Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-22 / 12. szám
\ Vasárnap 1991. március 24. A NAP kel - Kelet-Sziovákia: ■ 05,35, nyugszik 17.56 Kö- zép-Szlovákia: 05,42, nyugszik 18.03, Nyugat- Szlovákia: 05.48, nyugszik 18.09 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 11.04, nyugszik 02,31 Közép-Szlovákia: 11.11, nyugszik 02.38, Nyugat- Szlovákia: 11.17, nyugszik 02.44 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük GÁBOR, KARINA- GABRIEL nevű kedves olvasóinkat • 1766-ban született Marianna Gabriele BAUMBERG osztrák költönó (t 1839) • 1891-ben született John KNITTEL svájci író' és dramaturg (f 1970) • 1891-ben született Szergej Ivanovics VAVILOV szovjet fizikus (t 1951). A VASÁRNAP következő számának tartalmából EGYESTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA SZÜKSÉGES Kis Éva beszélgetése Zbynék Vokrouhlickyval. az Emberi Jogvédő Bizottság elnökével ATIS0-PER A VÁDLÓ ÉS A VÉDŐ SZEMÉVEL Zsilka László írása HÚSVÉT -A HÚSVÉT- SZIGETEN Sebes Tibor riportja NYÍLT SZÓVAL Cséfalvay Pál olvasónk levele SZELLEMTÖRTÉNET Kucsora Ibolya novellája ÁLLANDÓ ROVATAINK Gyermekvilág Házunk tája Hogy mik vannak? Humor I Levelek Vélemények A főnöknő fóliája Télviz ideje a magamfajta „őstermelő" számára a vetőmag és a fólia beszerzésének az időszaka. Ilyenkor úgymond fogja magát az ember és elindul szerencsét próbálni, mint a mesebeli szegénylegény. Jár-kel, városról-városra, míg el nem koptat hét rend gúnyát, el nem vásik hét pár vasbocskora, el nem fogy hamuban sült pogácsája és el nem fogy Ladájából a drága szuperbezin. így alakult az én sorsom is. Mentem mendegéltem, míg el nem értem Komárom városába, annak is Steiner Gábor utcai papírboltjába. S íme, halljatok csudát, volt ott megfelelő méretű és árfekvésű fólia annyi - amennyi. Vagy tizenöt-húsz tekercs, de nem az én számomra, amint ezt az általam (a bolti eladóknak kijáró) legnagyobb tisztelet hangján megszólított hölgy (a bolti eladókra kissé jellemző stílusában) tudatta velem. Eszerint a fóliák már el vannak adva. Számla ugyan nem volt rajtuk, csak egy árva cetli. Régebben az ilyen árut pult alá vagy raktárakba rejtették a dolgozók ingerlésének elkerülése végett. Egy jogállamban viszont jogom van látni, hogy mit nem vehetek meg! Mit tehet ilyenkor a magamfajta optimista?! Visszamehet másnap, hátha maradt a kívánatos áruból. Ott is volt az egész kupac szinte érintetlenül. Az öröm azonban ismét korainak bizonyult. A tegnapról ismert hölgy az ismert módon és modorban utasított vissza. Mit tehet ilyenkor a megszokottnál is nagyobb optimista? Igen, igen! Elmegy harmadnap js, hátha fordul a szerencse. Ekkor (nem a legnagyobb tisztelet hangján) közölték velem, hogy a fólia a (pillanatnyilag éppen házon kívül tartózkodó fönöknőé. A fenti magyarázattal már kaptam némi minősítést is. Erre a panaszkönyv felől kezdtem kérdezősködni, elvégre azért írástudó az ember. Érdeklődésem nem aratott osztatlan sikert! Panaszkönyvet éppúgy nem kaptam, mint fóliát. Magyarázatot viszont igen. Úgysem olvasná senki! Rövidesen megszűnik a vállalat, bérbe adják a boltot. A minap érdekes álmot láttam. Fóliát akartam venni a Steiner Gábor utcában. Az új tulaj fogadta a köszönésemet, az üzlet pedig dugig volt áruval! Csak éppen régi ismerőseimet nem láttam sehol! Kabla József -- Bény Levelet kaptam No nem dicsérő oklevelet, nem is elmarasztalót vagy szerelmesét egy ismeretlen hódolótól, de még csak távol élő rokonaim kedves, érdeklődő levelét sem, hanem egy névtelen levelet. Ez manapság nem újság, mondanák sokan, de engedjék meg nekem, hogy pár sort írjak e levél tartalmáról. A levél szerint ugyanis, ha négy napon belül nem „körmölök" le és küldök el húsz darab ugyanilyen szöveget, húsz különböző címzettnek, akkor elveszthetem az állásomat, kitörhetem a nyakamat, belémcsaphat a mennykő, elvihet a kánya! (A levélben más megfogalmazásban még többféle, válogatott szerencsétlenség van felsorolva.) Most, amikor munka után azon gondolkodom, hogy mit mennyiért vegyek vagy ne vegyek? Ismerősöm meggyógyul-e vagy sem? Gyermekem eleget tanul-e? Jut-e mosópor? Marad-e türelmem? És akkor jön egy ilyen levél. A feladó bizonyára babonás ember, meg akart szabadulni a levél terhétől, elküldte hát ismerőseinek, nehogy a hátborzongató jóslatok beleljesüljenek. Húsz családban postabontásnál komoly figyelmeztetést kapott apa, anya, gyerekek. Babona ide, babona oda, nekem is eszembe jut, ha nem továbbítom a levelet, talán nem is kengyelfutás lesz az ára. De csak egy percig tétovázom. Kinek küldjem el? Még az ellenségemnek sem! Ács Ilona, Nagymegyer A határidő február 15-e volt Mármint a felszólítás értelmében a hiba eltávolításának a határideje, amit a Losonci Járási Lakásépítő Szövetkezet műszaki ellenőrei állapítottak meg Füleken az Iskola utca 24/C és a Május 1. utca 48/D házszám alatti lakásokban a propán-bután tűzhelyek ellenőrzése során. Az eset kapcsán a felháborodott lakók nevében Kovács Mária fogott tollat, hogy ismertesse, miről is van szó. Még december végén kaptak egy figyelmeztetést a lakásszövetkezettől, hogy - 22 év után először! - ellenőrzik a gáztűzhelyeket és -vezetékeket. Az ellenőrök gázszivárgást nem találtak. Csakhogy január 18-án a lakók ismét levelet kaptak a szóban forgó szövetkezettől, melyben közük velük, mivel túl szorosan záródik a konyhában az ablak, legyenek szívesek, javíttassák meg saját költségükre, biztonságuk érdekében, lehetőleg minél előbb, de legkésőbb február 15-ig. De miért érzik az ügyintézés ily módját sérelmesnek a lakók? Olvasónk arról is tájékoztatott, hogy a gázellenőrök az ablakát egyáltalán nem ellenőrizték. Különben láthatták volna, hogy nem záródik rendesen. Mint a panelházakban országszerte, a gáztűzhely fölött van az elszívó-berendezés, s a kisablak a központi szellőzőrendszerbe nyílik. A lakásszövetkezet felszólítása értelmében az említett házszám alatti lakások ablakai nem a csehszlovák norma szerint záródnak. Pedig az ablak arra van - gondolná az ember -, hogy ki tudja nyitni, vagy ha fázik, be tudja zárni. Vagy egy ablaknak akkor is szellőznie kell, ha be van zárva? Ez a norma szerinti? Egy ablak akkor meghibásodott, ha jól zár? Köztudott, hogy a panelépületek hővesztesége nagy. A most készülő lakáspolitikai reform lakbéremelésénél nem kis tételt jelent majd a fűtés és melegvíz-szolgáltatás megemelt díja. Az amúgy is huzatos lakásokat tegyük még huzatosabbá? Fűtsük az utcákat? A panasszal kapcsolatban Pavel Gáfritól, a lakásépítő szövetkezet műszaki berendezéseket karbantartó részlegének vezetőjétől kértünk magyarázatot. Érvelésemre, hogy a pozsonyi lakásokban is központilag végezték el az ablakszigeteléseket még a konyhában is - pegig itt földgáz van bevezetve, ami sokkal alattomosabb és veszélyesebb Gáf- rik úr hajthatatlan volt. A 386 441-es számú csehszlovák norma 72. cikkelyére hivatkozott - 'S áttanulmányozását nekünk is melegen ajánlotta -, mely a lakók érdekét, személyi épségét és vagyonát védi, neki pedig kötelessége ennek értelmében intézkedni, határozatot hozni. Csak azt nem értem, miért csak 22 év után, s a helyzet alapos ismerete nélkül?-tgáfOO^át a népszavazásról Kelet- és Dél-Európa ma egy fortyogó katlanhoz hasonlít, amely egyre intenzívebben fröcsköli magából az évtizedek és lehet, hogy évszázadok alatt felgyülemlett valódi és vélt sérelmeket. A kívülálló világ pedig tehetetlenül lesi, mi lesz ebből, hova vezet mindez? Jugoszláviából négy-öt apró köztársaság alakul, a szovjet birodalom pedig tucatnyi egymással acsarkodó, gyűlölködő országra szakad? Lehetséges mindez? És ami a legel- szomorítóbb, mindenütt jelen van az erőszak is, amit bizonyítanak a baltikumi és a grúziai véres események. Úgy tűnik, az egyre nagyobb tért hódító demokráciához édestestvérként szegődött a nacionalizmus, amely a hatalmi harcban könnyen felfalhatja a demokráciát. Az önállóságra törekvésnek jóformán mindenütt mások a történelmi gyökerei, rugói és lehetőségei. A pártállam romjain egy idealizált, demokratikus jóléti társadalmat szeretnének felépíteni. Csakhogy ehhez keserves és bonyolult út vezet. Elérésére, a lakosság akaratának érvényesítésére egymás után rendeztek népszavazásokat a Szovjetunióban és Jugoszláviában. A politikai ellenzék azt reméli, hogy ez döntő érv lehet a kiváláshoz, az önállósághoz-. Az. eddigi népszavazások eredményei azt bizonyítják, hogy ahol a nemzeti érzéseket felkorbácsolták az események és ahol a „régi struktúra“ görcsösen ragaszkodott a régi államalakulat megőrzéséhez, ott a többség mindig megszavazta az önállóságot. Azonban a gyakorlati különválás még így is messze van. Ilyen zaklatott külpolitikai háttér mellett folynak a csehszlovákiai alkotmányviták és a föderáció jövőjét mérlegelő politikai csatározások. A parlamentekben arról folyik a heves eszmecsere, hogy milyen legyen a kapcsolat a két köztársaság között és mi legyen a szerepe a központi kormánynak. Miközben a politikai erők differenciálódnak, egyes pártok és szervezetek megpróbálják a szabad választásokon hatalomra került, vagyis a nép többsége által az ország irányításával megbízott vezetést kijátszva az utcára csábított tömegekkel, a kormány feje felett megváltoztatni az ország struktúráját, kikiáltani a Szlovák Köztársaságot. Természetesen mindez alkotmányellenes. Azonban a nemzeti érzéseket az önös politikai és hatalmi érdekek szekerébe fogó politikai erők erről mélyen hallgatnak és lehurrogják mindazokat, akik a demokrácia kicsúfolásának minősítik „az. utca hatalmát", mert ott mindig ugyanaz a néhány ezer ember szidja a föderációt, a köztársasági elnököt, a cseheket. Sajnos a káosz felé sodródó köztársaság számos politikusa sem veszi észre, hogy a „nemzeti politika“ olyan erőket hoz mozgásba, amely elsodorja őket is, ha elvégezték bomlasztó munkájukat. Ilyen körülmények között szinte egyetlen megoldásnak kínálkozik a népszavazás, amely eldöntheti, együtt maradjon-e Csehszlovákia, vagy két kis államra szakadva próbálja megtalálni helyét az egyesülés felé haladó Európában. Václav Efavel köztársasági elnök, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Petr Pithart cselt kormányfő is a népszavazásban látja a jelenlegi válságos helyzetből a kivezető utat. Ez rendben is lenne, ha a mesterségesen szított hangulat, a szlovák állam iránti nosztalgiák nem befolyásolnák sok egyszerű ember józan ítélőképességét. Amikor ezeket a sorokat írom, már szinte biztos, hogy lesz népszavazás. Külön Csehországban és külön Szlovákiában. (Állítólag 40 millióba kerül!) Ha Szlovákiában a lakosság 51 százaléka az önállóságra szavaz, szétesik Csehszlovákia. Igaz, hogy utána tárgyalhat a két önálló ország az államszövetség valamilyen formájáról, azonban számos cseh politikus úgy látja, hogy Csehország megáll a saját lábán egyedül is. Hogy ez a jelenlegi válság, majd a népszavazás mennyire nyirbálja meg Csehszlovákia jó hírnevét a világban, mennyire növeli a külföldi töke befektetési bizonytalanságát, azt már sejteni engedik a jelenlegi külföldi sajtó- visszhangok. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a gazdasági reform helyett elkerülhetetlenül fokozódik az infláció. Ezek után feltétlenül felvetődik minden olvasóban a kérdés: Hát a csehszlovákiai magyarok mire szavazzanak? Ezt mindenki saját maga döntse el. Én azonban nem rejtem véka alá, hogy az én hazám a demokratikus és szabad Csehszlovákia, amely biztosíthatja a nemzetiségek fejlődését, nyugodt életét. Szűcs Béla Prikler László felvétele
