékengedélyt. Igen ám, csakhogy akadt egy német akadály: Penksa korábban előszerződést irt alá a Bayer Leverku- senhez. „Most már minden a márkaszázezreken múlik“ - mondta lakonikusan Gerster.

GÖRÖG GESZTUS. Végre egy jó hír is a Görög Olimpiai Bizottság berkeiből. A görögök, mint ahogyan ezt eddig mindig előzékenyen megtették, a hagyományoknak megfelelően lehetővé teszik a barcelonai olimpia szervező bizottságának, hogy küldöttei annak rendje és

módja szerint Olümpiában gyújtsák meg az olimpiai lángot, és azután onnan vigyék Barcelonába. Erről a két tét megállapodást irt alá. Kérdés azonban, hogy a görögök 1996-ban ugyanezt lehetővé teszik-e az atlantai rendezők számára is. Mint ismeretes. az amerikaiak ..elorrozták" az olimpia rendezési jogát Athéntól...

KÜLÖNLEGESSÉG. Csak kevés futballklub dicsekedhet olyan különlegességgel, mint a Sparta nem régi BEK-ellen- fele, a Glasgow Rangers. Miután az I. ligás skót csapat megvette a szovjet Oleg Kuz- nyecov és Alekszej Mihajli- csenko válogatott játékosokat, a brit sajtó rögtön szellőztetni kezdte: Graeme Souness edző egyetlen skót nélkül is szerepeltetheti együttesét. Ugyanis a két említett labdarúgón kívül kilenc angol és a holland Huistra is tagja a „huszárok“ keretének. Souness mintha adott volna az újságírók „tanácsára“: az egyik bajnoki meccsen a skót válogatott McCoist se került a kezdő csapatba. (ie)

Negyedévi előfizetés 52 korona. A kitöltött megrendelőlapot adja le a postán, vagy adja oda a levélkézbesítőnek.

Az MfinM nyilvántartási száma:

Evidenfiné öslo predpiatitefa

MEGRENDELŐLAP - ptatiteTa sustredeného mfcasa:

OejEDNÄVKA TLAÔE V PREOPLATNOM

Az újséj céivw

Názov dermíka - fiasopisu

Példinytzáni

X - *

rOCw

1 furám - kéitiMftéi kezdőt«

dátum zaóatie dodávky

Katalógusszám

Katatógové fiislo (vypiőuja PNS)

JVASÁRNAP

>i iiflfliatatt lm ni sí slátitil rlmrs li Oldjál: A mayinrtaló száma:

Predplatené vydafiky dodajte na adresu ............................................................Ctslo odberatefa .........

> i ilfiniatatt latint ai alábbi rlmra I: Oldjál: A mayinrtaló száma:

Predplatené vydafiky dodajáe na adresu ............................................................Cisto odberatefa:.........

Me

nő a priezviafco (názov organizáció).........................................................................ukca:

házszám: emelet: lakásáráéi: postahivatal: _

fi

. dómu. .................poschodie:....................fi bytu..................... dodáv poéta:

Az előfizet6 aláírása Podpis predpiatitefa

tíasárnap

HÉTVÉGI MAGAZIN

Index 48097

Kiadja a Slovakopress állami vállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság « 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/4460 és Miklósi Péter: ® 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf ® 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: » 550-18, sportrovat: ■H 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress állami vállalat.819 02 Bratislava, Martanovicova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25,18. emelet, ® 210/3659, 3660. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek: 210/4455. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

A

♦

• "V ... " ... 'y-: .

Nemzetközi tétmérkőzéseken azért akadnak nézők...