Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-15 / 7. szám
ÚTKERESÉSEK AZ EURÓPAI LABDARÚGÁSBAN SKY COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 'S* 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 HA SZÓRAKOZTATÓ A FUTBALL, A LELÁTÓN IS VAN HANGULAT... (Archív-felvétel) APLICO a. s. Számítástechnikai és kereskedelmi RT. APLICO Keresse fel az Aplico a. s.-t Pohranicná 21 Komárno, tel.: 0819/4019 IBM-KOMPATIBILIS SZÁMÍTÓGÉPEK XT 10 MHz AT 288 12/16 MHz AT 386SX 12/16 MHz AT 386 20/25 MHz AT 486 25/MHz 15 350 koronától 20 600 koronától 36 500 koronától 37 300 koronától 135 800 koronától BŐVÍTÉSEK, KIEGÉSZÍTÉSEK KEDVEZŐ ÁRON! MONITOROK WINCHESTEREK (cserélhető, optikai) NYOMTATÓK (EPSON, HP LASER) HÁLÓZATI ELEMEK SZÜNETMENTES TÁPEGYSÉG Az árak 1 év garanciát tartalmaznak és ÁFA nélkül értendők! Nagyobb darabszám esetén és viszonteladóknak árengedmény! APLICO a. s. Számítástechnikai és kereskedelmi RT. APLICO UP-91 Nem új megállapítás: Európa futballstadionjaiból elmaradoznak a nézők. Már túl hosszú ideje tanúi vagyunk a nézöszámcsök- kenésnek ahhoz, hogy szó nélkül menjünk el mellette. Sokakat és sokféleképpen foglalkoztat ez a gondolat. A leglényegesebb dologban mindnyájan megegyeznek, támogatni kell a támadó labdarúgást, mert csak ezáltal lesz attraktívabb a játék, ez vonzza a szurkolókat. A nézők visszacsalogatásának számtalan módja van. Ha leszámítjuk a konkrét meccsek rendezőinek ötleteit (tombola, autósorsolás stb.), a reformátorok elképzelései inkább a fantáziával határosak. A szabálymódosítással. Ugyanis a legradikálisabb javaslatoknak) a lesállás eltörlése, a kapu megna- gyobbítása, taccsdobás helyett taccsrúgás) semmi esélyük a megvalósításra. A futball igencsak ügyel arra, hogy ne nagyon változzanak a sportág szabályai, így hát a megszállottak más lehetőségben keresik az üdvözülést: megváltoztatni a nemzeti bajnokságok klasszikus lebonyolítási rendjét. Egész sor kísérlet történt már erre az európai futballban, de tulajdonképpen egy sem vált be istenigazában). Ez a momentum is bizonyítja, nincs olyan lebonyolítási rend vagy pontozás, amely megoldaná a nézópondo- kat és „szaporítaná“ a gólokat. Nézzük közelebbről az újításokat. PLUSZ - MÍNUSZ. Ha egy csapat két pontnál többet kap a győzelemért, minden erejével a nyerésre törekszik. Ehhez azonban gólokat kell rúgnia, és ha több gól születik, vonzóbb lesz a meccs a néző számára. Ez az alapvető gondolat hívott életre többféle pontozási rendszert. A „legbőkezűbb“ varáció: három pont a győzelemért, kettő a döntetlenért, egy a vereségért. Görögországban praktizálták először a 60-es esztendők elejétől 1973-ig. A több mint egy évtizedes „próbaidő“ nem nagyon ösztönözte a góllövést. 1972-ben például 719 gól született a bajnokságban, de hét szezonnal később 740- „normális“ pontozással. Európában csupán egy ország, Ciprus csatlakozott a kísérlethez, ám csakhamar felhagyott vele. Sokkal több követőre talált a győzelemért járó három pont, a döntetlenért egy, a vereségért nulla. Manapság ilyen értelemben értékelik az eredményeket Angliában, Észak-írországban, Törökországban, Norvégiában, Izlandon. Ennek a szisztémának csak Törökországban van pozitív kihatása (nőtt a látogatottság), másutt sem a nézők, sem a gólok száma nem változott. Ha igen, akkor negatív értelemben. Ennél a módszernél „biztatóbb" támogatást kaptak a góllövők 1973- ban Franciaországban. Az a csapat, amely három vagy több találatot ért el, még egy pontot elkönyvelhetett, tekintet nélkül a mérkőzés eredményére. Tehát döntetlen és vereség esetén is járt a ráadás. A francia futball idealista reformátorai egy röpke idény után kénytelenek voltak rájönni: a szabály jó alkalom a manipulációra. Nem akartak azonban teljesen lemondani róla, így a következő szezontól csak a győztes kapott plusz pontot a háromnál több gólért. Bár az intézkedés mérlege enyhén pozitív volt, nem sokáig maradt életben, a francia liga visszatért a hagyományos pontoszt oszkodáshoz. Egy idő után azonban újra megpróbálták. Az 1988/89-es bajnokságban ismét adtak plusz pontot a három vagy több gólt elért győztesnek. Hiába. A bajnoknak ugyan 21 ponttal többje volt mint korábban, de a gólproduktivitás csupán 0.12-vel nőtt. Erre az újítók elszomorodtak, türelmüket vesztették és felélesztették a jó öreg klasszikus értékelést. A plusz pont valamivel változatosabb és egészen furcsa variációját alkalmazzák 1986-tól Lengyel- országban. A három vagy annál több góllal jobb csapat megkapja a „pontjóváirást“, de hogy az ellenfél ne túl gyakran és készségesen veszítsen ilyen különbséggel, elvonnak tőle egy pontot! Az első idényben folt is hatása az intézkedésnek - a sokéves átlaghoz képest negyedével nőtt a nézőszám. A gólátlag viszont nem. Az történt ugyanis, hogy a gyengébb együttesek idegenben szupervédekezést alkalmaztak, nem akartak újabb pontot veszíteni. Ezáltal unalmas, egyhangú, kevésbé látványos mérkőzéseket láthattak a szurkolók, akik fokozatosan elmaradoztak a stadionokból. Az eredmény: kevesebb gól, kevesebb néző. A DÖNTETLEN ELLEN. Volt reformkísérlet, amely azon az alap- gondolaton alapult, hogy a döntetlenek „bojkottálása“ győzelemre ösztönzi a csapatokat, és így logikusan megnő a gólok száma. Legkevésbé rokonszenves a szurkolónak a 0:0. Ez ellen léptek fel a 80-as évek közepén Bulgáriában; a gól nélkül játszó csapatok üres kézzel távoztak a pályáról. E szigorítás eredményeként valamivel több lett a találat, de nyílt titokként beszéltek a megegyezéses találkozókról, melyek során az utolsó percekben pillanatokon belül kialakult a mindkét félnek megfelelő 1:1-es végeredmény. Hasonló szabály szerint játszottak néhány esztendővel ezelőtt a Cseh Nemzeti Liga ll-ben is, ám a szövetség az őszi idény után határozottan elvetette az újítást. Norvégiában, a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Magyarországon döntetlen esetén 11 -es rúgásokkal próbálták odaítélni az egyik pontot a büntetőlövések sikeresebbjének. Tiszavirág-életű volt a szabály. A Szovjetunióban idővel „humánusabb“ paragrafust vezettek be. Csak nyolc döntetlenre volt „joga“ minden együttesnek. A kvóta kimerítése után nem járt pont a „remiért“. A lebonyolítási rend figyelemre méltó variánsa a táblázat „ketté szakítása“ a bajnokság első része után. Eszerint a „felsőháziak“ a bajnoki címért és az UEFA Kupában való szereplésért játszanak, a többiek a kiesés elkerüléséért. Először Svájcban léptek erre az útra 1977-ben. Az alpesi országban három évig „tördelték“ a táblázatot, oda-vissza alapon mérkőztek a csapatok. Ez a formabontás annyira megtetszett a svájciaknak, hogy kisebb módosításokkal a mai napig kitartottak mellette. Jelenleg az első nyolc alkotja a „felsóházat“, az utolsó négyhez csatlakozik a II. liga négy legjobbja és egymás között döntik el, melyik négy marad a „nagyok“ között. Úgy tűnik, a változtatás bevált: évről évre növekszik a nézőszám. A 8+8 svájci modellt. Ausztriában is átvették. Az őszi idény után osztják ketté a táblázatot, s tavasszal már ilyen felállásban folytatják. Nem érdektelen, hogy őszszel nagyobb az érdeklődés, mint a bajnokság második felében,' amikor a