Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 3. szám
Tordai Jolán Manóka a kamrában Szerkeszti: Tallósi Béla KÜLÖNLEGES HELYEK A régi Spártának volt egy Taigetosz nevű hegysége. Ennek sziklájáról dobták a mélybe a nyomorék vagy gyönge újszülötteket, később a munkára már használhatatlanná vált öregeket is a városállam keményszívűre nevelt, könyörtelenségükre büszke polgárai. Portugáliában, Lajostól mintegy tíz kilométerre is van egy hasonló szikla, csak azt Szánalomfoknak nevezik, és nem dobtak le róla senkit, hanem önként ugrottak róla a mélybe azok, akik úgy érezték, hogy már terhére vannak családjuknak s a társadalomnak. Hasonlóképpen cselekszik a japán Fűkaszává Hicsiró híres Zarándokénekének Rinanyója, midőn a Nara- jama hegyre zarándokol, hogy hóban, fagyban ülve bevárja a halált, mivel a faluban élő családjának már nem lehet hasznára. Vagy itt van a Ponte dei Sospiri, a Sóhajok hídja, amely Velencében van, a Doge-palotát köti össze a régi börtönépülettel, s Byrontól, az angol költőtől kapta nevét, aki hallani vélte a palotából e hídon át a börtönbe kísért foglyok keserves sóhajtásait. De van Sóhajok folyosója is. Mégpedig Magyarországon, a tihanyi apátságban, s abból a régi néphitből ered a neve, hogy aki e folyosó keletre néző ablakából először letekintve felsóhajt, annak teljesül egy kívánsága. Sziklay László, az 1757 és 1845 között élt költő meg is verselte ezt a mágikus ablakot, amelyből egyenesen a tóra nyílik kilátás, s nem akármilyen. Sziklay meg is jegyzi, hogy az már nem babona, hogy aki kinéz ezen az ablakon, menthetetlenül szerelmes lesz a Balatonba. (-n) Manóka nem fogadott szót a papájának és elcsavargott. Még az erdei rendőrséget is bevonták a nyomozásba, hogy előkerüljön. Büntetésből aztán bezárták a kamrába. Manóka sírdogált, fájt a szíve, hogy nem játszhat a többiekkel az erdei tisztáson, nem bú- jócskázhat a fák, bokrok sűrűjében, nem mászhat a lombok közé, ahol madarakkal, mókusokkal lehet ismerkedni, beszélgetni. Sírdogált, szomorkodott... egy- szercsak egy aranykancsó tündökölt előtte! Olyan fényes volt, hogy a szeme is káprázott tőle. S nini! Pici egér bukkant elő az aranykancsó ból.- Azért jöttem, hogy mesét mondjak neked - szólt Manókához. - Ismerlek, tudom, nem vagy te rossz Manóka, csak néha elfelejted megtenni, amire az apukád kér. Tudom én, hogy nagyon szeretsz játszani, de a játék mellett kötelessége is van az embernek. Ezért elmondok neked egy tanulságos mesét. Figyelj jól! És az egérke kényelmesen elhelyezkedve, hozzáfogott a mesé- léshez. Manóka csupa fül volt... De kattant a zár a kamraajtón, és Manó papa lépett be.- Ébredj lustaság! A hasadra süt a nap!- Hová lett az egérke? - rezzent fel Manóka -, meg akarom hallgatni a meséjét!- Álmodtál, Manókám - nevetett az apukája. - Nincs itt semmiféle egérke. Ha szót fogadsz, majd mesélek én neked. Manóka azonban tudta, hogy a kisegér ott járt, és hitte, hogy egyszer még a meséjét is elmondja. De egyet azért így sem felejt el, hogy a játék mellett kötelessége is van az embernek. Gondolkodom, tehát. VÁLOGATÓS Megfejtés A január 4-i számunkban közölt feladat megfejtése: több megoldás létezik Egy a lehetséges megoldások közül: 999-99:9x9 + 99 = 999 Nyétlések: Bese Gergely, Megyercs; Vizsgyák Éva, Naszvad; Berek Gábor, Pozsony; Szógyéni Erika, Tardoskedd; Marosi Zoltán, Gúta. Ferenczes István* Mikor Csíkban járt a török Mikor Csíkban járt a török, véle jött még Nagy Mennydörög. Rabolni jött a sok török, komájához Nagy Mennydörög. „Szebb ő, jobb ő, mint a török, az én komám csíki ördög, hogyha véle mennydörögök elfeledem a törököt, s itt maradok Fitód körött, amíg görög lesz a török, csárdást járunk, mennydörögöt, megsütünk egy hízott ökröt. “ így történt, hogy míg a török gyújtogatott, sarcolt, törött, Nagy Mennydörög bajszot pödrött, komájával mennydörögött. Patakban folytak a sörök, be is rúgott Nagy Mennydörög. „Édes komám, egy ördögöm, kancsóm üres, nincsen söröm, üssenek meg a törökök, ha nem hozol rögtön söröt!" „Drága komám, Mennydörögöm, egy perc múlva söröd löszön!" ördögkoma egyet pörgött, friss sörért ellödörgött... De aztán, hogy véle mi lőtt, ma sem tudja Nagy Mennydörög... Vagy sörbe fúlt, vagy megszökött, föld nyelte el az ördögöt... Elment, el a pogány török, Csíkban maradt Nagy Mennydörög. Kincset, rabot vitt a török s talán-talán egy ördögöt... Egész nyáron érte dörög, tüzel, mintha lenne görög, a komáját, az ördögöt, hívogatja Nagy Mennydörög. „Szép komám van, üsse dorong, úgy ment el, hogy nem es köszönt!“ * Berzsenyi-díjas romániai magyar költő VEVŐ A LÁTHATÁRON - ÖRÜL A BOLTOS. ÖRÖME AZONBAN NEM TART SOKÁIG. A VEVŐ BÁR VÁSÁROL VALAMIT, ÁM VÁLOGATÁSA, LATOLGATÁSA KÖZBEN ALAPOSAN „ÁTRENDEZI“ A BOLTOT. VÉGÜL IS MIT VETT MEG? NOS, MEGTALÁLOD? Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt született WOLFGANG AMA- QEUS MOZART, osztrák zeneszerző, minden idők egyik • legnagyobb zenei lángelméje. Rejtvényünk fő soraiban öt ismert operájának elme olvasható Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (81915 Bratislava, Martano- viéova 25.) legkésőbb január 23-ig. A helyes megfejtők közül - sorsolással - öten könyvjutalomban részesülnek. Készítette: LÖRINCZ LÁSZLÓ u. A január 4-én köCD zölt keresztrejtvény helyes megfejtése: e Hortobágyi dal. A ko- rin irttt Katotcu t JUH COVIIUc, i\aiv nai búcsúének, Deb- * récén. Ludas Matyi. Könyvjutalomban részesültek; Németh Lajosné, Jóka; Var- na Judit Karva* ^ CD 19 CD Csókás László, Ké- ménd; Kmeczkó Csilla, Komárom; Kubicskó Erzsébet, Pozsony. jjjji 10 1991. I. 18.
