Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
ifasárnap u — i n CT ín .lr\(£n írül* Iji JAJ Szerkeszti: Kádek Gábor R* * Egyszerű segédeszköz a palántaneveléshez A vásárolt palánta költségesebbé teszi a termelést, ezért a kertbarátok közül is egyre többen igyekeznek otthon kinevelni a zöldség- és virágpalántákat. Tőzegkockák helyett kisebb virágcserepekbe, év közben összegyűjtött tejeszacskókba, tejfölös poharakba, félbevágott műanyag flakonokba vetik a magot, tűzdelik át a sekély ládákban előnevelt növénykéket. Érdekes - és főleg kézimunkatakarékos - megoldást láttam tavaly valahol a Nagykürtösi járásban. A leleményes kertészkedő a műanyagból készült, hullámos tetőfedő lapokból vágott csíkokat használta fel a palántanevelésnél. Néhány műanyag szállítórekesz aljára sűrűn kilyuggatott fóliát terített, behelyezte a tetőfedő lapokból vágott csíkokat, majd közéjük földkeveréket tömködött, s ebbe vetette el szemenként a magvakat. A kisebb palánták előneveléséhez a 80 mm-es modulrendszerű, a nagypbb palánták (paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka) kineveléséhez a nagyobb földlabdát adó, 120 mm-es modulrendszerű tetőfedő lapokból vágott megfelelő hosszúságú csíkokat, melyeknek a szélessége 75, illetve 100 mm volt. A palántadőlés megelőzése céljából a földkeveréket villanysütőben történő hevítéssel fertőtlenítette. Módszere nemcsak azért érdemel figyelmet, mert kevésbé munkaigényes, mint például a cserepekben vagy tejeszacskókban végzett palántanevelés, de azért is, mert helytakarékos. A kisebb modulrendszerű segédeszköz használata esetén a palánták 40x40 mm-es térállásban helyezkednek el, s tövenként 120 ml földkeverék felhasználásával 627 palántát lehet kinevelni egy négyzetméter alapterületen. Ugyanekkora területen a boltban kapható palántanevelö tálcákon - egyedenként 93 ml földkeverékben - csupán 344 palánta fér el. A nagyobb hullámozású anyag használata 60x60 mm-es tótávolságra történő túzdelést tesz lehetővé. Itt egy-egy növénynek 270 ml földkeverék áll rendelkezésére, s négyzetméterenként átlagban 277 palánta nevelhető. A segédeszköz elkészítéséhez nem feltétlenül muszáj drága, vásárolt tetőfedő lapokat használni. A szeméttelepeken gyakran látni sérült, mások által kidobott hullámos műanyag lapokat, melyekből még leszabhatok a palántaneveléshez szükséges 75-100 mm-es csíkok. E segédeszközök előnye még, hogy könnyen tisztíthatok, fertötleníthetök, és kis helyen tárolhatók. -dek A nyugati boltokban gyakran találkozhatunk számunkra ismeretlen, nemcsak ízében, de alakjában is szokatlan gyümölcsfélékkel. Ezek egyike a karambola (Averrhoa carambola), amely elsősorban az izraeli cégek közvetítésével jut el Európába. A madársóskafélék családjába tartozó egzotikus különlegesség lúdtojás nagyságú, ötszögletü, élesen barázdált, borostyán színű gyümölcs. Ha elvágjuk, a keresztmetszete csillag alakú, ezért is nevezik csillaggyümölcsnek. Aki kóstolta, alighanem csalódott benne. Ugyanis nyersen igencsak savanyú, legfeljebb díszítésre alkalmas. Viszont befőttnek elkészítve rendkívül ízletes. Mikor, hogyan szellőztessünk? A leghidegebb téli napokon is kell szellőztetni a növényházakat, fóliasátrakat. Ugyanis a légcsere hiányában elfogy a növények számára nélkülözhetetlen széndioxid, leáll a lombképzödés és a növények közepe kisárgul. Ilyen feltételek között például a salátánál súlyosabb következményekkel is számolni kell. A rosszul szellőztetett hajtató berendezésben a fejesedö saláta belső levelei megbámulnák, megfeketednek, később meglágyulnak és rothadásnak indulnak (lágy levélszélbar- nulás). Az állandóan zárt, vagy elégtelenül szellőztetett fóliaházban megnő a páratartalom, ami gátolja a növények természetes párologtatását, valamint a vízfelvételt, és ezzel együtt a tápanyagok hasznosulását. A betegség az ajtótól, fűtőtesttől, szellőzőktől legtávolabbra eső növényeken üti fel a fejét, s ha nem figyelünk fel rá időben, és nem igyekszünk azonnal intenzívebbé tenni a szellőztetést, néhány nap alatt az egész növényállományt tönkre tehetjük. Ugyancsak a szellőztetéssel szüntethető meg az a szintén gyakori élettani betegség is, amelyet a fény hiánya és a magas páratartalom együttesen vált ki. Ez a betegség a saláta üvegesedése, melynek során a már fejesedö saláta közepe üvegszerúvé válik, mintha fagykárt szenvedett volna. A növények a déli órákban lankadni kezdenek, hervadnak, s ilyenkor könnyen fertőződnek (baktériumok, kórokozók). A tünetek észlelésekor szüneteltessük az öntözést, és naponta intenzíven szellőztessünk. Teleinkre egyre inkább jellemző a gyakori hömérsékletváltozás. A hidegebb napokat hirtelen'enyhülés, néha tavasziasnak mondható felmelegedés követi. A párás környezetben nevelt növények légterének szellőztetése elővigyázatosságot követel, mert a napos, meleg időben végzett, intenzív szellőztetés száraz levélszélbarnulást okozhat. Ha főleg az ajtók, fűtőcsövek és szellőzönyí- lások közelében lévő növények külső levelein apró barna foltokat találunk, amelyek idővel összemosódnak és 4-5 mm átmérőjű, szövetel- halásos foltokat képeznek, akkor öntözéssel, párásítással, a szellőztetés mérséklésével igyekezzünk elejét venni a betegség terjedésének. (isz) Cikóriahajtatás házilag Ha tavaly termeltünk, vagy a piacon tudunk venni cikória- gyökeret, márciusig hajtathatjuk. Az elvermelt gyökereket óvatosan szedjük fel, és ültessük homokkal teli edénybe. Ügyeljünk arra, hogy a levelek eltávolításakor meghagyott ievélcsonk (1-2 cm) ne törjön le. A hajtatásra kiválasztott edényben sűrűn egymás mellé helyezett gyökereket gyökernya- kig töltsük föl nedves homokkal, majd az egészet úgy takarjuk be fekete fóliával, hogy a növények számára mintegy 30-35 cm-es légteret teremtsünk. Ha csupán néhány gyökér áll rendelkezésünkre, akkor nagyobb cserépbe, vödörbe ültethetünk. Alapkövetelmény a fény tökéletes kizárása, mert csakis így kapunk zsenge, etiolált hajtásokat, melyeket a spárgához hasonlóan készíthetünk el. A hajtatáshoz 18-22 fok melegre van szükség. A hajtások három hét elteltével elérik a 12-14 cm-es hosszúságot. Ekkor levághatok és fogyaszthatok. Egy gyökér csak egyszer hajtatható. Akinek nincs fekete fóliája, laza földből 20 cm vastag takaróréteget terítsen a beültetett gyökerekre (magasabb, illetve nagyobb edény kell a hajtatáshoz). Ilyen módszer alkalmazásakor állandóan figyelemmel kell kísérni a hajtatott gyökereket, mert ha a hajtások fényt kapnak, megzöldülnek és megkeserednek. Kisebb edényben a takarás vastag papírból készült, a biztonság kedvéért kívülről fekete papírral vagy alufóliával bevont süveggel is megoldható, de ügyelni kell arra, hogy a gyerekek még kíváncsiságból se kukkantsanak be alája napi rendszerességgel, (szét) 1991. II. 1. Télen is igénylik az öntözést A tű- és lomblevelű örökzöldek (fenyők, cédrusok, tuják, álciprusok, borókák, magyalok, puszpángok, babérmeggyek stb.) télen is vesznek fel vízben oldott tápanyagokat, hisz ilyenkor is adnak le oxigént és vízgőzt. Ebből következik, hogy dísznövényeink inkább a vízhiánytól szenvednek, semmint a hidegtől Az átfagyott talaj morzsái között a víz csak jég formájában van jelen, és ezt a gyökerek természetesen akkor sem képesek felvenni, ha a levegő hőmérséklete átmenetileg fagypont fölé emelkedik. Ezért tanácsolják a szakemberek, hogy a fagymentes napokon a hosszabb száraz periódust követően kiadósán öntözzük meg az örökzöldeket. Sőt, nagyon jót tesz, ha ilyenkor az egész növényt nyakonöntjük, lemossuk róla a kormot, port és füstöt. Különösen érzékenyek a téli vízhiányra az ősszel telepített örökzöldek. Ezeket egyrészt a déli oldalon felállított árnyékolóval kell óvni a vízveszteségtől és kifagyástól, másrészt minden alkalommal jól be kell öntözni, ha fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet. (Fn) Folyamatos növekedést biztosítva... A karalábétermesztés eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a hajtatásban a palán- taneveléstöl egészen a betakarításig folyamatos legyen a növekedés. A kutatási és gyakorlati eredmények egyaránt arról tanúskodnak, hogy a palántanevelés optimális időtartama: 6 cm- es tápkockákban, vetéssel 43-56, tüzdeléssel 48-55 nap; 7,5 cm-es tözegkockákban 55-60, illetve 55-65 nap. A palántanevelés optimális hőmérséklet-értékeit az alábbi táblázat szemlélteti. A palántanevelés szakaszai Hőmérsékletigény (C°) Nappal Éjszaka Kelésig (5-6 nap) 18-20 18-20 Keléstől tüzdelésig (10-14 nap) Tüzdeléstől 4-6 lombleveles 16-18 12-14 állapotig (20-40 nap) 18-20 14-16 Edzés idején (5 nap) 14-16 8-10 Magyarázatul mindössze any- nyit, hogy a táblázatban szereplő, nappali hőmérsékleti értékek közül az alacsonyabbak napos időben értendők, az éjszakai értékek pedig értelemszerűen ebből következnek. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a palánták minőségét és egészségi állapotát a bőséges levegőzés fölöttébb kedvezően befolyásolja. Naponta 60-90 percet mindig szellőztessünk az öntözések, illetve permetezések után. Az edzés idején különösen fontos a szellőztetés. Azt is figyelmébe ajánljuk a termelőknek, hogy a palántákat kiültetés előtt legalább egyszer ajánlatos - fejlettség szerint osztályozva -átrakni. (ksz) A FÜTÖTT FÓLIAHÁZAKBAN RITKÁBBRA, A FÜTETLEN HAJTATÓ BERENDEZÉSEKBEN SŰRŰBBRE KELL ÜLTETNI. ETTŐL FÜGGŐEN NÉGYZETMÉTERENKÉNT ÁTLAGBAN 15-18 PIACKÉPES KARALÁBÉRA SZÁMÍTHATUNK. (Lörincz János felvétele) Aki szeret barkácsolni, és szeretné tetszetősebbé tenni a kert pihenörészét, tavaszig elkészítheti a kerti pad köré tervezett díszkerítést, illetve a futónövényeknek szánt, oszlopokra vagy falra erősíthető díszrácsot. Alapanyagnak a betonvas és a léc egyaránt megfelel. Tanácsok - egy mondatban • Egészséges csibékre csak friss, szabályos alakú, 55-65 gramm közötti súlyú, tiszta és ép héjú tojásokból számíthatunk, ezért naponta legalább kétszer szedjük össze a fészkekből, majd a hegyes végükkel lefelé fordítva, papírtálcán, 14-16 fok hőmérsékletű és 75-80 százalék relatív páratartalmú helyiségben tároljuk a keltetőtojásokat. • A zord téli napokon a szabadban álló nyúlketrécék köré rakjunk szalmabálát, kévébe kötött kukoricaszárat, az ajtókra erősítsünk zsákszövetet, s főleg a rácspadi ős ketrecekben kiadósán almozzunk. Mivel a növényvédő szerek csupán két évig tárolhatók károsodás nélkül, célszerű már most leltárt készíteni, és mielőbb beszerezni az évi tevékenységhez nélkülözhetetlen készítményeket. • Ha szölöoltványt akarunk készíteni, legfőbb ideje beszerezni az elöhajtatáshoz szükséges ládát és fúrészport vagy tőzeget. • Ha a nagy hideg miatt kénytelenek vagyunk későbbre halasztani a karalábé kiültetését, a kész palánták továbbfejlődését ne alacsony hőmérséklettel, hanem az öntözés szüneteltetésével igyekezzünk késleltetni, mert a hidegen tartott palánták kiültetés után magszárba szöknek. • A boroshordó rozsdát fogott abroncsait tisztítsuk meg és kenjük be míniumos olajfestékkel. • Ha kézzel szórva vetjük a hónaposretket, gyakran sűrűre sikerül a vetés, ritkítani kell; a fölösleges növényeket ne húzzuk ki, hanem a talajszintnél kézzel vagy ollóval csípjük el. (ká) y
