Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-12 / 291. szám, csütörtök

1991. DECEMBER 12. HÍREK-VELEMENYEK I ÚJ szói SÚLYOS HARCOK DALMÁCIÁBAN ÉS SZLAVÓNIABAN AZ EK HÉTFŐN DÖNT AZ ELISMERÉSRŐL MELEGEN TARTOTT TEMANK: A MAGYAR SZÓ ERKÖLCSI GYŐZELME NÉHÁNY SORBAN Az Európai Közösségek állam- és kormányfői kedden este befejező­dött maastrichti értekezletükön a ju­goszláviai helyzettel is foglalkoztak. Hans van den Broek holland kül­ügyminiszter záró sajtóértekezletén elmonta, lord Carrington, az EK jugoszláviai megbízottja hétfőn, a közösség külügyminisztereinek brüsszeli ülésén számol majd be tapasztalatairól. Ezen a tanácskozá­son lesz szó az új európai államok elismerésének kritériumairól is. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja kedden New York­ban kijelentette: addig nem ajánlhat­ja a békeerők kiküldését Jugoszlá­viába, amíg folytatódnak a fegyve­res összecsapások a szerbek és a horvátok között. A Javier Pérez de Cuellarral megtartott találkozója utáni sajtóértekezleten hangsúlyoz­ta, az ENSZ-egységek állomásozta­tása attól függ majd, hogy teljesítik-e vagy sem a szerb és a horvát elnök, valamint a jugoszláv védelmi minisz­ter által november 23-án Genfben elfogadott tűzszüneti feltételeket. Vance ezzel összefüggésben közöl­te: információi szerint ezeket a felté­teleket egyelőre nem teljesítik. Pé­rez de Cuellarnak az elkövetkezen­dő napokban a Biztonsági Tanács­ban kellene véleményt nyilvánítania a jugoszláviai helyzetről. Horvátország válságterületein a tegnapra virradó éjszaka sem volt teljes nyugalom. Az első reggeli je­lentések szerint fegyveres össze­csapások voltak Nyugat-Szlavóniá­ban és Dalmáciában is. Heves har­cokról érkeztek jelentések Lipik, Novska és Nova Gradiska környéké­ről, a belgrádi televízió pedig arról számolt be, hogy az Adriai-tenger partvidékén, mindenekelőtt Sibenik és Skradina közelében voltak össze­csapások. A szerbek által ellenőrzött szövet­ségi hadseregnek érdeke, hogy a le­hető legtovább tartsanak a harcok, mivel a gyors békekötés esetén fenn­áll a fegyveres erők teljes feloszla­tásának a veszélye. Ezt a Vreme című belgrádi hetilap állítja legújabb számában. Jelentését egyszerű számítással bizonyítja: amíg a pol­gárháború kezdete előtt a 180 ezer fős hadsereget 22 millió adófizető tartotta el, de Szlovénia és Horvátor­szág elszakadt, s további köztársa­ságok is hasonló álláspontra helyez­kedtek, így már csak 8 millió szerb vállára nehezedne az ellátás terhe. A Szerbiával szimpatizáló Crna Go­rának ugyanis alig van félmilliónál több lakosa, a gyenge gazdaságról már nem is beszélve. Budimir Lončsar jugoszláv kül­ügyminiszter tegnap lemondott tiszt­ségéről és kötelességeit helyettesé­re, Milovoj Makszicsra ruházta át. Ezt tegnap közölte a Tanjug hír­ügynökség a külügyminisztérium irodájára hivatkozva. Horvátország volt a rendeltetési helye annak a riagy mennyiségű illegális fegyverszállítmánynak, amelyet a múlt hét péntekén leple­zett le a budapesti Ferihegyen a re­pülőtéri biztonsági szolgálat - szá­molt be tegnap a Népszabadság. Arról is tájékoztatott, hogy a Buda­pesten landolt repülőgép az okmá­nyai szerint Chilében startolt, s úti­célja Nigéria volt. December 6-án jugoszláv rendszámú kamionok je­lentek meg a reptéren, s azokra kezdték felpakolni a hivatalosan Ni­gériába címzett konténereket. Ez tűnt fel a repülőtéri vámosoknak. Többször is foglalkoztunk a múlt héten jugoszláviai laptársunk, az új­vidéki Magyar Szó kálváriájával. Folytatásos történetünket ott hagy­tuk abba, hogy veszélyben volt a múlt pénteki lapszám megjelené­se, mert a tartományi vezetés által kinevezett főszerkesztő, Maróti Mik­lós azzal fenyegetőzött, hogy leállít­ja a lap kinyomását. Több olvasónk