lényeges kérdések dőlnek el. Nyúlfaroknyi élete volt eme szisztémának az Ibériai-félszigeten (1986-87). A spanyolok három „kasztra“ osztott bajnoksága érdektelenségbe fulladt; szinte senki se volt kíváncsi például a középső csoport meccseire. Ezeknek nem volt tétje. PLAY OFF. Ez a rendszer a kísérletek egyedi változata. Először a svédek próbálkoztak vele 1982- ben. A 12 tagú mezőnyből nyolc csapat jutott a play off-sorozatba. A futball azonban nem jégkorong. Ezért lemondtak a hosszú szériákról, csak két meccsből állt egy-egy sorozat. Sok volt viszont az együttesek száma, ezért három esztendő elteltével négyre redukálták a play off résztvevőit. Nagy kísérletezők a finnek. 1979- ben a svájci modellel kezdtek, majd megszereték a play offot. Méghozzá úgy, hogy az elődöntő vesztesei megmérkőztek a harmadik helyért. 1986-ban visszatértek a klasszikus rendszerhez. Csak az utolsó esik ki, az utolsó előtti osztályozót játszik a II. liga másodikjával. A kis bajnokság - sok mérkőzés elmélet nem annyira a támadó futballt tartja szem előtt, hanem inkább a látogatottságot. A lényege: drasztikusan csökkenti a csapatok számát; ezzel megszűnnek a gyengébbek elleni érdektelen meccsek és nő a nívós összecsapások száma. 1975-ben Ausztriában álltak át erre a stílusra, a 16-os mezőnyt 10-re csökkentették, mindenki mindenkivel négyszer találkozott. Egy esztendővel később a skótoknak is megtetszett ez a fajta pontvadászat. Amíg azonban déli szomszédaink két év után visszatértek a nagyobb létszámú mezőnyhöz, a szigetországban hűek maradtak eredeti elképzelésükhöz. Eleinte tíz együttes közül kettő esett ki. Ezt soknak tartották. Tizenkettőre bővítették a létszámot, végül azonban mégiscsak visszatértek a 10-es mezőnyhöz - egy kiesővel. Úgy tűnik, Skóciának megfelel ez a szisztéma. Nincs ugyan gólszüret a meccseken (mert a skótok, ugyebár, skótok!), de vannak attraktív összecsapások. És ezekre sokan kíváncsiak. A skót kluboknak is jól jön a bevétel... MIÉRT NEM? Az európai országok folytonosan keresik nemzeti bajnokságuk lebonyolításának ideális formáját. Főleg az utóbbi időben intenzív ez az útkeresés. A változtatások sokrétűsége, a nézőszám csökkenése (kivéve Olaszországot) azt látszanak igazolni, hogy a kísérletek - kevés kivételtől eltekintve - nem hozták meg a várt eredményt. A futball Kolumbuszainak hajói azonban nem horgonyoznak le a labdarúgás háborgó tengerén... A csehszlovák bajnokságban az elmúlt 20 esztendőben minimálisak voltak a reformok. Talán az 50-es évek meggondolatlan és erőszakos átszervezései óvatosságra intették a mindenkori vezetőket. Ha azonban visszapillantunk a mostani bajnokság őszi idényének katasztrofális nézőszámcsökkenésére, valamilyen irányba lépni kellene. Mondjuk 14-re vagy 12-re csökkenteni a li- gamezónyt. Ugyanis a hagyományokhoz való merev ragaszkodás egy idő után fékező erővé válhat. Navigare necesse est. Hajózni szükséges... jomi Vince i/asárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/4460 és Miklósi Péter: •V: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovióova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 9 550-18, sportrovat: 506-39, gazdasági ügyek: ® 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovióova 25, ® 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovióova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. ® 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovióova 25, 17. emelet, ® 210/3659 és 551-83. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaóe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.
