Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-29 / 13. szám

ilasärnap 19 91. III. 29. Háztáji kalendárium „Április bolondos, nem ad rá aki okos“ - tartja a népi bölcsesség, így a tavasz beköszönte ellenére nem árt óvatosnak lenni, s a hirtelen lehűlésre is számítani. A hónap első hetében tovább folytatjuk gyümölcsösünk talajának gondozását - gyomtalanítását. A kapálást követően a talajt azonnal gereblyézzük el, hogy a nedvesség elpárolgását a minimumra csökkentsük. A cseresznyét, a meggyet, a kajszibarackot fehérbimbós állapot­ban a monilia, a levéllyukacsosodás, a levélfoltosság, a barack- és sodrómoly, az araszoló lepke hernyói ellen kell védenünk. Az őszibarackot a tafrinás levélfodrosodás és a levéllyukacsosodás ellen permetezzük. A szőlőben az egyéb munkák mellett a tőkék öntözéséről se feledkezzünk meg. A nyesedéket, ha azon kártevők, kórokozók nincsenek, okvetlenül komposztáljuk. Ha fűtött fóliasátorban sárgadinnyét termelünk, akkor azt négy levélre csípjük vissza. A hónaljhajtásokról távolítsuk el a kötött terméseket, így a másodrendű hajtások fejlődése meggyorsul. Táp­kockába vetjük a patisszont. A növénykék fejlődéséhez 20-25 C- fokos hőmérsékletet biztosítsunk. Elvetjük a közepes tenyészidejű nyári fejes káposzta magvait is. Ezekből négyzetméterenként 4-6 grammra van szükség. Fűtetlen fóliasátorba ültethetjük a saláta­uborkát. Szabadföldön - ha az időjárás megengedi - kezdődhet a görög­dinnye palántanevelése. További teendőink: tápkockába vetjük a patisszont, ritkítjuk (15-20 cm-es távolságra) a póréhagymát, vethetünk még hónapos retket, öntözzük a karalábét, karfiolt. Folytassuk a pázsit gondozását, a füvesítést. Egy négyzetméterre 40-50 gramm magot számítsunk. A magokat gereblyével gondosan dolgozzuk be a talajba, majd hengereljük le. Az öntözésről se feledkezzünk meg. Szakirodalom alapján Kis agrokémia Azok, akik időnként fella­pozzák a szakirodalmat, bizo­nyára találkoztak már a rejté­lyesnek tűnő pH szimbólum­mal, amellyel a talaj (a víz és az oldatok) savanyúságát (aci- ditását) jelölik. Ez nem más, mint a latin pondus hidrogenii rövidítése, melynek magyarul a „hidrogénhatás“ felel meg, s az adott közegben a hidro­génionok koncentrációját egy nemzetközileg elfogadott 14 fokú skálán adja meg. Elméletileg a 7 pH-s talaj semleges. A gyakorlatban azonban a 6,6-7,2 pH értékű talajt is annak tekintjük. Az ettől kisebb értékeknél a talaj savanyú, a magasabbaknál pedig alkalikus. Több növényfaj pH-val szembeni tűréshatára eléggé széles skálán mozog, mások viszont kényesebbek. Vannak olyan fajok is, amelyek közvet­len környezetük pH értékének befolyásolására is képesek. A többség azonban a semle­ges, illetve a kissé savanyú vagy alkalikus talajokon érzi jól magát. Ne feledjük azon­ban, hogy a tőzeglápokról származó dísznövényeknek 5,5 pH-nál savanyúbb talajt kell biztosítanunk. Csak a sava­nyú talajban maradnak meg az egyre kedveltebbé váló rodo­dendronok is. A zöldségfélék közül a répa 5,2-6,7, a retek 5,3-6,5, a saláta 5,7-6,8, az uborka 5,7-7,5, a paradicsom 6-6,9, a káposzta 6,6-7, a hagyma 6,8-8,5, a gyü­mölcsfák pedig a 6,2-7 pH-s termőföldet kedvelik. (Zi nyomán) LASKAGOMBA-TERMESZTŐK FIGYELMÉBE Hol hibáztunk, ha... ...a fiatal, apró gombák fonnyad­nak? - Valószínű, hogy a helyiség relatív páratartalma eléri, sót meg­haladja a 90 fokot. Ilyen körülmé­nyek között ugyanis a kis gombák felületén a víz kicsapódik és később elfonnyadnak. A bajt a levegöcsere fokozásával orvosolhatjuk. .. a normálisan fejlődő kalapok egy idő múltán kanalasodnak vagy vas­tag, hosszú tönkök képződnek, a termőtestek elpuhulnak? - Mind­három jelenség a levegőhiányra (oxigénhiányra) vezethető vissza; rendszeres levegöcserével mege­lőzhető. .. a gombatelepek korallszerűvé- vékony tönk, kis kalap - válnak?- Ennek az oka a fényhiány; megfe­lelő világítással megelőzhető. .. a kis gombák leszáradnak, a na­gyobbak kalapja pikkelyesedik?- Ez a léghuzat következménye. Körültekintőbben kell tehát szellőz­tetnünk, s ügyelnünk kell a levegő relatív páratartalmára is. Ha ugyanis az 60 százalék alá csökken, töme­ges leszáradás is bekövetkezhet. Vörös foltok az amarilliszon Az amarillisz (Hippeastrum) hibridek hajtatásával foglalkozóknak súlyos gon­dot okoz az amarillisz sztagonospórás vörösfoltossága (Stagonospora curtisii). A levélen kezdetben apró, majd több centiméterre is megnövő sárga szegélyű vörös foltokról és a gomba körkörösen képződő fekete pontszerű képleteiről is­merhető fel. A virágszár is fóltosodik, torzul, elhajlik, a virág csökött lesz. A kór­okozó gomba a hagymanyakban és a hagyma felületén telel. Az ellene való védekezés rendkívül nehéz. A nyaknál a gomba mélyen behú­zódik a hagyma belsejébe és gombaölö szerekkel nem pusztítható el, emiatt a csávázás eredménytelen. A hajtatás ideje alatt szellőztetéssel csökkenthető a páratartalom, amely elősegíti a gomba szaporodását. A fertőzött növényeket vál­takozva triforin (Sápról 0,12 százalékos) és propineb (Antracol WP, 0,25 százalé­kos oldatával) hatóanyagú gombaölö sze­rekkel permetezzük. K. Sz. A biotermesztésről Korábban a termelők többsé­gét inkább csak pénztárcájuk vastagodása érdekelte. Most azonban eljött az ideje, hogy termékeik egészséges voltával is törődjenek. Egyelőre tán még meglepőnek tűnik, de a közgaz­dasági. a szociális és az egész­ségügyi okok oda hatnak, hogy a ,,biológiai" gazdálkodás kerül előtérbe A jövő növénytermesz­tését ezért csak a biotermesztés elveire alapozhatjuk, s erre kell fokozatosan ráépíteni az állattar­tást is. A termelt fajok és fajták meg­választásánál mindenkor tekin­tetbe kell venni a helyi talaj- és éghajlati adottságokat. Lehető­leg minél szélesebb körű rezisz­tenciával bíró, s a helyi tájfajtá­kat kell előnyben részesíteni. Mi­nimum hármas vetésforgót kell alkalmazni, melybe feltétlenül soroljuk be a pillangósvirágúa- kat, a mélyen gyökerező fajokat, a zöldtrágyának való növénye­ket. Ezek hozzájárulnak a tálai termőképességének megőrzé­séhez. A folyamatos humuszképzés­hez évente nagy mennyiségű szerves anyag szükséges. Eh­hez a kerti, a konyhai, az állattar­tásból származó hulladék szol­gáltatja a nyersanyagot. A szer­vetlen trágyák esetében nagyon fontos, hogy azok természetes állapotban, ne pedig vegyi átala­kítás után kerüljenek felhaszná­lásra. Ki kell zárni a