Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-05 / 14. szám

Vasárnap 1991. április 7. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.06, nyugszik 19.17 Kö- zép-Szlövákia: 06.13, nyugszik 19.24 Nyugat- Szlovákia: 06.19, nyugszik 19,30 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 02.38, nyugszik 11.05 Közép-Szlovákia: 02.45, nyugszik 11.12 Nyugat- Szlovákia: 02.51, nyugszik 11.18 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HERMAN - ZOLTÁN nevű kedves olvasóinkat • Egészségügyi világnap • A VASÁRNAP következő számának tartalmából MITICKYNÉ ÚJ SZÍVE Ordódy Vilmos riportja HÓVIRÁG Dénes György írása KÉT FILM KÖZÖTT BÁCS KATALINNAL Szabó G. László beszélgetése JEGOR FJ0D0R0V VÁGYÁLMA Nyikolaj Sahbazov elbeszélése KESZELI FERENC VERSEI ÁLLANDÓ ROVATAINK Gyermekvilág Házunk tája Hogy mik vannak Humor PÉNZBŐL, ÉSZBŐL ÁLL A KERESKEDÉS Miklósi Péter interjúja Jozef Chren szlovák kereskedelmi miniszterrel BODNÁR FERIKE Nem árulok el titkot. . . Nagy érdeklődéssel olvastam az Új Szó február 15-én megjelent számában arról a koraszülött olasz kislányról közölt cikket, aki az orvosok szerint is csak a csoda folytán maradt életben. Ez készte­tett Írásra egy nálunk is megtörtént hasonló esetről A besztercebányai kórházban 1988. szeptember 8-án kisfiú született 730 gramm testsúllyal, hossza 33 cm volt. Az orvosok azt mondták, itt csak a csoda segíthet, ami meg is történt. A kisfiú él, szépen fejlődik, nincs is nagyon elmaradva ..kortár­saitólu. Virgonc gyerek, akire apjának, anyjának igencsak ügyelnie kell. Beszél, rajzol, szereti a té­vét (főképp a reklámot, a mesét és a zenét). Nem titok, elárulhatom: a saját kisfiúnkról, Feri­kéről van szó, aki kétéves elmúlt, 11 kg és 85 cm magas. Hála a besztercebányai gyermekorvosok­nak, a tudománynak, a gondoskodásnak és az Istennek, nálunk is vannak méa csodák... fOOJfo a bizalomról A bizalom kék madár, amely igen óvato­san, megfontoltan szállt le valahová és hihe­tetlen gyorsan elröppen, ha nem érzi magát biztonságban. A bizalom családban, társadalomban, or­szágok közötti kapcsolatokban az egyik leg­nagyobb érték, amelyre egyén és közösség támaszkodhat. A bizalom a stabilitás alapja, a jövőépítés záloga, az ember boldogulásának nélkülöz­hetetlen alapja. A bizalom szót naponta rengeteg politi­kus ejti ki a száján, megszámlálhatatlan lap nyomtatja ki. Bizalmat szavaznak kormá­nyoknak, bizalomerősítő intézkedéseket fo­ganatosítanak államférfiak, kölcsönös biza­lom alapján írnak alá szerződéseket kor­mányfők, miniszterek, a tömegek bizalmá­ért küzdenek a választásokon a pártok. A bizalom a békés élet levegője. De hogyan is áll az emberiség napjaink­ban a bizalommal? Azt hiszem, nem tévedek, ha megkoc­káztatom, hogy kételyekkel vegyes érzel­mekkel. A hidegháború felszámolása az emberi­ségben lángra lobbantotta a bizakodás fü­zét. Az atom-világkonfrontáció lehetőségét felváltotta a reménykedés, hogy legalább néhány lépéssel közelebb kerültünk a tö­megpusztító fegyverek megsemmisítéséhez. Aztán jött az Öböl-háború, a Szovjetunió­ban bizonyos visszarendeződés rémképe és a bizalom megdermedt. A volt szocialista országok rendszervál­tásában is a bizalom a legnagyobb érték. A tucatszámra megalakult pártok és moz­galmak igyekeznek bizalomkeltő programo­kat kidolgozni és a lakosság elé terjeszteni. A választásokon aztán az állampolgárok szavazataikkal tesznek tanúbizonyságot ar­ról, hogy kikben bíznak. Az utóbbi hetekben a szlovák és a cseh lapok egyre többet írnak a