Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
Mijeä 39 1. III. 22. Háztáji kalendárium A gyümölcsösben március utolsó hete jó időszak arra, hogy a nem kívánt fajtájú gyümölcsöt adó fát átoltsuk. Ha pedig a korona normális növekedése mellett a törzs vastagodása elmarad, akkor azon ún. köpülyözéssel segíthetünk. Ez abból áll, hogy a törzs kérgét éles kacorral függőleges irányba felhasítjuk. A seb gyorsan begyógyul, s a törzs megvastagodik. Itt az ideje, hogy az utolsó oltásokat is elvégezzük. Ne feledjük, az eredményes munka alapfeltétele a jó alany. Jó tudni azt is, hogy oltásra leginkább a vessző középső, 2-3 rügyes része felel meg. Végezzük el az almafák, a feketeribiszke és a köszméte lisztharmat elleni permetezését. A lisztharmat ellen hatásos, hagyományos növényvédőszer a téli higítású mészkénlé és a 0,5 százalékos töménységű rézgálic keveréke. Ha már a gyümölcsfáink körüli tányért megtisztítottuk, akkor a talajnedvesség megőrzése céljából takarjuk be szalmás trágyával. A zöldségeskertben vethetünk még sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, retket, feketegyökeret, céklát, kaprot, zöldborsót (rövid tenyészidejűt!) és hagymamagot is. Megkezdjük a középkorai termesztésre szánt karfiolpalánták ültetését. Készítsük elő a bab- és a paradicsomágyások helyét. A paradicsomnak szánt ágyásokba forgassunk be négyzetméterenként 5-8 kg érett trágyát, 50 g kénsavas kálit, 85 g szuperfoszfátot. Ha sárgadinnyét telepítünk, akkor annak talajába m2-ként keverjünk 6-10 kg érett trágyát, 40-50 g szuperfoszfátot, 20-30 g kálisót. Tűzdeljük át a szabadföldi paprika palántáit. Ügyeljünk, hogy a palántanevelés idején a környezet hőmérséklete ne süllyedjen 20 C-fok alá. Ha a szőlőtelepítésnél több cserebogárpajort találunk, akkor fertőtlenítsük a talajt Basudin 5G-vel. Az „újgazdák“, a frissen szerzett hobbikertek tulajdonosainak figyelmét felhívjuk arra, hogy a telepítés előtt a kiszáradt szólövesszöket áztassák be vízbe. Az ültetésnél a tápanyagban gazdag feltalaj alulra, a szegényebb feltalaj felülre kerüljön. Jó, ha a visszahúzandó földbe 5-10 kg érett istállótrágyát, szuperfoszfátból, kénsavas káliból összesen 50-80 dkg-t, pétisóból 5-10 dkg-t keverünk. Itt a gyepesítés, a fűmag vetésének ideje; a régi gyep meg kopaszodott foltjait is újrafüvesítjük. Eljött az ideje a szobanövények átültetésének is. Szerezzük be a megfelelő méretű virágcserepeket, a jó minőségű kerti földet, tőzeget, lombföldet, homokot. Az átültetéssel kapcsolatos tudnivalókról a jövőben bővebben írunk. Szakirodalom alapján HOGYAN KEZELJÜK METSZÉS UTÁN A szőlő metszése után a sebek kezelésére a bordói leves lemosó permetezés alkalmas. Különösen a talaj közelében lévő. az agrobakteriumtól könnyen fertőződhető sebeket kezeljük gondosan, a korokozó az egész tóke pusztulását okozhatja. „BIO“CSÁVÁZÓSZEREK A retek, a borsó vetőmagját a biokertészek kamillafürdőben 10-15 percig áztatva csávázhatják. A hagyma, a sárgarépa esetében erre a macskagyökéroldat alkalmas. ÜLTESSÜNK ELŐCSÍRÁZTATOTT BURGONYÁT Lazább homokon, homokos vályogtalajokon, déli lejtőkön nagyon gazdaságos az elöcsíráz- tatott burgonyá kiültetése, korai termesztése. A kiültetésre az 50-70 grammos gumók alkalmasak Ezek 60-70 cm sor-. 30-40 cm tőtávolságra, 10 cm mélyre kerüljenek. A gyökerek fejlődése 6, a hajtásoké 8 C- fokon kezdődik. (A magas talajhőmérséklet a burgonya fejlődését hátráltatja.) így készíthetünk oltóviaszt Hozzávalók: 500 g méhviasz, 1000 g gyanta, 500 g denaturált szesz, 100 g étolaj. A tűzhelyre állított edénybe beöntjük az étolajat, s hozzáadjuk az összetört gyantát, majd beleaprítjuk a méhviaszt. Az elegyet - hogy gyorsabban felolvadjon a viasz és a gyanta - állandóan keverget- jük. Mikor a főzet egységes masszává áll össze, vegyük le a tűzről és vékony sugárban adjuk hozzá a denaturált szeszt. Alaposan keverjük el, s az így készült forró oltóviaszt öntsük tiszta fémdobozba. A sebekre, metszlapokra kis falappal melegen, de ne forrón, kenjük el. Puszta kézzel ne dolgozzunk vele, mert bőrhám- lást okoz. Házinyulak bőrgombás megbetegedése Magyarországon az utóbbi években előbb csak szórványosan, majd egyre gyakrabban észlelték a házinyulak börgombagyanús megbetegedését. A szakemberek szerint a fertőzést a Trichophyton mentagrophytes var. granulosum okozza, amely közeli rokona a szarvasmarhák tarlósömörének (Tr. verrucosa). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gombafertőzés mellett szövődményként a Staphylococcus baktérium és a Cheyletiella parasitivorax atkafaj károsítása is fellép. A BŐRGOMBÁK ÉS KÁROSÍTÁSUK A gombatelep nagyon változatos megjelenésű. A házinyulak szóban forgó megbetegedését okozó gombafaj telepe kerek, éles szélű területeken növekvő foltok alakjában észlelhető. A beteg területeken ép szőrszálak is maradhatnak, és ez negnehezíti felismerésüket. A bántalom nem vagy csak alig viszket. A pörkök alatt anaerob (oxigénmentes viszonyok keletkeznek, ami nem kedvez a gomba életfeltételeinek, ezért a pörkök közepe gyógyulhat is! A folt perifériásán (külső, kerületi részén) terjed tovább. A gombásodást a nyulaknál a kosszal (favus) téveszthetjük össze, de az egérvizeletre emlékeztető szaga alapján könnyen elkülöníthető. Azonos gombafaj különféle kórképeket hozhat létre, viszont hasonló klinikai jelenségeket más-más gombafaj idézhet elő! A gombák jelentős hányada mérgeket termel. A gombák a bőr felhámjába vagy apró sérülések útján jutnak be, vagy úgy, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények között a bőr átnedvesedik és emiatt a védköpenyek fellazulnak. Az indokolatlanul tartós antibiotikumkezelés is elősegíti a gombák bejutását és elszaporodását a bőrben. A kivételesen spontán vagy gyógyszerek útján gyógyult szervezet néhány hónapig ellenáll az újabb fertőzésnek, nyilván az önmaga által termelt ellenanyagoknak köszönhetően. A lappangási idő gombafajoktól függően rendkívül változó: néhány órától (!) több hétig változhat. A test- hőmérséklet emelkedése rendszerint a bakteriális fertőzés miatti szövődmény következménye. GYÓGYÍTÁS Gyógyászati szempontból lényeges a különbség az egyedi és az állományszintű megbetegedés között. Egyedi megbetegedésnél ugyanis a gyógyszerek és gyógyeljárások gazdag választéka áll rendelkezésünkre, viszont az állományszintű megbetegedés gyógykezelése még csak kísérleti stádiumban van. Fontos kihangsúlyozni, hogy a bőrgombásodás az emberre is átterjed, néha igen súlyos kórformákat idézve elő! A legelső és legfontosabb teendő az első beteg azonnali elkülönítése! A foltok környékét le kell nyírni, egyebütt pedig csak ott kell eltávolítani a szőrt, ahol a bőr gondos áttapintásával csomót vagy pörköt észlelünk. A pörköket - esetleg előzetesen káliszappannal való felpuhítás után - le kell kaparni, majd a pörköket és kisujjnyi szélességben a környéküket is be kell dörzsölni a kezelésre szolgáló folyadékkal vagy kenőccsel. AJÁNLOTT KÉSZÍTMÉNYEK Házi szerként alkalmazhatók: tömény vizes konyhasóoldattal naponta történő alapos bedörzsö- lés vagy ugyanez 10 százalékos ecetsavval (kereskedésben kapható ecettel). Ugyanígy alkalmazhatunk híg jódtinktúrát vagy jódglicerint. Megpróbálhatjuk a gyógykezelést az embergyógyászatban használatos gombaölő kenőcsökkel is, mint a Nystatin vagy a Canesten. A gyógyszertárban összeállíttathatjuk az alábbi recepteket: Rp. Sulfur praecip. gramma unum ... 1,00 Acium salicylicum Resprcin aa grammata tria ... 3,00 Kalii jodati grammata quinque .. 5,00 Vaselinum album ad grammata centum ... 100,00 M. D. S.: Kenőcs a nyulak gombás bőrbetegsége ellen (Mivel hatása erős, egyszerre csak kisebb területen alkalmazható.) Rp. Solutio jodi spirit, grammata viginti ... 20,00 Kalii jodati centigrammata quadraginta ... 0,40 Acidi saliylici grammata quinque ... 5,00 Spiritus dilutus ad grammata centum ... 100.00 M D. S.: Oldat, amely a nyulak bőrén lévő nagy kiterjedésű gombás elváltozások ecsetelésére való. (Egyszerre legfeljebb a testfelület egynegyedén szabad alkalmazni!) K. L. (rövidítve) Gyerekágyból virágrács A legkedveltebb és kétségtelenül a legigénytelenebb szoba- növényeink egyike a szcindap- szusz (Rhaphidophora vagy Scindapsus). Jól bírja a városi lakások száraz levegőjét és a viszonylag sötét sarkokat is. Dekoratív hatása igazán azonban csak akkor érvényesül, ha megfelelő módon futtatjuk. Erre támaszul a kimustrált gyerekágy rácsa is jól megfelel. A szcindap- szusz ezt idővel teljesen benőheti, s Így igazán dekoratív zöld felületet alakíthatunk ki. A rácsot úgy erősítjük fel, hogy közte és a fal között 1-1,5 centiméteres hézag maradjon (ehhez fa vagy műanyag alátétet használjunk), így a növényt könnyen a rudak alá fűzhetjük. A cserepet a földön, a rács alatt helyezhetjük el, de egy fémpánttal vagy erősebb huzallal arra fel is erősíthetjük. Hasonló módon persze más kúszónövényeket - például a Philodendron scandens-t, a Cissus fajokat - is futtathatunk. (A szerző felvétele) -prGyakorlat nélkül is jó A kasza élének alakítása kellő tapasztalatot igénylő munka, amit helyesen nem sokan tudnak elvégezni. Azoknak, akiknek ebben nincs gyakorlatuk, jó segítséget nyújt az ábrán látható egyszerű kaszaverő „szerkezet". Előnye, hogy az ütés erejét megfelelő helyre koncentrálja, s a kaszát fokozatosan csúsztatva az élet mindenütt egyformán tudjuk kiverni. A szerkezet elkészítéséhez bővebb magyarázatra aligha van szükség, csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a segédkalapács rugóját ne forrasszuk hozzá a tartókarhoz, hanem csavarral erősítsük fel. így az elmozdítható, s a kaszaveröt kényelmesen a tökébe üthetjük. Még egy figyelmeztetés: a kaszatereló lapot ne fémből, hanem valamilyen kemény műanyagból készítsük. Z alapján Asztronómiai vetésidők Tudjuk, hogy az évszakok beköszöntésekor azok meteorológiai és asztronómiai időpontját is megkülönböztetjük. Sokéves tapasztalatok alapján így az egyes zöldségfélék asztronómiai vetésidejét is számításba vehetjük. Ezt persze a gyakorlatban az időjárási viszonyok befolyásohat- ják. Nem árt azonban tudni, hogy-a levélzöldség (spenót, saláta) asztronómiai vetésideje: március 27.-29.; április 4., 5., 13., és 23;- a borsóé március 10., 19.-21., 29.-31., április 7., 8., 14.-18., 20., 25.-27.;-a sárgarépáé, petrezselyemé, vöröshagymáé pedig március 12.-14., 22., 23. és április 1., 2., 8., 9., 19.-21., 28.. 29. A teljesen körbe- rágott fa törzsét - ha a seb nem hosszabb 30-40 cm-nél - úgynevezett áthidaló oltással menthetjük meg a pusztulástól. Ez a művelet nagy kézügyességet és szakértelmet igényel. Az alma és a körte jobban gyógyul, mint a csonthéjasok, ezért csak rajtuk érdemes e kezelést elvégezni. A seb (A) alsó és felső részét az ép kéregrészig (B) vágjuk simára. Ezt követően a sérült törzsrésznél néhány cmrel hosszabb ottóvesszók mindkét végét a párosító oltáshoz hasonlóan vágjuk le A metszlapok egy oldalra nézzenek. Utána a sebet határoló ép kéreg alá csúsztatjuk a vesszőket (C. D), így a metszlap rásimul a fatest felületére. Végül az oltási helyeket szoros kötéssel lássuk el és oltóviasszal kenjük be, majd az áthidalt részt ronggyal, szalmával fedjük be. Az eredményes munka feltétele, hogy a sebet minél hamarább zárjuk el a levegőtől, a napfénytől, óvjuk a kiszáradástól Erre az oltóviasz a legalkalmasabb Sebkátrányt ne használjunk, mert a fa szöveteit roncsolja. Nyáron az oltóvesszökből előtörő hajtásokat 5-6, a másodrendű hajtásokat pedig 2-3 levél felett csípjük vissza. Minden oltóvesszön 1-2 évig legalább 2-3 erösítőcsapot hagyjunk. A vesszők megvastagodása után mindet távolítsuk el «. Sz. így még Körkörös A keretrészig Olló vesszők kel Oltóvesszók a kéreg nyúlrágás simára vágott seb áthidalt fa törzse alá csúsztatva
