Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 4. szám

A japánok valószínűleg összehasonlíthatatlanul többször tévednek el autózás közben, mint bármely más náció tagjai. Nem csoda, hiszen valószínűtlenül keskeny utcáik többségének neve sincs. Még a taxisofőrök is zavarba jönnek, ha le kell térniük a főutakról. Ezért törekszenek a japán cégek olyan, a gépkocsi-tulajdonosok tájékozódását segítő szerkezet előállítására, mely útbaigazítja a vezetőt. A Pioneer Electronic most olyan, műholdak segítségével működő navigációs műszer gyártását kezdte meg, mely kinagyítva vetíti ki a kormány mellett elhelyezett képernyőre az ország térképének a vezető által kiválasztott körzetét s meghatározza azon a gépkocsi helyzetét. Ezután a vezetőn múlik, melyik utat választja úti célja elérésére. A térkép az utakon kívül feltünteti az illető körzet éttermeinek, szállodáinak, garázsainak és szórakozóhelyei­nek helyeit is. Erdősítés a levegőből Brazíliában úgy akarják új- rafásítani az esőerdőknek egyik tarra vágott körzetét, hogy repülőgépről millió­számra dobnak le rá zselatin­labdacsokat, mindegyikben a trópusi növényeknek mint­egy tiz magjával. A kísérlet része annak a programnak, amelynek célja megakadá­lyozni, hogy a Sao Paulo ál­lambeli Cubatao városa fölött letarolt erdő talaja megcsúsz- szon. A kutatók remélik; az 1-1 gramm tömegű labdacsok elég nehezek ahhoz, hogy a légáramlat el ne fújja ókét a befásitani kívánt terület felöl. A zselatinnak az is feladata, hogy magába szívja a nedves­séget, s ezáltal kedvező körül­ményeket teremtsen a magok kikeléséhez. Ezt a jövőben esetleg azzal is segitik, hogy a zselatinba vegyi tápanyago­kat kevernek bele. A tervek szerint egy 10 négyzetkilométernyi területen egy hónapon át napi 500 kilog­ramm labdacsot dobnak le. Fűtött ablakok Egy svéd cég - már régóta alkal­mazott eljárás újszerű hasznosítá­sával - olyan ablakot gyárt, amely­nek három üvegtáblája közül a kö­zépsőbe oxidréteget gőzöltettek, te­hát amelyet ezáltal árammal fejt­hetnek. Egy termosztát gondoskodik arról, hogy az ablak állandóan 17 Celsius fokos legyen, s Így a helyi­séget jól hőszigetelje. Minthogy a melegített, melegen tartott ablak nem párásodik be, nagyon jól alkal­mazható olyan épületek - például számítógépközpontok, múzeumok vagy nyomdák - helyiségei számá­ra, amelyekben a páratartalomnak állandónak kell lennie. Villanyautó A jövő autójának energiaforrá­sáról megoszlanak a vélemé­nyek. Az óvatosabbak szerint a személygépkocsi fő energia- forrása már hosszabb ideig nap­jaink dugattyús motorja marad, a teherautókat, autóbuszokat pedig lehet, hogy gázturbinák hajtják majd. Sok szakember szerint azonban a városi közle­kedést az elektromotor fogja uralni, vagy lehetséges az is, hogy a benzin- vagy gázolajhaj­tást villanyhajtással kombinálják (az előbbit az autóutakon, az utóbbit a városban használva). Az áramot akkumulátor szol­gáltathatja, ha sikerült majd megalkotni kis súlyú, mégis jó hatásfokú típusokat. Mert a ha­gyományos savas vagy lúgos akkumulátorokból ma még több mázsányit el kell helyezni egy Óránkénti sebessége 160 kilométer gépkocsiban ahhoz, hogy köze­pes sebességgel 100-200 kilo­méternyi utat megtehessen a vil­lanyautó. Ráadásul a kisült ak­kumulátor-cellák feltöltéséhez nem csekély idő kell. Mindamel­lett az akkumulátorfejlesztőknek évről évre sikerül egyre újabb, a korábbiaknál mindig nagyobb teljesítményű, kisebb súlyú, job­ban terhelhető, és mind gyor­sabban feltölthető típusokat kia­lakítaniuk, de olyan csodákra egyelőre nem képesek, ami el­hárítaná az akkumulátoros haj­tás minden hátrányát. A szak­emberek a jövő autójának ener­giaforrásaként - áramforrása­ként - ma már sokkal nagyobb jövőt jósolnak a tüzelőanyag- elemeknek, amelyekben a ké­miai energia közvetlenül, folya­matosan alakul át villamos ener­giává. Ám ezek az - egyelőre csupán az űrkutatás szolgálatá­ban használt - áramforrások ma még nagyon drágák, s tömeg- gyártásuk sincs megoldva. Képünkön az amerikai General Motors cég legújabb villanyautó- konstrukcióját láthatjuk, amely különleges karosszériájának köszönhetőién óránkénti 160 kilométeres sebesség elérésére is képes. Nagy kár, hogy az akkumulátoros elektroautó egyfolytá­ban csupán kb. 250 kilométeres utat tehet meg, s az elfogyasz­tott energiát a hálózati árammal való ötórai feltöltéssel lehet csak pótolni. Különösen a szmogtól szenvedő nagyvárosokban szá­míthat komoly piacra. „Pótalkatrészek“ az emberhez A harmincas évek derekán új anyag jelent meg a kémikusok laboratóriumaiban, amelyet ké­sőbb szilikonnak neveztek el. A kiváló hő- és hidegállóságú, jó elektromos szigetelő anyagot először a hadiipar alkalmazta, majd gyorsan elterjedt a polgári ipar számtalan területén is, sok­rétű felhasználhatóságának kö­szönhetően. Mivel a szilikonok - mint kide­rült - az emberi és állati testszö­vetekre ártalmatlanok, a gyógyá­szati ipar a hetvenes években felfigyelt alkalmazásának lehető­ségére. Előnyös tulajdonságaik miatt a szilikonok széles körben alkalmazhatók emberi szervek, szövetek pótlására, melyek egyedi gyártása folyik a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, szo­rosan együttműködve klinikák­kal, kórházakkal. A kifejlesztett szilikonimplantátumok alkalma­sak külső és belső mellpótlások készítésére, ízületek, ínszalagok pótlására. < A közlekedési balesetek so­rán elszenvedett homlok- és fej­sérülések esetén az agyvéde­lem, a fájdalom és a pszichés zavarok megszüntetése, a közel eredeti fejforma helyreállítása egyedi méretekre készített im- plantátumokkal történik és az agyhártya pótlására is lehetőség van. Széles körű a szilikon kézse­bészeti alkalmazása is. Pótolha­tók ujjízületek, a kézfejben szá­mos, mozgást biztosító cson- tocska. Gyakran reumás, moz­gásképtelen, deformált ujjak ízü­leteit szilikon ujjízületekre cse­rélik ki. A rehabilitált kézujj moz­gásképessé válik, és a beteg ujja finom mozgásokra lesz képes. A szilikon alkalmazása lehe­tőséget teremt az égési sérülé­sek hatékonyabb ellátására, az orr-fül-gégészetben pedig arc­hiányosságokat, szájpadlást, gégecsövet pótolhat. Szilikonnal működésképtelen szervek funk­ciója is pótolható. Az „ezerarcú“ szilikon ezerféleképpen használ­ható az orvoslásban, s hazai háttériparának támogatása a mindenkori egészségügyi kor­mányzat kötelessége. A nyugatnémet háztartási készülékekről szólva Heinz Riesebhu- ber, a szövetségi kormány tudományos kutatási minisztere megdi­csérte az e berendezéseket gyártó vállalatokat, amiért önként vállalt energiatakarékossági terveiket messze túlszárnyalták. Évtizedünk kezdetén előirányozták, hogy mosogatógépeik új nemzedékei 10 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak majd, míg a tényleges fogyasztáscsökkenés 18 százalékos lett. Az új, korszerű vízmelegítő berendezések a régiekhez képest csaknem egyharmaddal, a mosógé­pek 29 és a villamos tűzhelyek 15 százalékkal kevesebb árammal működnek. Ekként az NSZK-ban a „konyha mint munkapad“ az energiatakarékosság terén az élen jár. Egyébként a konyhai berendezéseket gyártó nyugatnémet vállala­tok eladásának értéke 1988-ban 8 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a gazdasági növekedés országos átlaga csupán 3,4 százalék volt. Alumíniumpor - rakéta-hajtóanyag A finom alumíniumpor - bár meg­lehetősen magas hőmérsékleten gyullad csak meg - nagyon nagy energialeadással és nagyon magas hőmérsékleten ég. Ezért javasolta a NASA egyik kutatója, hogy rakéta­hajtóanyagok adalékanyagaként használják. Elképzelése szerint az alumíniumport valamilyen hagyomá­nyos rakéta-hajtóanyaggal (például kerozinnal) péppé kevernék. Ezzel a keverékkel működtetve az úrrepü­Riadó a tartályban A tartályokban kelet­kező legkisebb repe­dést is azonnal jelzi az NSZK-ban kifejlesztett újfajta bevonat. Több villamos vezető és szi­getelő szenzorrétegböl áll, ezeket számítógép­pel kapcsolják össze, és villamos áramot vezet­nek beléjük. Ha repe­dés, Jyuk keletkezik a tartályfenéken, meg­változik a szenzorok ve­zetőképessége - ez ön­működően riadót rendel el. lőgép gyorsító fokozatainak az el­rendezését nem kellene nagyon megváltoztatni, mégis jócskán nö­velni lehetne a hasznos terhelést. Ha az űrrepülőgép két, szilárd hajtó­anyagú indítórakéta-fokozata helyé­re tennének alumínium-kerozin ke­verékkel működő rakétafokozatot, még arra is mód nyílna, hogy ezt a fokozatot szükség esetén leállít­sák, majd újra indítsák. Új tűzoltósisak r A párizsi tűzoltók részé­re olyan sisakot rendsze­resítettek, amelynek alap­anyaga a Bayer cég kifej­lesztette, nagy mértékben hó- és ütésálló, könnyen megmunkálható és fém­mel bevonható polikarbo- nát. Miután a sisak tetejét és rostélyát fröccsöntés­sel megformálták, galvani­zálással rézzel, majd nik­kellel bevonják és fényes­re csiszolják. A vékony fémréteg főképp arra szol­gál, hogy visszaverje a hó­sugarakat. A fémmel be­vont sisak szemre is tet­szetős, a fémből készül­teknél könnyebb, s ezért kényelmesebb. AZ UJJÍZÜLET (1), A CSUKLÓiZÜLET (2), A KÉZCSONT (3. 4, 5) ÉS AZ IN (6) PÓTLÁSI LEHETŐSÉGEI. í:

Next

/
Oldalképek
Tartalom