Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-14 / 24. szám
deujgse/i 4 V 15 1991 VI 14 VAGY A KÉPERNYŐ ÁRTALMAI Mindjárt másképp fest a munkahely, ha az írógép, a régi számítógép vagy a számológép helyére személyi számítógép kerül. Az első időszak a géppel való ismerkedéssel telik: meg kell tanulni az új technikát. Ahogy múlik az újdonság varázsa, kezdjük észrevenni, hogy az asztal talán egy kicsit alacsony, a munkaterület túl kicsi. Kényelmetlen az ülés, s a képernyőben visszatükröződik a szoba egy része. Már az első PC (személyi számítógép) üzembe helyezésekor számolni kell azzal, hogy az eddigi munkahelyen egyet s mást meg kell változtatni. A monitort (képernyő, display) úgy kell beállítani, hogy ne tükröződjön. Rosszabb esetben az egész helyiséget át kell alakítani, ki kell cserélni a lámpákat vagy legalább ernyövédöt kell felszerelni. A billentyűzetnek és a dokumentumoknak is megfelelő nagyságú helyre van szükségük. A zajos eszközöket, például a ventilátort és a nyomtatót úgy kell megválasztani, hogy azok minél halkabban működjenek. E beruházások megvalósításakor azonban ritkán kérdezik meg azokat, akiket később a személyi számítógépek mellé ültetnek. Márpedig ha a számítógépkezelök hátfájásra, nyaki bántalmakra, vállízületi problémákra panaszkodnak, akkor ez elsősorban a képernyő előtti munkavégzÁssf-! hozható kapcsolatba. ELEKTROSZTATIKUS MEZŐBEN A képernyő bekapcsolásának pillanatában elektrosztatikus és elektromágneses hatások lépnek fel. A környező levegő ionizálódik, s a képernyő előtt ülő személy a porszemek áramlatába kerül. Ahol klímaberendezés működik, ott ezek a por- és baktériumrészecskék szétszóródnak a levegőben is. A képernyőn jelentkező elektrosztatikus hatás a lebegő porszemcséket könnyen a bőrbe juttatja. A bőrpír, pattanás, ekcéma, hólyagos kiütés igen gyakori panasz a monitor előtt dolgozók körében. Ezen a hőmérséklet és a levegő relativ páratartalmának megváltoztatása sem segít. Mérésekkel igazolták, hogy a készülék közelében az elektrosztatikus mező felerősödik, ami azt jelenti, hogy a képernyő többnyire pozitív, az előtte ülő ember töltést mutat. Ez a töltéskülönbség az oka annak, hogy - különösen az arc bőre - állandó finom porhatásnak van kitéve. Az optimális természetesen az volna, ha a berendezés túlnyomó- részt természetes anyagok felhasználásával készülne. így kerülhető el ugyanis a legjobban a feltöltés. Már az is nagy előrelépést jelent, ha párologtatót helyezünk a fűtőtestre, vagy néhány szobanövényt tartunk környezetünkben. Ezek természetes úton javítják a terem levegőjét. A képernyő’ elé helyezett antisztati- kus szűrő további lényeges javulást eredményez. A legtöbb panasz az izomfájdalmakkal és a szemproblémákkal kapcsolatban jelentkezik. A szem fokozott igénybevételét elsősorban az okozza, hogy a képernyőn megjelenő karakterek (betűk, parancsjelek stb.) apró pontocskák együtteséből épülnek fel. Ha valaki naponta közvetlenül a képernyő előtt ülve végzi munkáját, szinte már nem is látja az összefüggő értelmes képet, csak a betűk, jelek tömkelegét. Minél nagyobb a képernyő felbontása, minél finomabbak a pontok, annál jobb a leképzés, annál jobban felismerhető a karakter. A világos alapon megjelenő fekete betűk olvashatók a legjobban. Amíg az operátorok, gépírónők, programfejlesztők és felhasználók nagy része katódcsöves képernyők előtt kénytelen dolgozni, e szemproblémák visz- sza-visszátérő gondot okoznak. Tovább javíthatók a látási viszonyok, ha a villogást és a tükröződést is megszüntetjük, s a kép élességét a monitor látótávolságával együtt helyesen állítjuk be. Ismert, hogy a számítógépen dolgozók zöme előbb-utóbb szemüvegessé válik, s aki már szemüveget hord, rövidesen erősebb lencsét igényel. Ajánlatos, hogy a képernyő előtt dolgozók egészségét időnként ellenőrizzék. Általában ötévenként, a 45. életév felett pedig háromévenként. Kaphatók már speciálisan kép- ernyóhasználatra kifejlesztett szemüvegek is. Nagyon fontos, hogy a képernyő előtt ülök időnként szünetet tartsanak, az izmoknak is jót tesz egy kis mozgás. Nyissanak ablakot, aki pedig sokat ír, az írjon vakon és később korrigálja a szövegét, így kevesebbet kell néznie a villogó képernyőt. A hagyományos megjelenítők további hátránya a jelentős áramfogyasztás. A helyettesítésükre kifejlesztett folyadékkristályos képernyők mind nagyobb teret hódihódítanak. KATÓDSUGÁRCSÖVES MEGJELENÍTŐK A katódszál a hevítés hatására elektronsugárzást bocsát ki, ezt nagyfeszültség (kb. 100 000 volt) gyorsítja fel. Az elektronok végül a vákuumcső foszforral bevont belső felületének ütköznek, és az általuk kiváltott felvillanások hozzák létre a képet. A folyamat során néha röntgensugár is keletkezik, de a tisztességesen elkészített csövekből ez nem kerülhet ki a környezetbe. Az elektronsugár nagy sebességgel végigtapogatva a képernyőt, egyszerre mindig egy képpontot villant fel. Az összképben ez - a frekvenciától függően - vibrálást eredményez, amelyet némelyek idegesítőnek vagy szemfárasztónak érezhetnek. A ka- tódcsövek ezenkívül infra-, ultraviola, mikro- és rádiófrekvenciás sugárzást is kibocsátanak, ezenkívül porvonzó elektrosztatikus mezőt is gerjesztenek. A katódcső az elektromágneses sugarakat hátrafelé bocsátja ki! FÖL YADÉKKRISTÁL YOK A SZÁMÍTÓGÉPEKBEN A folyadékkristályos megjelenítő vitathatatlanul új, elegáns fejezet a technikai fejlődés történelem- könyvében. Lényegében vékonyréteg-technikával feldolgozott szerves anyagra épül - ez a folyadékkristály -, amelyet két polárszürő fog közre. Ennek a szendvicsnek az egyik felén a fényforrás helyezkedik el, a másik oldalt pedig valamilyen védőfelület - általában üveg - borítja. E megjelenítők a kezdeti időkben kis méreteikkel és fogyasztásukkal szereztek népszerűséget. Nagyszerűen megfeleltek a kvarcórák, zsebszámológépek és hordozható számítógépek céljaira. Hátrányaik közé tartozott viszont, hogy kicsik és lomhák voltak, halvány képet adtak, és az is csak bizonyos szögből látszott. Az elmúlt öt év hatalmas fejlődést hozott e téren. Hatékonyabb kristályokat kísérleteztek ki, a kép kontrasztját háttérmegvilágítással fokozták. Ma már a legtöbb folyadékkristályos képernyő villámgyorsan tudja megváltoztatni a képet, s nem kell szigorúan szemben ülnünk az ernyővel, hogy valamit lássunk is. A legjobb folyadékkristályos megjelenítők már-már behozták a hagyományos egyszínű monitorok képminőségét. Megmaradt hátrányai közé tartozik, a magas áron kívül, hogy a színeket csak alig né- hányuk képes kezelni. Általában kisebb a fényerejük és a felbontásuk is, és a méreteik ugyancsak bizo- ' nyos határokig növelhetők. Ezek a gyengék állnak szemben a hagyományos megjelenítők egészségkárosító hatásával, s hogy melyik nyom többet a latban, az egyéni megítélés kérdése. A számítógéppel dolgozók egészségvédelmét különben nem szabad pusztán a megjelenítőre szűkíteni, hiszen ebbe belejátszanak - esetleg sokkal nagyobb súllyal - olyan tényezők is, mint a helyiség világítása és fűtése, a bútorok kiképzése, vagy akár a padlószőnyeg minősége. Izsói Béla A számítógépes munkahely berendezésének alapkövetelményei • A képernyő első betűsora ne legyen a szemmagasság fölött; • A képernyő szöge változtatható legyen; • A szem és az olvasott dokumentum közötti távolság legalább 45-60 cm; • A nézés iránya párhuzamos a természetes megvilágítás irányával; • A nem állítható magasságú munkaasztalok magassága 72 cm; • Az asztallap matt, a szék állítható magasságú és a háthoz jól igazítható;* Tanácsos lábtartókat beszerezni; • A munkahely hőmérsékletét 21 és 24 C között szabályozzuk; • A levegő páratartalma 50 és 65 százalék között megfelelő; • Mindenfajta zajforrást csökkentsünk a lehetséges minimumra; ezért a nyomtatót ne állítsuk a képernyős munkahely közvetlen közelébe; • A munkahely alapterülete legalább 10 négyzetméter; • Vegyük figyelembe, hogy a gépek hőtermelése (200-500 W) megváltoztatja a terem klimatikus viszonyait; • A képernyőt legfeljebb 45 fokos szögben nézhetjük oldalról; Érvényes, hogy a szem vízszintes mozgatása kevésbé megterhelő, mint a függőleges; • A billentyűzet legyen elmozdítható és matt szinú; • Színes képernyők esetében ajánlatos a világos színek használata (világospiros, -zöld és -kék); • Ami a mesterséges megvilágítást illeti, a megvilágítás ereje lagalább 500 lux legyen; • Tudjuk, hogy a nagy fényerejü felületek vakítóan hatnak. Ezért jó, ha a fal nem tiszta fehér, és nem dolgozunk fehér köpenyben. Láu uuiiiriiw TECHniKH EGYÜTT A MARSRA! Az Amerikai Bolygókutató Társaság nagyszabású tudományos program előkészítését kezdte meg, amely hozzájárul az ezredforduló táján megvalósuló Mars-utazás sikeréhez. A nemzetközi együttműködésbe szeretnénk bevonni a fiatal generációk legtehetségesebbjeit is, akik majd az ember Marsra történő utazását megvalósítják. A kutatás szempontjából a legnagyobb vonzerőt a bolygók közül kétségtelenül a Mars jelenti. Külső bolygószomszédunk adottságaiban sok tekintetben hasonlít Földünkhöz, így nem csoda, hogy az emberiség szeretné minél előbb személyesen felkeresni. Mint a Földön is, vannak rajta szelek, felhők, zúzmara és időjárás, amely négy évszak váltakozását mutatja. Vannak vulkánjai, homokdűnéi, titokzatos száraz folyómedrei, sarki hósapkái - melyek tavasszal elolvadnak. A Mars az az égitest, amelyen legnagyobb eséllyel kereshetjük a Földön kívüli élet nyomait a Naprendszerben. Ennek felderítésére indult 1975-ben a két Viking űrszonda. Bár a Vikingek elvégezték tervezett feladataikat, mégsem lehet kísérleteik alapján teljességgel kizárni a Mars-beli élet lehetőségét. Az újabb, s talán már emberrel végrehajtható Mars-expedíciókra merészebbnél merészebb tervek tucatjai születtek, s ma már tulajdonképpen csak elegendő pénz kérdése megvalósításuk, melyre valószínűleg nemzetközi együttműködéssel fog sor kerülni. Képünk: a Mars sarkvidéke a hósapkával. RAGASZTOTT HIDAK, HÁZAK A világ első teljesen ragasztott hídszerkezetét 1955-ben készítették el az NSZK-ban. Az 55,80 méter fesztávú ragasztott ábélszerke- zetet csőtávvezetékek számára készítették, de egyben gyalogátkelőként is szolgált. Ragasztóként több komponensé, hidegen keményedé poliésztergyantát alkalmaztak. Azóta már több országban építettek kisebb-nagyobb ragasztott hidakat, amelyek mind megbízhatóan látják el feladatukat. A ragasztóanyagokra az építőiparban is nagy jövő vár, miután már jelenleg is többféle felerősítést és kötésmódot kiszorítottak, főleg a szerelőipar munkaműveletei során. Talán egykor majd a házgyári panelokat is ragasztással erősítik egymáshoz. A ragasztás tehát minden kétséget kizáróan betört az ipari technológiák sorába. Ezt tanúsítja az is, hogy a világ ragasztóanyagfelhasználása évenként mintegy nyolc százalékkal növekszik, és mind újabb, mind jobb kötést adó ragasztók egyész sora jelenik meg a piacon. KORLÁTLANUL FELHASZNÁLHATÓ BETONKEVERÉK Ha már egyszer megkeverték a szokásos betont, menthetetlenül megköt. Amit néhány órán belül nem használtak fel belőle, az kárba vész, illetőleg ha nem idejében került a helyére, még bajt is okozhat. Az Egyesült Államokban most két olyan adalék anyagot fejlesztettek ki, amelyek ezt a gondot megoldják. Az egyik a tartósító (stabilizátor); ha ezt a betonhoz hozzákeverik, nem köt meg, s ezért korlátlan ideig felhasználható. Ez annak köszönhető, hogy a tartósító körülveszi a cement részecskéit, s elzárja előlük a vizet. A másik adalék anyag az aktivátor. Ez megszünteti a tartósító hatását, megindítja a hidra- táció folyamatát, s ezáltal a betont beépíthetővé teszi. A tartósító révén nagy megtakarítás érhető el a keverő-szállító kocsik (mixerkocsik) kimosásakor. Hatására ötödannyi vízzel mosható ki a kocsi, mint a közönséges beton után, s ez a cementmaradékkal elkevert viz'sem vész kárba, mert felhasználható a következő keveréshez. DENEVÉREK - MUNKÁBAN Az elzászi Nittelsheim lakói az eddig telepítettekhez még további denevércsapatokat akarnak betelepíteni községükbe, hogy azok segítsenek leküzdeni a szúnyogáradatot Egy-egy denevér egyetlen nyáron mintegy 2,3 kilogramm szúnyogot fogyaszt el. »