Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-05 / 14. szám

Vasárnap Há ztáji kalendárium Az utóbbi években csökkent a csapadék mennyisége a Kár­pát-medencében. de reméljük, azért a tavaszi esők nem marad­nak el. Gyümölcsfáink öntözése azonban még egy csapadékos áprilisban is szükséges. Ott, ahol korábban a lemosó permetezést, a fatisztogatást nem tudtuk elvé­gezni, a rügypattanást követően a sodrómolyok, az araszoló her­nyók, az őszibarackosban a ba­rackmolyok hernyói, továbbá a tafrinás levélfoltosság, a körte- levélbolha, a körtevarasodás el­leni védelmet kell elvégezni. A málnát a rügyfakadás után a vesszőfoltosság kórokozói, a ribiszkét a virágzás előtt a ler A paradicsom terméskötését a virágok rázogatásávai, a pol­lenszemcsék levegőbe juttatá­sával könnyíthetjük meg. Ha nincs vibrátorunk, akkor a nö­vényeket tartó zsinegeket kell napjában többször ütöget- nünk. (P. R. felvétele) vélpirositó, a levéldarazsak lár­vái, a ribiszke-levéltetü, a sodró­molyok hernyói ellen kell perme­tezni. A fűtetlen fóliasátrakban most már fejezzük be a paradicsom­palánták kiültetését. A szabad­földre szánt palántákat fokoza­tos edzéssel készítsük a telepí­tésre. Ne feledkezzünk meg ar­ról, hogy a túl korán kiültetett paradicsom csak nehezen köt termést. Aktuális tennivaló a bimbóskel palántanevelése (egy négyzet- méterre 2 gramm maggal szá­moljunk); a nyári retek, a bab, a borsó, a csemegekukorica, a spenót, a sóska szabadföldi vetése. Töltögethetjük a korai -burgonyát is. Nem maradhat el a zöldségfélék öntözése. A vízi- gényesebb fejes-, kel- és vörös­káposztának 20-30, a karalábé­nak, karfiolnak 15-25 mm vizet adjunk. Ha a szőlőben a tőkehiányt mindeddig nem pótoltuk, akkor azt most már csak konténeres oltványokkal tehetjük meg. A so­rok közé dughagymát, borsót, bokorbabot ültethetünk. Kiültethetjük a dália, a gladió- lusz gumóit. Legényrózsát, flo- xot, sarkantyúkát vethetünk. A gyepet tisztítsuk meg a gyo­moktól, s öntözéssel egybeköt­ve, nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal végezzük el a táp­anyag- utánpótlást. Szakirodalom alapján 17 91 .-IV. 5. A Pekingi kacsa A kacsa az a háziszárnyas, amely négyes hasznosítású. ízletes húst, tojást, májat és tollat, pelyhet termel. Az uzson­názó embernek egy karéj kacsazsírral megkent kenyér, egy bögre tea bőven elegendő. Aki tehát tenyésztésére alkal­mas udvarral, udvarrésszel rendelkezik, az tartson minél több kacsát. Ahol pedig a közelben patak, árterület, kisebb-na- gyobb tó van, a kacsatartás önköltsége csaknem minimálisra csökkenthető. A ka­csa ugyanis igazi víziszárnyas, állandóan a vizen és a füvön tartózkodik. A leghasznosabb a kínai eredetű, fe­hér tollazatú Pekingi kacsa (Anas domes­ticus subflava). Egyes agrártörténeti for­rások szerint a múlt század hetvenes éveiben hozták be Európába. Az egész világon elterjedt fajta. így alakultak ki később azok a fajták, fajtahibridek, ame­lyekből a kiváló, úgynevezett pecsenye- kacsák származnak. Kínában fehér és vadkacsaszínben található. A két színvál­tozat felhasználásával állították elő a mai, vajszínű, jellegzetes Pekingi kacsát. Ha­bitusára jellemző a meredek testtartás. Az eredeti standard szerint a testsúlya 3-5 kg, ez azonban ma már országon­ként igen eltérő. Ká nyomán A fejtrágyázásról A fejtrágyázás nagy előnye, hogy a tápanyagok közvetlenül - nem a talajon át - kerülnek a növénybe, s így a másképp szükséges trágyamennyiség fele, harmada is elegendő. Elsősor­ban a mikroelemek kijuttatása történhet ezen a módon. Jó, ha a fejtrágyázást a talajvizsgálat eredményei alapján végezzük, illetve a növényen észlelhető változások alapján döntjük el, mikor, milyen tápanyagot juttatunk ki. Arról se feledkezzünk el, hogy a növények a fejtrágyázást csak a vegetációs idő első felében képesek gazdaságosan hasznosítani. Jegyezzük meg: kora reggel, vagy ha a növények még harmatosak, valamint ha a hőmérséklet 15 C-foknál alacsonyabb, 30 foknál magasabb, ne fejtrágyázzunk! A művelet elvégzésére a 20-21 C-fok körüli hőmérséklet az optimális. A legfontosabb műtrágyák fejtrágyaként való alkalmazását táblázatba foglaltuk. (Megjegyzés: 1 százalékos oldatot úgy készítünk, hogy 100 liter vízhez 1 kg műtrágyát keverünk.) Fejtrágya Koncentráció %-ban almafa hugyany (karbamid) 0,5-1,0 magnézium-szulfát 1,0-2,0 őszi barackfa hugyany (karbamid) 1,0-1,5 egyéb hugyany (karbamid) 0,5-1,0 gyümölcsfélék kénsavas káli 1,0 magnézium-szulfát 2,0 bórax 0,5 cink-szulfát (fehérgálic) 0,5 mangán-szulfát 0,2-0,3 mészsalétrom 0,5-1,0 szőlő hugyany (karbamid) 0,5-0,7 kénsavas káli 2,0 cink-szulfát (fehérgálic) 0,2 mangán-szulfát 1,0-2,0 eper hugyany (karbamid) 1,0 hármas szuperfoszfát 1,0 kálisó 1,0 paradicsom hugyany (karbamid) 0,5-1,0 ammónium-nitrát 1,0 kálium-klorid 0,5-1,0 egyéb hugyany (karbamid) 0,5-1,0 zöldségfélék bórax 0,5 cink-szulfát (fehérgálic) 0,5 mangán-szulfát 0,2-0,3 Z nyomán A dieffenbachia világos, de- pigmentált levelű változata (Foto: P. R.) Mire kényes a buzogányvirág Mérges volta ellenére közkedvelt növényünk a dieffenbachia vagy buzo­gányvirág. Annak ellenére, hogy kedvező körülmé­nyek között gyorsan fejlő­dik, kényes növény. Alsó levelei gyakran megsárgul­nak, majd elszáradnak, és így a szár felkopaszodik. Az okokat nem kell sokáig keresni. A levelek pusztu­lását általában a levegő csekély páratartalma és a tápanyaghiány okozza, de hasonló következmé­nyekkel jár a huzat és a nö­vény fényigényes volta el­lenére az erős, közvetlenül beeső napfény is. A levegő szárazsága el­len a levélzet rendszeres permetezésével védekez­hetünk. Ezt mindig napköz­ben - sohasem este - vé­gezzük, lehetőleg lágy, ko­rábban felforralt, szobahő­mérsékletű vizet használ­va. A buzogányvirág táp- anyagigénye a tavaszi, nyári hónapokban a legna­gyobb. A hiányt fejtrágyá­zással pótolhatjuk. Ha nö­vényünket át kell ültetni, akkor ez a probléma is megoldódik. A dieffenba­chia a könnyű, morzsás szerkezetű talajban- lombföld, tőzeg, melegá- gyi föld keverékében - fej­lődik szépen. Ha egy attraktív példány felkopaszodik, akkor sem kell azt kidobnunk. Ará­nyosan hosszú levéltelen részt hagyva a leveles részt vágjuk le, s üveghen­gerbe állítva gyökereztes- sük. Az elültetésével azon­ban mindaddig várjunk, míg viszonylag gazdag gyökérzete nem fejlődik. A gyér gyökérzettel elülte­tett nagylevelü példányok ugyanis nem képesek ele­gendő tápanyagot, vizet felvenni, s ezek hiányában „felesleges“ leveleiket előbb-utóbb ismételten el­dobják. I. d. TERMÉSZETES ERŐSÍTŐ ÉS FERTŐTLENÍTŐ A vöröshagyma száraz burokleveleit s a tisztításakor