Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-12 / 291. szám, csütörtök

A MAGYAR SZÓ ERKÖLCSI GYŐZELME Vajdasági szerb értelmiségiek és több ellenzéki szerb párt is támogatásáról biztosította a Magyar Szót, tiltakozva az ellen, hogy egy magyarul rosszul tudó embert akarnak egy magyar napilap élére kinevezni. (3. oldal) FÜGGETLEN NAPI LA P Csütörtök, 1991. december 12. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 291. szám SÖTÉT MÚLT, VILÁGOS JELEN, RÓZSASZÍN JÖVÖ? * A kórházigazgatót támadók nem fedik fel kilétüket, a névtelenség ,,leple" alatt teszik nehezebbé amúgy sem gondtalan életét. Es nemcsak igazgatói mivoltában támadják. * Emberként is. Magyar nemzetisége miatt. (4. oldal) Kiküldött munkatársunk, Bodnár Gyula jelenti Budapestről FELSZÁMOLNI A MEGOSZTOTTSÁGOT MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE A közgyűlést megelőző hetekben, hó­napokban egyre több bírálat érte a Ma­gyarok Világszövetségét, elsősorban egyes nyugati magyar körök részéről, de Magyarországon is. Egyenesen sajtóhad­járat indult ellene, mondván egyebek kö­zött: a szövetség, mint,,állampárti marad­vány szervezet" nem tekinthető legitim­nek, a kommunista hatalom kiszolgálója volt. Hasonló kifogások merültek fel veze­tőségének néhány tagjával szemben is. Ilyenképpen a Magyarok Világszövetsége egyfajta politikai vákuumba került, egy­szersmind megrendült gazdasági helyze­te, ugyanis a korábbi 50 millió forint he­lyett legutóbb mindössze 18 millió forint támogatást kapott a magyar kormánytól. Mindebből, valamint a közép-kelet­európai térséget ma jellemző politikai­gazdasági folyamatok nyomán fellépő, számos kérdést felvető új helyzetekből következően meglehetősen feszült han­gulatban kezdődött meg tegnap a buda­pesti Agro Szállóban a Magyarok Világ­szövetségének kétnapos rendkívüli köz­gyűlése, melyre közel 250 küldött érkezett a világ minden tájáról. A tanácskozást Dobos László, a szövetség társelnöke nyitotta meg, egyebek között a következő gondolatokkal: „Ritka pillanatnak va­gyunk részesei. Találkozásunk egyszerre szándék, elhatározás és lehetőség. A második világháború után először ülhe­tünk közös nagy asztalhoz. Jelen van Magyarország, a haza, s jöttünk a világ magyarságának földrészekre szórt szál­láshelyeiről ... Mai magyarságlét földrajzi területei: Magyarország, a világ szórvány­és szigetmagyarsága és a határon kívüli nemzeti kisebbségek. A világ magyarsá­ga az elmúlt fél évszázad történelmét más (Folytatás a 2. oldalon) CHENEY CSEHSZLOVÁKIAI MEGBESZÉLÉSEI SZÍVESEN FOGADJUK A KÜLFÖLDI ANYAGI TÁMOGATÁST Pavel Demešsel, a Szlovák Köztársaság külkapcsolatainak miniszterével a szlovákiai fegyvergyártó üzemek konverziójáról és az amerikai vállalatok­kal való együttműködésükről folytatott tárgyalással kezdte tegnapi napját a tegnapelőtt óta hazánkban tartózkodó Richard Cheney, az USA védelmi minisztere. A továbbiakban Václav Klaus, a szövetségi kormány alelnöke és pénz­ügyminisztere fogadta Richard Cheneyt. A védelmi miniszter kérdéseire válaszolva Václav Klaus egyebek mellett elmondta, hogy a transzformációs folyamat mélypontja, illetve az azt követő gazdasági felélénkülés a jövő év végére várható Csehszlovákiában. Mindehhez hozzáfűzte még, hogy hazánk szívesen fogadja a külföldi anyagi támogatást, a leginkább azonban a világ­piac hozzáférhetővé tételére és a külföldi tőke beáramlására van szüksége. Az amerikai védelmi minisztert tegnap a prágai várban fogadta Václav Havel köztársasági elnök is. FOLYTATTA MUNKÁJÁT-A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS 44 EZREN TAGADTÁK MEG A KATONAI SZOLGÁLATOT A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 19. együttes ülése tegnap a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatódott. A törvényjavaslat megindoklása során Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke egyebek mellett olyan bizottságok létrehozását java­solta, melyek megítélnék, hogy a ka­tonai szolgálatot megtagadó állam­polgár indokai elég komolyak és az illető meggyőződéséből fakadóak-e. Javaslatát az alelnök azzal az érvvel támogatta, hogy az európai államok többségében léteznek hasonló bi­zottságok. Megemlítette még, hogy a polgári szolgálatról szóló, tavaly elfogadott törvény érvénybe lépése óta 44 ezren tagadták meg a katonai szolgálatot. Alojz Rajnič (KDM) és Ján Šolc (PM), a törvényjavaslat előterjesztői a javaslat eredeti szövegét támogat­ták, nem értettek egyet a Jozef Mik­loško által javasolt bizottságok létre­hozásával. Jan Šolc rámutatott arra is, hogy a polgári szolgálatról jelen­leg érvényben lévő törvény jelentős (Folytatás a 2. oldalon) JELCIN A HADSEREG ÁLLÁSPONTJÁT FIRTATTA Az Ukrán parlament után kedden a belorusz parlament is ratifikálta a független államok szövetségének létrehozásáról szóló breszti megál­lapodást, amelyről az orosz törvényhozás ma kezd tárgyalásokat. A tegnapi nap figyelemreméltó eseménye volt Borisz Jelcin találkozója a hadsereg vezetésével. Ezt követően pedig, teljesen váratlanul, Mihail Gorbacsovval kezdett megbeszéléseket az orosz elnök. Jelcin tegnap zárt ajtók mögött tanácskozott a szövetségi hadsereg és a haditengerészet legfelsőbb pa­rancsnokaival, s a tárgyalásokon természetesen jelen volt Jevgenyij Saposnyikov szövetségi védelmi mi­niszter is - tájékoztatott az APP hírügynökség meg nem nevezett hi­vatalos forrásra hivatkozva. Mihail Gorbacsov szövetségi államfő ked­den ehhez hasonló találkozón vett részt. Az AFP szerint az orosz veze­tők jelezték, hogy a Jelcin és a vé­delmi miniszter korábban megtartott megbeszélései során Saposnyikov támogatásáról biztosította az Orosz­ország, Ukrajna és Belorusszia ve­zetői által vasárnap aláírt megálla­podás egyik részét. Borisz Jelcin a tegnapi találkozó során állítólag kijelentette, hogy megőrzik a szovjet hadsereg egységét, a fegyveres erők semmiféle felosztása nem jöhet számításba. Erről tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítóját Vlagyimir Uvatyenko, a védelmi minisztérium képviselője. (Folytatás a 2. oldalon) EK-KEPVISELET PRÁGÁBAN Brüsszelben tegnap újabb lépés történt' az Európai Közösségek és Csehszlovákia együttműködésének elmélyítése felé. Megállapodást írtak alá arról, hogy a ti­zenkettek képviseletet nyitnak Prágában, s ez a dokumentum rögzíti az EK-misszió működési feltételeit, kiváltságait. Az ok­mány aláírása közvetlenül megelőzte Ma­rián Čalfa szövetségi kormányfő brüsz­szeli látogatását, amelynek során - a jövő héten - aláírják a Csehszlovákia társult EK-tagságáról szóló szerződést. Érde­mes még megjegyezni, ez EK aktív külpo­litikai tevékenységét bizonyítja, hogy 130 országgal tart fenn diplomáciai kapcsola­tokat. DIENSTBIER NAGY-BRITANNIÁBAN Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter a tegnapra vir­radó éjszaka Londonba érkezett. Látoga­tásának több célja is van. A csehszlovák diplomácia vežetôje tegnap előadást tar­tott az Oxfordi Egyetemen. Ezenkívül ta­lálkozott a Nyugat-európai Unió tisztség­viselőivel, valamint a brit parlament külü­gyi bizottságának tagjaival. Brit kollégájá­val, Douglas Hurddel ma találkozik. Londoni megfigyelők értékelése szerint még soha nem voltak olyan jók a cseh­szlovák-brit kapcsolatok, mint most. A lon­doni kormánynak jelentős szerepe volt abban, hogy Csehszlovákia a jövő héten aláírhatja a társulási szerződést az Euró­pai Közösségekkel. Erről a témáról, a Dienstbier-látogatásra időzítve, a The Financial Times azt írta, hogy a tizenket­tek szorosabb uniója lassíthatja Cseh­szlovákia, Magyarország és Lengyelor­szág belépését a Közös Piacba. ŠTÚROVO SZLOVÁKOSABBAN HANGZIK MINT PARKAN... A SZLOVÁK-MAGYAR EGYÜTTÉLÉSRŐL NYILATKOZNAK AZ SZNP KÉPVISELŐI Viliam Sojka, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke és Milan Letko, a SZNP központi titkára beszélgetésre hívta meg a magyar újságírókat. Vojtek Katalin és Fekete Marian kérdéseire válaszolva a jövőre vonatkozó elképzeléseiket fejtették ki. • Tudtunkkal önök azért hívtak meg minket, hogy ki­sebbségi programjukról tájé­koztassanak. - Lényegében arról van szó, hogy 1100 éve együtt élünk a magyarok­kal és a további 1100 évben is együtt akarunk élni velük, demokra­tikus módon. Mi őszintén gondoljuk az együttélést a nemzetiségekkel, ezt bizonyítja pártunk alkotmányter­vezete is. Biztosítjuk számukra az emberi jogoknak a nemzetközi szer­ződések által meghatározott európai szintjét. Ezzel összefüggésben csak annyit kívánunk tőlük, hogy lojálisak legyenek ezzel az állammal szemben. • Mint mondta, több mint ezer évig együtt éltünk. A ma­gyar nyelv 1844-ben vált hiva­talos nyelvvé és 1868-ban tör­vénybe iktatták a nemzetisé­geknek azon jogát, hogy sza­badon használhassák anya­nyelvüket még a hivatalokban is, szóban és írásban. Az önök pártja azonban tavaly a Matica nyelvtörvénytervezetét támo­gatta, amely a kisebbségek nyelvének használatát szinte teljesen ki kívánta iktatni a gyakorlatból. - Mi a jelenlegi helyzetből indu­lunk ki. Sajnos, a helyzet olyan, hogy a vegyes lakosságú területe­ken az államalkotó szlovák nemzet a kisebbség helyzetébe került. Ezzel mi nem lehetünk elégedettek, ezért alkotmánytervezetünkben javasol­juk, hogy a szlovák államnyelv le­gyen. • Kisebbségi helyzetben lenni tehát eleve rosszat je­lent? - Nézze, a szlovákok például a hivatalokban arra kényszerülnek, hogy magyarul beszéljenek. • Ezt komolyan gondolja? -Teljesen komolyan. Azáltal, hogy a nyelvtörvényhez nem adtak ki végrehajtási rendelkezéseket, a magyarok úgy értelmezik a tör­vényt, ahogy az nekik megfelel. Az oktatásügyben is ez történik, s ezért nem egy esetben a szlovák gyerek magyar iskolába jár. • A dél-szlovákiai magyar gyerekek 47 százaléka szlovák iskolába jár. Szeretnénk ezért olyan statisztikát látni, amely pontosan kimutatja, hány szlovák gyerek kénytelen ma­gyar iskolába járni. Ráadásul a szlovák sajtó mindig úgy tálalja a dolgokat, mintha a dél-szlovákiai magyar ki­sebbség bűne lenne, hogy nincs elég szlovák iskola. - Hivatalosan kijelenthetem, hogy ez nem a magyarok bűne. • Igen, de ezt nem szlovák lapnak nyilatkozzák. - Beszéljünk inkább a jövőről. Ta­pasztaltam, hogy sok magyar, mivel állandóan ugyanabban a szűk kö­zegben mozog, elfelejt szlovákul. Ez hiba, mert szélesebb körben ezek az emberek, nem érvényesülhetnek. Ezek az emberek többnyire a mező­gazdaságban dolgoznak, s a most folyó földrendezések következtében munka nélkül maradhatnak. Hol fog­nak akkor érvényesülni? Nyilván északra húzódnak majd. • A földterület változatlan marad, ott mindig szükség lesz munkaerőre. - Csehszlovákia a világ egyetlen országa, ahol a magyarok lélekszá­ma állandóan növekszik. • A szlovákság száma 1920-ban alig kétmillió volt. A legutóbbi népszámlálás so­rán pedig kis híján elérte az ötmilliót. Ehhez képest a ma­gyarok Csehszlovákiában csak fogyatkoznak. - Ha az egyszerű emberekkel be­szélünk, nem látunk semmiféle problémát. Rendkívül bánt azonban minket, hogy az itt élő magyarokat (Folytatás az 5. oldalon) Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul Lehet-e Levari, az isten ha­la mögötti kis falucska a világ közepe? Aki ott született, akinek ott nyugszanak a ha­lottai, akit odaköt minden fű­szál, minden reménysugár, amely a háború reménytelen­után e az egyszerű parasztembert, aki dolgozni akart gyereket ne­velni, szabadon cini a reá mért hazában, s akit - egyet­len bűnéért, hogy magyarnak született - marhavagonba tuszkoltak, s a huszadik sza­zad modern rabszolgapiacán áruba bocsátottak: annak csak az lehet a világ közepe, ahonnan erőszakkal kiszakí­tották. Hívják bár ezt a pon­tot Lcvartnak, Szolinek, Búcsnak, Gömörnek, Nóg­rádnak, Csallóköznek. Akár­minek. Sok-sok Levárt és ] e várt i edia követte Csehszlovákiában a második , • -rut. Ujváry Zoltán könyve, a Szülőföldön hontalanul Debrecenben jelent meg első ízben. Kis példányszámban, kevés érdeklődőhöz jutott el. Tulajd- j ni most talál haza: a Csehszlovákiái ma­gyar olvasóhoz, akiről szól ez a visszaemlékezés, akinek sorsát mondja el közvetve egy meghurcolt ember, akit a sors szele végül Magyaror­szágra sodort. De vethette volna bárhová, a szülőföld halálos csókját nem lehet el­feledni, nem lehet kiirtani, jöjjön bármilyen politikai hegycsuszamlás, retorzió, meghurcolás. A szülőföldet es a/ onnan való kiebrudalást nem lehet elhallgatni, szembe kell nézni vele, négy évtized után is. magányos órán, vagy akár közönség előtt, mások­nak mondva el a fészkéből kizavart madár fájdalmát. A közös sorsot, amelyet csak ügy lehet újraépíteni, ha ma­radéktalanul vállaljuk, s ha: megismerjük. Ez a könyv nem kimondot­tan szépirodalmi alkotas, nem esztétikai abszolútum. Tényirodalom, mondhatnánk a . divatos szóval élve.; A negyven évig takargatott ós lefojtott sebek felfakadása, egyszerű, őszinte emberi hangon. A mi sorsunkról szól ez a könyv, s arról a nehéz időről, amikor a szülőföld megtartó ereje kevésnek bi­m iiíl (kovi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom