Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-14 / 24. szám
deujBsiyi *-f 17 91. VI. 14 A hét jeles napja június 21-e, a nyári napforduló, s a hozzá kapcsolódó Szent János - másképp Szent Iván - napja (június 24.), melyhez több parasztregula is kötődik. („János napja előtt ne dicsérd az árpatermésedet.“) Június második felében, más időszerű teendők mellett, a nitrogénadag utolsó harmadát is ki kell juttatni. Ezt követően bőségesen öntözzünk. A locsolóvíz 100 literjéhez adjunk 1 kg pétisót. Továbbra is fordítsunk gondot a gyomtalanításra. A gyepesített gyümölcsösben kaszálással akadályozzuk meg, hogy a füvek „magba menjenek", ez uyanis a gyep kiritkulásához vezet. Az almafáknál továbbra is számolni kell a kaliforniai pajzstetű kártételével. Ellene Bi - 58 EC 0,1 százalékos oldatával - melybe lomtrágyaként 0,2-0,3, százalékos Harmavitot is keverhetünk - védekezhetünk. A A ribizlit ugyanezzel a szerrel az üveges szárnyú ribizkelepkétől védhetjük meg. Itt a Bi-58 EC-hez gombaölő szereket adhatunk. A szilvát június folyamán a kaliforniai pajzstetű, a levél vörösfoltosságának kórokozója károsítja. A már kikelt atkák ellen a Mitac 20 EC 0,3 százalékos oldatát ajánljuk. A cseresznyeszüretkor a sérült, fertőzött gyümölcsöt is szedjük le; ezzel a cseresznyelégy jövő évi kártételét jelentősen mérsékelhetjük. A cseresznyeszedést követően a kaliforniai pajzstetű, a levéldarázs, a kéregmoly, a monilia és a levélfoltosság ellen Novozir MN 80 (0,2 százalékos) és Bi-58 EC ‘(0,1 %-os) keverékével védekezhetünk. Az őszibarackfákon a hónap folyamán szintén felléphet a kaliforniai pajzstetű (ellene Ultracid 0,1, Zolone és Metation E 50 0,2-0,2 százalékos oldatával permetezhetünk), a monilia (ellene az Orthocid, a Perozin, a Novozir MN 80, a Polyram Combi 0,2 százalékos oldata hatásos), a lisztharmat (a fundazol 50 WP és a Karathane 0,1 %-os oldatát alkalmazzuk). Folytatjuk s szóló második kötözését - 8-as alakú kötést alkalmazzunk, az ugyanis nem csúszik le. Ha az újonnan telepített tőkén , több hajtás fejlődött, akkor azokból csak a két legerősebbet hagyjuk meg. Az oldalhajtásokat 2-3 levélre csípjük vissza. Nedves időben továbbra is fenyeget a szürkerothadás! A pincében már megkezdhetjük a borok harmadik fejtését. Ezt gondosan kitisztított, 1-2 gramm/hl azbesztkénnel fertőtlenített hordóba, zártan (!) végezzük. A zöldségeskertben készítsük elő a talajt a bokor- és a karósbab másodnövényként történő termesztésére: négyzetméterenként dolgozzunk be a talajba 3-3,5 kg érett trágyát, 12 g kénsavas kálit, 15 g pétisót és 15 g szuperfoszfátot. A bokorbabot 40 cm sortávolságra, a karósbabot pedig 70 x 70 cm-es kötésbe ültessük. Vethetjük az őszi és a téli retket. Másodnövényként megkezdődhet a közepes tenyészidejű karalábé hidegágyba történő vétése; vethetjük a nyári termesztésre szánt karfiolt is. Még ültethetünk bimbóskelt. A görögdinnye indáit - rádobott nedves földdel - ne felejtsük el rögzíteni. A szabadföldi paradicsomot rendszeresen 25-30, az uborkát szedés után 15-20, a zöldbabot hetente 25-30, a csemegekukoricát pedig 30-40 mm vízzel öntözzük. Kertünk évelő növényeit virágzás után 15 cm-rel a föld felett vágjuk vissza. A jövő héten már ne próbálkozzunk a rózsa vagy más díszbokor hajtóra történő szemzésével. Szakirodalom alapján Szüret júniusban Anyabölcsök Cloake-módszerrel II. A cseresznyét és a meggyet ko- csányával együtt szüreteljük, mert így nem sérül meg és tovább eltartható. Ügyeljünk rá, hogy a termőnyársak, a jövő évi termés alapjai, ne törjenek le és ne sérüljenek meg. A szüret ne érjen véget a betakarítással. A koronát, amelyről a gyümölcsöt leszedtük, vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült, hasadt és törött koronarészeket. Ezzel nem jó megvárni a tavaszt, mert a nyitott, roncsolt sebfelületen át súlyosan fertőződhet a fa. A szamócát legjobb másnaponként szedni. A gyümölcskocsányt két körmünk közé fogva törjük le, úgy, hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. A szüretre a harmat felszáradása utáni reggeli és kora délelőtti időszak a legalkalmasabb, amikor már a gyümölcs felülete száraz. