Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-02-22 / 8. szám

mmmmammmmmmmm Sz erkeszti: Tallósi Béla MOYZES ILONA A varázskendő Sápadt Arc egy koraószi dél­után sétára indult. Az úton öreg, töpörödött anyókát pillantott meg. Egy kövön üldögélt. Mellet­te egy vízzel teli ütött-kopott szürke vödör volt. Sápadt Arc illedelmesen köszöntötte.- Szívesen segítenék, anyó­kám, ha megengedné.- Az bizony jó lesz, édes lá­nyom, nehezen visznek a lába­im. Látom, jó szíved van, de a hangod szomorú. Sápadt Arc nem felelt, valaho­vá a messzibe nézett.-A sarat is a mezítelen lá­baddal dagasztod, talán bizony cipőd sincs? De Sápadt Arc megint csak hallgatott, majd fölkapta az anyóka vödrét és elindultak. Másnap ugyanabban az órá­ban találkoztak megint. Az anyó­ka egy kosarat cipelt.- Te vagy, tündérkém? A jó sorsom küldött ide.-Jó szívvel segítek, anyó­kám, tudhatja - felelte Sápadt Arc, és hazáig kísérte az öreg­asszonyt. De a harmadik napon hiába kereste az anyókát az úton, csak az őszi fák sápadt levelei zizzentek a szélben. Várt egy ideig, s mivel nem jött, maga indult el a megszokott irányba. Az anyóka házacskája előtt megállt, s félénken bekopogott.- Te vagy az, tündérkém? Nagyon hiányoztál nekemI- Beteg, anyókám, látom. Mit segíthetnék?- Egy kis meleg kéne. Tudod, az öreg csontok már a nyár de­rekán is fáznak. Sápadt Arc nyomban fát aprí­tott, begyújtott a kemencébe, s a fahasábokból felcsapó láng egykettőre barátságossá tette a kis szobát. ízes vacsorát ké­szített, gyógyfüvekbói teát főzött, s rendet tett a kis házban. így ment ez napokon át. Sá­padt Arc reggel, amikor felnyitot­ta a szemét, futott egyenesen az anyókához.- Úgy ápolsz, édes leányom, mintha egész életedben ezt csi­náltad volna.- Csináltam is, beteg volt az édesanyám.- És most? Most már jobban van? Sápadt Arc hallgatott egy ide­ig, halvány arca még halványabb lett, majd lassan, tagoltan vála­szolt:- Igen, most már egészen jól van. Nem fáj semmije. Kint fek­szik a nyírtaival temetőben.- Szegény árvácskám. Jó kis­lány vagy. És szép is vagy. A leány arcát pír borította.- Tudom én azt, hogy csúnya vagyok. Nem is kellek senkinek a világon. A lányok kinevetnek, a fiúk elkerülnek.- Ejejej, ejejej - csóválta a fe­jét az anyóka, azzal a párnája alá nyúlt, egy kulcsot húzott elő, s átadta a lánynak.- Látod ezt a liókos ládát? Nyisd ki a felső fiókját! Egy ken­dő van benne. Vedd fel, és nézz bele a tükörbei Sápadt Arc egy percig kezé­ben tartotta a ládafiából elősze­dett kendőt, amely olyan könnyű, olyan puha és olyan fehér volt, mint a folyó habja. Néhány pilla­natig remegve tartotta az ujjai között, mintha legalábbis má­zsás súlyt tartana, aztán hosszú sötét hajára borította.- No, vedd már elő azt a tük­röt, ne kéresd magad! Sápadt Arc elővette a tükröt, belenézett és felsikoltott:- Anyóka, de hisz ez nem is én vagyok!- Dehogynem. Szép voltál mindig, csak a tükröd volt rossz. A lányok és a fiúk pedig nem látták, mert csak néztek. Tartsd meg ezt a kendőt! Ha szükséged lesz rám, csak szólíts, és én ott leszek melletted. Azzal az anyó­ka arca tünedezni kezdett. Eltűnt az ágy, a tűzhely, a fiókos láda is, és Sápadt Arc ott találta ma­gát, ahol a réttel az út összeér.-Anyóka, anyóka, hot vagy? - kérdezte Sápadt Arc ijedten. (Folytatás a következő számban) CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Mormolnak szelei a fagyos északnak, • A zsindelyre vastag jégcsapokat raknak; Ellepik a földet sűrű fergeteggel, A folyóvizeket megkötik hideggel; Melyeket öszítnek a havak és a derek, Az öreg tél fején villogó púderek. Zuzmarázos a bak csillámló szakálla, Csorog a jég miatt minden szőri szála. Vége felé járván a fagyos december, Decembert hordoz már magán minden ember. Szellős volna nagyon az ing s a papucs ma, Bezzeg becsben is van a bunda s a kucsma. A vékony rokolyás leánynak s a pőre Gatyájú legénynek borzad minden szőre. A farkasok, medvék, rókák hébe-hóba A sűrű erdőbe mennek prédálóba. A többi állatok merülvén álomba Alusznak az ősszel készített alomba. A madarak nagyobb része elutaza, Csak veréb, csak varjú maradt idehaza. Az is a városhoz közelebb szivárog, S a disznótorokba öröm-nótát károg. Komor minden, minden szomorúnak tetszik, Mihelyt a tél borzas csillaga feltetszik; Mindent összebágyaszt és puhít ostoba Levegő egével a béfűtött szoba... Miért értékes a régi bélyeg? Minden régi dolog, amiből már kevés van, sokkal többet ér, mint új korában. Így áll a dolog a bé­lyeggel is. Míg új, a postai díjat fizetjük ki vele. A pénzhez ha­sonlít. A régi bélyeg viszont a föld alól kiásott régi pénzhez hasonlít, amelynek sokkal na­gyobb az értéke, mint hajdaná­ban, hiszen akkor csak pénz volt, most régészeti emlék. Minél régebbi a bélyeg, annál kevesebb van belőle. Hiszen csak néhány gyűjtő rakja szépen félre. Mivel a világon nagyon sokféle fajta bélyeget adnak ki, a bélyeggyújtés valóságos mes­terség. A bélyeggyújtés idegen szó­val: filatélia (görög eredetű szó), a filatelista pedig maga a bé­lyeggyújtó. (jp) FURA SZERZET Akármilyen furcsa, az óra jár, és mutatja az időt. Nézd meg jól a számlapot, és állapítsd meg, hány az óra! Nos? SZÁMLÁLÓ ___________________c ) % Egyszerű a feladat: szög látható a rajzon. számold össze hány három- Nos hány?---------MEGFEJTÉS-------­A f ebruár 8-1 számunkban közölt feladatok megfejtése: egyik csomó sem oldhatatlan; 1 2X/XXX/21 2/1 X1 2/X. Nyertesek: Kardos Katalin, Szentes; Máté Zsolt, Gúta; ifj. Konkoly Mária, Nyárasd; Gágó Alica, Királyfiakarcsa; Molnár Mária, Runya. E heti nyerteseink még egy jutalomkönyvet kapnak. Ugyanis Brezináné Tömöri Er­zsébet elküldte szerkesztősé­günkbe Makramé című köny­vének öt példányát, és meg­kért bennünket, ajándékát jut­tassuk el az öt nyerteshez. Ké­résének szívesen teszünk ele­get. Ajándékát köszönjük. A sportágak történetéből Atlétika A sportágak királynője a természetes emberi mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást, valamint a hajítást foglalja ma­gába. A rendszeres mozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, előse­gíti az akarati tulajdonságok kialakítását. A sportág egyik jellegzetes vonása, hogy a szabadban, a jó levegőn űzhető. Az eredmények mérhetők, így a világon bár­hol elért eredményeket össze lehet hason­lítani. Kiemelkedő teljesítményt bármely sportágban csak sokoldalú atletikus alap- képzettséggel lehet elérni. Ezért joggal te­kinthető alapsportágnak. Az atlétika versenyszámai öt nagyobb csoportba sorolhatók: futás, gyaloglás, ugrás, dobás és összetett verseny. Ezeken beiül körülbelül 50 versenyszámot külön­böztetünk meg, a versenyzők mindegyik kategóriában a kialakult és pontosan meg­állapított szabályok szerint mérik össze tudásukat. Az atlétika viadalai látványo­sak, a verszenyzök egymás elleni küzdel­me, azok mérhetősége, egymás eredmé­nyeinek túlszárnyalása pedig az alapvető emberi tulajdonságot, a versengés tiszta örömét szerzik. Nyolcvan évvel ezelőtt alakult meg a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF), amelynek feladata, a világ atlétiká­jának egységes irányítása, tagszövetségei között baráti, őszinte együttműködés kia­lakítása. Arra törekszik, hogy a tagszövet­ségek között semmiféle faji, vallási, politi­kai vagy más megkülönböztetés ne legyen. Férfi és női versenyekre egyformán érvé­nyes szabályokat alkot. Közreműködik az olimpiai játékok atlétikai viadalainak ren­dezésében; szervezi és irányítja a világbaj­nokságok lebonyolítását. Ellenőrzi a konti­nentális bajnokságok és a nagy nemzetkö­zi viadalok szabályszerű rendezését. Hite­lesíti és nyilvántartja a világcsúcsokat. Az IAAF-nek tagja lehet az amatőr atlétikát országosan irányító minden nemzeti szö­vetség, amely kész megtartani a nemzet­közi unió szabályait és rendelkezéseit. A Csehszlovák és a Magyar Atlétikai Szö­vetség már több mint hetven éve IAAF-tag. Pontosan tíz éve az olasz Primo NebiotoáW a nemzetközi szövetség élén. A futás, a dobás, az ugrás ősidőktől kezdve az ember életének velejárója. Előbb a puszta létfenntartás, az élelem megszer­zése, később a vadászat, a törzsek elleni harcok fejlesztették az atletikus képessé­geket. A mai értelemben vett atlétikával a görögöknél találkozunk először, az atléta szó is görög eredetű. Napjainkban az atléta jelentése egészséges, fizikailag jól fejlett, Jarmila Kratochvilová, a közelmúlt egyik legsikeresebb csehszlovák atlétája a fiatalok körében is igen népszerű volt. (Ján Súkup felvétele) magas testalkatú ember. A görögök által rendezett versenyeken először a futás volt a legnépszerűbb versenyszám. Érdekes, hogy a római birodalomban már nem volt vonzereje az atlétikának. A 18. század közepén és a 19. század elején alakult ki Angliában az újkori atléti­ka, s innen indult hódító útjára. Az első nyilvános atlétikai versenyt 1850-ben az oxfordi főiskola pályáján rendezték. Az olimpiai játékok felújítása is jelentősen hozzájárult a sportág fejlődéséhez. E játé­kok gerincét 1896-tól, az első olimpiától kezdve a mai napig az atlétikai viadalok alkotják. Csupán 14 atlétikai számban ver­senyeztek az első újkori olimpián, leg­utóbb háromszor annyiban. Egyre jobban elterjedtek a hetvenes évek közepétől a pénzdíjas versenyek, ve­lük párhuzamosan elharapódzott a tiltott szerek, a dopping használata. A közelmúlt­ban botrányt botrány követett; a legna­gyobb felháborodást Ben Johnson „kok­szolása“ jelentette. Rajta kívül még-sajnos - több tucat atléta doppingolt... Kétévenként, 1977-tól rendezik a konti­nensek válogatott csapatai, a két legerő­sebb európai atlétanemzet és az Egyesült Államok együttese részvételével a Világ Kupa-küzdelmeket; 1963-tól már önálló at­létikai világbajnokságot rendez az IAAF. Az első vb színhelye Helsinki volt. Az atlétikában az Európa-bajnokság jelenti az ún. kontinentális viadalt. Magyar kezdemé­nyezésre indult meg az Eb. A fedettpályás Eb elődje az 1966-től megrendezett Európa Játékok elnevezésű viadal volt. Ezt az Eu­rópai Atlétikai Szövetség 1970-ben nevez­te el Eb-nek. Az atlétika, a sportok király­nője (is) egész éves sportág lett... (zsi) 18 1991. II. 22. t ÚBUJBSBfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom