Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-01 / 9. szám
Vasárnap 1991. március 3. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.17, nyugszik 17.25 Kö- zép-Szlovákia: 06.24, nyugszik 17.32 Nyugat- Szlovákia: 06.30, nyugszik 17.38 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia. 21.04, nyugszik 06.52 Közép-Szlovákia: 21.11, nyugszik 06.59 Nyugat- Szlovákia: 21.17, nyugszik 07.05 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KORNÉLIA - BOHUMIL, BOHUMILA nevű kedves olvasóinkat • 1891-ben született Josef AX- MAN cseh szobrász (f 1947) • 19t 6-ban született MESTERHÁZI Lajos magyar író (f 1979). A VASÁRNAP következő számának tartalmából EGY BOLDOG CSALÁD AVAGY A GIDÁKNAK IS VAN APUKÁJUK Lampl Zsuzsa riportja MESESZÖRNYEK CSILLAGKÉPE ALATT Koncsol László írása JELENTÉS A F0LYÓNAK Részlet Gál Sándor regényéből „AMERIKA ÓPIUM“ Szabó G. László beszélgetése Miroslav Ondfióekkel FÖLDOSZTÁS Vadkerty Katalin írása MAGYAR EMLÉKEK PAD0VÁBAN Nagy Jenő írása A reklámban, a fogyasztók szolgálatában a pozsonyi utcákon is eltűnnek a nyelvhatárok. Méry Gábor felvétele Mától hetente: A tisztelt olvasó kérése, igénye* számunkra parancs, amelyet - ha csak egy mód van rá - mielőbb teljesíteni kell. Ezt az íratlan szabályt a mai szorító gazdasági helyzetben minden szerkesztőségben még inkább szem eiőtt tartják, s ennek megfelelően cselekednek. Mi is így tettünk, amikor az év elején egyre több olvasónk kérte levelében, telefonon, hogy ideje már bizony megreformálni a Vasárnap műsormellékletét. Sorolták az érveket: egyrészt a magyarországi tévéújság jelenleg nálunk a legtöbb ember számára szinte megfizethetetlen, másrészt pedig manapság egyre több család kényszerül arra, hogy meggondolja, mire költ akár néhány koronát is. Ha már heti négy koronáért vásárolja a Vasárnapot, akkor teljes joggal elvárja, hogy hétvégi magazinunk műsormelléklete pontosabb, áttekinthetőbb és részletesebb legyen. Munkához láttunk tehát, kilincseltünk, szerveztünk, bosszankodtunk is eleget, de megérte. Tudjuk, tisztelt olvasóinkat a részletek nem érdeklik, ám ezúttal hadd tegyünk kivételt, s talán nem lesz érdektelen, ha néhány tényt itt és most megemlítünk. Az előzetes programot évek óta két helyről, a pozsonyi és a budapesti televíziótól szereztük be - idáig ingyenesen. Most a pozsonyi tévéműsor propagálásának a jogát egy magánvállalat vásárolta meg és minden szerkesztőségtől havi 3800 koronát kér szolgáltatásáért. Természetesen a szlovákiai napilapok vezetői felhördültek az arcátlanul magas ár miatt, s közösen úgy döntöttek, hogy ennyit nem fizetnek. Ha partnerünk nem tér jobb belátásra, akkor egyszerűen nem tőle szerezzük be a pozsonyi tévé műsorát. Mi a budapesti, a bécsi tévé, továbbá a műholdas adók programját Magyarországról kérjük, mert így elkerülhetjük azokat a félreértéseket, amelyek akkor adódhatnának, ha közvetítő nyelvből - szlovákból - fordítanánk a műsort. Igen ám, de a magyarországi árak is a csillagos égig szöktek: leendő partnerünk egy műsorért hetente kétezer forintot kér, tehát amennyiben a két budapesti, a két bécsi és a négy műholdas programot náluk rendeljük meg, akkor hetente 16 ezer, vagyis havonta mintegy 70 ezer forintot kellene fizetnünk. Szerencsére, ebben az egyre kíméletlenebb, csak az anyagiakat szem előtt tartó világban is akadtak megértő intézmények, amelyek felismerték, hogy azért vannak más, a pénznél lényegesebb szempontok is. Nekik köszönhetjük, hogy a műsor minden hét végén megérkezik. Legalábbis nagyon reméljük, hiszen még manapság sem olyan könnyű akár egy vékonyka küldeményt is Budapestről gyorsan és pontosan Pozsonyba juttatni. Hetente izgulunk majd, hogy sikerül-e, s bírjuk-e azt a feszített tempót, amelyet a nyomdába küldés határideje diktál. Ebben a pillanatban már el is felejtettük az elmúlt hetek szervezőmunkájának izgalmait, bonyodalmait, hiszen az első Hang- Kép elkészült, teljesítettük olvasóink egyik kérését. Lesz egy apró változás: a programot ezentúl - az európai gyakorlathoz igazodva - szombattól szombatig közöljük. Szeretnénk remélni, hogy megújult mú- sormellékletünk megnyeri mindannyiunk tetszését. Mindenesetre kíváncsian várjuk véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat, amelyek révén a Hang-Kép kínálata még teljesebb és vonzóbb lehet. Szilvássy József ______________________le___________________________________________________ Po ntás adatokat! Mire ügyeljenek tudósítóink, levelezőink? A tájékoztatás alapvető feltétele a hitelesség, aminek egyik követelménye az adatok (nevek, színhely, résztvevők stb.) pontossága. Ezzel azért véljük fontosnak lapunk hasábjain is foglalkozni, mert az utóbbi időben valóban sok levelet kapunk. És hát akad bennük pontatlanság is... Ez történt a Vasárnap 5. számának második oldalán közölt Együttélés az Ipoly mentén című tudósítás esetében is. így jelenhetett meg Csoóri Sándor ismert író nevének (sajnos végeredményben a szerkesztőség hibájából) történt helytelen közlése. De levélírónk hibásan tüntette fel az Együttélés képviselőjének nevét is, aki nem Batta György, hanem Batta István volt. A hibás adatok nem csupán a hír, a tájékoztatás értékét, hanem lapunk hitelét is csökkentik. Ezért kérjük levelezőinket, tudósítóinkat, hogy a híradásukban szereplő adatokat alaposan ellenőrizzék. -alÍOO-dáí a népszámlálásról Miközben a képviselőházakban és a három kormányban szenvedélyes viták folynak a kárpótlásról, a privatizációról, az alkotmánytervezetről, a szén, a gáz, a fűtés száz-kétszázszázalékos áremeléséről, az országos sajtóban elég kevés szó esik a népszámlálásról. Pedig a kérdőíveket már kikézbesítették mindenkinek, és velem együtt bizonyára mások is megnézegették a rengeteg rovatot és kérdést, hogy mire is kíváncsi a statisztikai hivatal. Közben arra a talicskányi különféle kérdőívre gondoltunk, amelyeket az elmúlt évek során kénytelenek voltunk kitölteni, hiszen a megbuktatott diktatúra ebben szinte tobzódott. A többoldalas kérdőív kitöltése és a hozzátartozó elmaradhatatlan életrajz nélkül egyetlen hivatalba, intézménybe még portásnak sem vettek fel senkit. Hála az égnek, a változások óta egyetlen kérdőívet sem töltöttem ki. Mindezt azért mondom el, mert tudom, hogy az emberek többségének égnek álI a haja, ha a hosszú magyarázattal kiegészített olyan kérdéseket talál bennük, mint „gazdasági aktivitás“, vagy „társadalmi csoport“ stb. Ez azonban ne keserítsen el senkit, szenteljünk e fontos felmérésnek legalább annyit időt, amennyit egy tévéműsor megtekintésére fordítunk. Az Új Szó, a Vasárnap igyekezett olvasóinak azzal is megkönnyíteni a népszámlálási ívek kitöltését, hogy kétszer is közöltük a legfontosabb két oldal magyar fordítását, mivel az érvényben lévő nyelvtörvény miatt az íveket csak szlovákul lehet kitölteni. A lap köznapi számában a hivatalok segédanyagként kiadott nem kifogástalan fordítását közöltük, a Vasárnapban pedig ennek a pontos értelmezését, kicsiszolt formáját. Úgy gondoljuk, hogy ennek alapján mindenki ki tudja majd állítani a hivatalos szlovák lapot. Az újságban megjelent fordítás amolyan piszkozatnak is használható, amit esetleg aztán a számlálóbiztos segítségével átírhatnak a hivatalos népszámlálási ívbe. Megmondom őszintén, én ezt a népszámlálást nagyon fontos eseménynek tartom. Elsősorban azért, mert demokratikus légkörben zajlik le, amikor mindenki végre őszintén, félelem nélkül bevallhatja nemzetiségét, anyanyelvét. A csehszlovákiai magyarság számára pedig az összesítés felbecsülhetetlen értékű adat lehet, főleg politikai szempontból. A helyi önkormányzati választások már sejteni engedték, hogy a magyarság számarányának megfelelő beleszólást követelhet a helyi élet alakításában. A népszámlálási adatok ezt az etnikai tagozódást tisztább, áttekinthetőbb formában mutathatják meg. Jövőnk alakításában ez igen fontos tényező. Számos alapos elemzés jelent meg lapunkban is az előző népszámlálásokról, amelyek mindig azt a politikai légkört tükrözték, amelyben megvalósultak. Ezek adatait aztán mindenki a maga szájíze szerint igyekezett felhasználni. Ahol fogyott a magyarság, ott egyesek ezt természetes asszimilációnak minősítették, ahol viszont a magyarok száma emelkedett, ott állítólag elmagyarosították a szlovákokat. A statisztikai adatokkal végzett hasonló bűvészkedés mindig volt és lesz. A lényeg azonban az, ezúttal érjük el, hogy a lehető legreálisabb képet kapjuk a csehszlovákiai magyarság számáról. Ez a népszámlálás számunkra nemcsak egyszerű összeírás, hanem nemzetiségi hitvallás is, jövőnk alakításának fontos záloga. Tudom, számos családban nem olyan egyszerű eldönteni a nemzetiségi hovatartozást. Ez bizonytalanságot okozhat a vegyes házasságban. Nem kell messzire mennem, az én szerteágazó famíliámban is szép számmal vannak olyan lányok, akik szlovák fiúhoz mentek férjhez. Ez senkinek sem okoz gondot, szépen élnek egymással, úgy ahogy ez évszázadok óta a legtermészetesebb Közép-Európában. Itt az asszimiláció nem elméleti kérdés, hanem mindennapi valóság. Tudom, hogy akik sohasem törték a fejüket azon, magyarok-e a házasság után is, most, hogy a kérdőívben nekiksze- gezik a kérdést, milyen a nemzetiségük, elgondolkoznak rajta, különösen ha csak szlovákul beszélő gyerekeikre néznek, s ha rádöbbennek, milyen távol kerültek a szülői háztól, édesanyjuk nyelvétől. Mindenki annak vallhatja és vallja magát, aminek érzi, amit vállai. Azt hiszem nem zavarhatja meg a család harmóniáját az, ha a feleség magyarnak vallja magát, a férj pedig szlováknak, ugyanúgy mintha az egyik mondjuk katolikus, a másik meg evangélikus vallású. A gyerekek kérdése már bonyolultabb dolog, de a szülők toleranciájától, egymás megbecsülésétől függ a hovatartozás megállapítása. Ha felnőnek a gverekek, úgyis saját maguk döntenek róla, milyen nemzetiségnek vallják magukat. Csupán 15 éves korig hárul a szülőkre a választás. A nemzetiségi hovatartozás sokszor nagyon bonyolult dolognak tűnik, pedig végtelenül egyszerű. Mindenki az, aminek érzi magát. Közép-Európában valamennyiünk családfáján a sok-sok hajtásból lehetetlen megállapítani a gyökereket. A lényeg az, hogy ez a fa milyen gyümölcsöt terem. Lehet, hogy az egyik ágon egészséges szép piros alma mosolyog, a másikon sárga, citromalma. És milyen szépen megférnek egymással. Szűcs Béla