Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-09-06 / 36. szám

AZ EMBER LEGFŐBB ÉRTÉKE AZ EGÉSZSÉG Ez a tudományos kifejezés testünk bio­lógiai ritmusának rejtelmes időbeosztását jelöli. Életünk során kénytelenek vagyunk alávetni magunkat olyan élettani szükség- szerűségnek, mint például ébredés, evés, tanulás, munka, pihenés, alvás. Társadal­mi és egyéni követelmények szerint oszt­juk be életünket. Sokan nem is tudják, hogy ez mennyire természetellenes. Hogy miért? Minden ember magában hordja azt az egyedi kronométert, mely meghatározza biológiai ritmusát. Például a testhőmérséklet, kedélyállapot, viselke­dés, ellenállás stresszhelyzetben stb. Ezek azok a meghatározó tényezők, me­lyekhez életünket igazítani kellene. Le­egyszerűsített magyarázata pedig az, hogy testünk biológiailag nem állandó, változó. Ez az oka annak, hogy a hormo­nok és egyéb biológiai összetevők tes­tünkben más-más szinten, összetételben találhatók meg a nap különböző szakai­ban. Ezért érezhetjük más embernek ma­gunkat délelőtt, mint este vagy éjjel. A kronobiológusok megfigyeléseik so­rán számos érdekes tapasztalatot szűrtek le az ember bioritmusával kapcsolatban. Mikor vagyunk a legéberebbek? Az emberek többsége délben a legébe- rebb. Ezért ajánlatos lenne ezt az idősza­kot munkával tölteni, az ebédet pedig későbbre halasztani. Kár lenne az elpaza­rolt energiáért. Mikor vagyunk a legkevésbé éberek? A kora reggeli órákban - hajnali három és hat óra között. Ekkor reakciónk lassú és bizonytalan. Az álmosság nem az egyetlen negatív tényező. Mikor a legjobb az emlékezőtehetségünk?. A reggeli órákban 15 százalékkal na­gyobb emlékezetünk teljesítménye, mint a nap más szakában. Ez csupán az azonnali és rövid távú emlékezetre érvé­nyes. Hosszú ideig tartó emlékezetünk délután van legjobb formában. Ezt az időt használjuk fel tanulásra, ekkor jegyezhe­tünk meg valamit hetekig, hónapokig és még hosszabb ideig. Mikor tudunk a legjobban gondolkodni? Komplikált feladatokat a délutáni órák­ban vagyunk képesek legjobban elvégez­ni. Igényes kézimunkát, gépírást lehető­ség szerint ilyenkorra halasszunk. Aki valamilyen hangszeren játszik, délután gyakoroljon, mert jobban mennek az ujj­gyakorlatok. MiveLaz emlékezete is ilyen­kor van csúcsformában, minden lehető­ség adott ahhoz, hogy új zeneműveket sajátítson el. Mikor a legfogékonyabbak az érzék­szerveink? ízlelő-, halló- és illatérzéklőink a késő délutáni és kora esti órákban a legkifino- multabbak. Ezért is lehetséges, hogy a vacsora jobban ízlik, mint a reggeli. Az erős fény és zaj este jobban zavar minket, mint máskor, mivel érzékenyebben ész­leljük. Mikor vagyunk képesek a legjobb sportteljesítményekre? Teniszre, úszásra, kocogásra vagy más sportágakra délben és kora este vagyunk jó formában. Ilyenkor testünk teljesítőképessége maximális. Bioritmus-teszt A következő teszt segítségével megál­lapíthatják, hogy kora reggeli vagy l^éső éjszakai típushoz tartoznak-e. • Reggel korán kel, este pedig korán ¡ár aludni? 0 Felkelés után friss és tettrekész? 0 Gondolja, hogy reggel jobban megy a munka? 0 Gyakrabban észlelte, hogy már ébresz­tő előtt éber? Ha a kérdések többségére Igen választ adott, akkor ön a reggeli típushoz tartozik. 0 Későn ébred és későn is jár aludni? 0 Reggel mindig álmos és lassan reagál? 0 Csupán a nap folyamán éri el csúcsfor­máját és legjobb teljesítőképességét? 0 Többször előfordul, hogy nem hallja az ébresztőórát, esetleg utána újra elal­szik? Ha a kérdések többségére igennel vá­laszolt, akkor ön az éjszakai típushoz tartozik. Tanácsok rossz alvóknak AZ ÁLMATLANSÁG SOK PROBLÉMÁT OKOZ EGYÉNNEK ÉS ORVOSNAK EGYARÁNT. AZ ÁLMATLANSÁG OKA LEHET LELKI ÉS SZERVI EREDETŰ. GERHARD BRINKS HAMBURGI PSZI­CHOLÓGUS TANÁCSOKKAL SZOLGÁL A JÓ ALVÁSRA. • Ne menjünk minden este ugyanabban az időben aludni. • Igyekezzünk viszont naponta ugyanabban az órában fel­kelni, még hétvégeken is. • Az ágyban ne olvassunk, ne nézzünk televíziót, ne fejtsünk keresztrejtvényt, mivel ez nem fáraszt, inkább felélénkít. • A hálószoba hőmérséklete ne legyen több, mint 16 Celsius- fok. Takarózzunk be jól, ha hideg a lábunk, húzzunk zoknit. Ha éjjel felkelünk, vegyünk fel meleg köntöst. • Ha képtelenek vagyunk elaludni, akkor keljünk fel és foglal­kozzunk valamivel, ami nem köt le különösebben. Csak akkor menjünk vissza az ágyba, ha erős fáradtságot érzünk. • Mindenkinek egyéni alvásritmusa van, amihez tartania kell magát. Minél idősebb az ember, annál rövidebb az álma. Nőknek 20 éves korig 8 óra, 30 éves korban 7 óra, 40 éves korban 6 óra alvás szükséges. A gyermekekre más szabály vonatkozik: az iskoláskor előttieknek 11,6-10 éveseknek 10, 12 éves kor felett 9, 14 éves kortól 8 óra alvásra van szükségük. • Alvás előtti nyugtató ital - egy csésze tejben elkevert két kanálnyi méz. Lefekvés előtt, lassan kortyolgatva igyuk meg. A tejben levő tripofán elősegíti a szervezet feloldódását. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Házi patikában közölt tanácsokat a világsajtóból fordítjuk, így részletesebb felvilágosítást nem adhatunk. Olyan egészség- javító írásokat válogatunk ki, amelyek kárt nem okozhatnak, bárki kipróbálhatja azokat. A közölt tanácsok nem mindig egyez­nek, de valakinek ez használ, másnak az. Köszönjük észrevétele­iket. a SZERKESZTŐ * « Már évtizedekkel ezelőtt felfedez­ték az orvosok, hogyan lehet vissza­adni a beteg hallását, ha a hangot természetes módon érzékelő halló- csontocskák elveszítették működő­képességüket. A polietilénből vagy teflonból készített mesterséges hal­lószervet viszont nem mindig fogad­ja be a szervezet. A moszkvai Orr-, Fül- és Gége­gyógyászati Tudományos Intézet or­vosainak sikerült kidolgozniuk egy új módszert. Eszerint a beteg testének lágy szöveteiből készítenek proté­zist. A szakorvosok számára az eljá­rás nem jár nehézségekkel, ugyanis a csupán néhány milliméter nagysá­gú részecskék gyártásához egészen kevés bőr-, porc- vagy vénadarab­kát emelnek ki. A páciens a műtét alatt semmilyen fájdalmat nem érez. Két jó tanács A legújabb japán egész­ségügyi tanács: tégy meg naponta legalább tízezer lépést! Egyes vállalatok lé­pésmérőt ajándékoznak al­kalmazottaiknak, divatba jött, hogy nem használják a felvonót és a tömegközle­kedési eszközökből egy megállóval hamarabb szállnak ki, hogy megte­hessék a napi tízezer lé­pést. * * Angol orvosok azt taná­csolják a szívbetegeknek, hogy evés után pihenjenek le. Egy kiadós ebéd emész­tésekor ugyanis ötven szá­zalékkal nagyobb teljesít­ménnyel dolgozik a szív. Ezért a további megterhe­lés, mondjuk a séta veszé­lyes lehet. Az utóbbi időben egyre töb­ben pártolják a reflexterápiát. Ezzel a módszerrel gyógyító szakemberek szerint a reflexte­rápia egyaránt sikeresen alkal­mazható idősebb személyeknél és gyermekeknél. Számos egészségügyi prob­lémát a talp szakszerű masszí­rozásával lehet megszüntetni. A talp reflexológiája a masz- százsnak és a meghatározott pontokra gyakorolt nyomásnak köszönhetően elősegíti a lazí­tást. A speciális teráp ia előtt tor­náztassuk a talpunkat. Először a kis- és nagyujjunkat válasszuk el a többitől, utána pedig minden ujjat külön nyújtsunk, hajlítsunk és körözzünk velük jobbra, balra. Ezután fogjuk át kezünkkel a lábfejünket és hajlítsuk ujjain­kat a talp felé mindaddig, míg ropogni nem kezdenek. Hüvelykujjunkkal nyomkodjuk végig a talpcsontok közötti üre­geket az ujjaktól kezdve a boka felé haladva. Fogjuk lábfejünket két tenyerünk közé, dörzsöljük erőteljesen. A talpizmoknak tel­jesen el kell- lazulniuk. Csak ezután kezdjünk a talp­terápiához. A masszírozást hü­velykujjunkkal körmozdulatokkal végezzük meghatározott ponto­kon, melyek egyes szerveknek felelnek meg. A jobb láb a test jobb oldalának felel meg, a bal láb pedig a balnak. A fejjel, agy- gyal, szemmel, orral és szájjal kapcsolatos pontok az ujjak tö­vénél vannak. A talpon megtalál­hatók a belső szervekkel kap­csolatos ideg végződések is. A törzs csontjai a talp csontjaival vannak összefüggésben. Az idegvégzödéseket két-há- rom percig kell nyomkodni, az egész talp masszírozása pedig tíz-tízenöt percig tartson. A talp­terápia akkor lesz hatásos, ha rendszeresen végezzük. A mellékelt ábrán bemutatjuk, hogy a talp mely részeinek masszírozásával szüntethetők meg az egészségügyi prob­lémák. homlok- és melléküregek, koponyaüregek homlok- és meliéküregek, koponyaüregek felsó légutak felsó légutak felszálló vastagbél A jobb láb reflexzónái A bal láb reflexzónái A jobb láb reflexzónái A bal láb reflexzónái ♦ 1991. IX. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom