Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-21 / 25. szám
üasárnap ♦V 9 19 91. VI. 21. Június utolsó hetének jeles „ünnepe“ 29-e, Péter és Pál napja. Sok helyütt ekkor kezdődik az aratás. A Kárpát-medencében ez idő tájt az átlagos napi középhömérséklet eléri a 19,8 Celsius-fokot. A gyümölcsösben - július közepéig - egyszer-kétszer még lombtrágyázhatunk. Ne keverjünk azonban hozzá egyéb szereket! Itt van az ideje az őszibarack hajtásválogatásának. Tóból metsszük ki a vezér- vessző melletti ikerhajtásokat és az erősebb vesszőket. Az őszibarack esetében - és persze más szüret előtt álló fák esetében is - úgy válogassuk meg az egyes kártevők elleni permetezöszereket, hogy azok egészségügyi-várakozási ideje lehetővé tegye a szüretet. Ahol lehet - pl. az alma-, a birs-, a dió- és a körtefáknál - mechanikus módszerekkel (pl. hullámpapírból készített enyves övékkel) irtsuk a kártevőket. A fiatal körtefákon ilyentájt károsít a zöld vagy acélkék színű szivarsodró eszelény. Az általában 5-6 levélből sodrott „szivarokat" okvetlenül szedjük le. A szőlőben a bogár áttelelő imágója tavasszal a töke kisebb hajtásainak átrágásával komolyabb károkat is okozhat. Ha az eperágyás már elérte a harmadik évet és letemeti, ássuk fel. A talajt Basudin G-vel fertőtlenítsük, az öreg töveket pedig komposztáljuk. A fóliasátorban nevelt paradicsomot - ha már a 3. és a 4. fürt kifejlődött - négyzetméterenként 25 g pétisóval fejtrágyázzuk. Ezt újabb négy fürt kialakulása után ismételjük meg. Nedves, csapadékos időben az uborkát a szögletes levélfoltosság (Kuprikol 50), a peronoszpóra (Ridomil Plus, Mikai M, Curzate) és a mézgás varasodás (Zineb) veszélyezteti. A hagymát a peronoszpóra és a hagymalégy fenyegeti. Ellenük Dithane M—45 és Bi-58 kombinációját alkalmazzuk. Az uborkát rendszeresen öntözzük, elégtelen nedvesség esetén ui. a termések keserednek. A spárgatöknek 60, a bimbóskel palántáinak 20-25, a fejes salátának 10-20, a korai bokorbabnak 25-30, a korai gyökérzöldségnek száraz időben 10-15, a zellernek pedig 35 mm vizet adjunk. A szőlőben a hónaljazás az egyik időszerű teendő. A hajtásokat csak 2-3 levélre csípjük vissza, így még betöltik hasznos élettani szerepüket - serkentik az asszimilációt és a fürtök fejlődését. Zivatarok, jégverések után mindig megnő a szürkerothadás veszélye. Ellene 15 órán belül pl. Sumilex 50 WP Ronilan 50 WP 0,1, Botran 0,3 százalékos oldatával védekezhetünk. A pincében itt van az ideje a borok harmadik fejtésének és a kiürült vagy újonnan vásárolt hordók mosásának, karbantartásának. A virágoskertben is műtrágyázzunk. Juttassunk ki káliumot és vegyes műtrágyát is. Rendszeresen nyírjuk és öntözzük a gyepet. Ha kell - még az öntözés előtt - szórjunk ki négyzetméterenként 10 g pétisót. A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HATASA A MEHEKREI. A növényvédő szerek az utóbbi évtizedekben igen sok gondot okoztak a méhészeknek és a helyzet az utóbbi években sem javult, holott az új szerek felfedezését és bevezetését célzó kutatások során manapság igen nagy figyelmet fordítanak a környezet - s ezen belül a mézelő méhek - kímélésére. Ma már számos lehetőség van a méhkímélö növényvédelemre, de ezzel egy időben használatban vannak olyan régi készítmények is, amelyek a méhekre nagyon veszélyesek. A baj mindig abból származik, hogy a mezőgazdaságban ezeket az anyagokat nem használják kellő gondossággal. Ugyanakkor sajnálatosan sok olyan eset is van, amikor egyes méhészek modern, méhekre kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyes szerek használata esetén is méhpusztulásra panaszkodnak és kártérítést követelnek. A „méhekre nem veszélyes", valamint a „méhekre kifejezetten veszélyes" növényvédő szerek esetében a vegyszert használó mezőgazdász és a méhész is egyértelmű eligazítást kap, mert a veszélyteleneket bármikor lehet, a kifejezetten veszélyeseket pedig soha sem szabad virágzó növényeken vagy méhek közelében alkalmazni. A „méhekre mérsékelten veszélyes" kategória azonban már nem ennyire egyértelmű. Az ide besorolt szerek Mézelő bár normáis felhasználás mellett soha nem okoznak olyan súlyos méh- károsodást, mint a kifejezetten veszélyesek, de közülük mégis csak néhány készítményt engedélyeznek virágzó növényeken használni - azt is bizonyos feltételek mellett. Az eddigi igen sok kísérlet bizonyítja, számos olyan szer van, ami alkonyat idején, a méhek napi tömeges repülési idejének lezárulása után, virágzó táblákon alkalmazva sem okoz méhhullást (ilyen pl. a De- cis, Zolone, Chinmix, Bancol, Sumi- alfa, Fendona, Thiodan, Thionex, Nevifosz), továbbá néhány olyan szer is van, amelyek engedélyezését a méhkímélö felhasználásra nem kérték vagy más egyéb (tehát nem méhekkel kapcsolatos) okokból nem adták meg (pl. a Fekama At-25, Selecron, Tórák, Despirol, Evisekt, Phosdrin, Unifosz, Pirimor, Ripcord). A méhkímélő kezelések során azonban mindig pontosan be kell tartani az előírásokat, mert a szerek viselkedése a körülményektől függően megváltozhat. Pl. a Phosdrin azért nem kaphatott méhkímélö fel- használásra engedélyt, mert lebomlásának sebessége nagyon erősen függ a hőmérséklettől. Hideg éjszakákon előfordul, hogy alkonyati kezelés után a szer még reggel is méhelhullást okoz,, holott veszélyessége normális nyári éjszakai hórtiér- séklet (10-15 C-fok) mellett 3-5 óra alatt, vagyis még az éjszaka folyamán megszűnik. A méhkímélö alkalmazás legfőbb kritériuma ez idő szerint valamennyi szernél az, hogy a permetezést alkonyat táján, vagyis a méhek napi tömeges repülésének lezárulása után végezzék el. Érdekes megemlíteni, hogy egyes méhkímélö alkalmazásra engedélyezett szerek (a Decis, a Fendona) még nappali permetezéssel sem okoznak méhelhullást, mert olyan erős riasztó hatásuk van, hogy a méhek, amelyek a permettel érintkeznek, azonnal pánikszerűen elmenekülnek a területről. Mivel pedig a kártevők ellen használt dózis olyan kicsi, hogy a méhekre soha nem jut halálos adag, közülük egy sem pusztul el a táblán, hanem hazatér a kaptárba, ahol társai gondozásba veszik. Egyeseknek (főként a heréknek) azonban elfogy az erejük, s így a kaptárbejáró környékén a földre hullanak. E szerekkel nagyon sok nappali kísérletet végeztek, méhek bevonásával, virágzó repce-, lucerna-, vöröshere- és napraforgótáblákon. (folytatjuk) (Méhészet nyomán, rövidítve) A CSIPERKE KÁRTEVŐI Veszélyes gombalégy Rózsaszaporítás június végén A rózsát általában vadrózsa alanyba történő szemzéssel szaporítjuk. Június végén, a fő virágzási időszak elmúltával lehetőség van azonban egy másik szaporítási módra is, mellyel nagyon jó eredményt érhetünk el. Ez a dugványozással történő szaporítás. Olyan rózsahajtásból, amely csúcsán már nyílott virág, készítsünk kb. 20-25 cm hosszúságú csúcsdugványt, mégpedig úgy, hogy a hajtás végéből levágott dugványon 10-15 cm-es levéltelen hajtásrész legyen. Biztosabb a gyökerezés, ha talpas dugványt használunk. Ez azt jelenti, hogy a dugványon a vastagabb ágból is rajtahagyunk egy kisebb darabot. Az így elkészített dugványt homokos, tápdús és jól átnedvesített földet tartalmazó cserépbe ültetjük. A cserepet félárnyékos helyre tegyük, ahol lehetőleg egyenletes hőmérsékletet és talajnedvességet tudunk biztosítani. Legjobb, ha a talajba süllyesztjük. A túlzott párologtatást takarással (pl. betörtes üveggel) akadályozhatjuk meg. Körülbelül 6 hét múlva az üvegtakarást levehetjük, ui. ennyi idő alatt már megindult a gyökérképzödés, majd ezt követően a hajtásnövekedés is. Őszig - rendszeres öntözés mellett, amit soha nem szabad elhanyagolni - a dugványok már annyira megerősödnek, hogy ki lehet őket ültetni a szabad földbe. Az így szaporított rózsák esetében nagyon figyelmesen kell majd a téli takarást elvégezni, hiszen a gyenge gyökerek eléggé érzékenyek a fagyokra. Miklós Dénes kertészmérnök A csiperkegombát különböző gombalegyek (Sciarid-, Phorid- és Cecid-legyek).. károsítják. A komposztban, a takaróanyagban vagy egyszerre mindkettőben megtalálhatók. A lárvák rejtett életmódja miatt a kártételt legtöbbször csak akkor észleljük, amikor már nincs vagy csak nagyon korlátozott lehetőség van a védekezésre. A gombalegyek közül a Sciarid-legyek a legveszélyesebbek. Kísérletek szerint 125 g takaróanyagban egyetlen lárva 0,5 százalékos hozamveszteséget okozhat. Különböző szerves anyagokon, vad gombákon élnek. Az egész éven keresztül, szinte megszakítás nélkül folyó gomba- termesztés színhelyén, a komposztáló üzemekben és termesztőhelyiségekben jelenlétük állandósul. A komposzt vagy a csiperke micéliumának a szaga csalogatja be a legyeket a helyiségbe, ahol rögtön elkezdhetik a tojásrakást. A töze- ges takaróanyagban is petézhetnek. Más fajokhoz hasonlóan különféle gombabe- tegségeket (száraz és nedves mólé, baktériumos foltosság, pókhálós penész), sót fonálférgeket, atkákat is terjesztenek. A kifejlett Sciari<l-légy 3-4 mm-es, fekete, karcsú, hosszú lábú és szárnyú rovar. Hosszú vékony csápja jellegzetesen egyenesen áll. Nagy távolságokra nem repül, inkább a falon vagy a takaróanyagon ugrál. A sötét helyiségeket kedveli (pincék!). Többnyire este 6 órától Nélkülözhetetlen nyomelemek Az ásványi anyagoknak és a nyomelemeknek elöntő jelentőségük van a táplálóanyagok hasznosulásában. A növényi takarmányok ugyan tartalmaznak ásványi anyagokat és nyomelemeket, de nem a kívánt arányban és mennyiségben, ezért pótlásra van szükség. Amennyire káros a hiány, olyan káros lehet a többlet is. Pl. a malacpremixben - a malacok igényének megfelelően - annyi réz van, hogy az a birkáknak adva mérgezési tüneteket, sőt elhullást vált ki. Ugyanakkor a juh több szelént igényel, mint más háziállatunk. Az újszülött malacoknak már kétnapos kortól életfontosságú a vaspótlás, elsősorban a vérképzésükhöz. Az anyatejben csak egy-két napra valót kapnak. A vasszükséglet kielégítésére ma már korszerű készítmények állnak rendelkezésre. Jódra is szüksége van az emberi és az állati szervezetnek. A hallisztben elegendő jód van, ha ezt nem tudunk a takarmányba tenni, úgy a jódot külön kell pótolni. Említettük a sertések rézigényét. Hiánya növeli a halva születések számát és csökkenti a malacok gyarapodását. A túladagolás is veszélyes lehet, ezért erre vigyázni kell. Kevesen tudják, hogy a mangánnak is élettani jelentősége van. Az állati szervezetben és a takarmányokban is igen kevés mangán van. Hiánya viszont zavarja a csontok növekedését, megvastagítja az ízületeket, sántaságot és ízületmerevedést okozhat, ronthatja a kocák szaporodását, fokozhatja a malacok elhullását. A szelénre is igen kis mennyiségben van szükség. A zsírban gazdag takarmányok, melyek több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, megnövelik a szelénszükségletet. Hiánya májnekrózist, tüdőödémát válthat ki, rontja a termékenységet és a szervezet immunrendszerét. Cink hiányában csökken a takarmányfogyasztás és a tömeggyarapodás. K. L. éjfélig repülnek. Napközben lényegesen ritkábban mozognak. Egy termőidőszak alatt átlagosan két generációjuk fejlődik ki, és a lárvák mérhetetlen étvágya miatt komoly hozamveszteségre lehet számítani. Elegendő, megfelelő táplálék mellett 16 C-fokon 33, míg 24 C-fokon már csak 19 nap az életciklusa. A micéliummal jól átszőtt komposztba a nőstények már csak igen ritkán rakják le tojásaikat, tehát ha a csírázás után közvetlen légyfertőzést megakadályozzuk, akkor elkerülhetjük a számottevő veszteséget. A fő.kártevő a 2-8 mm-es krémfehér, lábatlan lárva. Feje jellegzetes fényes- fekete, ún. fejtok, amely erőteljes, nagy rágó-szájszervben végződik. Kedvelik a nedvességet. Négy vedlés után a takaróanyagban bábozódik. A bábból kirepült legyek pedig rövid időn belül párosodnak és petéznek. A lárvák már a komposztban rágják a csiperkegomba micéliumait, így az átszövés vontatottá válik. Sokkal veszélyesebb, hogy a kis gombakezdemények tönkjénél elrágják a micéliumkötege- ket, így az intenzív víz- és tápanyag-utánpótlás akadozik, súlyosabb esetekben teljesen megszűnik. A kis gomba nem nő tovább, sárgul vagy elbarnul és megpuhul. Az ilyen kis termőtest könnyen kitörhet, de a tönk alsó része a takaróanyagban marad, a törési felületen pedig jól láthatók a lárvák és ürülékükkel szennyezett járataik. A lárvák egyes esetekben az egész kis gombát elfogyasztják. A védekezést elsősorban az átszövési időszakra, illetve közvetlenül a takarás utánra kell és érdemes időzíteni. Megelőzés: A helyiség nyílásait molnárszitával fedjük le. Takarítsuk el a termesztésből származó hulladékot, letermett komposz- tot. A takaróanyagot lehetőleg zárt járművel szállítsuk és zsákban tároljuk. HHIT) A SCIARID-LÉGY ÉS LÁRVÁJÁNAK VÁZLATOS RAJZA A kártétel csökkentésére vagy teljes kiküszöbölésére sikerrel alkalmazható a Dimilin 25 WP. Ezt közvetlenül a takarás előtt alaposan keverjük be a takaróanyagba (120 gramm/tonna). Takarás után közvetlenül a takaróanyagra permetezzük. Egy négyzetméterre számítva 4 gramm Dimilint oldjunk fel 2,5 liter vízben. A készítmény különféle gombabetegségek elleni szerekkel is keverhető. Más, a gombatermesztésben használatos vegyszerekhez hasonlóan termőidőszakban szigorúan tilos alkalmazni. A takaráshoz kijuttatott Dimilin 25 WP mintegy 6 héten keresztül megbízható védelmet nvújt a Sciarid-legyek lárvái ellen. Kertészet és Szőlészet nyomán, rövidítve Az idén a levéltetvek szaporodása már korán elkezdődött, mert a tavalyi elterjedésük nyomán közülük nagyon sok áttelelt. A tömegszaporodás mostanában éri el az első csúcspontját, ennek következtében megkezdődik a szárnyas levéltetvek első tömeges vándorlása és ez újabb szaporodási hullámot indít el. Az almafákon a levélpirosító levéltetvek nagy kárt okoznak. Ha kibontjuk a torzuló, kanalasodó leveleket, belül megtaláljuk a tetvek telepeit. Hasonló, de más színű levéltetvek szívogatnak a cseresznyefán, a ribiszke- és a köszmétebokrok torzult hajtásvégein lévő, sodródott levelek belső oldalán is. Az őszibarack- és szilvafákon, valamint a rózsán nem ilyen feltűnő a kár, mert a levéltorzulás nem annyira erős. Ha szemügyre vesszük a növényeket, kiderül, hogy hol van sok levéltetű és hol nincsen. (A kártevőket a levelek fonákán s a virágbimbók pálhaleveleinek védelmében keressük.) Ahol sok a tetű, ott csak a permetezés segít. Erre egy újabb biokészítmény, a Bio-Sect is alkalmas, de ez csak akkor hatásos, ha közvetlenül érintkezik a levél- tetvekkel, ezért a gazdanövényt alaposan permetezzük meg vele. Ahoyá nem jut el - a kanalasodé levelek belsejébe - ott a tetvek sértetlenek maradnak. Hasonló hátránya van a kontakt hatású kémiai szereknek (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, -Chinmix 5 EC és a Karate 5 EC) is. A felszívódó rovarölő szerek viszont - pl. a Bi 58 EC, Unifosz 50 EC, Sinoratox 40 EC - a növény nedveibe kerülve a rejtett helyeken tartózkodó levéltetveket is elpusztítják. Bármelyik szert használjuk is, a várakozási időt pontosan tartsuk be. Az említetteken kívül csak a biokészítménynek számító Bio-Sect az, amelynek nincs várakozási ideje. K.Sz.