koncentráció növelését és az oldhatóság fo­kozását is. A szervetlen anyagok kijuttatását alapos talajvizsgálat előzze meg Nitrogént csak szer­ves kötésben vigyünk a talajba Szintetikus nitrogénműtrágyákat ne használjunk. A kijuttatott szerves anyagok tápanyagérté­ke (N-tartalomban kifejezve) nem haladhatja meg az érett komposzt és a zöldtrágya együt­tes értékét. Az a cél, hogy még a szerves kötésű nitrogéntrá­gyákkal se okozzunk túltrágyá- zást, mert az a termények beltar- talmi értékének - izének, tartó- síthatóságának - romlásával, nitráttartalmának növelésével jár A könnyen oldódó foszfátok, a tiszta vagy klórtartalmú kálisók alkalmazása ugyancsak mellő­zendő. A tápanyagutánpótlásra szánt természetes ásványi anyagokat célszerű komposztba keverve kijuttatni. A kommunális hulladék, a szennyvíziszap és a fekália használata tilos. A növényvédelem jelenleg el­terjedt formáit semmi esetre se alkalmazzuk. A gyomirtók, a vegyi és hormonális növeke- désserkentók, érésgyorsitók. terméskötés-fokozók. a szinteti­kus növényvédő szerek haszná­lata a biotermelés elveivel összeegyeztethetetlen Arra kell törekednünk, hogy a kártevők természetes ellenségeinek, fo­gyasztóinak védelmét biztosít­suk. megtelepedésüket, szapo­rodásukat elősegítsük. Alakít­sunk ki számukra búvóhelyeket, helyezzünk ki madárodvakat. té­len etetőket A gyomnövényeket megfelelő vetésforgóval, zöldtrágyázással, harmonikus tápanyagellátással, mechanikus eljárásokkal kell visszaszorítani Alkalmazhatok a propán-bután gáz lángjával végzett gyomirtást is. (Közben azonban ügyelünk a hasznos rovarokra, pl. a hétpettyes kati­cabogarakra - a szerk megjegy­zése ) Sajnos, az ökologikus gazdál­kodásnak nálunk mindeddig vaj­mi csekély teret adtak. Napjaink­ban ezért egyre inkább szükség lenne egy olyan szervezetre, amely összefogná a megszállot­takat, s első lépésként nyilván­tartásba venné mindazokat, akik így kívánnak gazdálkodni A bio- termelök több országban már szervezett formában tevékeny­kednek Sokféle érdekes és ne­mes dolgot lehet elérni, ha kap­csolatokat alakítunk ki velük. En­nek a lehetőségeit teremti meg az év januáriában megalakult Érsekkétyi Fcldmüves-szóvet- kezet (RD Kvetná. Lévai járás), melynek tevékenységébe a bio­termesztés megvalósítása és terjesztése is benne foglaltatik. A szövetkezet útmutatást bizto­sít. s a lövőben megkísérli az érdeklődök táborának összefo gását. A kajszibarack metszéséről A többi gyümölcsfától eltérően a kajszibarackot a nyugalmi idő­szak után is megmetszhetjük. Ez a gyakorlat főleg azokon a vidékeken terjed egyre jobban, ahol a késő tavaszi fagyok gyak­rabban kárt tesznek a kajsziba­rackban. A nyugalmi időszak utáni, illetve a tenyészídóben végzett metszésnek van egy másik magyarázata is. Az, hogy a metszéssel ejtett sebek lassan gyógyulnak, s az enyhébb, csa­padékos teleken a sebekben megtelepszenek a kórokozók. Hogy ezt a veszélyt elkerüljék, a kajszit sok helyen a tenyészidő kezdetén metszik meg, amikor a sebek már gyorsan begyógyul­nak. A biztonság kedvéért azon­ban a nyugalmi időszakban ejtett metszési sebeket is kezelni kell oltóviasszal vagy más fasebke- zelövel. Csökken a műtrágya használata Németországban Az 1990. június végén zárult mezőgazdasági évben fordult elő első ízben, hogy a volt NSZK területén csökkent mindenféle műtrágya felhasználása. A Szö­vetségi Statisztikai Hivatal ada­tai a következők (egy ha mező­gazdaságilag hasznosított terü­letre számítva, kilogrammban; zárójelben az előző évben fel­használt mennyiség): nitrogén­ből 125,1 (129,2), foszfátból 49,9 (54,0), káliumból 66,5 (74,5), mészböl 119,8 (127,2). Az új tartományokban csak a felhasznált foszfát- és kálium­műtrágyák mennyisége csök­kent, nitrogénből és mészből vi­szont nőtt a fajlagos felhaszná­lás. A volt NDK területén az adott időszakban a műtrágyafelhasz- nálás a következőképpen ala­kult: nitrogénból 134,9, foszfát­ból 60,9, káliumból 95,1, mészböl pedig 278,3 kilogramm. Ennek az adatsornak az értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a volt NDK-ban az egy hektárra jutó fajlagos hozamok alacsonyab­bak, mint a nyugati országrész­ben. (Agre-Europe) Növényi fehérje AIDS ellen A libatopfé- lék közé tartozó alkörmös (Phyto­lacca americana) leveléből kivont fehérjéről régóta tudják, hogy gá­tolja a különféle vírusok, így a jár­ványos gyermek- bénulás vagy az influenza vírusá­nak szaporodá­sát. Az egyesült államokbeli kuta­tók azt vizsgálják, hogy miképp hat ez a növényi mé­reg az AIDS kóro­kozója által meg­fertőzött embe­rekből származó T-limfocitákra. E méreganyagot összekapcsolták olyan ellenanyag­molekulával, amely a T-limfoci- ta egy bizonyos CD 4 jelű megkö­tője. A tapasztala­tok szerint az al- körmösnek az ellenanyagtól ve­zetett fehérjéje meggátolta újabb A Csallóközben - Sülyben - élő Both József amatőr dendrológus néhány ár­ny/' arborétumában több ritka tű- és lomblevelű fa mellett az alkörmös is megtalálható. (Foto: pr.) AIDS-vírusok keletkezését a sej­tekben. (Nature) Vöröshagyma A vöröshagyma hasznosságát aligha kell bizonygatni. Kevesen tudják azonban, hogy száraz bu­rokleveleinek kamillával kiegé­szített vörösessárga főzete kivá­- vörösöknek ló hajöblitö szer, amely jó hatás­sal van a fejbőrre is. Elsősorban azoknak ajánljuk, akik hajuk vö­röses árnyalatát kívánják megő­rizni, kihangsúlyozni. Ha elmulasztottuk volna A szőlő védelmére az egész év folyamán nagy gondot kell fordítani. Ügyelnünk kell arra is, hogy az egyes vegyszeres keze­lések a megfelelő időben történ­jenek. A rügyfakadás előtt az atkák ellen védekezünk. A rügyfaka­dás kezdetén kéntartalmú szere­ket alkalmazunk. Használható a Sulka 4-5, a Polybaryt 3, a Polysulfid barya 3, a Pol-Sulkol extra 1,5-2, a Síra 80 WP 1,5-2, a Thiovit 1,5-2, a Sulikol K 2-3 százalékos oldata. Ha a velük végzett kezelés hatástalannak bizonyulna, vagy ha azt elmu­lasztottuk volna, akkor rügyfaka­dás után a Thiodan 35 EC 0,15 százalékos oldatát alkalmaz­zuk. (Zr nyomán) Az almásgyümölcsűek tavaszi védelme A csoportba tartozó gyümöl­csöket a varasodás, a liszthar­mat és a gyümölcsfa-takácsatka ellen, röviddel a virágzás előtt Polybarit 1 vagy a Sulka 1,5 százalékos oldatával permetez­zük. Használatuk előtt azonban nem feledjük el áttanulmányozni a permetszerek használatát sza­bályozó útmutatótl w

Next

/
Oldalképek
Tartalom