kérdezte, mi van a Magyar Szóval. Ismét Sinkovits Péter rovatvezető adott telefonon tájékoztatást a fejle­ményekről. A lényeg, hogy a válság nem rendeződött, csak elodázták a megoldást. A Magyar Szó naponta és rendesen megjelenik. A szer­kesztőség továbbra sem fogadja el Maróti Miklóst, mert szakmailag al­kalmatlannak tartják őt, politikai el­kötelezettségét pedig elfogadhatat­lannak. Dióhéjban az események: A tar­tományi kormányfő is tárgyalt Maró­tival és Kubát János jelenlegi főszer­kesztővel. Csupán abban értettek egyet, közös érdek, hogy a lap meg­jelenjen és megoldást találjanak a főszerkesztő-válságra. A sorsdön­tőnek tekintett szombati össz-szer­kesztőségi ülésen a kollektíva egyértelmű állásfoglalása: tovább­ra sem hajlandók Marótit megbízott főszerkesztőként bevenni a lap imp­resszumába. Ezen a tanácskozáson ott volt a tartományi tájékoztatási titkár, aki figyelmeztette a szerkesz­tőséget: a törvény az törvény és a hatalom élni fog eszközeivel. A sztorihoz tartozik: igaz, hogy Ma­Ramiz Alia albán elnök kedden Vilson Ahmeti élelmiszeripari mi­nisztert bízta meg azzal, hogy pró­bálja összeállítani az új kormányt - tájékoztatott az ATA hírügy­nökség. Albániában már több napja zavar­gások vannak az élelmiszer- és az eiektromosenergia-hiány miatt. Fushe Arrez városban, amely mint­egy 60 kilométerre északra fekszik Tiranától, 38 személy vesztette éle­tét, amikor a fosztogató tömegből valaki véletlenül felgyújtotta az élel­miszerraktárt. Ezt tegnap közölte az albán külügyi szóvivő. A Reuter hír­ügynökség az eseményekkel össze­függésben emlékeztetett rá, hogy rótit a tartományi parlament kinevez­te főszerkesztőnek, de Kubát Já­nost, akihez a kollektíva ragaszko­dik, elfelejtették felmenteni tisztsé­géből. A szerkesztőbizottság egyéb­ként tájékoztatta álláspontjáról Milo­sevics szerb elnököt, a Tanjug hír­ügynökséget, egyszóval: hírül adták az egész országnak, mi történik ve­lük. Vajdasági szerb értelmiségiek és több ellenzéki szerb párt is támo­gatásáról biztosította a Magyar Szót, tiltakozva az ellen, hogy egy magya­rul rosszul tudó embert akarnak egy magyar napilap élére kinevezni. Maróti úr továbbra is azzal fenye­getőzik, hogy a nyomdában le fogja tiltani a lap nyomását. Eddig még nem tette meg. Az pedig már szinte bohózatba illő, hogy Maróti úr ön­gyilkossággal is fenyegetőzött, ha nem ismerik el főszerkesztőnek. Tehát e szempontból a helyzet nem változott, de annyiban igen, hogy a Magyar Szó óriási erkölcsi győzelmet aratott, az ügy már nem­csak a Vajdaságot és Szerbiát, ha­nem az egész országot megmoz­gatta. El kell még mondani, az az elem­zés, amelyet a múlt héten a tartomá­nyi képviselőház megvitatott, egyér­telműen elmarasztalta, megkérdője­lezte a nemzetiségek nyelvén törté­nő tájékoztatást. Ezt az is bizonyítja, hogy a Vajdaságban megjelenő szlovák nyelvű hetilap, a Hlas ľudu főszerkesztőjét le is váltották - ugyancsak az ö megkérdezésük nélkül. (-nák) Albániában a múlt héten kezdődött a fosztogatás, s az akcióba több ezer olyan ember kapcsolódott be, akik attól tartanak, hogy elfogy az élelmiszertartalék. Megbénult az albán kabinet mun­kája is azután, hogy a múlt szerdán a Demokrata Párt távozásával fel­bomlott a kormánykoalíció. Röviddel ezután az Ylli Bufi miniszterelnök is benyújtotta lemondását. Az ellenzéki Demokrata Párt ve­zetősége bírálta Ramiz Aliát és a tá­vozó miniszterelnököt, azt állítva, szándékosan provokálták ki a mos­tani erőszakhullámot, hogy követ­kezményeivel az ellenzéki erőket vádolhassák. B ush amerikai elnök tegnap alá­írta azt a törvényt, amely meg­adja a Szovjetuniónak a legnagyobb kereskedelmi egyezményeket. Ezt, mint ismeretes, az amerikai törvény­hozás már novemberben jóváhagy­ta. Az AP hírügynökség emlékeztet arra, hogy a törvény jelentős mér­tékben csökkenti a vámtarifákat a szovjet-amerikai kereskedelem­ben, s ezért várhatóan lényegesen növekedni fog a két ország közötti árucsere. A kölcsönös kereskede­lem jelenleg hozzávetőleg 4 milliárd dollár értéket tesz ki, a legnagyobb tétel a Szovjetunióba irányuló ameri­kai gabona. R udi Walther, a bonni parlament költségvetési bizottságának el­nöke tegnap intejrújában kétségbe vonta, hogy a volt Szovjetunió teljes terjedelemben vissza tudja fizetni Németországnak a tartozásait. Ezek egyébként már elérik a 60 milliárd márkát. A 60 milliárdnak a fele NDK­örökség, vagyis a Szovjetunió hoz­závetőleg 30 milliárd márka értékű árucikkért nem fizetett az egykori Kelet-Németországnak. N agy csalódást okozott a tokiói parlament Mijazava Kiicsi kor­mányfőnek. A törvényhozás ugyanis kedden elnapolta annak a tervezet­nek a jóváhagyását, amely lehetővé tette volna, hogy 2 ezer japán kato­na részt vehessen az ENSZ béke­fenntartó erőinek különböző akciói­ban. Valószínű, hogy a törvényt az elnapolás miatt az idei évben már nem is tűzik napirendre. Az egész ügy Mijazava számára azért kelle­metlen, mert azt szerette volna, hogy a január elején Tokióba látoga­tó George Bush elnököt már kész törvénnyel várja. Az USA ugyanis az öböl-háború idején sokat bírálta Ja­pánt azért H.mert nem küldött katoná­kat abba a térségbe, ahonnan ren­geteg olajat importál. I rak az atomfegyver-programja so­rán az amerikai Du Pont vegyipari konszern, valamint további 12 nyu­gati cég termékeit is felhasználta. Ezt a New York Times írta tegnap, a Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség felügyelőitől szerzett értesülé­sekre hivatkozva. Az említett cégek többsége Németországban találha­tó. Névsorukat az ügynökség átadja Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak is. A napilap az ügy kapcsán még egy érdekes dolgot közölt: a Bush­kormányzat állítólag egy amerikai katonai beavatkozás lehetőségét vette fontolóra abban az esetben, ha iraki tisztek csoportja kísérletet ten­ne Szaddam Husszein megdöntésé­re, és ehhez segítséget kérnének az Egyesült Államoktól. K uvaitban megalakult az első po­litikai párt. Ellenzéki liberális személyiségek egy csoportja ked­den bejelentette, hogy létrehozták a Kuvaiti Demokratikus Fórum nevű nyitott politikai szervezetet. Főtitká­ra, Abdullah Nabari nyilatkozatában elmondta, hogy az első kuvaiti párt az Öböl-háború eredményeként születhetett meg. Tagjai a konfliktus idején illegalitásban működtek, de a jövőben szabadon végzik politikai tevékenységüket. N épszavazást tartottak kedden az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi Karabahban e terület függet­lenségéről. A referendum a véres incidensektől sem volt mentes, hét személy életét vesztette, amikor Ga­rov községben azerbajdzsán fegy­veresek tüzet nyitottak egy gépko­csira. Karabáh központjában, Sztye­panakertben, valamint a szomszé­dos azerbajdzsán falvakban is vol­tak lövöldözések. M oszkvában is megnyitja fiók­szerkesztőségét a Szabadság Rádió, amely négy évtizeden ke­resztül erősen antikommunista beál­lítottsáaáról volt híres. SZEMELYCSERÉK BUDAPESTEN FÜR LESZ TÖLGYESSY PARTNERE Hétvégi országos gyűlésre készül Budapesten a Magyar Demokrata Fórum. Ezen várhatóan lemond a pártelnöki tisztéről Antall József. Utóda Für Lajos, a jelenlegi honvédelmi miniszter lesz. A cserét a Szabaddemok­raták Szövetsége élén beállt változás is motiválta. Tölgyessy Péterrel szemben csak olyan tárgyalópgjrtner állhat, ki teljes emberként képes pártügyekkel foglalkozni. Antall József pedig az utóbbi időben ténylegesen nem vett részt az MDF irányításában. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke helyére, ipari és kereskedelmi miniszter, a kormányfő Szabó Ivánt jelölte. A honvédelmi tárca új gazdája nagy valószínűséggel Raffai Ernő honvédelmi politikai államtitkár lesz V. PAIZS GÁBOR A KOMPROMISSZUMOK CSÚCSA Minden kétség és pesszimista előrejelzés elle­nére Maastricht neve mégiscsak bekerül a euró­pai történelem nagykönyvébe. Végül is ebben a hollandiai kisvárosban sikerült átlépni a jöven­dőbeli közös Európa kapujának küszöbét. Most, amikor a világ helyzete alapjaiban meg­változott, amikor felbomlott a Szovjetunió,- dúl a háború Jugoszláviában és nemzetek marakod­nak egymással, az Európai Közösségek fontos döntést hozott. Életre keltette az 1999-re terve­zett gazdasági, pénzügyi uniót és a politikai uniót. Hogy milyen áron az már más kérdés. Az a fő, hogy lényegében mindenki elégedett, ahogy azt a kedden késő éjszaka befejeződött csúcsot értékelő kommentárok állították. John Major brit kormányfő valóban elégedet­ten és tiszta lelkiismerettel utazhatott haza. Ma­astrichtben a végsőkig feszítette a húrt, azt azonban ő is tudatosította, hogy a húrt ugyan lehet feszegetni, de kettészakítani nem szabad, mert végzetes hiba lenne, elsősorban Nagy­Britannia számára. Majornek sikerült ismét ke­resztülvinnie az „europesszimista", konzervatív London akaratát, sok viszály árán több kivételt harcolt ki az Egyesült Királyságnak. Kimaradt mindenből, amiből ki akart maradni: a politikai unióról szóló megállapodásból kihagyott, csupán jegyzőkönyvben rögzített szociálpolitikai alapel­vek egyeztetéséből, s egyelőre a monetáris unió­ból is. A kiskapuk azonban nyitva maradtak - London akkor léphet be rajtuk, amikor majd jónak látja. Otthon azt sem vethetik Major szemére, hogy a politikai unió biztonságra vonatkozó kérdésé­ben beadta a derekát. Ugyan kompromisszum született, ám itt is inkább a brit akarat kerekedett felül, hiszen a Nyugat-európai Unióra lényegé­ben csupán a szervező és nem a parancsnok szerepét osztották. Magyarán: az unió továbbra sem rendelkezhet a NATO-tól független saját haderővel, csak eszköze lesz az észak-atlanti tömb „európai oszlopa" megerősítésének. A né­zetek és érdekek találkoztak, amikor a résztve­vők egyhangúlag jóváhagyták a közös külpolitika alapelveit. Ez sem kis eredmény, hiszen az egyeztetés megkönnyíti majd a döntéshozatalt olyan fontos és égető problémák megoldása során, mint a menekültstátus, a szervezett bűnö­zés, a kábítószer-kereskedelem. Hiba lenne azt állítani, hogy Maastrichtben minden London kénye-kedve szerint történt, bár a „tizenegyek" valóban sok engedményt tettek. A gazdasági és pénzügyi unió létrehozásánál Bonn diadalmaskodott: a briteken kívül az összes résztvevő a német elképzeléseket támogatta. A közös európai pénzvilág, a közös eurobank tehát olyan lesz, amilyet a szigorú német rend­szer követel meg. A valutáját és szuverenitását féltő londoni különutas nem tudta veszélybe so­dorni a valutauniót, a jövőbeni Európát összekötő Mitterrand és Kohl - valóban olyan elégedettek, mint amilyennek itt látszanak? igazi erőt. Bonnal együtt Párizs is ezt könyvelte el a csúcs legnagyobb eredményeként. Maastricht sikeres volt - szállt szembe a ké­telkedőkkel maga Helmut Kohl közvetlenül az ' értekezlet befejezése után adott nyilatkozatában. Mert mi másnak - érvelt a német kancellár -, ha nem győzelemnek, előrehaladásnak, sikernek le­het nevezni az európai unió alapjainak letéte­lét. URBÁN GABRIELLA /T ^SSSHF Szenzációs árak! Ružinovská 28 821 03 Bratislava Ružinovi Művelődési Ház RENDKÍVÜLI KARÁCSONYI AJÁNLAT; kiváló minőségű órák szenzációs árakon. 590 korona/ gramm ártól, Csomagküldő szolgálat Katalógust ingyen szállítunk. UP-1454 J ÚJ KORMÁNY ALAKUL ALBÁNIÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom