Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-15 / 11. szám
Vasárnap 1991. március 17. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.49. nyugszik 17.46 Közép-Szlovákia: 05.56, nyugszik 17.53 Nyugat- Szlovákia: 06.02, nyugszik 17.59 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 05.48, nyugszik 19.33 Közép-Szlovákia: 05.55, nyugszik 19.40 Nyugat- Szlovákia: 06.01, nyugszik 19.46 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GERTRÚD - LUBICA nevű kedves olvasóinkat • 1891-ben született Matvej Genrihovics MANYIZER szovjet szobrász, művészeti író (t 1966) • 1941-ben halt meg Iszaak Emmanuilovics BABEL orosz elbeszélő, író (szül. 1894). A VASÁRNAP következő számának tartalmából NEHÉZ IDŐK VÁRNAK A FIATAL DEMOKRÁCIÁKRA VALAMENNYI KELET-EURÓPAI ÁLLAMBAN A NARKÓ TOVÁBB HÓDÍT Ordódy Vilmos riportja EGY KÓKADT NŐ, ALTTAL Ivana Chylková a genfi díj után Szabó G. László írása PETŐFI SZOBRA A POZSONYI LIGETFALUSI PARKBAN Méry Gábor felvétele Aki a ligeti Petőfi-szobrot megalkotta A pozsonyi és a Pozsony környéki magyarok minden esztendőben összegyűlnek a ligeti Petőfi- szobornál, hogy rövid műsor keretében megemlékezzenek az 1848-as szabadságharcról, s megkoszorúzzák Petőfi Sándor gyönyörű márványszobrát. Ilyenkor sok ember tekint föl büszkén és meghatottan Petőfi szobormására, s a magyar szabadság viharmadarára gondol. Míg a szobrot szemlélik, eszébe jut-e valakinek, ki és mikor teremtette a szivünkhöz nőtt emlékművet? A szobor alkotója, Radnai Béta itt született Pozsonyban, 1873. május 25-én. Szeretett mestere, Fardusz János, a világhírű szobrászművész ugyancsak pozsonyi származású volt. A Pesti Hírlap 1937- es kislexikona két sorban emlékezik rá: Radnai Béla, 1873; szobrász, karikaturista, Stróbl és Fadrusz tanítványa, a Képzőművészeti FőiskoIS tanára. Az Akadémia 1968-as kislexikona viszont egyszerűen kifelejti. ,, Radnai Béla tehetsége már a pozsonyi gyerekkor éveiben megmutatkozott. Mi sem természetesebb, mint hogy támogatói segítségével a pesti Képzőművészeti Főiskolára kerül, a kiváló szobrászművész, Strobl Alajos keze alá. Rá egy évre főiskolai hallgatóként olaszországi tanulmányútra indul, ahol megismerkedik mind az antik kor, mind a reneszánsz csodálatos alkotásaival. Hazatérvén Fadrusz János műtermében tökéletesíti tudását, sajátítja el a szobrászat művészi fogásait. Mestere haláláig, 1903-ig dolgozik a műtermében, készülve művei megalkotására. Egyre több munka kerül ki keze alól, hírét-nevét öregbítve. Elnyeri a székesfőváros jutalomdiját, Párizsban, Milánóban aranyéremmel tüntetik ki szobrait. A Képzőművészeti Főiskola tanára lesz, keze alól nemzedékek sora kerül ki. Radnai mesterének, Fadrusz Jánosnak realista irányát fejlesztette tovább, alakította a saját elképzeléseihez. Eleinte a dekoratív szobrok készítésének bűvkörébe került, sok gyermekszobrot készített, többet megtalálhatunk a Nemzeti és Képzőművészeti Múzeumban. Kilenc szobra díszíti az Országház épületét. A Vagyok olyan legény mint fecímü szobrát az Iparművészeti Múzeum szerezte meg. Később áttért a monumentális szobrok alkotására, emlékszobrok, szoborcsoportok készítésére. Kiemelkedő művei közé tartozik a budapesti Pázmány-, a bala- tonföldvári Széchényi-, a csatádi Lenau-szobor. Nagy szeretettel alkotta meg a magyar szabadság- harc hőseinek szoboralakjait, Leingen tábornok törökbecsi, Damjanich szolnoki, Kiss tábornok nagy- becskereki szobrát stb. Ebbe a körbe tartozik a pozsonyi Petöfi-szobor is. A fáma szerint Fadrusz tanácsai alapján alkotta meg a költő kivételesen szép szobrát. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után Petőfi szobrát elszállították helyéről, a városmajori raktárban porosodott, ott koszorúzták meg a sarlósok annak idején. Csak az ötvenes évek végén engedélyezték, hála a közbenjáróknak, hogy a Ligetben újból felállíthassák a szlovákiai magyarság örömére. Radnai Béla ötvenéves korában, 1923 novemberében halt meg. -DESKl KAP 0SCAR-DÍJAT? TIGRISBALZSAM SZINGAPÚRBÓL Sebes Tibor riportja AZ ELSŐ CSEH MONOGRÁFIA HRABALRÓL Gyűjtés Petöfi-emléktáblára Vándorlása során Petőfi Sándor két napot töltött Rozsnyón. Itteni tartózkodásáról Útirajzaiban is beszámolt. E visszaemlékezéseiben írja le nevezetes megállapítását Rozsnyóról, hogy fekvése alapján olyan, mint alamizsna krajcár a koldús kalapjában. Útba ejtette az aggteleki barlangot és a közeli Berzetén meglátogatta Erdélyi Jánost. Petőfi Rozsnyón az akkor még működő Fekete Sas Szállóban szállt meg. Épülete most is megvan - bányászvárosunk főterén. Igaz, silány külsővel, de szerencsére épségben. A Csemadok járási választmánya tavaly elhatározta, hogy emléktáblát készíttet és elhelyezi az épület térre néző falán. A Csemadok járási bizottsága e célból gyűjtést hirdetett. Szép és nemes cselekedet lenne, ha Rozsnyó és környéke (akárcsak századunk elején a Kossuth- szoborra) akár csekély hozzájárulással is segítené hagyományaink ápolását. Az adományok a Csemadok Rozsnyói Járási Bizottságának titkárságán (Partizán utca 17) adhatók át. Az adományozók és közreműködők nevét képes emlékfüzetben kívánjuk megőrizni. Ambrus Ferenc, a Csemadok jv titkára E. Fehér Pál írása AJÁNDÉKLÓNAK NE NÉZD A FOGÁT Adelio Gabot novellája FALUTÁBLÁK ITT... ÉS OTT... Csanaky Eleonóra írása SANO Slovenská asociácia násilne odvlecenych do ZSSR A Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Egyesülete 811 04 Bratislava, Stefanikova 47 A Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Egyesülete (SANO) - figyelmezteti tagjait és minden károsultat, hogy legkésőbb 1991. március 20-ig a Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Egyesülete címére küldjék el életrajzi, és főleg a szovjetunióbeli meghurcoltatás pontos idejéről és tartamáról szóló adataikat. Ennek alapján teszünk javaslatot az érintett személyek erkölcsi és anyagi kártérítésére. A javaslatokat 1991. március 31-ig kell nemcsak a szlovák igazságügyi szervek, hanem Csehszlovákia Főügyészsége rendelkezésére bocsátani. Ezért saját érdekükben a fenti címen kérjék ki a jelentkezőíveket egyesületünkbe. A SANO végrehajtó bizottsága ÚP-145 fOOJát a káoszveszélyről A káosz a görög mitológiában a világ keletkezését megelőző rendetlenséget, összevisszaságot jelentette. Ma is a zűrzavaros helyzetekre mondják, amikor valahol fejetlenség lesz úrrá. Sajnos a káosz az élet minden területén felütheti fejét. Nemcsak helyi viszonyok között, kisebb régiókban, hanem országosan is, politikában, gazdaságban egyaránt. A közép-európai politikai rendszerváltás után számos nyugati politikus és üzletember figyelmeztette a piacgazdaság megteremtésére törekvő fiatal demokráciákat, legyenek óvatosak és minden eszközzel kerüljék el a zűrzavart, a káoszt. A szabad választásokból kikerült többpárti koalíciós kormányok azonban egyre nagyobb nehézségek között bukdácsolva a káosz felé sodródnak. Hivatásos szerkesztőként naponta rendszeresen olvasom a hazai lapokat, politikusainknak a már unalmassá koptatott nyilatkozatait, a különféle irányzatú fejtegetéseket, magyarázatokat. A sok okoskodásból az egyszerű halandó igen nehezen tudja kibogozni, mi folyik a nagypolitikában. Az egyre szaporodó botrányok, szenvedélyes szócsaták, vádaskodások és az ezt követő magyarázkodások többnyire csak elködösítik a szándékoka. Az egyszerű választóknak fogalmuk sincs arról, tulajdonképpen mit is akarnak az ő szavazataikkal bársonyszékbe került miniszterek, jól megfizetett képviselők. Egy angol újságíró azt írta a legnagyobb cseh politikai mozgalomról, amelynek tagjai a jelenlegi szövetségi kormány többségét képezik: „Itt nyugszik a Polgári Fórum. Szerelemből fogantatott 1989 novemberében - meggyilkolták 1991 februárjában. A két irányba húzó gyászoló utódok egyre távolodnak egymástól. “ A csehszlovákiai belpolitikai barométer újabb viharokat jelez. A prágai válás megismétlődött Pozsonyban is a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmában. Természetesen itt a „hűtlenséget“ egészen más érvekkel indokolták. Meciar miniszterelnök „nemzeti“ kisebbsége lépett külön útra a bársonyos forradalom győztes szlovákiai mozgalmából. Közben Morvaországban folynak a tüntetések az autonómiáért. Ugyan mi történik a nagypolitika csúcsán, miközben a honatyák késhegyre menő vitákat folytatnak az alkotmánytervezetről és futószalagon hagyják jóvá a korszakváltó törvényeket? Megítélésem szerint a jelenlegi kíméletlen viták, kiválások, elszakadások és újjárende- ződések az elkerülhetetlen politikai differenciádé következményei. Pontosabban kemény hatalmi harc. A jobboldal határozott és nyílt színre lépésének, vezetésre törésének megnyilvánulásai. A centristák és a baloldal sorai rendezetlenek, programjaik zavarosak és bizonytalanok. A köztársasági elnök nem véletlenül jelentette ki meglehetősen idegesen, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Ha már az elnök is így látja, nemcsak az egyszerű állampolgár, akkor valóban baj van. Aki pedig bírálni merészeli a reform melléfogásait, arra a jobboldal könnyen rásüti a demagógia és a „kommunista csökevény“ bélyegét. Pedig a távlatokról és az agyondícsért nyugati modellekről dr. Meinhard Miegei közgazdász (bonni Gazdasági és Társadalmi Intézet) kijelentette: „A piacgazdaság egyáltalán nem azonos a jóléttel, még a szabadsággal és a békével sem. Számos piacgazdaság szerint működő szegény gazdaság létezik még Európában, hogy Dél-Amerikát ne is említsük. “ önkéntelenül felvetődik a kérdés: Mi a biztosíték arra, hogy a jobboldali Klaus-reform jólétet biztosít (mikor?) Csehszlovákia lakosságának? Azt is látni kell, hogy a jelenlegi konfliktusok már a közelgő választások jegyében éleződnek. Teljes erővel zajlik az erők átcsoportosítása, amiről senki sem tudja, milyen meglepetéseket tartogat számunkra és mennyivel sodor bennünket közelebb egy káoszhoz, amely a köztársaságot összetartó kötelékeket is tönkreteheti. Mi, csehszlovákiai magyarok, ezeknek a nagy eseményeknek csupán a perifériáján maradunk, mivel nem képviselünk olyan politikai erőt, amely lényegesen befolyásolhatná az események alakulását. Szerény igyekezetünkkel azonban a köztársaság egységét támogatjuk és azok pártján állunk, akik a káosz ellen harcolnak, akik a jövőben is biztosítékai lehetnek demokratikus nemzetiségi életünknek. Szűcs Béla
