Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 2. szám
O^áz éve, december 200/1 án született Prágában Jaroslav Heyrovsky akadémikus, egyetemi tanár, a világhírű Nobel-díjas tudós, a cseh-szlo- vák tudomány kiváló egyénisége. A tudomány világában időnként olyan felfedezések látnak napvilágot, amelyek alapvetően befolyásolják egy-egy tudományág további fejlődését. Ilyen mérföldkő az 1920-as évek elején Heyrovsky korszakalkotó felfedezése, a polarográfia, amely új fejezetet nyitott a modern analitikai és elektrokémiában. Heyrovsky a polarográfia alaptételeit és a csepegő higanyelektródon mért elektrokapilláris görbén megfigyelt áram-feszült- ség-összefüggéseket először 1922-ben tette közzé cseh nyelven. További eredményeit 1923- ban angol nyelven ismertette Londonban a Faraday Társaság ülésén, 1924-ben pedig már 11 angol nyelvű összefoglaló közleményében láttak napvilágot Heyrovsky és munkatársainak a csepegő higanyelektródon történő mikroelektrolízissel kapcsolatos tudományos eredményei. Elsőként a világon Heyrovsky nem elégedett meg felfedezése csupán elméleti és tudományos jelentőségével, hanem figyelmét annak gyakorlati alkalmazására összpontosította. Masuzo Shikata japán munkatársával 1924- ben megszerkesztette a világon az első, már nemcsak mérő, hanem egyidejűleg automatikusan regisztráló analitikai műszert - a polarográ- fot. A maga idejében a tudományos világ ezt a készüléket szenzációként ismerte el és ez a 20. század derekán, 1930-tól csaknem 1970-ig az analitikai kémikus csaknem nélkülözhetetlen kutató és mérő eszköze volt világszerte. Heyrovsky haladó tudományos felfogására jellemző volt, hogy már 1942-ben kezdte a katódsugárcső képernyőjén (a mai tévé őse) vizsgálni a csepegő higanyelektródon lejátszódó elektrokémiai folyamatokat és így fokozatosan dolgozta ki a 20. század második felében korát megelőző analitikai módszernek , az oszcillográfiás polarográfiának az alapjait. Az általa kidolgozott módszerek jelentőségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy e témakörből és ennek alkalmazásával kapcsolatban napjainkig mintegy 15 ezer szakmai közlemény és 40 monográfia jelent meg a világ 15 országában több nyelven, ami még a mai tudományos felfutás idején is egyedülálló. A polarográfia ilyen mérvű elterjedése szintén Heyrovsky személyes érdeme, mert módszerét nemcsak szakmai közleményekben, hanem személyes kapcsolatai révén is igyekezett megismertetni a világgal. A másadik világháború után a po- larografisták családja szélesebb nemzetközi síkra is kibővült, és a mintegy 100 főt alkotó baráti kör háromévenként jött össze szakmai szimpozionjainkon, amelyeket felváltva Selmecbányán, a szomolányi várkastélyban, majd Varsóban, Budapesten, Veszprémben, Jénában és Berlinben rendeztünk meg. Furcsa, de Prága ellenezte A továbbiakban szólnom kell jelentős kapcsolatairól a magyar tudományos élet képviselőivel is. Magyarországon 1954-ben járt először, amikor az ELTE díszdoktori oklevelét átvette. Ezen az útján kísérője voltam, és örökké emlékezetes marad számomra az a baráti megbeszélés, amelyen a magyar tudósok képviseletében Schulek Elemér akadémikus közölte Heyrovskyval, hogy az MTA a kémiai Nobel-díjra óhajtja őt felterjeszteni. Ez az intézmény e szándékát többször is megismételte és egyes prágai politikailag elkötelezett „tudományos" körök ellenkezése ellenére végül is elérte, hogy e legmagasabb tudományos kitüntetést 1959-ben Heyrovskynak ítélték oda. A magyar tudósok közül baráti köréhez tartozott még Erdey László, Erdey-Grúz Tibor, Proszt János, Polinszky Károly és Pungor Ernő akadémikusok, Bodor Endre egyetemi tanár, Cieleszky Vilmos, Győrbíró Károly és még sokan mások a tudományos élet kiválóságai közül.’Több alkalommal találkoztunk magyar barátainkkal a Veszprémben megrendezett csehszlovák-magyar polarográfiai konfereciákon és a Budapesten rendezett tanfolyamainkon. Már a 30-as években Moszkvától Berlinen és Londonon át New Yorkig minden jelentősebb tudományos központban tartott előadásokat. Mintegy ennek köszönhetően intézetében munkatárs és tanítványként képviselve volt az egész világ tudományt szomjazó fiatalsága. Eredményes és az emberiségre áldásos munkásságát a tudományos világ a legnagyobb kitüntetéssel, a kémiai Nobel-díjjal jutalmazta, amellyel 1959-ben tisztelte meg öt a Svéd Királyi Akadémia. egyéniségét és nemes emberi tulajdonságait. Ezeknek vezető, motívuma a legmeggyőzőbb humanizmus, az egyenes emberi tartás, a céltudatosság és a mindenek feletti szerénység volt. Prágában és Londonban tanult, cseh anyanyelvén kívül - mint abban az időben minden művelt európaihoz illett - anyanyelvi szinten beszélt németül, angolul és franciául. Lényére meghatározóan hatott a családi környezet is. Édesapja a prágai Károly Egyetem világhírű jogtudós tanára volt. Otthonról feltétele viszont más kultúrnemzetek nyelvének az ismerete. Ebben a légkörben sajátítottuk el mi is azt az alapigazságot, hogy fenntartás nélküli soviniszta csak egy nyelvet tudó ember lehet! Emberi tartására jellemző volt az is, hogy elvetett mindennemű kényszert és totalitarizmust. Mély demokratikus meggyőződése miatt állandóan szemben állott az erőszakot képviselő hatalommal. Hangyaszorgalommal dolgozott nemcsak mint tudós, hanem mint Jaroslav Heyrovsky Nobel-díjas tudós, a polarográf feltalálója születésének 100. évfordulójára EGY TANÍTVÁNY EMLÉKEZIK Hazafi és igazi európai Heyrovsky tudományos munkásságát számtalan értekezés ismerteti, jelen soraimban inkább az emberi arcát és jellemét mutatnám be. Személyesen 1949-ben ismertem meg, amikor a rák vérkórképét kezdtem polarográfiásan vizsgálni az ó vezetésével, az ún. Brdicka-reakcióval. Ekkor kezdődött 22 éves együttműködésünk és szoros kapcsolatunk, amelynek keretén belül nemcsak tanítómnak, hanem atyai jóbarátomnak is tekinthettem. 1952-ben kapcsolódtam be az oszcillográfiás po- larográfiával foglalkozó kutatási programjába, és aktívan vettem részt ennek a maga korában nemzetközi viszonylatban is élenjáró analitikai módszernek a továbbfejlesztésében és elterjesztésében. Főleg magánéletbeni kapcsolataink révén ismerhettem meg közelebbről hozta magával mély hazaszeretetét, amely mellett azonban mindennemű nacionalista túlzásoktól mentes igazi européer volt, de semmiesetre sem nihilista kozmopolita. Tisztelte nemzete gazdag hagyományait, de éppúgy megbecsülte, sokszor csodálta más nemzetek történelmi és kulturális értékeit is. Hitvallása volt, hogy minden nemzet fiai között élnek művelt és értékes emberek, ezeket nemcsak barátainak, hanem testvéreinek is tekintette. Több nyelvet tudó ember nem lehet soviniszta Ezek a fennkölt, ma annyira hiányolt egyetemes emberi eszmék kísérték végig egész életén, és ezekre nevelt mindenkit, elsősorban bennünket - tanítványait. Mindig hangsúlyozta, hogy az egyetemes emberi értékek megismerésére világléptékű látókör szükséges, aminek az alaptanító is. Intézetében az egész világról összesereglett munkatársaival mintegy családi légkört alakított ki, amelynek ápolásában messzemenően támogatta őt a felesége, a „polarográfia nagyasszonya“. E bábeli nyelvzavarú, jobbára fiatal társaságra a magas nívójú kulturális szellemi élet, mindamellett azonban az aktív sportolás is jellemző volt. Különös szimpátia vonzotta hazánkhoz, Szlovákiához, annak festői tájaihoz és népeihez. Tanítványai között több hazánkfiát is találhattunk, akik közül megemlítendők a polarográfia elméleti megalapozásával szintén világfiírre szert tett llkoviő akadémikus, Diliinger és Stankoviansky professzorok. A háború utáni nemzedékből mintegy öten voltunk tanítványai. Az oszcillográfiás polarográfia iskolája is a Szlovák Tudományos Akadémia Gyógyszertani Intézetében talált otthonra. Heyrovsky sokoldalúságára jellemző, hogy főképp a két világháború között szoros kapcsolatot tartott fenn a cseh kulturális élet legjelentősebb személyiségeivel. Baráti köréhez tarozott Karel Őapek és Seifert, a későbbi Nobel-díjas költő és író. Kiváló személyiségére vall, hogy méltó módon képviselte hazáját a nagyvilágban és jelentős része volt a cseh, a szlovák tudomány és kultúra terjesztésében. A totalitarizmus éveiben őt is elérte a legtöbb kimagasló értelmiségi sorsa, és őrá is ráillett az ómen, hogy senki sem próféta a saját hazájában. 1967. március 27-én, 77 éves korában hunyt el, hátrahagyva a tu- domány világában korszakalkotó életművet. Molnár László, a kémiai tudományok kandidátusa 4 J 4 M anapság lassan nálunk is konyhánk státusszimbólumává válik a mikrohullámú sütő. A határok megnyíltak, a nyugati árukínálat vonzó, így aztán egyéb közszükségleti termékek között ez - is a gyakran behozott cikkek közé tartozik. Nem is csodálkozhatunk rajta. A mi asszonyaink is szeretnének több szabadidőt és miért maradnának le a nyugatnémet háztartások mögött, amelyek közül már minden ötödikben használják a mikrohullámú sütőt. hullámú besugárzás rákot okozhat, de a sütőből kiszökő sugárzás nyomán is keletkezhetnek égési sebek. A mikrohullám egyébként húsz centiméter mélyen is behatolhat az emberi szervezetbe. Más orvosok arra hívják fel a figyelA kísérletek szerint a sugárzás rákot és meddőséget okozhat • Szívszabályozót használó betegek - vigyázat! Az utóbbi időben azonban ezt a forradalmi találmányt is egyre többen bírálják. Főleg azt találgatják szakértők és amatőrök, árt-e az emberi szervezetnek a mikrohullám? A berlini Stiftung Warentest intézet a következő eredményekkel végződött vizsgálatot végezte el: • A kipróbált mikrohullámú sütők közül egyetlen egy sem zárt tökéletesen. • Az energia egy része mikrohullámok formájában távozik a berendezésből. • Az ételek egyenetlen felmelegítése miatt az így elkészített ételekben szobahőrhérsékleten elszaporodhatnak a szalmonellák. Mint tudjuk, ez ételmérgezést eredményezhet. • A szívszabályozót használó betegek mindenképpen tanácskozzék meg orvosukkal, vegyenek-e mikrohullámú sütőt, mert ezek a hullámok megkárosíthatják ezt az érzékeny berendezést. Andreas Kühne biológus egy interjú során elmondta: A tudomány mai állása mellett szó sem lehet könnyelműségről. A rágcsálókon végzett kísérleteken bebizonyíthatták, hogy a mikromet, hogy ezek az égési sebek nehezen gyógyíthatók és a sugárzás a férfiaknál és a nőknél is meddőséghez vezethet. Szóba került a sugárzással kapcsolatban az is, hogy szürkehályogot okozhat, hogy károsítja az idegrendszert és a mikrohullámú sütőben az étel is megváltozik, mégpedig nem éppen a fogyasztó javára. A német háziasszonyok többsége csodálkozva figyeli ezt a vitát, és nem akarja elhinni, hogy ez a nagyszerű segítőtárs esetleg káros is lehet. Sőt úgy érzik, hogy a tudósok jódolgukban csak fölöslegesen ágálnak segítőtársuk ellen, állítva, hogy bizony velük már évek óta nem történt semmi, pedig használják a sütőt. Még az sem riasztja vissza őket, amit az amerikai hírközlő eszközök tettek közzé, hogy a kismamáknál magzatkárosodás lehet a mikrohullámú sugárzás következménye. összefoglalva: A tudósok nem nagy bizalmat táplálnak e háztartási eszköz iránt és úgy vélik, a veszélye nagyobb, mint a haszna. Természetesen hozzáfogtak már e veszély hatástalanításához is. Egy német tudós például olyan szövetet készített, amely elnyeli ezt a sugárzást. Négyzetmétere 70 márkába kerül és függöny készíthető belőle a sütő elé. Akiknek ez az elfüggönyözés nem tetszene, azoknak a tudós azt ajánlja, a bekapcsolt sütőtől mindig legalább kétméteres távolságra legyenek. 1991. I. r t HÚVELT j testm ereinek tewhtette K^GürtMeívételej
