Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-11 / 41. szám

V*-4 «r* Kézszorításán érződik, hogy izmait a sokéves rendszeres edzés tette acélossá. Annak idején a legkiválóbb csehszlovák kenusok közé tartozott, és olyan világhírességekkel is össze­mérte erejét, mint Wichman Tamás, Patzaikin, Ljubenov... Tíz ifjúsági és hat felnőtt bajnoki cím birtokosa. Ennek ellenére Kovács József főhadnaggyal, Székely István, az ismert somorjai edző egykori tanítványával nem a hajdani nagy küzdelem emlékeit elevenítjük fel, hanem hivatásáról, munkájáról beszél­getünk, mely szorosan a vízhez kapcsolódik. Ma ugyanis vízi rendőr. U iZ’. Kovács József vízi rendőr szekrényeket, autókat ,,halász ki“ A szerző felvételei- Gyermekkorom legszebb, legboldogabb évei Körtvélyes- hez fűződnek. Sráckorunkban minden szabad időnket a Duna- parton töltöttük. Úsztunk, csóna­káztunk, bolondoztunk. Tizen­négy éves korom óta rendszere­sen sportoltam. Válogatott let­tem, bejártam a világot. Amikor mindennek vége lett, olyan mun­kakörre vágytam, mely a Duná­hoz köt. A vízi rendőrségnél adva volt ez a lehetőség, és én éltem vele - mondja Kovács József -, majd egy karrándítás- sal beindítja a motorcsónakot, s az fehér habcsíkot vonva maga után sebesen eltávolodik a parttól. A kellemes, napos időben akár kirándulásnak is tekinthet­ném az ilyen járőrözést. És ha csak a gyorsan sikló járművön töltött rövid időt venném alapul, egy kis túlzással kijelenthetném: a vízi rendőröknek, különösen kánikulában, irigylésre méltó a dolguk. Természetesen a szolgálatok zöme távolról sem ilyen idillikus. A Duna, a Morva, valamint a Po­zsony környéki tavak és holtá­gak partszakaszait esőben, köd­ben, hófúvásban, éjszaka is körbe kell járni és ellenőrizni, felkutatni az erdőkben megbú­vókat, a szipózó csöveseket, le kell fülelni a vadorzókat és orv­halászokat. S olykor - mint ezt a vízi rendőrség fényképes kró­nikája is bizonyítja - a tavak, folyók jégpáncélja alá is le kell ereszkedni.- Erre általában akkor kerül sor, ha a korcsolyázó gyerekek alatt beszakad a jég, de volt rá példa, hogy súlyos bűnesettel kapcsolatos tárgyi bizonyítékért, például pisztolyért kellett aláme­rülnünk. Három éve december­ben pedig azért „lubickoltunk“ a szenei tavakban, hogy megál­lapítsuk, valóban az amúrok lu- dasak-e abban, hogy romlik a víz minősége. A legszomo­rúbb, legmegrázóbb feladataink egyike a vízbefúltak felkutatása. Az idén különösen sok áldozata volt a folyóknak és a tavaknak. Volt olyan időszak is, amikor minden napra jutott egy halál­eset. A kilenc tagú csoport tagjai sokoldalúan képzettek. Nem­csak a gépkocsi és motorcsónak vezetéséhez értenek: jó úszók és kitűnő búvárok, sőt van köz­tük tűzszerész is. A bűnözés növekedése a vízi rendőrök munkájára Is kihat. Az utóbbi években egyre többször merültek a víz alá, hogy „örökre eltüntetett“ páncélszerkrénye- ket halásszanak ki. Ha nem mennek biztosra, ritkán járnak szerencsével. így van ez a gyil-. kos fegyverek keresésekor is. Egy ízben egy betörő azt állí­totta, hogy az ellopott számoló­gépet a strkoveci tóba hajította. A rendőrök a megjelölt helyen átkutatták a tó fenekét, mégsem találtak semmit. A végén az il­lető bevallotta; az említett tár­gyat eladta egy ismerősének, de őt nem akarta „bemártani“, ezért állt elő a „vízi mesével.“ Kovács József elmond né­hány régebbi, nem mindenna­pos sztorit is. Például azt az esetet, amikor kollégái Komá­romban a Vág zavaros vizében olyan kerékpárt kerestek, melyet a gyilkos röviddel tette elköve­tése után belökött a folyóba. Vallomása szerint kicsavarta a szelepeket. Hamarosan elő is került egy bicikli. A márka egye­zett, csak az volt a furcsa, hogy pár nap alatt olyan üledékréteg fedte, mintha már nagyon régen lenne a folyóban. Ráadásul a szelepek is a helyükön voltak. Mivel a letartóztatott továbbra is kitartott állítása mellett, a búvá­rok tovább dolgoztak, s meg is lett az eredménye, rábukkantak a leírt kerékpárra.- Ha már a kerékpároknál tartunk, lopásuk az utóbbi egy -két évben nagyon elszaporo­dott. A fiatal tolvajok főleg az RMX és BMX jelzésű terepke­rékpárokra specializálódnak. 180 koronáért vesznek egy új vázat, melybe be van ütve a szám, a régit a vízbe hajítják, és a bicaj többi részét átszerelik. Csak a nyáron tíz vázat találtunk a közeli tavakban. Elfogtunk egy fiatalkorú tettest, a házkutatás­nál 24 biciklit találtunk nála. Módszere egyszerű és nagyon hatásos volt; a kerékpárról le­rúgta a kisebb gyerekeket, majd a bringán elhajtott. A víz néha jóval nagyobb köz­lekedési eszközöket is kiad. Pél­dául azt a fehér Skodát, melyet közép-szlovákiai fiatalok tulajdo­nítottak el. Később Pozsony ha­tárában karamboloztak, s hogy eltüntessék a bűnjelet; a' kocsit a vajnoryi tóba lökték. A búvárok többórás megfeszített munka után, messze a parttól, megta­lálták. Később kiderült, hogy a daru nem a keresett autót emelte ki. A nyomozók végül megállapították; a kihalászott gépkocsit volt tulajdonosa „ful­lasztotta“ meg, előbb azonban ellopott egy ugyanolyan márkájú és színű autót, átszerelte a rend­számtáblát, az üléshuzatokat, a rádiót és vígan furikázott. Még álmában sem jutott az eszébe, hogy fény derülhet turpisságára.- Munkánk egyik elengedhe­tetlen feltétele a jó terepismeret- magyarázza Kovács József. -Tudjuk, hol lehet a zavarosban halászni, hol szoktak táborozni a csavargók, azok, akik lopás­ból, fosztogatásból élnek. Te­repkocsinkkal olykor olyan he­lyeken is megjelenünk ahol leg­kevésbé számítanak ránk. Két kollégám egyszer szenteste előtt a Duna-parton járt. Az er­dőben friss teherautónyomokra bukkant. Néhányszáz méterrel odébb a bokrok sűrűjében egy Avia állt, s mellette két férfi egy forrasztómasinát készült üzem­be helyezni. „Nagy javítást végzünk a ko­csin“ - magyarázkodtak. Irataik rendben voltak, az autó is az övék volt. A két férfi nyugodtan viselkedett, s nekilátott az egyik sárhányó reparálásának. Ekkor munkatársunk észrevette, hogy a forrasztókészülék nem hegesz­tésre van beállítva, csak lángvá­góként lehet használni. „Hogyan akarnak ezzel forrasztani?“- kérdezte tőlük. „Mi tu­lajdonképpen egy közeli hajó­roncsot akartunk feldarabolni, hogy elvihessük az ócskavaste­lepre“ - magyarázkodtak. Végül is a kocsi kabinjának ülése alatt a templomokból ellopott hét ér­tékes kehelyre, néhány láncra, karkötőre, gyűrűkre bukkantak. Csak a véletlenen múlt, hogy a tolvajok nem olvasztották be őket. A kék-fehér színű motorcsó­nak nagy ívben a kikötőbe ka­nyarodik. Ponyva kerül rá, és másnapig a garázsban marad. Kovács József pedig aznapi szolgálatát a ponton levő irodá­jában fejezi be. Ordódy Vilmos Szénéről Amerikába Nemrég még alig tudtunk valamit az élővilág és a környezet kölcsön­hatását vizsgáló pszichotronikáról, melyet sokan a jövő évezred tudo­mányának tartanak. Ez a tudomány­ág egyre inkább az érdeklődés kö­zéppontjába kerül. Nálunk egyik út­törője a világszerte ismert szaktekin­tély, Sándor András mérnök, a Nyit- rai Állattenyésztési Kutatóintézet szenei pszicbotronikai laboratóriu­mának vezetője, akinek a közelmúlt­ban az Alfa Kiadó gondozásában Psycbotronika pre kazdébo (Pszicho- tronika mindenkinek) címmel könyve jelent meg. 5 1991. X. 11. Sándor András a világ számos or­szágában tartott előadásokat (főleg a pszichotronika gyakorlati alkalma­zásáról), legutóbb, immár negyed­szer, az Amerikai Egyesült Államok­ban járt, s az utóbbi időben két alkalommal is szerepelt a Magyar Televízióban.- Az ember, az állat, a növény nem mindig érzi jól magát környeze­tében. Ennek gyakran az az oka, hogy geoaktív zónában él. Ilyen zó­nák a természetben a geológiai vál­tozások következményeként gyak­ran fordulnak elő, olykor az ember mesterséges közbelépése révén - például földalatti üregek létreho­zásával, vezetékek kiépítésével. Ezek a geoaktív (geopatogén) hatá­sok azonban megszüntethetők. La­boratóriumunk főleg azt vizsgálja, miként. A réztekercsek elhelyezése a geopatogén zónában helyreállítja az elektromágneses tér homogenitá­Pszichotronika a gyakorlatban sát, s az ember, az állat, a növény ismét jól érezheti magát. A geoaktív hatás, a tér homogeni­tásának visszaállítása ellenőrizhető, eredményekkel bizonyítható. A te­kercsek elhelyezése után például nö­vekszik a tehenek tejhozama, a hí­zóállatok súlygyarapodása, csökken az állatok elhullása. A növények esetében növekszik a terméshozam, csökkennek a fagykárok, javul a ter­més minősége. A laboratóriumi vizs­gálatok alapján tudjuk, mely növé­nyek vagy állatok milyen zónát ked­velnek. Sőt, arra a kérdésre is vála­szolnak, mikor milyen hatásra van szükségük. A halak például íváskor, a méhek pedig mézeléskor éppen a geoaktív zónát keresik. MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS- A gyakorlatban hol alkalmazzák kutatóintézetük eredményeit?- Szlovákiában húsz kísérleti bá­zisunk van, például Galántán, Nagymagyaron, Felsőszemeréden. Ezek mezőgazdasági szövetkezetek­ben és állami gazdaságokban létesül­tek. Felsőszemeréden a vetőmag lé­zeres kezelésével a búza hektárho­zamát 30, a paprikáét pedig 15 szá­zalékkal növelték, s javult a termés színe is. Bábon a lézerrel kezelt dohánymag csíraképessége 20—40 százalékkal növekedett. A virágzó növényeket is aktiváljuk. Eljárásunk előnye, hogy környezetkímélő és rendkívül olcsó. Egy korona befekte­tés általában 30 korona hasznot eredményez. Az istállókban haszná­latos, Ekostimul néven forgalmazott tekercsek ára mindössze 250 korona a beállítással együtt. Hasonló műszer Németországban 120 márkáért vásá­rolható. A pszichotronika gyakorlati alkalmazása az ember számára is szinte korlátlan lehetőségeket kínál. A lakások, munkahelyek megsértett elektormágneses tereinek helyreállí­tása csökkenti a stressz előfordulá­sát, az úttesteken, veszélyes keresz­teződésekben elhelyezett stimulátor pedig a balesetek számát. Érthető tehát, hogy a pszichotronika gyakor­lati alkalmazása érdeklődést vált ki itthon és külföldön is. AMERIKÁBA IS BETÖRNEK- Amerikai előadásaim is a pszi­chotronika gyakorlati felhasználásá­ról szóltak. Az intézetünkben vég­zett munkáról 20 perces filmet is vetítettem. Ugyanezt a filmet a nyit- rai Agrokomplex kiállításon is be­mutatták.- Amerikában hol és milyen ren­dezvényeken vett részt?- Utam fő célja az USA Pszicho- tronikai Táraságának 17. nemzetkö­zi konferenciája volt. Az öt napig tartó tanácskozást Dayton Ohióban rendezték. Ezen a konferencián 280-an vettek részt. Ötvennégy előadás, illetve beszámoló hangzott el. Én a geoaktív zónák árnyékolásá­ról tartottam előadást. Az ottani pszichotronikai társasággal megálla­podtunk abban, hogy a szenei labo­ratórium módszereinek alkalmazá­sára az USA különböző helyein kí­sérleti bázisokat hoznak létre, ná­lunk pedig az amerikai kutatók ered­ményeit a gyakorlatban is alkalmaz­ni fogjuk.- Colorado Springsben az alterna­tív energia hasznosításának új for­máival ismerkedtem. Beszámoltam a csehszlovákiai pszichotronikai ku­tatásokról, s természetesen bemutat­tam a filmet is. A bostoni konferen­cia témája: az energia és a külső környezet volt. Itt találkoztam régi barátommal, Shiui Inomatával, a Ja­pán Pszichotronikai Intézet elnöké­vel, aki már többször járt Szencen, én meg meghívásukra Japánban. In­tézeteink szorosan együttmű­ködnek. NAGYOBB LESZ A NARANCSTERMÉS?- Az amerikaiak átveszik a szen­déktől például a növények bioakti­válásához szükséges lézertechnikát. Februárban ismét Amerikába me­gyek, hogy Kaliforniában a virágzó narancsfákat lézerágyúval kezeljem. A meghívást a Califomia Corpora- tiontól, Amerika legnagyobb na­rancstermelőjétől kaptam. Ha kísér­leteim beválnak, megveszik az álta­lunk kifejlesztett eljárást. Ezt a mód­szerünket alkalmazni szeretnénk az állattenyésztésben is, például ver­senylovak versenyek előtti nyugta- tására „lézermasszázzsal“. A ródeó- kon szereplő lovaknál fordított ha­tást kell elérnünk. A szarvasmarha- és sertéstenyész­tők is szeretnék kipróbálni teker­cseinket. Könyvemet az amerikaiak angolra akarják fordítani. Főleg azért, mert a pszichotronika minden területével foglalkozom benne. Fülöp Imre SÁNDOR ANDRÁS (KÖZÉPEN) JAPÁN KOLLÉGÁIVAL TÁRGYAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom