Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-06-07 / 23. szám

Vasárnap 1991. június 9. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.39, nyugszik 20.37 Közép-Szlovákia: 04.46, nyugszik 20.44 Nyugat-Szlo­vákia: 04.52, nyugszik 20.50 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 01.59, nyugszik 17.16 Közép-Szlovákia: 02.06, nyugszik 17.23 Nyugat-Szlo­vákia: 02.12, nyugszik 17.29 órakor A! ISLET MÍ Névnapjukon szeretettel köszöntjük FÉLIX - STANISLAVA, va­lamint ENCIÁN, FELICIÁN, LÍCIA, LUDOVIKA nevű kedves olvasóinkat • A Félix név a latin Felix átvétele. Jelentése: boldog. • 1781-ben született George STEPHENSON angol mérnök, feltaláló, a vasútépítés úttörője (t 1848) • 1891-ben született Frantiáek FOLTYN cseh festő­művész (t 1976). A VASÁRNAP következő számának tartalmából 0RDÓDY VILMOS RIPORTJA EGY KOMOLYTALAN PÁRTRENDEZVÉNYRŐL ALBÉRLET VAGY SZEXUÁLIS SZOLGÁLAT? Péterfi Szonya írása ELAJÁNDÉKOZOM A SZÍVEMET Ozorai Katalin riportja KRITIKAI GONDOLKODÁS ÉS ERKÖLCS Dusza István cikkének első része AZ ÉVSZÁZADNÁL HOSSZABB EZ A NAP Részlet Csíngiz Ajtmatov regényéből MURATI LILI - NEGYVENÖT ÉV UTÁN Szabó G. László írása (Folytatás az 1. oldalról) L0VICSEK MELINDA. Pozsonyi Duna Utcai Gimnázium- Minden vágyam, hogy pszicho­lógus legyek. Ebből kitűnik, hol, mi­lyen egyetemen akarok továbbtanul­ni. Érdeklődésem az említett tudo­mányág iránt korántsem új keletű. Alapiskolás korom óta böngészem óvónő édesanyám szakkönyveit. A szépirodalmi művek közül is első­sorban azok kötnek le, melyeknek mondanivalója pszichológiai szem­pontból érdekes, összetett. Példa­ként Truman Capotte, Hidegvérrel vagy Kosztolányi Dezső Édes Anna című remekműveit említhetem. A középiskolai szaktevékenység keretén belül készítettem egy tanul­mányt az iskolai stresszhatásról. Dolgozatomat több mint 200 diák vallomása alapján írtam, akik vagy két tucat kérdésemre válaszoltak. Munkámmal a városi forduló döntő­jéig jutottam. Édesanyám egyik barátnője a ga- lántai pszichológiai tanácsadóban dolgozik. Voltam már nála és nagy érdeklődéssel figyeltem munkáját. Én is hasonló helyen szeretnék elhe­lyezkedni. Üzemi pszichológusként is dolgozhatnék, bár az már nem az, ami után igazán vágyom. Amikor az említett pszichológusnő tudomást szerzett pályaválasztási tervemről, így kezdte mondókáját: nem akarlak lebeszélni, de... Tudom, ez a pálya sem fenékig tejfel és az elhelyezke­déssel is lehetnek majd problémák, de én - persze, ha felvesznek - erre érzem magam elhivatottnak. BALLÁN ILDIKÓ. Galántai Gimnázium- Az általános iskola elvégzése után nem jutottam be a szakmunkás­képzőbe, ezért kényszerből a gimná­zium mellett döntöttem. Nem bá­nom. hogy így alakult az életem, habár én továbbra sem akarok főis­kolára, egyetemre menni. Fodrász szerettem volna és szeretnék lenni, ezért szeptembertől a hidaskürti ma­gán szakmunkáskézöben tanulom majd a szakmát. Úgy tudom, hogy a 18 hónapos képzés alatt negyedé­venként kell csak vizsgáznom, a hangsúlyt - ebben az iskolatípus­ban - a gyakorlatra helyezik. Igaz, nekem kell keresnem egy fodrász- műhelyt, ahol alakalmaznak. Tanul­mányaim befejezése után szülőfa­lumban, Tallóson szeretnék fodrá­szatot nyitni. Szüleim vállalták isko­láztatásom anyagi terheit - 6000 koronát - s a majdani munkahelye­met, a műhelyt, a családi házunkban rendeznénk be. Bár már ott tar­tanék! LAKATOS TÍMEA, Galántai Gimnázium- A szüleim az egészségügyben dolgoznak, innen az érdeklődésem az orvosi pálya iránt. Egyelőre nem foglalkozom azzal, hogy netán nem sikerül a felvételi, s nem vesznek fel, mert jelenleg az érettségire összpon­tosítok. A zöld asztalhoz az első napon elsőnek ülök le, így lesz elég időm felkészülni a felvételi vizsgára. Jó tanuló voltam és vagyok, mégis úgy gondolom, a sikeres felvételi előfeltétele nem csupán a tudás, ha­nem kell egy jó nagy adag szerencse is. Csak legyen! MIKLÓS ENDRE, Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gépipari Középiskola- Serdülőkoromban minden érde­kelt, nehezen döntöttem el, mi is szeretnék, mi akarok lenni. Inkább a műszaki dolgok érdekeltek, Besz­tercebányára jelentkeztem ipari is­kolába, de aztán rájöttem, a szlovák nyelvet sem tudom annyira, hogy megálljain a helyemet, meg a kör­nyezet is idegen volt számomra. Úgy véltem, ha nehezen illeszkedek be, akkor nehezen is tanulok majd. Éde­sanyám komáromi, egy látogatás al­kalmával tudtuk meg, hogy itt meg­nyitják az automatizációs technika szakot. Akkor azt mondtam: na, ez nekem való. Úgy tűnik, jól választot­tam, nagyon érdekel a szak, jól is megy, ezért úgy döntöttem, tovább­tanulok. Hogy sikerül-e, az persze más kérdés. Prágában szeretnék to­vábbtanulni. Tanárom, aki ot sze­rezte meg a diplomát, azt mondta. ott egészen más az egyetemek szín­vonala mint Szlovákiában. Hát miért ne próbálnám meg? Ha ebben az évben nem vesznek fel az egyetem­re, akkor addig próbálkozom, míg el nem érem a célomat. Addig tán szü­leimnek segítek, akik Ráson, a rima- szombati járás egy kis falujában él­nek és néhány hektár földjük van, azon gazdálkodunk majd. Úgy vé­lem, nem vagyok a legrosszabb helyzetben, leginkább azért, mert jó a családi hátterem és erős az akara­tom. Biztos, hogy nem adom fel addig, míg az egyetemre be nem jutok. Hogy ez most vagy később lesz, mellékes... PANYIK ILDIKÓ, Galántai Gimnázium Mindig azt hittem, tanár leszek, aztán a gimnáziumban egyre több­ször került szóba a műépítészet, s az érdeklődésem erre a szakra irányult. Talán segített, hogy alapiskolás ko­romtól rajziskolába járok. Félve mentem a kétnapos felvételi tehet­ségvizsgára. Azzal nyugtattam ma­gam, ha nem vesznek fel, még előt­tem a tanári pálya... Az ábrázóló geometriából kapott feladat nem volt különösebben nehéz, jól ment az emlékezet utáni rajz, a szoborfe­jem a csendélet, és az absztrakt rajz is, úgy gondolom - hiszen felvettek -, sikerült. Az absztrakt rajz témája fantáziamozgató volt: ellentétek. Emberi kezet rajzoltam, melynek el­lentéte egy geometriai formából ösz- szerakott kéz volt. Ezután követke­zett az intelligencia-felmérés, azt na­gyon fárasztónak találtam. Az építé­szeti stílusokkal, építészek neveivel nem volt különösebb problémám, de minek kell tudni, mikor épült a po­zsonyi Prior áruház?! Felvettek. Nagyon boldog voltam. Azonnal Éva Králiková rajztanár- nőmhöz mentem, hiszen a felvételire ő készített fel. A jó hírrel egyáltalán nem leptem meg, mint mondotta, biztos volt eredményességemben. Annak ellenére, hogy engem fel­vettek, észre kellett vennem, az idén is voltak olyanok, akik ismeretség útján kerültek be a főiskolára. Pedig én azt hittem, ennek már vége! A fiatalokkal beszélgetett: Gazdag József, Ordódy Vil­mos, Ozorai Katalin, Péterfi Szonya, Polgári László. (Méry Gábor és Ordódy Vilmos felvételei) Á. „REKVALIFIKÁCIÓ“- EZ ITT A SZOMSZÉDÉK PISTÁJA ÁLRUHÁBAN. MOST FEJEZTE BE A FŐISKOLÁT ÉS NEM TALÁLT MUNKÁT. j rekvaliiikícióró Ha az olvasó ezt a napjainkban oly sokszor hallott és olvasott szó magyar megfelelőjét keresi az ide­gen szavak szótárában, nem találja meg. Mint annyi más kifejezési, ezt is a rendszerváltás, pontosabban a gazdasági reform egyik súlyos kö­vetkezménye, a munkanélküliség honosította meg. Jelentése: átkép­zés, új képesítés megszerzése, olyan elméleti és gyakorlati ismeretek elsa­játítása, amely a munkáját elvesztett embert alkalmassá teszi arra, hogy más szakmában foglalkoztassák. Aprilis végén a munkanélküliek száma 11 628 volt. Azóta ez a szám ijesztően növekszik: naponta körül­belül ezerrel. Ráadásul az iskolai év végén alaposan megugrik. Jelenleg a munkanélküliekre el­méletileg bárom lehetőség vár: 1. Legjobb lenne, ha szakmájuk­ban más munkahelyen elhelyezked­hetnének. Ez azonban egyelőre a legbizonytalanabb. A munkaköz­vetítők szerint száz kérelmezőre kö­rülbelül öt munkahely jut. Ezért az egész munkaközvetítés egyelőre il­luzórikus. 2. A második megoldás az átkép­zés (rekvalifikáció). Ma még ennek sincs reális alapja. Hiába propagálják politikusok és újságok, hogy az átla­gos amerikai életében vagy tízszer változtat foglalkozást. Ehhez az amerikai viszonyok kellenek és nem egy rendszerváltással küszködő or­szág egyre romló gazdasága. Hiszen nálunk ma azt sem sejtjük, milyen munkakörökre lenne jó átképezni. azokat, akik elvesztik munkájukat. Ma a legtöbb vállalatnak nincs fejlesztési programja és halvány sej­telme sincs arról, mi az, ami a hazai és külföldi piacon kelendő lesz. Igaz, vannak kitippelt területek, ahol valószínűleg szükség lesz kép­zett szakemberekre. Ilyen például a turisztika, pénzintézetek, biztosí­tótársaságok, adóhivatalok stb. Az átképzésre az állam milliókat tarta­lékolt. Azonban csakis a tanulásra, és ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az átképzés után munkahelyet is kap az illető. Ezt mindenkinek magának kell felkutatnia. Érdemes megemlíteni az iskolai szakképzés bizonytalan kilátásait. Az idén végző fiatalok jelentős része nem talál munkát, de azért jövőre újabbakat vesznek fel az iskolákba. Hogy velük mi lesz, azt senki sem tudja. 3. A munkanélküli segély. Az ál­lami költségvetésből az idei évre annyi pénzt biztosítottak e célra, amely elegendő az öt százalékos munkanélküliség segélyezésére. Azonban a gazdasági reform jelen­legi üteme mellett az idén 13 száza­lékkal számolnak. Ezért a kormány­nak azon kell törnie a fejét, hogy a jóváhagyott idei költségvetést is alaposan meg kell „reformálni“, va­lahonnan pénzt kell teremteni a munkanélküliek segélyére. A gazdasági reform jelenlegi üteme mellett igen sok a bizonyta­lansági tényező. A kormány tagjai járják a világot, hogy piacot szerez- zenenk termékeinknek és minden­felé ígéretes együttműködési készsé­get tapasztalnak. Azonban a konkrét eredményekre tovább kell várni, mi­közben a termelő üzemek elbocsájtják értékes munkaerejüket, akik a munkanélküliek számát sza­porítják. Sok politikus, közgazdász azt re­méli, hogy az átképzés az egyik leghatásosabb módszer a prolbémák megoldására és jelentősen csökkenti a munkanélküliséget. A nyugati sza­kemberek azonban elég gyakran fi­gyelmeztetnek arra, hogy ahol ez sikerrel járt, ott jól működött a piac- gazdaság. ott nem rendszerváltás volt, hanem csupán termékszerke­zeti reform. És ez alapvető különbség. Szűcs Béla 1 gg1

Next

/
Oldalképek
Tartalom