nyert egyéb hulladékot tegyük edénybe és öntsük fel esővízzel. (3/4 rész hagy­malevélhez, gyökérhez, szárhoz 1/4 rész esővizet öntsünk.) Hagyjuk állni 2-3 napig. Az erjedő keverék kellemetlen szagát tíz literre számított egy maréknyi zsurlólevél vagy zeolit hozzáadásával közöm­bösíthetjük. A „hagymalét“, mely erősítő és fertőtlenítő hatású, a gombás megbetegedések ellen alkalmazható, 1:10-hez hígításban hetente, kéthetente juttassuk ki a növényekre. A SZOBANÖVÉNYEK KÁRTEVŐI ELLEN A kintiekhez képest nagyobb védettséggel bíró szobanövényeket sem tudjuk megőrizni a különféle rovarkártevőktől. A kaktuszokon, a díszes levelű krotonokon, az antúriumokon, a különféle orchideákon is nem ritkán látni hópehelyre, vattacsomócskára emlékeztető kósza pajzstetveket (Pseudococcus adonidum, P. citri) szívogatni. Mielőtt azonban még a vegyszerekhez nyúlnánk, próbáljuk meg ezeket a kártevőket nedves szivaccsal, pálcikára tekert vattával eltávolítani. Ha ez nem sikerül, akkor a növényt Actellic 50 EC 0,2, Anthio 25 0,15, Metation E 50 0,2 százalékos oldatával permetezzük be. A fényes, sima felületű növények esetében adjunk a permetléhez tapadást fokozó szert (Citovett, Sandovit) is. A kártétel megelőzésére (a növény nedveinek befolyásolására) a szakirodalom Furadan 10 G-t, Temik 10 G-t, Vydate 10 G-t vagy Basudin 10 G-t ajánl. Ezekből egy közepes nagyságú cserép földjéhez 1-2 grammot keverjünk. HA PIMPÓS LETT A BOR Ha az újbor kezelését - töltögetését - elhanyagoljuk, azt darabban hagyjuk, akkor nemritkán virágosodás, pimpósodás lép fel. A felszí­nen hártya képződik, a hordó, az üvegballon tartalma megzavaroso- dik. Ez a betegség elsősorban a gyenge, 11 Milligand fokon aluli lágy boroknál gyakori. Okozói a vad ún. virágélesztők, amelyek a bor alkoholtartalmát vízzé és széndioxiddá alakítják, íze üressé válik s nemritkán meg is ecetesedik. A pimpósodást rendszeres töltögetéssel, a tárolóedény feltöltésé­vel, szakszerű kénezéssel előzhetjük meg. Ha a baj már bekövetke­zett, akkor a felszínen képződött hártyát hosszú szárú tölcsérrel, lopóval óvatosan döfjük át, ezt követően a hordót stb. színültig tröltsük fel, a felemelkedett hártyát pedig távolítsuk el. HOGYAN ÜLTESSÜK A GLADIÓLUSZT? Kertjeink népszerű növénye a gladiólusz. Hagymáit csak akkor ültessük ki, mikor a talaj hőmérséklete már elérte a 10 C-fokot. A legalkalmasabb idő április közepétől május közepéig tart. A gladió­lusz telepítésére a komposzttai dúsított, könnyű, homokos vályogtalaj felel meg. Frissen trágyázott talajba sohase ültessük. Ha a virágokat vázába, piacra szánjuk, akkor a telepítés sorba, egymástól 6-12 cm távolságra, 6-8 cm mélyre történjen, ha viszont kerti dísznövénynek, akkor egymástól 15-20 cm-re hármas kötésbe több hagymát ültes­sünk. Ügyeljünk rá, hogy szélvédett és napos helyre kerüljön, mert különben könnyen megdől. A SPÁRGA GOMBÁS MEGBETEGEDÉSE A spárgaültetvények nagyon gyakori és veszélyes megbetegedé­sét okozza a spárgagomba (Puccinia asparagi). Tavasszal - főleg a friss hajtásokon - sárgás foltok keletkeznek, melyben a spórák, a kórokozó szaporító sejtjei képződnek. A betegség járványszerűen léphet fel és akár a termés felét is elpusztíthatja. A fiatal ültetvényeket április végétől 12-14 naponként Rézoxiklorrid 50 WP 0,4-0,5, Zineb 80 0,3-0,4 vagy Perozin 80 0,2-0,3 százalékos oldatával kezelhetjük. Jobb azonban, ha a betegséget gyomtalanítással, a letakarított spárgaszárak elégetésével megelőzzük. SZIMBIÓZIS A KERTBEN A biokertészek által ajánlott növénytársításoktól ugyan nem várha­tunk csodát, de azért nem árt egyes tanácsaikat kipróbálni. A Közép- Európa szerte méltán jó hírnévnek örvendő bolgárkertészek tapasz­talatai igazolják, hogy jó, ha a hagymát fejessalátával társítjuk. A vöröshagymának a majoránna közelsége is kedvez. A reteknek a sarkantyúka, a paradicsomnak az aprócsalán (Urtica urens), a burgonyának a baltacím, a fehér árvacsalán, a len, a káposztafélék­nek a kapor, a kamilla szomszédsága tesz jót. Szokatlanul hangzik, ámde többen esküdnek rá, hogy kedvező hatással van egymásra a fokhagyma - rózsa, illetve a petrezselyem-rózsa társítása. MARTILAPU MINT GYÓGYSZER Az árokpartok, töltésoldalak kora tavaszi, feltűnő sárga virága a martilapu. Tenyér nagyságú, szívalakú levelei csak a virágzás után bújnak elő. A levelekben lévő drog gyógyító hatását már régen ismerik. A szárított levelekből készített tea (5 grammnyi egy csésze vízbe) köhögés, rekedtség ellen hatásos A nyers leveleket gyulladá­sos daganatok borogatására használhatjuk fel. Szakirodalom alapján GALAMBJAINK EGÉSZSÉGÉNEK MEGÓVÁSA I. Elhelyezés takarítás A galambtenyésztés egyik legfonto­sabb kérdése a dúc és annak elhelyezé­se. Lehetőleg déli vagy délkeleti fekvésű, levegős, száraz és huzatmentes, télen nem túl hideg, nyáron pedig nem úl meleg legyen Igen lényeges, hogy a dúc minél több napfényt kapjon, mert a napfény a legjobb fertőtlenítőszer. A falak legye­nek simák, a padozat pedig jó nedvszívó. Többen az üreges válaszfaltéglát tartják a legalkalmasabbnak. Nagyon fontos a szellőzés megoldása, amely a tetőtér­ben beépítve a legideálisabb Általános szabály, hogy a dúc 1 lég­köbméterére 1 pár galamb számítható. A jó kezelhetőség szempontjából azon­ban a dúcot úgy kell felosztani, hogy egy- egy dúcrész 4 négyzetméternél ne legyen nagyobb. Ez több szempontból is lénye­ges. Szelídebbé válnak a galambok, mert könnyű megfogni őket, könnyebb a tisztí­tás és a berendezést is esztétikusadban lehet elkészíteni. Nagyon fontos, hogy a galambdúc a betelepítés után ne legyen zsúfolt. Zsúfolt dúcban gyakrabban lép­nek fel a fertőző betegségek és gyorsab­ban terjednek. Megfelelő élettér hiányá­ban gyakoriak lesznek a verekedések (ez egyes veszekedős fajtákra különösen ér­vényes). A verekedések alkalmával se­bek keletkeznek, amelyek nyitott kaput jelentenek a fertőzésnek. Amennnyiben a dúc takarítandó felüle­tei simák, egy 30-40 példányos állomány napi takarításigénye (reggel-este) nem haladja meg a negyed órát. Legjobb, valahányszor csak a dúcba lépünk, azon­nal felszedni a keletkezett ürüléket. Erre egy hosszú nyelű kaparókanál jól megfel­el. Ezáltal a párolgási felületet is csök­kentjük, s mindig száraz lesz a dúc fala és levegője. A letapadt, többnapos ürüléket csak fáradságos munkával tudjuk fel­szedni, e mellett a friss ürülék még nem fertőz, de a többnapos már igen. A külön­böző betegségek csírái a porszemekre tapadva fertőznek, tehát a poros dúcban nő a fertőzés veszélye. Kisállataink c. lapból, rövidítve (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom