Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 2. szám

Szerkeszti: Tallósi Béla A szegény ember lova Rajzoljunk képeket! Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember. De olyan szegény volt, hogy nem bírt két lovat tartani. így a szegény embernek csak egy lovacskája volt. Az volt minden vagyona. Volt egy kis földecské- je, azzal az egy lóval szántoga- tott-vetegetett. Szóval azzal dol­gozott mindenfélét. Hát egyszer elment a malom­ba a szegény ember az egy lóval. Vitt egy kis terményt. De még akkorában járgány hajtotta a malomkereket, nem úgy mint ma, hogy gőz hajtja, meg villany, meg tudom is én mi. Hát a jár­gánygépet úgy kellett húzatni az egy lóval, mint más ember hú- zatta kettővel. Úgyhogy igen ne­héz volt az egy lónak. Hátra­hátranézett, megállt, de a gaz­dája mindig moszájgatta.- Csak eredj, kedves lovam, nem sokáig tart már! Egyszer, mikor már vége lett az őrlésnek, azt mondja a ló a gazdájának:- Édes gazdám, miért kinzol te engem ennyire? Más ember két lóval húzatja ezt a nehéz járgányt, nekem meg magamnak kell húzni!- Hát azért, kedves lovam - azt mondja az ember mert én szegény ember vagyok, nem bírok egy másik lovat venni te- hozzád. Nincsen pénzem. ..- Miért nem mondtad te már ezt nekem hamarább? Most ha­zamegyünk innen, fogjál ki en­gem a szekérből, és eressz sza­badon! Majd én elmegyek legel­ni. Majd ha jóllakok, kerítek ne­ked egy cimborára való pénzt. Amiből vehetsz egy másik társat énhozzám. Úgy is volt. A szegényember hitt a lovának. Hazament, kifogta a szekérből, elengedte a lovat. A ló egyenesen ment az erdő felé. Rátalált egy jó pázsitra, hozzáfogott ott legelni. Jóllakott, utána elment, jót ivott. Ivás után megy még vissza legelni, hát látja, hogy ott van nem messze egy rókalyuk. Fáradt volt. Gon­dolta, lefekszik már egy kicsit pihenni. Éppen a rókalyukra fe­küdt. No, estefelé volt már az idő. Azt mondja a vén róka az egyik fiának, az idősebbnek:- Fiam, te Bandi! Eredj csak, nézd meg, hogy milyen az idő! Lehet-e már menni valamerre tyúkot lopni? Menne ki a Bandi róka, hát nem tud kimenni a lyuk száján. Bemegyen vissza. Mondja az apjának:- Apám, nagy baj van! Olyan hó esett, hogy a lyuk száján nem lehet kimenni.- Hó? - azt mondja. - Au­gusztusban hó esett? Az nem lehet. Ilyenkor van a legnagyobb meleg. Eredj csak ki te, másik fiam, nézd meg! Hátha te oko­sabb vagy. Kimegy a másik fiú is. Megyen vissza, mondja:- Hát tényleg nagy hó van a lyuk száján, apám! Nem lehet kimenni.- Ej - gondolta a róka már ez valami csuda dolog. Megyen ki az öreg róka, hát csakugyan van valami a lyuk száján. De addig-meddig szima­tol, hogy rájön, hogy az nem is hó, hanem valami más. Kiásta mellette a lyukat, és kibújt. Körülnéz, hát látja, hogy ott van egy hagy fehér ló a lyuk száján. Gondolta, hogy már ezt el kellene innen cipelni valamer­re. Hát gondolt egyet a róka. Elment, megkereste komáját, a farkast. Azt mondja neki:- Kedves komám, gyere gyor­san! Nagy prédára tettem szert, neked is jut belőle.- Hol? - mondja a farkas.- Gyere velem, ne kérdezz semmit! Odamegyen a farkas a róká­val. Mondja a róka:- Itt van egy döglött ló. Én már ettem belőle. Húzd el magaddal, vidd el a barlangodba! Kitart ne­ked egy darabig.- Hát hogy húzzam el?- Majd én hozzákötöm a far­kát a te farkadhoz. Hozzáerősí­tem. Elkezdte aztán a róka bo­gozni a farkasnak a farkát. Ad­dig-meddig, hogy a lóéval jól öészecsomózta. Azt mondja ak­kor a farkasnak:- Húzd csak meg jól, elég erős-e, nem csúszik-e le a farkad? Meghúzza a farkas, hát még jobban rászorult a csombók. Azt mondja:- Már jól van. Megkezdte a lovat húzni. Mi­kor észrevette a ló, hogy húzzák, akkor csak felugrott, és aló, ha­zafelé. A farkast meg vitte a far­kán. Mikor beért az udvarra, ak­kor elnyerítette magát. Kime- gyen a gazdája. Megint nyerít a tó egy nagyot. Azt mondja:- Hozzál baltát, kapát, és verd agyon a farkast! Nyúzd meg! Kivitte a gazda mindjárt a bal­tát, agyonverte a farkast. Meg­nyúzta, a bőrét eladta, hát olyan lovat vett belőle éppen, mint a másik volt. Hát Így lett a szegény ember­nek két lova. így került a fehér lóőak is cimborája, nem kellett neki annyit dolgozni. Elmondta: Dudás János 1968-ban A mesét A király virágoskertje című kötetből vettük, amely Kar­osán gyűjtött népmeséket tar­talmaz. A számítógépes képek sok megvilágított apró pontból te­vődnek össze. Ezeket a négy­szög alakú pontokat képpontok­nak nevezzük. A legtöbb gép még színezni is tudja a pontokat. Mindegyik számítógép képpont­ból építi fel a képet, csakhogy az egyiknél jól elkülöníthetőek a négyszögek, a másiknál alig észrevehetően aprók. A képpon­tok kigyújtására a számítógép típusaitól függően a következő utasításokat használjuk: PLOT(20,30); SET 20,30; Plot 69, 20, 30. A számítógépes képrajzolást általában grafikának hívjuk. Bi- -zonyos gépeknél egy különleges utasításra van szükség, csak ak­kor térhetünk át a grafikus üzem­módra. Ha rajzoló programot írunk, először mindig lerajzoljuk a képet kockás papírra, azon számítjuk ki a koordinátákat. Megkeressük az alkalmas kez­dőpont értékeit, és esetleges többszöri hozzáadással vagy ki­vonással megrajzolhatjuk a kép­pontok sorozatát. JÁTSSZUNK A VÉLETLENNEL! Amikor kockát dobunk, nem tudjuk előre, hogy melyik szám kerül felülre. Egytől hatig bárme­lyik lehet. A számítógép is elő tud állítani véletlen számokat. A véletlen számok előállítására egy különleges program van a gépben. Megeshet, hogy ugyanaz a szám egymás után többször megismétlődik, de nagyjából mindegyik egyforma mennyiségben fordul elő. A vé­letlen számok előhívásához az RND (RaNDom: véletlen) kulcs­szó szükséges. A következő játékprogramban a véletlen számoknak is szere­pük van. Azt játsszuk, hogy egy űrhajón vagyunk, amelyet ellen­séges vadászgépek támadtak meg. Az űrhajónk számítógépe beméri az ellenséget, és kiírja a koordinátáit. Egy-egy ellensé­get úgy lehet kilőni, hogy begé­peljük koordinátái sorozatát. 10 LET C = 0 20 LETT A = IHT /HMD /I/ • 20 * 1/ 30 LETT B s IHT /RMD /1/ • 20 * 1/ 40 PRINT A. Bi “TŰZ* 50 INPUT X 60 LET C * C ♦ 1 » 70 IP X = A • B THEN PRINT •EST ELLENSÉGGEL KEVESEBB* 80 IP X <> A « B THEN PRINT 'NEH TALALT! 90 IP C < 6 IREN GOTO 20 100 END A 10-es sorban a C számláló számon tartja, hogy hányszor is­métlődött a program. A 60-as sor minden alkalommal 1 -et ad a C- hez. A 20-as és 30-as sor az ellenséges űrhajó véletlen koor­dinátáit állítja elő az A, illetve a B változóban. A mi számunk az X-ben van elraktározva, erre utal az 50-es sor. A 70-es és 80- as sorban a gép ellenőrzi, hogy a helyes választ kapta-e. A 90- es sor újra végrehajtja a progra­mot, ha C 6. A következő kép mutatja a já­ték menetét: RUN AZ ELLENSÉGES HAJÓ KÓDJAI 17 3 TŰZ ? 41 NEH TALXLT AZ ELLENSÉGES HAJÓ KÓDJAI 11 5 TŰZ • ? 55 EGY ELLENSÉGGEL KEVESEBB AZ ELLENSÉGES HAJÓ KÓDJAI 13 6 TŰZ KÉSZÍTSÜNK CIKLUSOKAT! A számítógéppel gyakran ugyanazokat a lépéseket több­ször is elvégeztethetjük. Eddig a GOTO utasítással és egy számláló beállításával oldottuk meg az ismételgetést. Van azon­ban egy másik módszer is, amelyben a FOR... TO... és a NEXT ciklusutasításokkal va­lósítjuk meg ugyanezt. 10 FOR J=1 TO 3 20 PRINT "VASÁRNAP" 30 NEXT J 40 END Ebben a miniprogramban a 10-es és a 30-as sor közötti ciklusban háromszor ismétlődik a 20-as sor. J a ciklusváitozó, értéke az első menetben 1, a másodikban 2, majd 3. A 20-as sor kiírja a VASÁRNAP-ot, a 30- as pedig visszaléptet a 10-es sorra, hogy vegye a J következő értékét. Amikor a J eléri a 3-at, a számítógép továbbmegy a 40. sorra. A következő programban a J-t nemcsak ciklusváltozóként használjuk, hanem mint tényezőt is. 10 PRINT “NYOLCAS SZORZÖTABLA" 20 FOR J = 1 T0 10 30 PRINT Jx8 HO NEXT J 50 END Előfordulhat, hogy a J értékét 1-től különböző értékkel kell lép­tetnünk. Ilyenkor még a STEP (LÉPÉS) szót is be kell vennünk a ciklusba. A következő prog­ramban a STEP-1 hatására minden alkalommal, amikor a gép átmegy a 10-es és a 40-es sor közötti cikluson, a J értéke eggyel csökken. 5 CLS ?10 FOR J=7 TO 2 STEP-1 *\ r 20 PRINT "MÉG" i J i "SÜTEMÉNY VAN” X 30 NEXT J ' *7 00 PRINT 50 PRINT "MINDJÁRT SZÉTPUKKADOK" SO FOR K= 1 TO 1000 \ 70' RÉM:NE CSINÁLJ SEMMIT. 80 NEXT K l? 90 PRINT 100 PRINT "DURR" Ebben a programban két cik­lus van. Az első ciklus hatszor íratja ki a sütemények számát. A J értéke minden alkalommal eggyel csökken, 7-től 2-ig. A második7 ciklus magában számlál 1-től 1000-ig és látszó­lag semmi sem történik. A gép körülbelül 1 perc alatt fut végig a számokon, és ennek körülbelül egy perc szünet az eredménye Kotolácsi Erzsébet mérnök MÉG 7 SÜTEMÉNY VAN MÉG 6 SÜTEMÉNY VAN MÉG 5 SÜTEMÉNY VAN MÉG 4 SÜTEMÉNY VAN MÉG 3 SÜTEMÉNY VAN MÉG 2 SÜTEMÉNY VAN MINDJÁRT SZÉTPUKKADOK DURR MEGFEJTÉS A december 21-i számunkban közölt feladat megfejtése: a mama a kis teniszlabdát vette meg, amely a felső képen a céltábla előtt látható. Nyertesek: Vajas Roland, Dióspa- tony; Tóth Róbert, Gúta; Leszaj Valéria. Losonc: ifj. Szórád Ferenc, Nyárasd; Dobos Zoltán, Nádszeg. DÉNES GYÖRGY Tornaijára fut a vonat Tornaijára fut a vonat, utoléri az alkonyat, ráhullatja könnyű szárnyát, vörös-fekete virágát. Fut a vonat s vele szalad árnyéka az ablak alatt, itt is, ott is pöttöm tanyák kívánnak szép s jó éjszakát. Suhan a táj, fütyül a szél, a kies völgy gúnyát cserél, száll a csillag fűre-fára, kőbálványok homlokára. • - i Hógolyózás anyuval Méry Gábor felvétele Gondolkodom, tehát • **" TÜRELEMJÁTÉK A felső tábla melyik három része fedhető le az alul látható betűvel jelzett idomokkal? □□□ 3 □HD 3 □3D EGY KIS MATEMATIKA Milyen számokat kell beírni a négyzetekbe, hogy a kijelölt művele­teket elvégezve, meg­kapd a megadott ered­ményeket?

Next

/
Oldalképek
Tartalom