bizalomról. Egy évvel a következő választások előtt a politi­kai pártok viharos ütemben differenciálód­nak, egyre határozottabban kirajzolódnak a jobboldal, a centrum és a baloldal körvo­nalai és megindul a leplezett és nyílt küzde­lem a választók kegyeiért, bizalmáért. Azonban úgy tűnik, hogy ez a harci zaj meglepte a lakosságot és egyre népesebbé válik a hallgató többség tábora. A prágai közvéleménykutató intézet legutóbbi fel­mérésében is megállapította, hogy jelentő­sen csökkent a lakosság bizalma valamennyi intézmény, még a parlament iránt is. Sok hazai és külföldi megfigyelő felteszi a kérdést: Miért? Hiszen a novemberi csen­des forradalom után a társadalom elsöprő többsége támogatta a rendszerváltást, a párt­állam deformációinak felszámolását. Keve­sen vannak, akik ellenzik a piacgazdaságot. Akkor miért növekszik a közöny, amit egyes szélsőséges csoportok olyan jól ki­használnak? A hazai politikai pártok lapjainak többsé­ge igyekszik elbagatellizálni a társadalom­ban növekvő feszültségeket és demagógiá­val vádolják azokat, akik a lakosság többsé­gének tűréshatárát firtatják. Arról azonban többnyire csak rövid hírekben tájékoztat­nak, hogy a nyugati újságírók sem hisznek a refom, gyors hatásában, a ránk váró nehéz évekről beszélnek. Hiszen majd minden napra jut egy-egy új áremelkedés. Tegnap a rádió-tévédíj százszázalékos emelését je­lentették be, holnap a városi tömegközleke­dés, lakbér, fűtés stb. drágulása következik. Közben a munkanélküliek száma is növek­szik. Ilyen körülmények között természetes, hogy a lakosság bizalma fogy. A gazdasági reform elkerülhetetlen, ezt mindenki tudja. A probléma csak az, hogy a gazdasági miniszter által nemrég emlegetett korrekci­ókat, szabályozásokat időben hajtsák végre és hatékonyak legyenek a lakosság legsze­gényebb rétegei számára. A reform elfogult kereszteslovagjai, akik nem tűrnek semmi­féle kritikát, másképp gondolkodást, többet ártanak, mint használnak a gazdaság átala­kításának. Ők aztán igazán nem járulnak hozzá a jövőbe vetett bizalmunkhoz. Pedig a bizalmat igen nehéz megszerezni, de könnyű elveszíteni. Egyik olvasónk a napokban azt kérdezte tanácstalanul, hogy kiben bízhat? Melyik mozgalom, párt vezeti ki az országot ebből a zűrzavaros helyzetből? Azt válaszoltam neki, hogy bízzon a saját eszében és a két kezében. Ez a bizalom többnyire kifize­tődik. Szűcs Béla Boonár Ferenc, Sóreg Mit üzen a Vasárnap Szalay János nyugdíjas tornaijai olvasónk lapunk 10. számában megjelent Bűntudat című íráshoz fríz megjegyzéseket. Ő is törté­nelem szakos tanár és 1950-ben kezdett tanítani. A háború utáni sok válto­zást a katedrán élte át. Bi­zony, sok szemléleti átkap­csolásra .került sor, de azért szerinte nem minden­ki „vette teljes vállszéles- séggel a fordulatokat". Akik ezt tették, „vagy nem volt ítélőképességük vagy nagyon meg akartak dol­gozni kenyéradó gazdáik­nak“. Végül leszögezi: Az élet nagyon megtanított bennünket arra, hogy a kinyi­latkoztatásokat fenntartások kai kell fogadni... Szelektál­tunk bizony mi is az első naptól kezdve. Az sem igaz, hogy az órákon ,, muszáj volt" az utolsó betűig beol­vasni mindent. Minden órán nem állhatott ott a hátunk mögött az igazgató vagy tan- felügyelő elvtárs. Ha pedig volt hozzá szerencsénk, ak­kor esetleg a .,szocialista" és a ..rothadó kapitalista" sza­vak nagyobb hangsúlyt kap­tak. A középiskolákban a diá­kok már kifinomult érzékkel nagyon is vették a lapot... Az Írás nem egy személyt állított pellengérre. Inkább azt a renszert, amely szám­talan embert (s nemcsak pe­dagógusokat) félrevezetett. Olvasónk is felteszi a kér­dést: Hogy nem mondtunk mindig igazat, ha nekünk se mqpdták meg, honnan tudtuk volna? Ez a lényeg. így ter­jesztettük a féligazságokat, sokszor hazugságokat. S ha fölöttünk állt a (tan)felügyelő, mondtuk a megkövetelt szö­veget. A fogékony diákok ugyan értettek a szóból, saj­nos akkor is képmutalásra neveltük őket. Éppen kettős hozzáállásunkkal. (-al-) Kinél reklamáljak? Fiatal házasok vagyunk, s szeretnénk otthonunkat a lehe­tőségekhez mérten berendezni. Tehát mit tesz ilyenkor egy naiv házaspár? Elmegy a legközeleb­bi - esetünkben a dunaszerda- helyi - bútorüzletbe És láss csodát! Egy hónapi zarándoklá- sainknak meglett a foganatja. Egy augusztusi napon megláttuk a hőn áhított szekrénysort. Ez az! Csillant fel a szemünk életem párjával, s rohantunk kifizetni. Korai volt az örömünk. Otthon áz összeszerelésénél derült ki, hogy a tetszetős bútorhoz nem megfelelő furatú üvegajtókat csomagoltak. Sebaj! Rohanás az üzletbe reklamálni. A hölgyek helyesen mosolyogtak, felvették a reklamációt, s mondták: várjon a kedves vevő. A kedves vevő várt türelemmel. Közben bámul­ja az ásítozó bútort. Sőt! A ven­dégei is. Most ülőgarnitúrát hajszolunk. Üres a szoba, csak a hiányos szekrénysor ásitozik továbbra is. Közben havonta érdeklődünk. A reklamáció az egyik papírcetli­ről a másikra kerül, amik havonta elvesznek, majd előkerülnek a különböző fiókok mélyéről. Csak az üzletből nem kerülnek ki. A tapolcsányi bútorgyár nem is válaszol az általunk írt rekla­mációra. A bútor tavaly októbertől van reklamáció alatt. Február köze­pén elfogyott a türelmem, ismét bementem a bútorüzletbe. A hölgy rámmosolygott és meg­nyugtatott, a kolléganőjével együtt tudnak az elcserélt üvegaj­tóról. Remek dolog, gondoltam. Ők tudnak a vevő bajáról". Lehet, sajnálnak is. Csak éppen nem orvosolják. Gondolom a mosoly után kellett volna meghatódnom. Sajnos nálam az ellenkezője tör­tént. Felemelt hangon érdeklőd­tem, mégis kinél kellene rekla­málni. Talán Írjak nyílt levelet a kormányfőnek? Könyörögjek, sírjak, hogy hallgassanak meg és orvosolják bajomat. Ekkor hervadt le a csodás mosoly a hölgyek arcáról és háborodtak fel. Ők! Enyém a hibás bútor és ők vannak megsértve, ha az em­bernek elfogy a béketűrése hat hónap után. Köztudott dolog, hogy ma is­meretség nélkül nagyon nehéz bútorhoz jutni. Örüljön a kedves vevő, ha hibás is, de van. A höl­gyek és urak odabenn a meleg és mellesleg üres üzletben, bizo­nyára a megfelelő vevőre vár­nak, s közben megfeledkeznek a reklamációk intézéséről. Kedves fiatal házasok, ha du- naszerdahelyen jártok látogas­satok el a bútorüzletbe, ha egész nap mosolygó eladókat akartok látni. Viszont ha bútort akartok venni, vigyetek magatokkal némi ropogós bankókat, hogy szezám kitáruljon. Ha szerencsétek van nem kell reklamálni, ha asztalos, esetleg üveges ismerősötök van, akinél szintén ott hagyhattok egypár százast. Az a fontos, hogy van reklamációs osztály, ahol ha mást nem is, de tartós idegkimerülést kaphat a kedves vevő. Horváth Beáta, Dunaszerdahely Többek érdeklődésére közöljük az Új Szó és a Vasárnap előfizetési díját: HAVI ELŐFIZETÉS:' Új Szó Vasárnap együtt 88 korona (a napilap hétfőtől szombatig) Új Szó 71 korona Új Szó Vasárnap együtt 76 korona (a napilap hétfőtől péntekig) Új Szó 59 korona Hétfőtől péntekig NEGYEDÉVI ELŐFIZETÉS; Vasárnap 52 korona 1991. IV. 5 Vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom