Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-01 / 5. szám

jai vannak szerelmi ügyekben, de ne féljen, minden kívánsága teljesül, na elérkezik az ideje." Tetszett a válasz. Küldőjét, anél­kül, hogy személyesen ismertem, láttam volna, elneveztem Tien-fu, vagyis Égi Tavasz kisasszonynak. És kéretlen, bejelentés nélkül ugyan, de meglátogattam. x Munkahelyén, Dunaszerdahe- lyen, a járási könyvtár irodájában találtam rá. Előbb azon csodálkoz­tam, hogy olyan, amilyennek elkép­zeltem: fiatal nő, kék szem, kislá- nyos hajviselet, üde tekintet, maga­biztos mozgás, szóval Tien-fu, az Égi tavasz kisasszony. Azután pedig azon, hogy az alig 21 esztendős könyvtárosnó rendkívül fontos fela­datot lát el: katalogizálja a könyveket és felügyeli, ellenőrzi a hozzá be­osztott könyvtárak katalógusait. Széles körű ismeretek, olvasottság, tudás kell ehhez a munkához. Végül azon csodálkoztam, milyen közvet­len őszinteséggel beszél önmagáról.- Nincs bennem semmi rendkívüli - mondta -, bár jói tudom, hogy a személyiségem nem szokványos. Képzeljen maga elé egy kislányt, aki még nincs tízéves, de a könyvtárban Kínáról szóló olvasnivalót keres. Ti­nédzser korában pedig arra készül, hogy nyelvtanár tesz, és majd eljut Kínába. Maid a érettségi után rádöb­ben, mert rádöbbentik a szabályok, Olvastam a hirdetési újságban: ,, Reményvesztett, és nem tud dönteni, hogyan, mint tegyen? Tudni szeretné, hogy a közeljövőben mire számíthat? KérdezzenI írjon a vá­gyairól, elképzeléseiről. Az öskínai filozófus, Konfucius tanítása szerint megírott Ji King, a Változások Köny­ve minden kérdésre felel. Gyors vá­laszt kap. Ne tétovázzon!" Eleget tettem ennek a felszólítás­nak. Annál is inkább, mert a hirdetés szlovák nyelvű szövege után ez a név következett: Németh Teréz. Meg is kaptam a gyors választ: „25. - Tisztaság és egyszerűség a most uralkodó konstrukció, és ez előnyére fog válni, ha ön helyes motívumokból táplálkozó tervét jó szándékkal igyekszik megvalósítani. Még nem jött el az aktivizálódás ideje. Ha türelmesen várni tud, a sors nemsokára mosolygó arcát mutatja önnek. Pillanatnyilag gond­meg az előírások, hogy nincs más lehetőség, mint könyvtárosi szakot tanulni a felépítményi iskolában. Él hát a lehetőséggel, szorgalmasan tanul, könyvtáros lesz... Megjegyeztem:- Képzett, ügyes könyvtáros, aki otthon, kikapcsolódásként a Ji King, a Változások Könyve jósjeleit tanul- mányozgatja, amelyeket Fu-hszi gyűjtött össze és magyarázott. Kissé meglepődött.- Olvasta már? Elmondtam, hogy a könyvről csak hallottam egyet s mást. A legtöbben jóskönyvként emlegetik, mások böl­cseleti műnek tartják, valójában a régi kínai misztika és filozófia becses emléke. írója az időszámítá­sunk előtti harmadik században földi uralkodóként élt félisten, a bölcs Fu- hszi. Berlin mellett a sanssouci kas­télykert kínai teaházában láttam a szobrát.- Igen-igen - helyeselt lelkesen.- Ő talált rá a nyolc, változásokat jelző diagramra. Párosításukból hat­vannégy jósjelet alkotott. Persze vé­letlennek is minősíthető, hogy a mo­dern biológia tanítása szerint a gé­nekben is 64 lehetséges tripled, vagy­is meghatározó jellegű színkép­vonal található. Ez lehet véletlen is. Döntő, hogy a kérdező hisz-e, vagy se, mert...- Feltételezzük, hogy hiszek- szóltam közbe. - Ám bizonyossá­got szeretnék a válaszadó megbíz­hatósága felöl.- Értem - bólintott. - Mielőtt hoz- zákezdtem volna a közvetítéshez, hát rákérdeztem, és azt a választ kaptam, hogy ez a tevékenységem sikeres lesz. x Sikeresnek minősíthető, hogy akik levélben kértek választ, a leg­több esetben ismét Írtak, megkö­szönték a kapott tanácsot. Akadt persze olyan, szerelmében csaló­dott kérdező is, aki a tanácsadótól közvetlen vigaszt várt volna. Egyéb­ként Égi Tavasz kisasszony a lelki klinika bölcs professzoraként rend­kívüli érzékenységgel, a kérdezők, a levélírók bizalmát soha meg nem sértve kezelte az eseteket. Csak a neveket számokkal helyettesítve volt hajlandó néhány eset ismerteté­sére. 2211. Kérdése az volt, hogy bele­kezdjen-e a vállalkozásba, amelyet régóta tervez. Furcsa választ kapott: Mielőbb, de a bevételt, a hasznot más, újabb vállalkozásba fektesse be. Néhány hét múlva köszönőleve­let küldött. 3344. Merész tettre készülök, mit tanácsol? kérdezte. Még furcsább választ kapott: Meg ne tegye, nincs értelme. Következő levelében a kér­dező bevallotta, hogy öngyilkosság­ra készült. 1212. Szerelmes vagyok, írta az illető, bevallottam, ám a viszontnyi­latkozat késik. Megnyugtató választ kapott: számíthat az igenre. Boldo­gan írta később, hogy a levél érke­zését követő napon a leány szemé­lyesen mondott igent. 5533. Utazásra készült, tanácsot kért. Gyors választ kapott: lebeszél­jük. Csak hosszú hetek múlva érke­zett a köszönet, mert bekövetkezett a Változások Könyvének előrejelzé­se a kérdező megbetegedéséről, x Két hét múlva ismét felkerestem, és már fényképezőgépet is vittem magammal, de lebeszélt:-Néha jobban megnézem ma­gam a tükörben vagy a rólam készí­tett felvételeken - magyarázta -, és rendszerint másnak, idegennek, a legjobb esetben is csak hasonló­nak látom önmagamat. Nincs hát különösebb értelme a fényképezés­nek. Különben sem akarom, hogy a fényképem megjelenjen az új­ságban. Még inkább meglepett a közlése:- A másik dolog, amiben döntöt­tem: nem folytatom tovább ezt a ta­nácsadást. És mivel úgy érzem, hogy valamivel ki kell elégíteni az olvasók ezzel kapcsolatos kívánsá­gát, kíváncsiságát, kérem, írja meg, hogy Hernádi Gyula A boldogság templomai című könyvében rátalál­hatnak az érdeklődök a Ji King, a Változások Könyvének útmutatá­saira. Elcsodálkoztam:- Nem folytatja? És miért nem? Kesernyés mosollyal válaszolt:- Rengeteg kellemetlenségem volt miatta. Ha beszélnék róluk, nem biztos, hogy megértene. Ha ketten különféle helyzetből és látószögből nézik a bögrét, hát az egyik esküszik rá: nincs füle. A másik pedig nevet ezen a megállapításon, mert ö bi­zony a saját szemével látja, hogy a bögre füles. Szóval, nem folyta­tom, bezárt a lelki klinika.- Igazán?- Úgy döntöttem, hogy nem foly­tatom. x Számomra tehát már csak annak a lehetősége maradt, hogy hírt adjak a lelki klinika bezárásáról. És per­sze, ahogy azt Ji King tanácsolta: türelmesen várjak, a sors nemsoká­ra mosolygó arcát mutatja majd. Hajdú András Nemcsak ai „ferde hajlamú öregurak“ kedvtelése Nyugaton az utóbbi időben intenzív felméréseket vé­geznek a pornográfia erkölcsi és bűnügyi következmé­nyeiről. Az Angliában, az USA-ban, Kanadában, Ausztráli­ában, Dániában és Belgiumban végzett kutatások ered­ményeit a New Scientist című brit tudományos hetilap közölte. A napjainkban végzett felmérések, kutatások bizonyítják, hogy a pornográfia megváltoztatja „élvezőinek“ a viselkedé­sét, nézeteit. Sajnos, nemcsak a „ferde hajlamú öregurakról“ van szó. A pornográfia nagy üzlet. Az ún. „lágy“ pornográf folyóiratok Angliában 20 millió példányban jelennek meg. A „kemény pornó“ csúcsán a különböző szexuális rendelle­nességek foglalnak helyet. A leghozzáférhetóbbek a „lágy pornó" kategóriába tartozó folyóiratok. Ezek a meztelenséget, a különböző szexuális tevékenységeket jelző helyzeteket és gesztusokat ábrázolják, de magát a nemi aktust nem. Az évek folyamán e lapok tartalma is változott. A hetvenes években a címlapon még egyedül pózoltak a nők, ma minden harmadik címlap csoportos szexet stb. ábrázol. Különösen az erőszakos jelenetek növekedése aggasztó. A pornográfia bírálói rámutattak, hogy a pornóábrázolások tárgya egyre gyakrabban a gyermekekre vonatkozik. Bár a színes fényképeken a gyerekek közvetlenül nem szerepel­nek, ezt ugyanis a törvény tiltja, ellenben a nők gyerekszere­pekbe bújnak, gyerekek ruhadarabjait öltik magukra, gyer­mekjátékokat játszanak, utánoznak stb. A feminista mozgalmak hívei azt vallják, hogy mindez megalázó a nők számára, s közvetlenül összefügg a szexuális erőszakkal. A pornó gyártói, kiadói viszont azt bizonygatják, hogy a női meztelenség és a szexualitás iránti érdeklődés egészséges és normális jelenség, sőt szerintük nevelési célokat is szolgálhat. A két szélsőséges nézet között a tudó­sok igyekeznek választ adni a fő kérdésre: megváltoztatja-e a pornográfia a férfi és a nő kölcsönös viszonyát, szexuális viselkedését? Az érzésvilág durvulásához vezet? Dolf Zillmann és Jennison Bryant Indiana állam egyetemén 1982-ben hat héten át pornófilmeket vetített a diákok egyes kiválasztott csoportjainak. Ezek után a diákok néhány pszi­chológiai tesztláp kitöltésére vállalkoztak, többek között egy elképzelt törvényszék tagjaiként, amelynek a megerőszakolás elkövetését kellett elbírálnia és az ügyben ítéletet hoznia. Azok a diákok, akik a pornófilmek vetítésén nem vettek részt, átlagban 7 év és 11 hónapra, a pornófilmek nézői átlagban csak 4 év és 2 hónapra „ítélték el“ az elkövetőt. Egy másik teszt arról szolgáltatott tanúbizonyságot, hogy a pornó nézőinek, olvasóinak érzései lényegesen eldurvultak. Az idézett kutatók másik munkájukban azt bizonyítják, hogy a pornográfia hatása a nemi kapcsolatok alkalmával csökkenti a szexuális kielégülés érzetét. .Nem „mítoszok“! A „kemény pornó“ következményeinek vizsgálata döbben- netes eredményekkel jár, amelyek tömören így foglalhatók össze: az erőszakos cselekedeteket ábrázoló pornográfia Hazai folyóirataink is egyre merészebben közölnek borítólapjai­kon meztelen testeket... Az MR című ifjúsági hetilap címlapja VALÓBAN ÁRTALMATLAN? A PORNÓLAPOK KIMUTATHATÓ HATÁSA AZ OLVASÓK EMBERI MAGATARTÁSÁRA megváltoztatja a férfiaknak a szexuális agresszivitásról alko­tott véleményét. Pl. N. Malamud kísérletei bizonyítják, hogy az erőszakot ábrázoló pornó a néző erkölcsi kritériumaiban zavarokat okoz. Eduard Donerstein kutatásai igazolják, hogy a férfiak ilyen esetben agresszívakká válnak feleségükkel szemben. Persze, a szexuális erőszak ábrázolása különböző embe­reknél a legkülönbözőbb reakciókat válthatja ki. N. Malamud vizsgálataiból kitűnik, hogy a férfiak harminc százaléka hajla­mos az erőszak elkövetésére, öt férfi közül csupán kettő nem alkalmazna szexuális erőszakot semmilyen körülmények között. Az előző csoportba tartozó férfiak sokkal izgalmasab­baknak tartják az erőszakos motívumokat tartalmazó pornófil­meket. A szexuális indíttatású bűnözés növekedése A teljesen meztelen férfiak fényképei kisebb sikernek örvendenek a női lapokban, mint a meztelen nőké a férfiak által olvasott folyóiratokban. Ennek ellenére a pornót a nők is serkentő eszközként alkalmazzák. A szexuális tartalmú filmek vagy fényképek a nőknél a nemi izgalom fiziológiai jeleit idézik elő. A férfiak és a nők összehasonlításában ebből a szem­pontból egyes kutatások eredményei szerint a férfiaknál magasabb a pornó hatása. De ha a nőkre is izgatólag hat a pornográfia, miért nem vásárolják? Ezt a kérdést tette fel olvasóinak a Playboy és Playgirl című szexmagazin. Az ankét igazolta, hogy a nők aránytalanul kisebb mértékben vásárolják az ilyen jellegű „irodalmat“. Nagyon sok nő úgy vélekedett, hogy az embe­reknek egyáltalán nem kellene ilyesmit olvasniuk, nézniük. A nők egyharmada ellenérzését, sőt bűntudatát nyilvánította ki. A kutatás eredményei azt a következtetést sugallják, hogy a nők és a férfiak közötti különbségeket a pornográfia „befo­gadásában" nem a biológiai, hanem a szociális és kulturális szférában kell keresni. Az említett munkák alapján megállapítható, hogy a pornog­ráfia a szexuális bűnözés, a nőkön elkövetett erőszak terjedé­séhez vezet. Az 1987-1988-ban végzett két kutatás, amely nőkön és gyerekeken erőszakot elkövető 130 elítéltre terjedt ki, bizonyította, hogy nagy részük a bűncselekményt megelő­zően a pornó élvezői közé tartozott. Egy másik, a torontói York Egyetemen végzett kísérlet szerint a bíróságon panaszt tevő nők 39 százalékát partnerük arra akarta rákényszeríteni, amit a pornófilmekben, kiadványokban látott. Érdekes megállapítások Az első próbálkozást annak a feltételezésnek a bizonyítá­sára, hogy a pornó provokálja a szexuális bűntényeket, Berk Kuczynski, a koppenhágai egyetem kriminológusa végezte 1975-ben Megállapította, hogy amikor Dániában enyhítették a pornográfiaellenes törvényt, s így a pornó hozzáférhetőbbé vált, megnőtt a nemi erőszak eseteinek vagy az erre tett kísérletek száma. Ausztráliában a hetvenes évek elején a korpnány enyhítette a pornográfia ellenőrzését, s ugyanerre a tapasztalatra ju­tottak. Egy átfogóbb kísérlet során Larry Barron az USA-beli New Hampshire egyetemről statisztikai adatok alapján próbálta vizsgálni a pornókiadványok példányszámának és az erősza­kos bűncselekmények számának összefüggését. Az eredmé­nyek elgondolkoztatóak: a példányszám 2 százalékos növe­lése a bűncselekmények 1 százalékos emelkedését eredmé­nyezte. A múlthoz képest sokat tudunk a pornográfia hatásáról. Úgy tűnik, eljött az ideje, hogy mindezek tudatában a „kézzelfog­ható bizonyítékok“ követelményét háttérbe szorítsák azok a bizonyságtételek, amelyekhez nem férhet semmi kétség. (Feldolgozta K. T.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom