Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-12 / 15. szám
i/asärnap ■ m. iv. 12. Háztáji kalendárium A vegetációs idő már javában tart. Az átlagos napi hőmérséklet megközelítheti a 11 C-fokot, a talaj is felmelegedett, s jóval hosszabbak a nappalok. A gyümölcsösben végzett aktuális teendők közé tartozik a vesszők lekötése, amellyel a termörügyek fejlesztését segítjük elő. A művelet elvégzésénél ügyeljünk rá, hogy a kötés ne legyen szoros. A gyenge fejlődési erejű alma- (ilyen pl. a Jonathán) és körtefajták (pl. a Har- denpont, a Fevren) vesszőit vízszintesen, az erősekét (pl. a Golden, a Starking) 15 fokos szögben rögzítsük. Az erősebben növő Bőse kobakja és a Vilmos-körte vesszői enyhén felfelé irányuljanak. Zöldbimbós állapotban permetezzük (Dithane M-45 és Bi-58 vagy Anthio 33 EC kombinálásával) a körtefákat. Védjük az almafákat a lisztharmat, a különféle gombák és rovarok ellen. A szamócát a szamócaeszelény ellen kell kezelnünk. Április 15-21. között a szabadban vethető még a borsó, hagyma, feketegyökér, kapor, mák, petrezselyem, sárgarépa, sóska, spenót. Itt van az ideje a karalábé és a csemegekukorica vetésének is. Ültethető vagy helyre vethető a nagy fényigényű, hosszú nappalokat kívánó káposzta. A korai fajtáiból 1 négyzetméterre 6-7, a középkoraiakból 4-5, a késeiekből 3-4 telepíthető. A káposzta kifogástalan szerkezetű, mészben közepesen gazdag, tápanyagdús talajt igényel. Kedvező viszonyoknál - ha a talaj felszíne már 13-15 C-fokra melegedett - 2,5 x 2,5 méteres kötésben elkezdődhet a görögdinnye vetése is. A görögdinnye, de az uborka, a sütőtök magvait is vetés előtt csávázzuk. Készítsük elő a zöldbab (1 m2-re 3-3,5 kg érett trágya, 12 g kénsavas káli, 15 g pétisó, 25 g szuperfoszfát ásónyomnyira bedolgozva), a paprikapalánták ágyásait (1 mz-re 8-12 kg érett trágya, 50 g kálisó, 85 g szuperfoszfát) és a spárgatök fészkeit. A szőlőben a szálvesszők lekötésével még várjunk. Szabadon hagyva ugyanis a kései fagyoktól kevésbé szenvednek. A könnyű homok, korán felmelegedő talajokon telepített szőlők pattanó rügyeit a kendermagbogarak károsítják. Ellenük először 6-8 leveles, később 30 cm-es hajtáshosszúságnál és fürtzáródás előtt többek között Cymbush 10 EC 0,02, Decemtion 20 EC 0,25 százalékos oldatával lehet védekezni. Ha szőlőink vashiányban szenvednek, akkor a levél- zetre juttassunk ki 0,2 százalékos Chlorofen- vagy Ferovit-oldatot. Az időjárási viszonyokat tekintetbe véve kivethetjük a kevésbé hőigényes virágok, a díszmák, a búzavirág, a nyári őszirózsafélék, a tatárvirág, az illatos ternye, a szagosbükköny magvait. Kihajtásuk után eljött a kúszórózsák metszésének ideje is. (Szakirodalom alapján) Bonsai-stílusok NÉHÁNY GYAKORI STÍLUS szabadon felálló (moyo) szélfútta (fukinagashi). erőteljesen felálló (chokkan), Köztudott, hogy a magyar nyelv számos szót ismer a lovak színének megnevezésére, az eszkimó a hó tulajdonságaira. A japán nyelvben pedig minden jellegzetes bonsai formának megvan az elnevezése. Ha lakásunkban bonsait nevelünk, akkor illik, hogy annak stílusát is ismerjük. Mellékelt ábráinkon néhány gyakoribb stílust mutatunk be. A bonsainevelés kultúrájához a megfelelő edény kiválasztása is hozzátartozik. Általános szabály, hogy a „nőies“ példányokhoz - ilyen a legtöbb lomblevelű - a lapos, mázas tálacska való. A „férfiasságot“, erőt sugárzó törpefenyőkhöz pedig inkább a mázatlan, nehezebb edények illenek. GALAMBJAINK EGÉSZSÉGÉNEK MEGÓVÁSÁRÓL Fertőtlenítés, gyógyszeres megelőzés Ültetőcső A palánták, a kisebb-nagyobb virág-, továbbá az étkezési hagymák ültetéséhez jól hasznosítható a házilagosan is elkészíthető ültetőcső. A testmagasságunkhoz igazodó nyélhosszúságú kerti segédeszköz ültetőrésze legalább 3 cm belső átmérőjű, vékony falú, arasznyi hosz- szúságú fém vagy műanyag csodarab. Ehhez szilárdan illeszkedik a fogásra alkalmas, T-alakú fanyél. A csövön egymástól 3-4 cm távolságra készítsünk lyukpárokat. Egy szakszerű fertőtlenítés felér egy gyógyszeres kúrával. Leghatékonyabb, ha évente kétszer - a párosítás előtt és a vedlés befejeztével - fertőtlenítünk. Mivel a leégetés tűzveszéllyel jár, azt nem javasoljuk. Jól bevált fertőtlenítőszer a formalin 1 százalékos vizes oldata; a H lúg 1-2 százalékos vizes oldata; az iosan, az incosan 1 százalékos vizes oldata, valamint a hypo és a klórmész. A fertőtlenítést minden esetben előzze meg egy minden berendezési tárgyra kiterjedő nagytakarítás. Ezt követően permetezővel végezzük el a fertőtlenítést, majd a szer felszáradása után következzen a meszelés. A fertőtlenítés és a meszelés időszakára a galambokat zárjuk ki a dúcból. Ha lehetséges, a dúcot 1-2 napig tartsuk lezárva, így nagyobb a valószínűsége, hogy a csírák elpusztulnak. A leggyakoribb betegségek ellen a táblázatban felsorolt fertőtlenítőszereket használjuk. Betegség Lappangási idő Fertőtlenítőszer (nap) Tuberkulózis Kokcidiózis Trichomoniázis 14-30 6 6-14 formalin H lúg hypó Az alaposan fellazított talajba az ültetőcső a kellő mélységig könnyen benyomható. Himlő Ornitózis Herpeszvírusok, paramixovírus Paratífusz 4- 14 5- 15 több hét is lehet 3-5 formalin formalin formalin formalin Amit a zöldeleségek etetéséről tudni kell Díszmadaraink részére a mindennapi mageleségen, valamint az ún. tojásos lágyeleségen kívül gondoskodni kell a nélkülözhetetlen zöldeleségről is. A zöldeleségből nyerik ugyanis a madarak a legtöbb vitamint, az ásványi anyagokat, így természetes úton tudjuk részükre biztosítani a nélkülözhetetlen anyagokat. Legismertebb zöldeleség a saláta, amely napjainkban már egész évben beszerezhető. Minden zöldeleségre érvényes, hogy megmosva, ruha között a nedvességet felitatva, apróra vagdalva etessük. A nedves és mértéktelen zöldeleség etetése bélhurutot okozhat. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne legyen fonnyadt, száraz, mert akkor etetésre alkalmatlan. A szakirodalom sokféle növényt sorol fel, amely zöldeleség gyanánt etethető. Ilyen például a gyomnövényként ismert tyúkhúr, amely kora tavasztól késő őszig szedhető. Arra azonban vigyázni kell, nehogy szennyezett vagy frissen permetezett legyen, mert akkor összes madarunk elpusztulhat! Amíg ugyanis a kereskedelemben kapható saláta a permetezés után úgynevezett lebomlási (várakozási) idő elteltével kerül forgalomba - és így gyakorlatilag kockázat nélkül etethető - addig az itt-ott szedett tyúkhúr etetése kockázattal jár. De ha biztonságos helyről származik, akkor változatossá tehetjük vele az étlapot. Említést tesz még az irodalom a gyermekláncfű, a nagy útifű, az egynyári perje, a soványperje, a zöld muhar, a kakaslábfű zöldeleségként való alkalmazásáról. Egyes vélemények szerint a gyermekláncfű hajlamossá teszi a madarakat a bélhurutra. Ugyancsak minden madár szívesen fogyasztja az uborkát is (némelyiket erre szoktatni kell). Egyesek ugyan ezt-egészség- ügyi okokra hivatkozva - elutasítják, mások jó tapasztalatokról számolnak be. Mind vitaminokban, mind pedig ásványi anyagokban a leggazdagabb a petrezselyem! Erről táblázatunk tanúskodik. A 100 grammban lévő 1 mg-nyi mennyiség A B, b2 C Szénhidrát Saláta 7,50 0,50 0,10 8,00 1,00 Tyúkhúr 5,00 0,10 0,10 15,00 2,00 Sárgarépa 8,50 0,08 0,05 4,00 7,00 Spenót 9,40 0,10 0,20 60,00 1.00 Petrezselyem 18,30 0,10 0,30 195,00 7,00 A 100 grammban lévő 1 mg-nyi ásványianyag K P Ca Fe Mg Saláta 140 24 22 0,5 11 Tyúkhúr ? 50 25 22,0 ? Sárgarépa 300 35 40 1,0 17 Spenót 500 55 80 3,0 55 Petrezselyem 880 85 195 4,5A baj az, hogy a petrezselymet a madarak vonakodnak elfogyasztani, türelmet, próbálkozást igényel míg megszokják és elfogyasztják. Az almát felszeletelve vagy reszelve általában nagyon szeretik a madarak, de vannak fajok, amelyek a körtét, szilvát, fügét, banánt, félig érett kukoricát stb. is megeszik. Egy Németországban megjelenő díszmadarakkal foglalkozó újság és egy magyar állatorvos szerint a káposzta minden fajtájának etetése káros. Nem minden madár képes egészségügyi következmény nélkül azonos mennyiségű zöldet elfogyasztani. A mozambik és a szürke csicsörke minden káros következmény nélkül rendszeresen nagy mennyiséget igényel, a nagyobb termetű ékfarkú amandina vagy a pillangópinty ettől a mennyiségtől hamarosan bélhurutot kap. Ha ilyen eset előfordul, azonnal különítsük el a beteg madarat, helyezzük kb. 30 C-fokos helyre és csak mageleség- gel etessük, ivóvíz helyett kamillateával itassuk. Még jobb, ha 1 dcl-nyi vízhez késhegynyi NEO-TE-SOL nevű, receptre kapható gyógyszert adunk. Ha a betegséget időben felismerjük, akkor a madarat pár napon belül meggyógyíthatjuk. Ká Ismerve az egyes betegségek lappangási idejét a beszerzett, vásárolt vagy a kiállításról megérkezett galambokat különítsük el legalább 14 napra. Igyekezzünk a galambdúctól minden eszközzel és módszerrel távol tartani az egereket és a verebeket, mivel ezek többféle betegség terjesztői. A betegségeket legjobb megelőzni, mert a gyógykezelés kockázatos dolog. A gyógyult galambok nagy többségükben bacilusgazdák maradnak, így nagy a valószínűsége az újrafertőződésnek. A betegségen átesett galambok belső szervei - máj, tüdő, szív - gyakran maradandóan károsodnak, s ez elsősorban a röpversenyeken érezteti hatását. Amennyiben a tenyésztő egy-egy galambnál a betegség bármilyen jelét felfedezi, azt azonnal el kell távolítani, a többi galambot pedig megelőző kúrában kell részesíteni. Megelőző kúrát kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a betegség tünetei nem mutatkoznak, de várható a kórokozók erősebb támadása. A tenyésztőknek nagyon fontos tudniuk, hogy ameny- nyiben a gyógyszert a szükségesnél nagyobb mennyiségben adagoljuk az méreg a szervezet számára. Szükséges tehát, hogy a tenyésztő minden esetben kérje ki az állatorvos véleményét. A Kisállataink c. lapból rövidítve (folytatjuk) A csávázás A magvak egy részét még ma sem árulják csávázottan, ezért ezt a növényvédelmi műveletet érdemes odahaza elvégezni. Jelentősége igen nagy, mert a vetőmagra felvitt csávázószer megakadályozza a fiatal csíranövények pusztulását. A csávázást csaknem minden zöldségfajta vetőmagjánál el lehet végezni, s ha helyes ■ csávázási dózist alkalmazunk, akkor az nem csökkenti a magvak csírázási százalékát. Erre a célra felhasználható az Agrocit, az Orthocid 50 WP, a Dithane M-45 vagy ezek kombinációi. A kiválasztott csávázószerből vagy azok kombinációjából 100-150 grammot kell 1 kilogramm vetőmag (1-1,5 g/ /1 dk) felületére felvinni. A műveletet porcsávázás vagy nedvesített csávázás formájában végezhetjük el. Az utóbbi esetben nagyon kell vigyázni a csávázószerhez adagolt viz mennyiségére, nehogy túlságosan nedves maradjon a vetőmag. Ilyen esetben szárítsuk meg a lecsávázott magot és úgy tegyük vissza a zacskóba. Ugyanez a művelet elvégezhető a gumós és a hagymás növényeknél is. Kedvező hatással van a burgonya, a dughagyma, a fokhagyma, a tulipán, a gladiólusz kezdeti növekedésére. A kísérletek szerint a burgonyánál végzett gumó- csávázás hatására a termés mennyisége 30-50 százalékkal is növekedhet. Néhány növényfélénél, ahol különösen fontos a vírusos betegségek elleni védekezés, célszerű elvégezni a nátronlúgos vetőmagcsávázást is. Ilyen növények a paprika, a paradicsom, az uborka, a tojásgyümölcs. A gyógyszertárakban vásárolható nátrium-hidroxid 2 százalékos oldatában tíz percig áztatjuk a vetőmagot, majd folyó vízben leöblítjük. Ezt követően feltétlenül ajánlatos a mag megszárítása. Amennyiben a nátronlúgos csávázás mellett a gombaölőszeres csávázást is el akarjuk végezni, akkor a kettő sorrendjére nagyon kell vigyázni. Először mindig a nátronlúgos csávázást végezzük el, s csak utána a fungicidest! Mert ha felcseréljük, a vetőmag csírázási értéke bánja a tévedést! Nsz, Ú
