Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-08 / 10. szám

égyszáz esztendeje, y 1584 nyarán, egy Becs melletti kis birtokon ver­te meg a halál Zsámboky Já­nos ajtaját, akit humanista ne­vén Joannes Sambucus Tir- naviensisként ismertek... Ne­vét Janus Pannonius és Bon- fini műveinek megjelentetése kapcsán emlegetik. Padová- ban az arisztotelészi Poeti­cát Horatius Ars poeticájával összehasonlítva magyarázó Francesco Robertellot hall­gatta..." Azért citálom Téglássy Imre „Az európai félolasz magyar" cimű ta­nulmányának bevezető sorait, mert magam is jártam Sambucus mester, orvosdoktor nyomdokaiban, s volt is vele - ha nem is személyes - talál­kozásom az Universita Degli Studi Di Padova Aula Magnabeli Szál­lóban. Miután feleségemmel végigjártam a híres padovai egyetem boltíves kerengőit, keresve-kutatva a falra festett többszáz címer közt azt az egyet, melyre oly kíváncsi voltam, egy éppen búcsúzkodó társaságba botlottam. Egyikükről, aki hármuk közül végül is maradt, sejtettem: ő a házhoz tartozó, sötét gérokkjáról ítélve tanár, vagy legalábbis egyete­mi hivatalnok lehet. Gino Marcato- nak mutatkozott be, tíz perc enge- delmet kért, valami sürgős elintézni­valója van még - mondotta -, aztán készségesen és nagy örömmel fog végigkalauzolni a történelmi falak közt. Említettem neki, hogy Po­zsonyból jöttem, csehszlovákiai ma­gyar vagyok, gyakorta megfordulok abban a városban, melyben a pado­vai egyetem egyik nagyhírű diákja, Sambucus született 1500 elején, s mostanában hazai orvosi körök­ben valamifajta viták kerekedtek ho­vatartozása körül. ,,Si bene!“- mondotta a gérokkos úr. - Persze,- folytatta nevetve - nemcsak Sam­bucus mester az egyetlen, aki önt érdekelheti, hisz Mátyás és Beatrix korában sok Magyarországról jött neves diákja volt a padovai egye­temnek. Rábólintottam Gino Marcato úr megállapítására, ideérkeztem előtt e régi egyetemmel kapcsolatosan kezembe kerülhető írásokat becsü­letesen átböngésztem. Elsőnek a Horváth-Szlavon országi pozsegai apátság prépostjának, Orbánénak, az egyetem neveltjének nevével ta­lálkoztam, ám az ő padovai szerep­lése kétszáz esztendővel is meg­előzte Mátyás király korát. Aztán Dávid Ferencével, a későbbi erdélyi unitárius püspökével, aki 1530-40 közt Wittenberg után a padovai pro­fesszorok szorgalmas tanítványa volt. De megismerkedtem a Budán született Forgács Ferenc nevével is. Ő is itt kezdte és fejezte be tanulmá­nyait, és a sors úgy hozta, hogy 1577-ben a halál is itt érte utol. Forgács korának kiemelkedő papi méltósága volt. Pozsonyi prépost, majd nagyváradi püspök, de Erdély kancellárjaként, történetíróként is je­lentős tevékenységet fejtett ki. A nagy műveltségű Verancsics Antal (1504-1573) is itt szíttá magába a tudományokat, hogy később ma­gas tisztségekbe kerülve a király szolgálatában nem egy országos ügyben, fontos küldetésben járjon el. így egri püspökként 1567-ben a törökkel ő kötötte meg a drinápolyi békét, majd 1573-ban Eperjesen a király megbízatásában járva várat­lanul elhalálozott. Közben visszaérkezett új ismerő­sünk, kiről rövidesen kitudódott, hogy valóban az egyetem dékáni hivatalának munkatársa, s mind­kettőnkbe belekarolva, akár valami fő útimarsall látott hozzá újonnan vállalt szerepének alakításához. Ke­verék olasz-latin dikcióval kezdte:- Signora et carissime redaktore - Amnis cursum cogere -, így kell kezdenem mondanivalómat, mert az, aki ily rövidke órák alatt akar önök számára hü képet adni az ősi és a mai Padováról meg majd nyolcszáz éves egyeteméről, az bi­zony kivihetetlennek látszó dologra vállalkozik. Én mégis ezt teszem, illetve megpróbálkozom... Antenor- ral, a trójaiak bölcs tanácsadójával kell kezdenem, legalábbis Homé­rosz az Iliászban így említi: A város megsemmisítése után Agamemnon parancsára megkímélik házát, A Negyvenek Terme ő azonban társaival távozik, hogy új hazát keressen és a mai Padova helyén építi fel újonnan választott otthonát. Ettől az időtől a település sok kegyetlen vihart és varázslatos, napsugaras időket él meg. Pusztítot­ta Alarich, tönkreverte Attila, halha­tatlanná tette páduai Szent Antal, a csodálatos prédikátor és szentéle­tű szerzetes, felemelte Galileo Gali­lei, a fizikus, Pietro d’Albano, a ma­tematikus, Giambattista Morgagni, az anatómus és sorolom tovább a neveket, kik híressé, időtállóvá, nevezetessé tették városunkat: Giotto, Giorgione, Longhi, Tiziano, Tintoretto, Veronese és mestermű­veik. Kérem, tekintsék meg a város történetét megelevenítő, elismerést és tiszteletet parancsoló építményt, az II Santo boltíves bazilikát s a főol­tárán tündöklő műkincsét, Donatello bronzalkotását, továbbá a Palazzo del Capitaniát, az 1427-ből szárma­zó olaszhon első óratornyával. A vá­ros egyik legismertebb épülete a neoklasszicista stílusban épült Ca­fé Pedrocchi, a velencei architektúra egyik legutolsó mesterműve, még ma is művészek, írók, tudósok ked­velt találkozóhelye. Eddig tartott Marcato úr bevezető előadása, melyet néha, de nem gyakran megszakítottunk kérdé­seinkkel, hisz se az ő német nyelvtu­dása, sem a mi „olasz-latin“ ismere­teink nem voltak olyan tökéletesek, hogy ne kellett volna olykor szótárt is segítségül hívnunk. Egy kis presszókávé elfogyasztá­sa után következett az egyetem, megtekintése. Vezetőnk, megálla­píthatom és szavamat szó szerint is kell értelmezni: tetőtől a pincéig be­mutatta az ódon, nagy múltú épület­kolosszust, elmagyarázta, hogy és milyen ütemben, milyen fokozatok­ban épült, kik voltak a híresnél híre­sebb oktatói, hol nyújtották át a múlt­ban és most a doktori titulusokról szóló okleveleket, megtekintettük a régi és felújított oktatótermeket, s mint abszolút kuriózumot megnéz­hettük az 1594-ből származó és 1872-ig működő amfiteátrumszerű anatómiai termet. Középütt még ott van az eredeti süllyeszthető bonc­asztal, melyet az illetéktelenek vagy betolakodó inkvizíciós emberek jötte esetén az előadó professzor hirtelen leereszhetett a pincébe, hisz akkor­tájt még főbenjáró bűnnek számított a halottak boncolása. Látogatásunk során megtekintettük az egyetem első doktornőjének carraraimár- vány-szobrát. A talapzatánál elhe­lyezett táblácskáról e szavakat je­gyeztem fel: „Elena Lucretia Coro­naro Piscopia prima donna laureata del mondo 25. 6. 1678“. Aztán jött a csupa márvány, csu­pa arany, csupa bíbor díszítette nagy Auditorium. Hát itt aztán volt mit nézni, csodálni. Rövid bámész- kodás után útimarsallunk már terelt is egy közeli ajtó, tulajdonképpeni úticélunk felé. Megérkeztünk. A ke­vésbé aranyozott, de bíborral tapé­tázott teremben kísérőnkkel megha­tott tisztelettel szemléltük a szoba közepén álló, szúette, százados emelvényt. A nagy Galileo Galilei egykori pulpitusa volt, melybe bele­kapaszkodva először hirdette meg, később kegyetlen kínzások követ­keztében visszavonva, de halála előtt újból világgá kiáltva a híres mondást, „EPPUR Sl MUOVE“! Közvetlenül az emelvény mögött a földtől a mennyezetig három fest­ményre meredt a szemem, egyen­ként ismerkedtem, balról jobbra a történelmi alakokkal, s olvastam az alatta feltüntetett neveket: JANUS PANNONIUS 1434-1472 STEFANO BÁTHORY 1533-1586 JOHANNES SAMBUCUS 1531-1584 s közben minden egyes képírás alatt még egy szó: UNGARESE... Körben a falakon 37 monumentá­lis kép, az egyetem legkiválóbb ok­tatóiról és növendékeiről készült festmények, azokról, akik a száza­dok során híressé tették ezt az ősi alma matert. Igen, a híres Negyve­nek Termében vagyunk. Elismerés­sel adózunk a múlt nagyjainak és csodálattal a magyar történet három kiemelkedő tudós nagyságának. S amit akkor és ott még nem ismer­tem, most áhítattal zárom íráso­mat Zsámbokj Sambucus János he­xameterének néhány sorával, így hódolva vele Zsámbokynak, Bátho- rynak, Pannoniusnak „XXX... Ostoba, csúf locsogás, ha üres szív szór kusza szókat, Vagy ha a szép nyelvű, elmei éle csekély. Gyér csak a dics, ha nem isteni szikra hevíti a szorgost, Honnan e láng, mire jó, mint tesz a ritka zseni? Példa te vagy ragyogó, és mert ki is oktatod erre, Bámul az iskola és megbecsülik Így a nevét." (A Sambucus-szöveg fordítója Téglássy Imre) Nagy Jenő Nyugdíjrendszer - nyugdíjkorhatár A FEJLETT ORSZÁGOKBAN EGYMÁSTÓL NAGYON ELTÉRŐ NYUGDÍJSZABÁLYOZÁSI RENDSZEREK ALAKULTAK KI. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN viszonylag későn kezdik meg a vi­szonylag kevés nyugdíj fizetését. A nyugdíjakat az örvegyi nyugdíjak­kal és az árvasági járadékokkal együtt a társadalombiztosítási alap­ból fizetik, amelyhez minden dolgo­zó hozzájárul, jelenleg bérének 7,65 százalékával, de ennél többet is fi­zethet - az évi hozzájárulás maxi­mális határa az idén csaknem 4000 dollár. A nyugdíjjogosultsághoz leg­alább 10 évig kell fizetni a hozzájá­rulást. A nyugdíj nagyon bonyolult kiszámításában más tényezők mel­lett figyelembe veszik az életkort, a ledolgozott évek számát, a társa­dalombiztosítási alapba fizetett hoz­zájárulás összegét és az utolsó 5 évben elért átlagkeresetet. Az Egyesült Államokban jelenleg havi 975 dollár az elérhető legnagyobb nyugdíj, vagyis a nyugdíj előtti utolsó havi bér negyedénél kevesebb, az átlagos nyugdíj pedig mintegy havi 500 dollár. A nyugdíjkorhatár férfiak­nál és nőknél egyaránt 62 év, de az amerikaiak többsége legalább 65 éves koráig dolgozik, mert akkor már több nyugdíjat kaphat. NAGY-BRITANNIÁBAN a nők­nek 60, a férfiaknak 65 éves koruktól jár a nyugdíj, de nem mindenütt ragaszkodnak a korhatár elérésé­hez, különösen az állami szektor­ban, például a BBC-től a férfiak már 60 éves korukban nyugállományba mehetnek. Ezzel szemben aki akar, a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhat tovább, és ebben az eset­ben 5 év múlva külön pótlékot fizet­nek neki a nyugdíjhoz, amelyhez egyébként 1989 októbere óta kor­látlanul hozzákereshet. Aki nem volt munkaviszonyban, az 80 éves kora után állami nyugdíjat kap. Akinek nyugdija nem fedezi a legszüksége­sebb kiadásokat, az külön nyugdíj- pótlékot kap. A vállalatoknak joguk van átvállalni az államtól a nyugdíjfi­zetés kötelezettségét, ebben az esetben nem kell nyugdíj-hozzájáru­lást fizetniük a dolgozók után, de azoknak legalább annyi nyugdíjjal tartoznak, amennyit az állam fizetne. A nyugdíjak összegében mindig fi­gyelembe veszik az inflációt. A nyugdíjjogosult házastárs halála után a jogosultság átszáll a másik házastársra. Külön pótlékot kapnak a rokkantak és a krónikus betegség­ben szenvedők. Nagy-Britanniában az alapnyugdíj most heti 43,60 font sterling. Az NSZK-BAN a nettó átlagbér mintegy 70 százaléka az átlagos nyugdíj, ezt 45 évi biztosítással lehet elérni. A szociális biztonság egyik alapja a kötelező nyugdíjbiztosítás, amely minden munkásra és alkal­mazottra kiterjed. Önkéntesen be­kapcsolódhatnak ebbe a biztosítási rendszerbe az önálló vállalkozók, az üzemekben segítő családtagok és a háztartásbeliek. A nyugdíjbiztosí­tás a bruttó jövedelem 18,7 százalé­ka, ennek felét a munkavállaló, felét a munkáltató fizeti. A nyugdíj össze­ge a biztosítási időtől és a munkával elért jövedelemtől függ. Sok cég kü­lön vállalati nyugdíjat is fizet alkal­mazottainak. Az 1992-ben várható nyugdíjreform után a nyugdíjkorha­tár 65 évre emelkedik (ez több eset­ben már most is érvényes). A nők és az olyan munkanélküliek számára, akik teljes nyugdíjat akarnak, ez a korhatár 2012-től lesz kötelező. Aki akar, 65 éves kora után is tovább dolgozhat. Arra is van lehetőség, hogy valaki 3 évvel korábban legyen nyugdíjas, de ezt az időt leszámítják a nyugdíjból. OLASZORSZÁGBAN öregségi nyugdíjra a férfiak 60, a nők 55 éves koruktól (a vakok 5 évvel előbb) jogosultak, ha legalább 15 évig fizet­ték utánuk a nyugdíjbiztosítást. A legutóbbi szabályozás szerint a nők 60 éves korukig dolgozhatnak, külön kérelmezés nélkül, a férfiak 65 éves korukig, de ezt 60 éves koruk betöltése előtt egy fél évvel kell kérniük. A ledolgozott évek után számított nyugdíjnál az életkori nem veszik figyelembe, csak a társada­lombiztosítási intézetnek fizetett hozzájárulás időtartamát. Erre a nyugdíjra 35 évi munka és ugyan­ennyi biztosítás jogosít. Rokkantsági nyugdíjat a legalább kétharmad­részben munkaképtelen és legalább 5 évi hozzájárulást fizető emberek kaphatnak (ha ebből 3 évi nyugdíjil­letéket az utolsó 5 évb.en fizettek), de csak 3 évig, ezután a kérelmet meg kell újítani. Végleges rokkant­nyugdíjat 100 százalékos rokkant­ság esetében fizetnek. A meghalt házastárs után az életben maradt házastárs, a szülők után az árva kiskorúak kaphatják megfelelően csökkentve a nekik járó nyugdíjat. A szociális nyugdíj kizárólag a 60 éven felülieket illeti meg, ha egyéb­ként nem nyugdíjjogosultak, és mint­egy havi 270 ezer lírát tesz ki (1 dollár = körülbelül 1250 líra). A tár­sadalombiztosítási intézetnek a nyugdíjhozzájárulás körülbelül 54 százalékát a dolgozók, 45 százalé­kát a munkáltatók fizetik. Európában A BELGIUMI NYUG­DÍJRENDSZERT tartják a legde- mokratikusabbnak. Belgiumban az állam gondoskodik mindazokról, akik után nem fizettek társadalom­biztosítást. A nemzeti össztermék mintegy harmadát fordítják társada­lombiztosításra. A nők 60, a férfiak 65 éves korukban érik el a nyugdíjkor­határt, a külszíni fejtésen dolgozó bányászok 60 éves korukban. Teljes nyugdíjra 45 évi munka után jogo­sultak a munkavállalók, a nők 40 év után, a bányászok 30 év után, a ten­gerészek akkor, ha legalább 14 évet a tengeren töltöttek. Vagyis a mun­kavállalókat minden ledolgozott év után a teljes nyugdíja 1/45, illetve 1/40 része illeti meg. A nyugdijat a foglalkoztatás minden éve után külön számítják ki. AUSZTRIÁBAN az összes aktív kereső több mint 95 százalékának van társadalombiztosítása. A nyug­díjkorhatárt a férfiak 65, a nők 60 éves korukban érik el. A maximális nyugdíj a bér 79,5 százaléka, de ehhez 45 évi ledolgozott időt kell igazolni. A munka 1. és 31. éve között az évi bér 1,9 százalékát, 31. és 45. éve között 1,5 százalékát fizetik társadalolombiztosításként. A nyugdíj összege az utolsó 15 évi átlagbértől függ. A kötelező biztosí­tásnál többet is be lehet fizetni, a nyugdíj ennek megfelelően na­gyobb lesz. Az állami alkalmazottak­nak nem kell nyugdíjbiztosítást fizet­niük. A nők a nyugdíjhoz 3 százalék pótlékot kapnak minden gyerek után. Az özvegyi nyugdíj a nők számára az elhalt férj nyugdíjának 2/3-a, a férfiak számára az elhalt feleség nyugdíjának egyelőre csak az 1/3-a, de 1994-től a 2/3-a lesz. (Práce) ■ ifj Fiirt fii if d i!; I ^ 3 il 3 lllV/AI »fii k I Kiss István Janus-portréja Szent Antal Múzeum és Iskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom