Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 4. szám

Kjoha 1990-ben be­lli csúszott két igen­csak fájó fiaskó is, azért a további előkészületi talál­kozók eredményei, és fő­ként az a tény, hogy három Európa-bajnoki selejtező találkozó megvívása után Magyarország labdarúgó­válogatottja még veretlen, egyértelmű: a januárban a kormánybotot korábbi emlékezetes tevékenysége után ismét kiérdemlő MÉ­SZÖLY KÁLMÁN szövetsé­gi kapitány révén a magyar nemzeti együttes végül is dicsérendő összképpel bú­csúzott az óévtől. Eme el­nagyolt vélemény vagy in­kább summázás bizonyo­san sok ellenértékelést válthat ki, éppen ezért a le­hető legjobb módozat, ha maga a szakvezető, az egy­kori „Szőke Szikla“ néz hátra, egyben egy kicsit előre is. COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 MÉSZÖLY KÁLMÁN szövetségi kapitány értékel • Visszagondolva 1990 el­ső napjaira: milyen emlékek törnek fel önben?-Akármi is történt akkor és azóta, számomra óriási meg­tiszteltetés, hogy gondoltak rám az MLSZ vezetői, különöskép­pen Czékus Lajos és Havasi Mihály, akik dr. Laczkó Mihály elnök megbízásából kerestek ajánlatukkal unos-untalan - hangzott Mészöly Kálmán vá­lasza. - Ugye mindenki előtt világos, hogy a Bicskei Berta- lan-ügy mekkora hullámokat vert fel, s hogy a közvélemény nem kicsiny része ezen „cse­megézett“. Engem ez nem ér­dekelt. Mindössze az lepett meg, amikor tisztem átvétele után jelentkeztem munkafelvé­telre az MLSZ-ben, elődöm, Bicskei Bertalan is ott ült oda­benn. Hogy azért az egy íróasz­talért ketten futunk versenyt, ez elbizonytalanított kicsit. S per­sze még tíz hónapon keresztül kínzott a kimondatlan kérdés: végül is ki nyer...? Ilyen légkör­ben dolgozni persze ne leány­álom. Ám vagyok az a fajta ember, hogy az ilyesfajta kihívá­sokat is állom. Álltam. Háborítat­lanul igyekeztem összeállítani a magam kis stábját. Kaszás Gábort szemeltem ki segítő szakemberül. Közbejött a tragi­kus esemény, Gabi barátom már nincs az élők sorában. • És miért éppen Glázer Róbertbe vetette ezek után bi­zalmát?- Korábbi kapitányságom évei alatt megismertem ót játé­kosként. Az új időszakban a ,,B“-válogatott élén képzeltem el őt vezetőként. Glázerrel Ka­szás Gábor halála után sokszor és igen alaposan elbeszélget­tem. Egyértelművé vált előttem: edzőként is az a makacs meg­szállottság jellemzi őt, mint ami­lyen volt egykoron futballista­ként is. Kacérkodtam Nyilasi Ti­bor meghívásával is, de ö kor­rekt módon jelezte, a Ferencvá­ros az igazi csáberő számára - ezt megértettem. • Azután meghirdették a távolabbi programjukat: irány az 1994-es, az Egyesült Államokban sorra kerülő vb- döntő, ott hely biztosítása a magyar együttes számára. Igen ám, de „útközben“ adott edződő, rutinnal bőven felvérte­ződó egyéniségek köré lehet építeni a jövő csapatát. • Az 1990-es Mészöly-féle válogatott miért másolja a nemzetközi gyakorlatot, ma­gyarán: az 1-2-5-2-es formá­cserkészek“ egy vérbeli közép­csatárt. Több oka volt annak, hogy erről letegyek. • 1990 mit hozott - értse itt: jót és rosszat - 1994-re gondolva?- Híreim, értesüléseim sze­rint a múlt kudarcélménye miatt megriadva, félve, bizonytalan­kodva jöttek a magyar válogatott keretbe az éppen figyelembe vettek. Ezen a szemléleten akartam változtatni. S ha valaki igazán közel áll hozzánk, tanú­síthatja, ma egy remek gárda dolgozik együtt, gondolva itt a tágabban értelmezett szakmai stábra is. Negatívum? Hát, a franciák és az osztrákok elleni tavaszi vereséget szívesen tö­rölném emlékeimből! • A legmaradandóbb pilla­nat, amivel 1990 önt megaján­dékozta?- Több pillanat. Pontosan 90 perc. Az olaszok elleni felejthe­tetlen 1:1. Ami után semleges megfigyelők értékeltek úgy, hogy mi veszítettük el a második pontot, és a vb-bronzérmes itá­liaiak hálát adhatnak az egeknek, hogy döntetlennel távozhattak. Ez az év az elmozdulás eszten­deje volt • S milyen lehet 1991?- Ha az apró lépések politiká­jához hűek tudnak maradni, ak­kor újabb, ezúttal már még mi­nőségibb értelmű előrelépésről a megoldandó feladat - ha lehet, eljutni az 1992-es Eb­döntőbe!- Helyzetjellemzésünk jottá­nyit sem változott egy év alatt. Amerikába utazni - erre fáj a fo­gunk. Ez nem jelenti azt, hogy lebecsülnénk az Európa-bajnoki feladatainkat is. Remélem, eddi­gi erőfeszítéseink ezt igazolják mindenki előtt. • Az év nagy dilemmája le­hetet: „hazaiak“ - „légiósok“ megfelelő elegyet biztosítani a válogatott személyi állomá­nyában azért, hogy a lehető legütóképesebbé váljék az új csapat!- Sokat gondolkodtam ezen, és megmondom őszintén: a nyári vb-döntőn látottakból is kiindulva arra az álláspontra he- lyezketem, ha egy jugoszláv, német, argentin, holland váloga­tott szakvezetése veszi a bátor­ságot arra, hogy a szélrózsa minden irányból összeverbuvál- ja különféle országok bajnoksá­gaiban küzdő meghatározó egyéniségeit, és abból építsen válogatottat, akkor én miért ne tehetném ugyanezt? Semmi ki­fogásom a magyar NB I adta játékoslehetöségekkel kapcso­latban, de reálpolitikus módjára kellett és kell gondolkodnom. Az 1990-es csatákat megvívott 45 futballista teljesítményét alapo­san elemeztem, és ennek során - ez mindenki előtt köztudomá­sú lehet - eljutottam annak felis­meréséhez, hogy az Európa kü­lönböző rangos bajnokságaiban ció miért szinte kötelező irányvonal önök számára? Nem lehetne valamiféle „ma­gyaros ízzel“ módosítani a dogmaszerű taktikai felál­lást?-Hogy 1986 óta a magukra csak valamit is adó együttesek ezt a megoldást tartják üdvözí­tőnek, nem vitás. Nem szolgai másolást folytatok. Egyszerűen meggyőződtem arról, hogy ma valóban ez a metódus a legmo­dernebb. Hogy ez dogma-e? Nem hiszem. Én legalábbis már igyekeztem egyéni változtatáso­kat eszközölni. Hogy mást ne mondjak, a Ciprus elleni buda­pesti Eb-selejtezőn fontolgat­tam, hogy a két ék közé „be­tudok beszélni, ha megkeres majd... • Kétszázhetven perc után még veretlen legénysége az Eb-selejtezöben. Mit tippel, a további öt csata milyen foly­tatást hoz?- Ha tippelnék, az nem illene hozzám. Inkább az elvárásaim­ról! Ciprus ellen idegenben, majd a Szovjetunióval szemben saját pályán folytatjuk. Sok min­den eldőlhet. Az olaszok a mi­nap 4:0-ra nyertek Cipruson. Ha nekik ez sikerült, nekünk is áll a zászló. Amennyiben a sziget- országban két ponttal gyara­podnánk, akkor a formálódóban, alakulóban lévő szovjet legény­séggel szemben az igazi nagy lehetőség küszöbére léphet­nénk. S ha - kérdem ám ma­gamtól is: lehetetlen ez? - az újabb két erőpróbát követően négy ponttal gazdagodnánk, ak­kor már aligha arról beszélnénk, amiről ma! Tudniillik, hogy csak a 3. hely elérhető ebben a cso­portban ... • Ami sokaknak feltűnt: 1990-ben jószerével fizikai megtorpanás nélkül szágul­dozott a magyar együttes, Ok?- Nagyrészt az, hogy a kül­földről hazahívottak első számú jelzője a kiváló kondíció. És hadd dicsérje a nekem segítő orvosi stábot is. A modern rekre­ációtól kezdve sok más tudomá­nyos vívmányt vetnek be saját „fegyvertárukból“. • Vélhetően az 1990-es „negyvenötökre“ számít. Ám olyan polémiák, mint a Détári Lajossal való, Ciprus elleni ta­lálkozó előtti viták, egyáltalán nem hiányoznak!- így van. Meggyőződésem, fizikai csoda, ahogyan Détári is­mert sérülése után vállalni tudta a fellépést a Bolognában. Én nem hittem abban, hogy tökéle­tes egészségnek örvend, ezért nem hívtam haza. Az élet en­gem igazolt. • Sajnálatosan „örökzöld téma“ a magyar sport pénzü­gyi nehézségeinek sora. Kapi­tányként, kicsit felülről szem­lélve, ön szerint a magyar fut­ball klubszinten miféle esz­tendő elé néz?-Járom az országot, tudom mennyi a gond, a panasz. Ám ott a kiút, amit a Ferencváros (külföldi töke bevonása) és a Veszprém - Volán duó már felismert - utóbbiak hazai „me­cénások“ támogatását élvezik. Nehéz év lesz, de egyszer végre tudatosítsa magában mindenki, hogy igazi profi futballra van szükség az országban. Nézzék meg, Argentína mennyi gazda­sági, pénzügyi természetű bajjal küszködik. Ennek ellenére - sőt, éppen ezért! - mekkora hang­súlyt helyeznek arra, hogy re­mek válogatottjuk legyen. Ma- gyaroszágon küldetése is lehet a futballnak, mert egy-egy hét rengeteg „kisemberi“ baja után mennyire jó kiülni a lelátóra, s persze színvonalas futballt lát­ni, jó magyar bajnokságot? Szabó Sándor ■ Nyáron az olaszországi Pisá­ban rendezik a Közép-európai Ku­pa küzdelmeit. A Magyar Labdarú­gó-szövetség pályázatot irt ki, hogy melyik egyesület képviselheti Magyarországot a Mitropa-tornán. Három klub jelezte indulási szán­dékát, a Vác, a Tatabánya és a Veszprém. Közülük az MLSZ a Veszprémet jelölte az indulásra. Berzi Sándor, a szövetségi főtitkár azzal indokolta döntését, hogy a három klub közül egyedül a ba­konyiak nem indultak még eddig a küzdelemsorozatban. ■ Az igazi profi sport „pén­zeszsákjai“ nem ismernek ke­gyelmet. Különösen akkor nem, ha drágán szerződtetett idegen- légiósokról van szó. Ezt tapasz­talta a 30 éves Dumitru Berbece. az egykor 110-szeres román vá­logatott kézilabdázó is, akivel nem voltak elégedettek a német Bundesligában szereplő Bad Schwartau együttesében. Ber­bece eleinte csak a kispadra szorult vetélytársa, a lengyel Daniel Waszkiewicz mögött, az­tán kiadták az útját. A játékos - a legutóbbi hírek szerint - az SG Lauterhausen gárdájába szeretne szerződni. ■ Jill Trenary-t, a női műkor­csolyázó-világbajnokot a közel­múltban megoperálták, s emiatt nem indulhat a február 10-én kez­dődő amerikai bajnokságon. Az orvosok szerint nem valószínű, hogy a bajnoknő részt vehet a március 11. és 17. között Mün­chenben megrendezendő világ- bajnokságon. ■ Thomas N’Kono, a kameru­ni válogatott 35 éves világhírű kapusa, aki - rejtélyes körülmé­nyek között - egy szállodában mérgezett kávét ivott, elhagyta a kórházat. ■ Ana Quirot, a kubai atlétika kiválósága jövőre visszavonul. A 400 és a 800 méteres síkfutás egyik világsztárja, aki a tavalyi Jó­akarat Játékokon mindkét szám­ban diadalmaskodott, csak a jövő évi, barcelonai nyári olimpiáig kí­vánja folytatni sportpályalutását. (sr) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/4460 és Miklósi Péter: S 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: S: 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyek­nek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. Sr 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, S' 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097

Next

/
Oldalképek
Tartalom