Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-04 / 40. szám

i/àsârnap « * t 19 91. X. 4. Szerkeszti: Szomolay Ferenc Kuponos privatizáció ígéretünkhöz híven ismét visszatérünk a múlt számban közölt kuponos privatizációhoz. Össznépi vállalkozási lehetőségnek neveztük el. Aki érvényesíteni szeretné törvény által meghatározott jogát, szükséges, hogy megismerkedjen az erre vonatkozó kormányrendelettel. Á Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya 1991. szep­tember 5-én kelt rendelete részletei­ben határozza meg a 92/1991 Tt. sz. törvény végrehajtását a beruházási jegyek kiadásáról és felhasználá­sáról. E kormányrendelet első része az ún. kuponos könyvecskékkel és az ezekbe kerülő beruházási jegyekkel - kuponokkal kapcsolatos tudni­valókat tartalmazza. A kuponos könyvecske 23x30 mm nagyságú, 1000 beruházási pontot érő vagyon­jegy ezer koronába kerül. A könyvecske ugyan 14 darab kupont tartalmaz összesen 11 000 beruházási pont értékben, de csak 1000 pont értékben jegyezhetünk valamilyen részvényt. A különböző névértékű kuponokból azért van több, hogy tetszés szerinti kombiná­ciókat tegyen lehetővé. Ismerteti továbbá a bejegyzéssel kapcsolatos tennivalókat és több­ször utal a Szövetségi Pénzügymi­nisztérium hatáskörére a bejegyzési helyek, a bejegyzési határidő és a vállalatok privatizációs tervezetei­nek nyilvánosságra hozatalát ille­tően. A második rész a privatizálás fo­lyamatának - a privatizációs hullám­nak felosztása privatizációs körökre, amelyek mindegyike a következő fá­zisokból áll:- az egyes részvénytársaságok ál­tal kibocsátandó részvények szá­mának és értékének kihirdetése;- a részvények megrendelése;- a megrendelések begyűjtése és kiértékelése;- a privatizációs kör eredményének nyilvánosságra hozatala; A harmadik rész a. beruházási jegyek felhasználásának azt a mód­ját rögzíti, amikor az állampolgár beruházási jegyeinek kezelésével az erre a célra alakult részvénytár­saság valamelyikét bízza meg. A negyedik rész aprólékos részle­tezése annak, hogy milyen részvé­nyeket, hol és hogyan szerezhe­tünk meg beruházási jegyeink segít­ségével. Végül az ötödik részből, a záró­rendelkezésekből megtudhatjuk, mi a teendő a kuponos könyvecske elveszítésének esetén és hogyan rendezik az esetleges jogellenes be­jegyzéseket. A kormányrendelet teljes szövege és magyarázata beszerezhető min­den, kuponos könyvecskét és beru­házási jegyet árusító helyen - az erre kijelölt postahivatalokban. SZF JANUÁR-JÚLIUS 1990 - 100 I— Kiskereskedelmi forgalom . Vágóállatok felvásárlása L. Építőipari munkák Ipari árutermelés (A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai, 100 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok kimutatási alapján.) A mezőgazdaság kérdőjelei A mezőgazdaságot sokan a népgazdaság legkonzervatívabb láncszemének tartják, mások annak tartóoszlopának is tekintik. Ez az ágazat valóban lassabban alkalmazkodik a társadalmi és politikai mozgásokhoz, nem változtatja túl gyors időközökben a köntösét. Az idei esztendő azonban mégis alapos mozgásba hozta Csehszlovákiában a föld tulajdonosainak, használóinak, illetve bérlőinek nagy táborát. A piacgazdaságra való áttérés felgyor­sult üteme, az állami költségvetésből folyósított támogatás alapos csökkentése, a termelési költségek óriási mértékű emel­kedése mind-mind szükségessé tették, hogy ezen a területen is helyreálljanak a valós értékek, beleértve a tulajdonviszonyok rendezését. így került sor az év első felében a földtörvény elfogadására, ami nemcsak régi sérelmek, igazságtalan dönté­sek legalább részbeni orvoslását jelenti, hanem az igazi piacgaz­daság kibontakoztatásához szükséges tulajdonviszonyok rende­zését is eredményezi. A Vállalkozók fórumában már korábban foglalkoztunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az egyéni vállalkozásról szóló 105/ 1990 Tt. sz. törvény idén májusában történt módosítása biztosít az egyéni gazdálkodók számára. Ismereteink alapján Dél-Szlová- kia falvaiban ígéretesen megindult a kisebb-nagyobb földterüle­tek egyéni megművelése, bár az idei jó termést követő értékesí­tési gondok sokakat megingattak bátrabb tervek megvalósításá­ban. Melyek tehát a mezőgazdasági termelés fejlődésének újabb lehetőségei, illetve régi és új akadályai? A földtörvény elfogadását megelőző maratoni viták központjá­ban ugyanis az erőszakos kollektivizálás által létrejött szövetke­zetek sorsa, a tagság tulajdonjogi, anyagi és nem utolsósorban erkölcsi rehabilitálása állt és maradt továbbra is. Mint ismeretes, ebben a kérdésben végül is elodázó döntés született, hiszen a földtörvény 33. paragrafus újabb résztörvény elfogadását szabja meg a jelenlegi mezőgazdasági szövetkezetek vagyoná­nak, illetve a tagság jogi és anyagi kárpótlásának rendezését illetően. Ez a törvény pedig még nem született meg, és ebből ered a sok bizonytalansági tényező is, ami károsan hat e sajátos népgazdasági ágazatra. Ezért nagyon gyorsan és határozottan kell válaszolni a fő kérdésre: miként tudjuk mezőgazdaságunkat az eddiginél jóval hatékonyabbá tenni? Ennek egyedüli útja pedig csakis az agrár­privatizációs program felgyorsítása, vagyis az állami gazdasá­gok és egyéb földterületek gyorsabb ütemű privatizációja, a szö­vetségi és köztársasági kormányok új mezőgazdasági program­jának kidolgozása, beleértve a kis- és középnagyságú családi farmok, gazdaságok létrehozáshoz szükséges hathatós segély- és hitelpolitika megteremtését. A mezőgazdasági szövetkezetek helyzetét is rendezni keli. Nem azonnali felosztásukra gondolunk, de belső termelési és irányítási szerkezetük teljes átépítése elkerülhetetlen, a gazdasá­gosságot súlyosan terhelő adminisztratív állomány felszámo­lása nem tűr halasztást. Csakis a föld tulajdonosainak szabad, önkéntes elhatározásából létrejött gazdasági egységek bírják ki az új próbát. Itt viszont nagy szükség van egy komoly szakértői csoportból álló szervizszolgálatra, amely önálló elszámolás, az eredmények utáni nyereség elvei alapján munkálkodna. Cserébe a valóban magas szakmai szinten nyújtott tanácsadásért, a növény- és állattenyésztés tudományos ismereteinek gyakor­lati útmutatásaiért, a piackutatás, az üzletkötés és értékesítés elősegítéséért szerződéses alapon kapná jutalmát. (gtg) Meddig csökkenhet? Ha összehasonlítjuk a múlt év első hét hónapjának gazdasági eredményeit az ideivel, jelentős csökkenést látunk a cseh és szlovák országrészben egyaránt. A gazdasági élet minden területét érintő szerkezetváltás először törvényszerűen így mutatkozik meg. Remél­hetőleg a fellendülés jeleit bemutató grafikonok közlésére is hamaro­san sor kerül. Tanácsadó „Átszervezés következtében el­veszítettem előző munkahelye­met, ezért most állást keresek. Elhatároztam, hogy egyéni vállal­kozásba kezdek. Kaphatok ehhez anyagi támogatást a munkaügyi hivataltól?“ (J. M. olvasó leveléből)- Igen. A munkaügyi hivatalok megtérítik az új munkahely létesíté­sével kapcsolatos kiadások egy ré­szét, amennyiben erre megállapo­dás jón létre a munkanélküliként nyilvántartott személy és a munka­ügyi hivatal között. A támogatás ma­ximális összege az illető sze­mélynek nyújtott korábbi havi jutta­tás átlagának a tizenkétszerese le­het. A megállapodásnak viszont töb­bek között tartalmaznia kell a jöven­dő vállalkozó elkötelezettségét, hogy amennyiben két éven belül felszámolná egyéni vállalkozását mint fő kereseti tevékenységet, ak­kor a kapott pénzügyi támogatást vissza kell fizetnie a munkaügyi hi­vatalnak. (t) Növekszik a cégek száma Az elmúlt másfél évben a szervezetek - cégbíróságon bejegyzett cégek - száma megduplázódott. Míg 1989 végén az állami szerveze­tek alkalmazottainak átlaglétszáma 872 volt, addig az említett időszak nagyvállalatainak szétesése kisebb egységekre, illetve a kis létszámú magánvállalatok alapításainak eredményeként a mostani átlaglét­szám 359 alá csökkent. (A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján) $emado<#a/z a Ceskoslovenskÿ profit című vállalkozói hetilapot Amikor a nyár elején útjára bocsátottuk a Vállalkozók fó­rumát, többek között azt tűz­tük ki célul, hogy olvasóink­nak igyekszünk minél több in­formációt, ismeretet, tapaszta­latot juttatni. Nálunk ugyanis ezt a piacgazdasági követel­ményt vagy mondhatjuk érté­ket még nem eléggé becsülik. Pedig jóltájékozottság, piac­kutatás és egyéb más ezzel kapcsolatos ismeretek nélkül a vállalkozás sokszor csupán a nagy bizonytalanságban va­ló tapogatódzásnak tűnhet - nemegyszer keserű tanulsá­gokkal. Hogy ennek a veszélyét a minimumra csökkentsük ol­vasóink számára, előző szá­prnot nezávislV hospodársky A PODNIKATELSKY LIST műnkhöz hasonlóan ezúttal is egy rangos sajtóterméket mu­tatunk be, amelynek olvasása kezdő és gyakorlott vállalko­zóknak egyaránt igen komoly ismeretek megszerzésével jár.- Fogadják a Vállalkozók fóruma olvasóinak szívélyes üdvözletét lapjuk megjelenése első évforduló­ja alkalmából. Kaphatnánk egy rö­vid „életrajzot“? - kértük meg Miro­slav Kana főszerkesztőt.- Valójában tavaly augusztusban Indultunk, kezdetben azonban csak próbaszámként. Szeptember végén azután elhatároztuk: hetente letesz- szük a lapot az olvasók asztalára. Egy Ilyen nagyméretű társadalmi- gazdasági átalakulásnak ugyanis elengedhetetlenül szüksége volt és van ma is független, a politikai pártok­tól, mozgalmaktól, de még a kor­mánytól Is „tisztes távolságban“ álló sajtóorgánumra. A terjedelem sem volt ilyen bőséges, hiszen csupán nyolc oldallal indultunk, ma már tizen­hat oldalon jelenünk meg - változat­lan áron: öt koronáért.- És a színes melléklet nyolc oldalon. Ez már ráadás?- Így is mondhatnánk. Aki ugyanis figyelmesen olvassa lapunkat, érzé­kelheti, hogy ezekben a mellékletek­ben igyekszünk egy-egy kérdéskört mélyebb elemzésnek alávetni, úgymond tematikailag feldolgozni minden részletében, kezdve a hatá­lyos jogszabályok ismertetésével, a jelenlegi hazai és nemzetközi tény­állás feltüntetésével és a várható fej­lődési irányzat kivetítésével. Ezen be­lül természetesen rengeteg konkrét tanáccsal, ötlettel, esetleg üzleti aján­lattal Is, hiszen ez is fontos szempont. Az utóbbi időben tehát éppen ezeket a mellékleteket használjuk fel arra, hogy alaposabb bonckés alá vegyük a gazdasági átalakulás, a vállalkozás olyan területeit, mint a kárpótlás, a privatizáció, a vagyonjegyek beru­házási feltételei, a vám- és devizajog- szabályok ügye, a beruházási lehető­ségek hazai és külföldi forrásból, vagy például a nehezen beinduló, de a vállalkozások anyagi gondjait legin­kább könnyítő hazai lízingprogram bemutatása - hogy csak a legfonto­sabbakat említsem.- Más sajtótermékek árához vi­szonyítva elfogadható szinten mo­zognak. A sok hirdetés mellett az olvasók érdeklődésére is nagy szükség van. Hogy sikerült ezt biz­tosítani?- Elégedettek lehetnénk, de még­sem így van. Példánszámunk eléri a százezret, de egy megbízható fel­mérés szerint olvasóink száma fél millió körül mozog. A legnagyobb gondunk a terjesztéssel van.- Szép számban hoznak szlová­kiai vonatkozású cikkeket, elemzé­seket, no meg hirdetéseket, reklá­mokat is. Mit üzen a Vállalkozók fórumán keresztül a szlovákiai ma­gyar vállalkozóknak?- Amit minden vállalkozónak üze­nünk lépten-nyomon: ne torpanjanak meg az előforduló nehézségek előtt. Ha valahol, akkor ezen a területen sok türelemre, kitartásra van szük­ség. A csalódás néha a későbbi siker bölcsője. Ami pedig a vállalkozók si­kereit, eredményeit illeti, szívesen be­számolunk róluk lapunk hasábjain. Ha ugyanis semmit, vagy csak keve­set tudunk egymásról, valamennyien szegényebbek vagyunk. (gtg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom