Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-13 / 37. szám
Kadnár (elöl) és Erban a 10 ezer méter után, amikor még nem tudták megvan-e a bronzérem SKY COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 Világbajnokság után, olimpia előtt Van tehát már két jó hajónk, Szabó Attilánk is, nyugodtan kezdhetjük az olimpiai felkészülést, mondhatná bárki. És a fiúk is úgy vélik, jó lenne együtt maradni mind a párosban, mind a négyesben. Az edzőnek sincs ellene kifogása, de megjegyzi, hogy ez még nem bizonyíték semmire. Jöhet az olimpiai válogatóra egy másik kettős, vagy négyes, amely váratlanul nyer és akkor ők utazhatnak majd. Nem rosszak ugyanis azok sem, akik most otthon maradtak. Fiatal még az utánpótlás, könnyen előfordulhat egy év, vagy akár néhány hónap alatt is egy nagyobb teljesítményjavulás bárkinél. Mindenesetre ez legyen a legnagyobb bajunk. Szerényebbek voltak a kenusok eredményei. Az éremre is esélyes bartúnek negyedik helye 10 ezer méteren figyelemre méltó eredmény, de ez nem olimpiai szám. Lesz ideje még bizonyítani, ugyanúgy mint az 500-on ötödik Kame- nickynek és természetesen PálesMegmérettetett és sem túl könnyűnek, sem túl nehéznek nem találtatott, de észrevehetően ott van a csehszlovák kajak-kenu sport a világ középmezőnyének az elején. És akkor mi van? - vetődhet fel a kérdés. Talán csak nem annak kell emiatt örvendezni, hogy egy hosszú folyamat nyomán egyre inkább olszürkülö sportéletünkben, valamely sportág tartja eddig sem kiemelkedő nemzetközi hírnevét? Nos, nem egészen egy évvel az olimpia előtt, amelyen, érzésem szerint, a hazai szurkolók számára nemcsak a dobogó legfelsőbb fokának meghódítása, de egy éremközeli helyezés elérése is ünnep lesz majd, az olimpiát megelőző évben minden világverseny, minden érem dupla sikernek számit, kétszeres jelentőséggel bír. S éppen a kajak-kenuban születtek vagy három héttel ezelőtt, egy világ- és Éurópa-bajnokságok- kal szokatlanul túlterhelt időszakban, az éremmel is mérhető csehszlovák sikerek.- Éppen úgy néz ki, mint otthon a racicei pálya - mondta az egyik csehszlovák újságíró, először futtatva végig tekintetét a Párizstól mintegy 20 kilométerre, a Marne folyón, Vaires sur Marne városkánál épült csatornán, a 24. kajak-kenu vb színhelyén - remélem, hogy majd a fiúk is otthon érzik magukat. A csehszlovák válogatott végül is éremesélyesként érkezett a helyszínre, hiszen a csapatban ott volt Szabó Attilát a kajak egyes 10 ezer méteres távjának éppen „hivatalban" lévő világbajnoka. Abból, hogy az otthoni bajnokságon a kilométeres távon esélyesként mégis legyőzőre talált, nem azt kellett kikövetkeztetni, hogy rosszabb formában volna, inkább azt, hogy ígéretesen növekszik a hazai konkurencia is. S hogy két söbb mégis minden másképpen végződött, mint ahogyan azt a papírforma eltervezte, az is ezt a tényt bizonyította. CSAK A PARTRÓL Örökre titok marad, hogy lett volna-e fényesebb érmünk a bronznál, ha első számú kajakozónkat nem veszi le a lábáról a betegség. Már a selejtező futamoknál látszott, hogy nincs valami rendben, Attila rö§sz bőrben volt. A lelkes komáromi szurkolótábor őszinte sajnálatára ezután már rajthoz sem állt, és egészen a vasárnapi tízezres futamig nem jött rendbe Ezek már ismert tények Úgy gondolom egy tapasztalt Versenyző nyugalmával fogadta el a helyzetet, hiszen végül is az ilyesmi előfordul, senki sem tehet szemrehányást és, remélhetőleg nem borította ki lelkileg az, hogy partról kellett néznie ellenfeleit. Azon sem lehet vitatkozni, menynyire védhető ki az ilyen előre nem látható és nem várható kellemetlen .meglepetés, mint a legrosszabbkor jövő betegség. Egy nátha, egy kis gyomorrontás is tönkreteheti a vérmes (érmes) reményeket, még ha a versenyző rajthoz is bír állni. Előfordult más csapatokban, például a magyar válogatottban is, hogy egy-egy enyhébb lefolyású betegség beleszólt a papírformába. De ha arra gondolunk, hogy egy ilyen „epizód" a világszínvonalon versenyzőt egy évi munkájának beteljesülésétől, például egy világbajnoki rajttól fosztja meg, akkor az is eszünkbe jut, hogy egy profi szinten irányított és menedzselt csapatot nemcsak az eredményessé nevelt versenyzők, hanem a váratlan események kiküszöbölésének képessége is megkülönbözteti az átlagtól. Nem tudom pontosan mi vólt a célja, de szöget ütött a fejembe, amit a versenyzők szálláshelyén járva hallottam a svéd válogatottról, hogy tagjai minden reggel maguk főzték, magukkal hozott zabpehelyböl a kásájukat (talán még a tejet is otthonról hozatták hozzá), pedig a közös reggeli étlapján is rendszeresen szerepelt ez az eledel. Nem hiszem, hogy csak azért csinálták, mert a francia zab- pehellyel szemben a svédnek kívántak reklámot csinálni. FELNŐNEK A GYEREKEK A sport néha nagyon megtréfálja az esélyeket előre számolgatókat. A fentebb leírt előzmények után az a paradox helyzet állt elő, hogy minden csehszlovák kajakozó érmet nyert a párizsi világbajnokságon - Szabó Attilán kívül. (O persze nem nyerhetett, ha nem rajtolhatott). A Matús, Botló, Becker, Hrudík négyes az olimpiai számban, a kenu négyesek 1000 méteres versenyében, a Kadnár, Erban duó pedig A Matús. Hrudík, Botló, Becker négyes az éremosztás után a kettesek 10 kilométeres maratoniéban. Hogy mit érnek ezek a bronzérmek? Sokat! Sikernek tekinthetjük. Kajak négyesünk úgy nézett ki a győzelmi dobogón a tapasztalt (hatszoros világbajnok) magyar és a megtermett német legénység mellett, mintha kisiskolások álltak volna érettségizők mellett. Szinte maguk sem hitték el. hogy ez lehetséges Valamit megérzett ebből a francia közönség is, mert „Bravo Tchécoslovaquie" kiáltásokkal adták tudtuk- ra, hogy nekik szurkoltak. S ez a négyes még egy fél évet sem lapátolt eddig így együtt. A Kadnár. Erban kettősből edzőjük inkább a rövidebb távon várta az eredményt, de - ahogy Robert Erban, az átlagos járókelőnél egy fejjel magasabb és két vállal szélesebb fiú kijelentette - még hiányzik hozzá az erő, s az izmosodáshoz. idő kell. Taktikai érettségről és kitartásról viszont tanúságot tett a két 19 éves fiú. hiszen először az üldöző csapat tagjaiként behozták a vezető csoport előnyét, majd a célegyenesbe fordulás áttekinthetetlen kavarodásából is jól jöttek ki. Az utolsó 5-6 csapással pedig visszaverték az eddig pihenő pozícióból hajrázó svédek támadását Célban a kajak kettesek (Pavol Blaho (2) és a szerző felvételei) nek, Neandernek vagy Koczkás Olivérnek és Orosz Csabának is, hiszen valamennyien fiatalok még. csak mostanában kezdik gyűjtögetni a nagy világversenyek tapasztalatait. MAGYAR SPORT Hiába az angol és a francia a hivatalos nyelve a kajak-kenu sportnak, hiába nyertek a német versenyzők (főleg a nők) a Marne völgyében kétszer annyi aranyat, mint a magyarok, azért ez a sportág valahogy mégiscsak magyar sportág. Hallatszott ez a tömegben a szurkolásnál és az éremosztásnál, fenn a bírói toronyban, az újságírók helyiségében, de leginkább a hangárok környékén, ahol a versenyzők és a hajók pihentek egy-egy vizreszállás között. Magyarul beszélővel szinte minden lépésnél találkozni lehetett. De nemcsak a magyar csapat háza táján. Meglepő, de igaz: ha nem számítjuk a német győzelmeket, akkor az olimpiai számokban csak magyar edző által felkészített versenyzők nyertek aranyérmet. Például az ötszázon győztes kanadai Crichlow, az ezren nyertes norvég Holmann, vagy ötszázon párosban diadalmaskodó spanyol Roman-Sanchez kettős edzői magyarok. Ha az edzők is kaptak volna érmeket, akkor a kajak ötszáz dobogóján Crichlow, Holmann és Gyulai mögé Kemecsei Imre. Bakó Zoltán és Angyal Zoltán állhatott volna fel S hogy a kenuedzőik sem rosszabbak azt bizonyítja. hogy az aranyak nagyobb részét kenusok nyerték, a volt világbajnok Vaskuti István vezérlete alatt. Persze szedett össze már több aranyat is világbajnokságon a magyar válogatott, de azért-nem hallottam elégedetlenkedő hangokat. Valahogy úgy tűnt, mintha az örökké esélyes nagy „ászok". Gyulai, Csípés meg a többiek már csak a jövő évi olimpiára gondolnának, és ezt a vb-t „csak" amolyan főpróbának tekintenék. Ezt a legjobban Gyulai Zsolt fejezte ki, mondván: elégedett vagyok a szerepléssel, de jövőre több arany kell. < Csalódás csak néha látszott á lányok arcán, akiket rendre leszorítottak a dobogó legmagasabb fokáról, leginkább a német versenyzők. (Itt jut eszembe, hogy a mi női kajakkenu sportunk sajnos nem tartja a lépést a fiúkkal, messze elvesztek a mezőnyben). MÁR A KÖVETKEZŐRE KÉSZÜLVE Világbajnokság minden évben van, olimpia csak négyévenként. Mondanom sem kell, melyiken nyert érmet tartják e sportágban értékesebbnek. Válogatottunk jó eredményekkel és a kellő önbizalommal kezdheti a felkészülést. De a kellő körülmények között? Pavol Blaho edzővel beszélgetve ez a téma is felmerült. Azért jöttünk, - mondja - hogy bizonyítsuk, vannak tehetséges versenyzők és eléggé széles az a bázis, amiből válogathatunk. Ez sikerült és most már a szövetségen a sor, hogy az elért eredményeknek megfelelő anyagi hátteret is biztosítson. A fiúk még csak megvesznek egy-egy jó, külföldi evezőt, ami ezrekbe kerül, de egy világszínvonalú hajó. amely egy amerikai, német vagy kanadai versenyző számára természetes, sőt még a spanyoloknak vagy a franciáknak is, nekünk Pozsonyban egyelőre csak álom Pedig ezeken versenyezve még biztosan javulhatnánk egy-két helyezést. Hogy a jó hajók és evezők valóban fontosak, azt a néző abban a hatalmas sátorban tapasztalhatta a verseny színhelyén, ahol a sporteszközöket árusították a gyártók. Itt szinte mindenki mindenkit ismert, és nagyon sok alku, megbeszélés, határidős rendelés tanúja lehetett aj- gyelmes érdeklődő. A versenyhajó- építés egyik legismertebb alakja a Franciaországban élő Surányi György,., aki többek között Gyulai Zsolt és Szabó Attila kajakját is készítette. Sajnos, műhelyének kapacitása kicsi, így ezekbe1 a néhány ezer dollárt érő hajókból nem tud eleget gyártani. Pedig szívesen segít, budapesti születésű lévén, a magyar vagy a csehszlovák versenyzőknek. De más oldalról is érkezik segítség. A Kadnár, Erban kettős például Budapesten is készülhetett, a magyar válogatottal közösen. Edzőjük nagyon köszönte is Angyal Zoltánnak, a magyar válogatott kajakedzö- jének a segítséget, mert az eredmény meglátszott. - Nem félnek a konkurenciát nevelni? - kérdeztem Angyal Zoltántól. De félünk - jött a válasz -, hiszen nálunk készült Holmann, aki legyőzte Csípés Ferit, meg a kanadai, a spanyol versenyzők és még mások is. Jövőre azonban olimpia van és ez nagyon fontos nekünk, Így az október 2-án már megkezdődő felkészülést egyedül szeretnénk végigcsinálni. Teljesen érthető álláspont, hiszen ha vannak a sportban titkok és boszorkánykonyhák, akkor eddig a magyar kajak-kenu sport mindig kitárta az ajtaját. Csakhogy most már veszélyesen közeljött a világ. A mi versenyzőink, szakvezetőink szintén az ősszel kezdik a felkészülést minden szakosztályba. Tehát Komáromban és Somorján is, ahonnan a Párizsban sikeres válogatott több tagja is kiürült. Reméljük az új reménységek ezekből a városokból már ott kopogtatnak a nagyválogatott kapuján, hiszen - már szó volt róla a kajak-kenu sport valahogy kissé magyar sport is. Szénási György Kiadja a Slovakopress állami vállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság S 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: S 210/4460 és Miklósi Péter: * 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: J 550-18, sportrovat: 506-39, gazdasági ügyek: * 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress állami vállalat.819 02 Bratislava, Martanoviőova 25, 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v„ 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovléova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava. Martanovicova 25, 18. emelet, 210/3659, 3660. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek: 210/4455. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. ïlasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 MFNNYIT FR A7IHFIRRHN7 IHVORF? mulili III un HL luul DnUliu uvVUnu.