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. A leszedett szamócát árnyékos, hűvös helyen tároljuk a felhasználásig. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt, mert íz- és zamatanyagai akkor a legdúsabbak. Ha piacra, hosszabb szállításra szánjuk, akkor a szamócát a teljes érés előtt - mikor még a csúcsa fehér - szedjük le. A köszméte nem kényes gyümölcs. Befőttnek még a teljes érés előtt, teljes nagysága elérésekor, de zölden szedjük. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik, s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy, legfeljebb két hétig tart. Ekkor a legízletesebb, lekvárnak, dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb. Túlérve hajlamos a hullásra. A leszüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre, mert köny- nyen megfonnyad. A piros ribiszkét teljesen éretten szüreteljük. A teljes érettséget ízléssel is megállapíthatjuk. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma, a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. Az íz- és zamatanyagok a teljes prés idejére fejlődnek ki. Lének és bornak ebben az állapotban szedjük. A fekete ribiszke szedésének idejét a felhasználási módja határozza meg. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb, mikor a fürt csúcsán lévő 1-2 apró bogyó még zöldesbarna. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartal- ma. Egyéb célra (lének, bornak, asztali fogyasztásra) csak a beszinese- dett, teljesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz, hűvös helyre, mert különben könnyen befülled. Hűtőszekrényben + 1 C-fokon számottevő minőségromlás nélkül 2-3 hétig is eltartható. A málnát gondosan szüreteljük, mert a termés könnyen szétesik. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást, a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk, akkor célszerű, ha nagyobb felületű, lapos rekeszbe terítjük el, mert így kevésbé törődik saját súlya alatt. A leszedett gyümölcsöt tartsuk hűvös helyen vagy a hűtőszekrényben. Miklós Dénes kertészmérnök Egy héttel az anyanevelés megkezdése előtt a kaptárakat megfordítják, úgy, hogy az eredeti alsó (fészek-)kijáró hátúira kerüljön. Az anyát - anyaráccsal - az alsó fiókra korlátozzák, úgy, hogy abban csupán 3-4 fiasításos keret, mézes, virágporos és üres lépek maradjanak. Berendezik a felső 7 lépből álló egységet is; ide 4 keret fiasítás, valamint mézes-virágos lépek kerülnek. A később beadandó 2 nevelő keretnek helyet hagynak, egyébként azonban szorosan takarják a fiókot. Folyamatosan etetnek felülről. A méhek áttájolnak az új kijáróhoz, amely a kaptár fő kijárójává válik. Az előkészítést így elvégezve a családot békén hagyják. A hátúira került kijárót lezárják. Egy nappal az álcák tervezett beadása előtt a rámába becsúsztatják a fémlapot. A hátsó (eredeti) kijárót ismét kinyitják. Az onnan táA fokhagyma növényvédelmével eddig viszonylag keveset foglalkoztak, károsítóinak körét sem tárták fel teljesen. Látszólag vitalitása, igénytelensége ellenére veszélyes, „láthatatlan ellensége“ évről évre megtizedeli. Ez az apró, mikroszkopikus méretű állat a szárfonálféreg. Kártételét népiesen koszosodásnak nevezik. A kb. 1 mm-es megnyúlt szárfonálféreg a mérsékelt égöv egyik legveszélyesebb fonálférge. A kötöt- tebb talajokon leginkább a termőföld felső, 10-15 cm-es rétegében fordul elő. Nedves, vizes talajon mozgékony, szárazabb viszonyok között viszont helyhez kötött. A talajból a légzőnyílásokon keresztül hatol a fokhagymába, azután rendkívül gyorsan, szinte robbanásszerűen szaporodik. Egy károsított fejben több ezer állatot is találunk. A fertőzött növény szára a fonálféreg által kiválasztott enzimek hatására megduzzad, a növény „leül“. A fej esetenként vörösesbarnára szineződik, a sejtkárosodástól szivacsossá válik, a gyökérrész elpusztul. A kártétel jellege és mértéke a fertőzés időpontjától függ. A szaporítóanyagban áttelelt állatok a növényt korán elpusztítják. Ha tavasszal a talajból hatolnak be a fonálférgek, akkor a kártételt csak a felszedéskor látjuk. A késői, nyári vagy rejtett fertőzés a következő év állományát pusztítja. A kártétel mértéke az egyes évjáratok tavaszi, nyáreleji Mézelő vozó gyűjtők a két fiók között lévő, most már fő kijáróba szállnak vissza. Létrejött így az anyátlan és az anyás részek szétválasztása. A rákövetkező napon a felső, anyátlan kezdőcsaládnak, a hasított lépek közé, nevelőkereteken összesen 40 álcát adnak be. A harmadik napon a bádoglapot kihúzzák és az egy napra kinyitott hátsó kijáratot bezárják. Ha még az érett anyabölcsők elvétele előtt az előbb ajánlottnál több álcát kívánnak elfogadtatni, akkor az eljárás megismételhető. Vagyis az első napon beteszik a fém választót, a 2. napon beadják a tenyészanyagot, a 3. napon ismét kihúzzák a fém lapot. Az ismétlés 2. napját úgy időzítik, hogy akkorra már az első sorozat anyabölcsőinek fedése legalábbis megkezdődjék. csapadék- és talajnedvességétől függ. A védekezés termesztéstechnikai módszerekkel is lehetséges. Ne termesszük önmaga után. Veszélyes elővetemény lehet a vöröshagyma, a virághagymák, a burgonya és a gyökérzöldség is. Kerüljük a mélyen fekvő, vizes területeket, mélyedéseket, lehetőleg kiemeltebb területen termesszük. Bár a fokhagyma vizigényes, kerüljük az öntözését. A fonálféreg ui. a felszín közelében támad, a mélybe nyúló gyökerek vízellátása pedig általában kedvezőbb. A fajtaváltozatok fogékonysága eltérő a kártevővel szemben. A legérzékenyebb a laza húsú, széles levelű, világoszöld ún. liliom típusú változat. Ellenállóbb a keskeny levelű, mélyzöld és a lilás változat. Védelmére Magyarországon feltételesen engedélyezték a Vydate 10 G felszívódó talajfertőtlenitőszert. Ebből felületkezelésre hektáronként 30 kg-ot (3 kg/1000 m2) dolgoznak be. Sorkezelésre (kelés után, pl. aprómagvető géppel) 15-20 kg (1,5-2,0/1000 m2) ajánlható. Sorozatkezelésre - három alkalommal, 7-14 napos időközzel - a háztájiban érdemes alkalmazni a Bi-58 EC-t (0,1 százalékos oldatban) is. A per- metszerhez nedvesítőszert (Cioto- wett, Nonit) is adagolnak. Kizárólag nagyüzemi felhasználásra engedélyezték a Vydate L permetezöszert, 0,4 százalékos töménységben. Kertészet és Szőlészet Nagyon fontos, hogy a felső fiókban rendszeresen vizsgálják az esetleg a fiasításos lépeken húzott anyabölcsöket - ezeket lerombolják. Lényeges az is, hogy a felső, kezdő és dajkáló részben mind az elfogadtatáskor, mind a dajkálás során, a bölcsök kihúzatása folyamán 3—4 fiasításos lép legyen. A legfontosabb tényező azonban az, hogy az anyanevelő családok zsúfoltak, népesek legyenek. Az eljárás nagy előnye, hogy viszonylag kevés beavatkozással, a méhcsaládok minimális zavarásával jár. Ha a bölcsőket elvették, az ilyen módon már anyanevelésre használt családokat változatlan népességgel méztermelésre foghatják. The Australasian beekeeper - Méhészújság A VÁLASZTOTT MALACOK TAKARMÁNYOZÁSA A folyékony takarmányt fogyasztó malacok között mindig több a fejlődésben lemaradt, beteges jószág, ezéd a választott malacokkal legalább 35-40 kilogrammos korukig csak száraz takarmányt etessünk, naponta többszöri elosztásban, állandó vízivá- si lehetőség mellett. A malacoknak a föcstej után az első két héten általában elegendő a koca teje, ha jól tejelő anyaállatunk van. A jól előkészített' koca elegendő tejet termel akár 12 szopósmalac részére is. A 3. héten azonban a tej mennyisége csökken, a malacok étvágya pedig növekszik, ezért a malacokat mielőbb rá kell szoktatni a szilárd takarmányra. Ez olyan könnyen emészthető, nagy energiaértékű legyen, hogy a még kialakulatlan emésztési rendszerű malacgyomor jól megemészthesse és hasznosíthassa. Hagyományosan az első malactakarmány a pörköltárpa, amelyet édeskés ízéért szívesen csemegéznek az állatok. A korszerű indítótakarmányok ennél persze jobbak, mert mindazt a szükséges vitamint, ásványi anyagokat, emészthető fehérjét stb. tartalmazzák, melyekre a gyors fejlődéshez szükség van. Mivel a malacgyomor kicsi, ezért naponta 6-8-szor kell eléjük tenni. Korai - 22-28 napos - választásnál tejpóí- ló prestartert (baby starter) ajánlott napi 10-15 dkg mennyiségben etetni. A 28-30 napos korban leválasztott malacoknak fokozatos átmenettel 60-65 napos korukig starter tápszert adjunk. Ha a választáskor igen jól fejlettek és egészségesek a malacok, akkor 5-6 napos átmenettel a starter helyett a malactápszerre is át lehet térni. Ezt 70-80 napos korig érdemes etetni. Egy-egy példányra prestarter- böl összesen 1,5-2, starterből 5-6, malactápszerböl 30-35 kg-t számítsunk. Egyenletes fejlődés esetén a malactápszer után a süldők hízó I tápot kaphatnak. ÍGY KÉSZÍTJÜK-A SÜLT VAJ ÉS A DÉZSÁS TÚRÓ A sült vaj tésztákhoz, zsiradékként, valamint főzelékek készítéséhez is használható és kenyérre kenve is fogyasztható. Az összegyűjtött tejfölt egy ép zománcé vagy teflon edénybe töltjük. Lehetőleg egyharmad részt legyen csak tele az edény, mivel könnyen kifuthat a tejföl. A főzést lassú tűzön állandó keverés mellett mindaddig végezzük, míg a vaj kiválik. Mikor zsirszerű anyag lesz a tejfölből, kész a sült vaj. Ezt óvatosan leöntjük, hogy az úgy nevezett alja az edényben maradjon. Sóval ízesítve kenyérre kenve tinóm csemege. Mind a vajnak, mind az ún. aljnak aranysárgának kell lennie. A dézsás túrót régen főleg a húsvét előtti böjtben fogyasztották. Elkészítéséhez először is egy kisméretű dézsa szükséges. Ebbe alaposan nyomkodjuk bele a kellően lecsepe- getett száraz túrót. A dézsát nem szükséges egyszerre megtölteni, de arra ügyelni kell, hogy a túró tetején mindig legyen nedvszívó anyag és a túró alaposan le legyen szárítva. A nedvszívó anyagot sűrűn kell cserélni. Miután a dézsa már teljesen megtelt és a nedvszívó anyag már nem nedvesedik át, felolvasztott, sült vajjal leöntjük. Annyi vajat öntsünk rá, hogy annak vastagsága a megkemé- nyedés után legalább egy ujjnyi legyen. Száraz hűvös helyen mindkét tejtermék hosszú ideig is tárolható. Kistermelők Lapjából válogatva Júdás pénze A falusi kertek régi, népszerű virágai a holdviolák. A kerti holdviola (Lunaria annua) egyike azoknak a ritka növényeknek, melyek elvirágzásuk után is díszítenek. Ibolyaszín, néha fehéredő virágai kellemes illatukkal sok színes pillangót csábítanak kertünkbe. Később jellegzetes, ovális, lapos termése - illetve azok gyöngyházfényben csillogó, áttetsző válaszfala - díszít. Ezeket szívesen tartják vázában vagy kötik száraz csokorba. Az ókorban - tán a rekeszfal ezüstös csillogásának köszönhetően - mágikus erőt tulajdonítottak ennek a növénynek, s a régi herbáriumok tanúsága szerint „Az alchymistákat régen fárasz- totja ez a fű az ezüst formálásában...", s tegyük hozzá a bölcsek kövében is. A bükkösökben, szurdokerdőkben gyakori erdei holdvioláról (L. rediviva) azt tartja a néphit, hogy a Júdás által elhajított 30 ezüstpénzből hajtott ki (ezért Júdás pénzének is nevezik), s éjjel jellegzetes rekeszfala világít. A holdviolák kétéves növények, amelyek az első évben levélrózsát, a következőben pedig virágot és termést (becőt) hoznak. Könnyen nevelhető, rossz talajon is szépen díszlő növények. Magról könnyen szaporíthatok. p. R. Láthatatlan ellenség
