Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-06 / 286. szám, péntek

1991. DECEMBER 6. ,ÚJ szól HIREK - VELEMENYEK A NÉPSZAVAZÁS ÉRVÉNYES! (Munkatársunktól) - A párkányi váro­si képviselő-testület tegnapi nyilvános ülésének - a jövő évi költségvetés és a városi üzemek gazdasági tevékenysé­gének értékelésén kivül - a leginkább várt pontja a november 17-én lezajlott nép­szavazás eredményének szentesítése volt. A referendum döntése után ugyanis felerősödtek a - főleg a városon kívüli forrásokból eredő - támadások, kételke­dések. Dr. Renner Viktor, a központi válasz­tóbizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a népszavazás a törvénynek megfelelő­en, zavaró körülmények nélkül zajlott le. Panaszok vele kapcsolatban nem érkez­tek. Ezért az eredménye érvényes. Ján Oravec polgármester felidézte a népszavazás pontos eredményét, és elmondta, hogy a lakosság döntését - fel­tehetőleg már a jövő héten - az érsekúj­vári járási nyelvi szakbizottság ítéli meg, s a végső jóváhagyást a belügyminiszté­riumi szakbizottság véleményezése után a kormány mondja ki. A képviselők a nép­szavazás eredményeit egyhangúlag hite­lesítették. -zsár TÚLZOTT ÓVATOSKODÁS A KÍNAI POLITIKAI FOGLYOK ÜGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) Rychetský, a szövetségi kormány alelnöke a Csehszlovák Sajtóirodá­nak adott nyilatkozatában. Hangsú­lyozta továbbá, Marián čalfa útjának elsődleges célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítése. Egyben megerősítette: a külügymi­nisztérium által kidolgozott doku­mentumot egy más alkalommal, nem kormányfői szinten adják át. További részleteket nem közöltek. Rychetský arról is tájékoztatott, a kínai fél eddig nem reagált arra a kérdésre, hogy Peking válaszoljon arra a levélre, amelyet Václav Havel köztársasági elnök küldött ez év feb­ruárjában Jang Sang-kun államfő­nek. Ebben Václav Havel emlékez­tetett a tavalyelőtti Tienanmen téri eseményekre, és felszólította a kínai felet, tekintse át a „pekingi tavasz" többéves szabadságvesztésre ítélt két neves résztvevőjének az ügyét. MÁR CSAK PRÁGA FEJE FÓ Anton Vavro szlovák miniszterelnök­helyettes szerint a brünni tárgyalások eredményeként a szlovák és a cseh költ­ségvetés gondjai megoldódtak. A szövet­ségi költségvetés viszont a köztársaság­nak ígért 5 milliárd koronát esetleg úgy takarítja meg, hogy egyes tételeket ki­hagy és az erre szükséges pénzt hosszú lejáratú értékpapír kibocsátásával szerzi meg. MAGYAR KÓRUS A MATICA VENDÉGE (Munkatársunktól) - A Matica slo­venská nagymihályi szervezetének meg­hívására tegnap kelet-szlovákiai vendég­szereplésre érkezett Magyarországról a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus, mely eddig már Európa csaknem minden országában bemutatkozott, sőt Amerika államaiban és Ausztráliában is nagy sikert arató hangversenyeket adott. A Cante­mus az egyházi kórusművek gyöngysze­meiből tegnap a premontreiek kassai templomában mutatott be válogatást, ma pedig a nagymihályi római katolikus templomban lép közönség elé, ezzel vi­szonozva a Matica slovenská nagymihályi szervezete és a szobránci zeneiskola Magnólia gyermekkarának nyíregyházi vendégszereplését. (-szák) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. DECEMBER 6-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában SAJTÓTAJEKOZTATO AZ FMK A STABILITÁS HÍVE (Munkatársunktól) - A Független Ma­gyar Kezdeményezés vezetőinek sajtótá­jékoztatóján Gyurovszky S. László szó­vivő elmondta: nÄhi fogjuk támogatni az SZNT Elnökségében, illetve a kormány­ban javasolt személycseréket, mert ezek a Szlovák Köztársaság destabilizálásá­hoz vezetnének. Ezért nem szavaztunk Ivan Čarnogurský első alelnök leváltása mellett, de támogatjuk, hogy Ivan Brndiar (Demokrata Párt) kerüljön az alelnöki posztra, örülünk, hogy az ún. katasztrófa­tervezetről nyilvánosan tárgyal majd a parlament, mert így a lakosság pontos képet alkothat arról, mivel járna Szlovákia önállósága. Az FMK támogatja az állam­jogi elrendezésre vonatkozó referendum kiírását, s reméli a parlament is így tesz, hisz Ukrajnával kapcsolatban elismerte, hogy a lakosság jogosan döntött további sorsáról. Az Alkotmánybíróság létrejöttét is üdvözlik, mert szerintük hozzájárulhat a törvényesség megszilárdításához. Job­ban szeretnék, ha a parlament „lusztrálá­si" bizottságának jelentését nyilvános­ságra hoznák, de tiszteletben tartják a plénum határozatát. A. Nagy László, az SZNT alelnöke, az FMK elnöke hangsúlyozta: nem támogat­juk az idő előtti választások kiírását, mert a jelenlegi parlament és kormány előtt még számtalan feladat áll. A bősi erőmű­vel kapcsolatos budapesti tárgyalások eredményeivel elégedetlenek, mivel a fe­lek nem értek el semmiféle előrehaladást. Újra abban a helyzetbe vagyunk, hogy a kormány kimerítette az összes lehető­ségét - mondotta. - Javasolni fogjuk a koalíciós partnereinknek, hogy a parla­mentek, illetve a politikai pártok és moz­galmak révén folytassuk a megbeszélé­seket. Itt az építkezés - ez a kiindulási alap, ezt a problémát kell megoldanunk. Megtudtuk: az FMK kibővített tanácsa szombat - vasárnap Léván tanácskozik. Értékelik az elmúlt időszakot, a parlamen­ti klubok és a képviselők munkáját, vala­mint szó lesz az elkövetkező választások előkészítéséről is. D. T. A MŰKEDVELŐK IDEJE A DIPLOMÁCIÁBAN IS LEJÁRT DEVIZA VALUTA Angol font 52,02 52,81 Francia frank 5,33 5,41 Német márka 18,25 18,53 Olasz líra (1000) 24,14 24,50 Osztrák schilling 2,60 2,63 Svájci frank 20,58 20,91 USA-dollár 29,09 29,50 (Folytatás az 1. oldalról) jogokat s a nemzeti kisebbségek és etni­kai csoportok jogait rögzítő normákat. „Mi készek vagyunk Szlovénia és Horvátor­szág elismerésére, s ezen a téren nem feledkezhetünk meg arról, hogy a balkáni helyzetet átfogóan kell rendezni. Lépése­inket ebben a kérdésben összehangoljuk a nemzetközi közösségekkel." A külpolitikai beszámoló jóváhagyását támogatták a bizottsági előadók, Eva Sachligerová (Népi Kamara) és Anton Blažek (Nemzetek Kamarája) is. A vitában először a parlamenti klubok álláspontjai hangzottak el. Erich Kríž — (PDP) a külügyi tárca munkájának hiá­nyosságait elemezte, különösképpen a csehszlovák-német szerződés előké­szítése terén, s bírálta a külügyminisztéri­um és a parlament külügyi bizottságai közti együttműködés fogyatékosságait. Ivan Pospíšil (CSMKP-baloldal) arra mu­tatott rá, hogy a külpolitikában előtérbe kerülnek az ideológiai szempontok. Pavel Bratinka (PDSZ) az Amerikai Egyesült Államok európai jelenlétének, valamint a szomszédos országokkal való együtt­működésnek a rendkívüli fontosságát domborította ki felszólalásában. Sürgette Ukrajna elismerését. Roman Zelenay (DSZM) egy teljes külpolitikai koncepciót vázolt fel, nagyító alá véve a csehszlovák külpolitika hibáit. Foglalkozott a csehszlo­vák-magyar kapcsolatokkal is. Megdi­csérte a szövetségi kormányt, hogy a bős-nagymarosi erőmű kérdésében ak­tívan lép fel, majd arra hívta fel a figyel­met, hogy a magyarországi szlovák ki­sebbség a szlovákiai magyarsággal összehasonlítva hátrányos helyzetben van. Keményen bírálta a külügyminiszté­rium személyi összetételét, mondván, hogy a kulcsfontosságú posztokon kevés a szlovák diplomata. Beszédét azzal fe­jezte be, hogy a műkedvelők ideje a diplo­máciában is lejárt. Ivan Fišera (Szociáldemokrata Irány­vonal) a csehszlovák-német szerződés­tervezetet elfogadhatatlannak minősítet­te. Josef Lux (KDU) viszont azt szorgal­mazta, a kormány tegyen lépéseket Kár­pátalja Csehszlovákiához való visszacsa­tolása érdekében, s felhívta a figyelmet Magyarország intenzív politikájára ebben a régióban. Jan Sokol (PM) egyértelmű­en helyesnek ítélte meg a külpolitikai beszámolót. Pavel Kanis (CSSZKP) vi­szont arra mutatott rá, milyen fontos a ha­tárok sérthetetlensége az európai integrá­ciós folyamat szempontjából. Ján šebej a PDU-NYEE nevében támogatta a kül­politikai beszámolót, s ugyancsak támo­gatta a beszámoló határozati javaslatát Gémesi Károly, az FMK képviselője. A vitában újból terítékre került a cseh­szlovák-német szerződés kérdése, a bal­káni helyzet, Ukrajna, Kárpátalja, a Kül­ügyminisztérium személyi politikája stb. Zárszavában Jirí Dienstbier részletezte a csehszlovák-német szerződéstervezet­nek a közvélemény egy része által és a parlamentben is vitatott szakaszait. Arra is .kitért, reagálva egy megjegyzésre, hogy azért nincs az Amerikai Egyesült Államokban hatékony csehszlovák lobby, mert az ott élő csehek és szlovákok közt - ellentétben a lengyelekkel és a magya­rokkal - kevés a befolyásos politikus és pénzember. Visszautasította a vádat, hogy a külügyi tárcánál a vezető poszto­kon alacsony lenne a szlovákok száma; hozzáfűzte azonban, hogy az alacso­nyabb beosztásokban valóban kevesen vannak a szlovák nemzetiségűek. A Szövetségi Gyűlés kamarái végül jóváhagyták a külpolitikai beszámolót. Ezután került sor a környezetvédelmi törvényjavaslathoz fűzött módosító ja­vaslatokról való szavazásra. Végül a két kamara nagy szótöbbség­gel jóváhagyta a környezetvédelmi tör­vényt. A képviselők Václav Klaus indoklá­sa, valamint a bizottsági előadók beszá­molója alapján vita nélkül jóváhagyták az import adóról szóló törvényjavaslatot. Im­portadó alá esnek az adófizető által vállal­kozás céljából külföldről behozott áru­cikkek. Ma a parlament további törvényjavas­latok megvitatásával és interpellációkkal folytatja tanácskozását. SOMOGYI MÁTYÁS PATTANÁSIG FESZÜLT HÚROK (Folytatás az 1. oldalról) Pártja) sem. A nyolc alkotmánybíró közül a kétfordulós szavazásban csak négyet sikerült megválasztani. Mindössze néhány szavazaton mú­lott Pirovits Lászlónak az FMK je­löltjének jóváhagyása. A hangulat Ján čarnogurský­nak, a kormány nagy visszhangot keltett november 19-i állásfoglalásá­ra adott magyarázata után forróso­dott fel igazán, bár a kérdés a mi­niszterelnök szerint már tulajdon­képpen időszerűtlenné vált, szavait élénk vita követte. Elsősorban a PDU-NYEE és a DSZM képviselői váltakoztak a mikrofonnál, szemé­lyeskedésektől sem mentes szópár­baj folyt köztük. A DSZM és az SZNP képviselői durván támadták a kormányt. Azzal vádolták, hogy beavatkozik, sőt diktálni akar a par­lamentnek és ezért konfliktus kelet­kezett a törvényhozó és végrehajtó hatalom között. Roman Hofbauer és Jozef Moravčík a Mečiar-párt klubja nevében két javaslatot ter­jesztett elő: fogadjanak el egy kor­mányt bíráló határozatot, illetve hoz­zák előre áprilisra a parlamenti vá­lasztásokat. Ivan Hudec (DBP) is egy kormányt elmarasztaló határo­zati javaslatot terjesztett elő. A sok demagóg felszólalásra a szlovák kormány miniszterei reagáltak, ér­vekkel, konkrét adatokkal cáfolták meg a Szlovákia önállósága mellett kardoskodó egyoldalú állításokat. A mellékvágányra került vitának František Mikloško vetett véget. In­dítványozta, hogy a napirendi pontot állásfoglalás nélkül zárják le. A kép­viselők szavazással visszautasítot­ták mind a DSZM, mind a DBP-nek a határozati javaslatát. A parlament mai munkanapját a miniszterelnök nyitja meg a vízi­erőművel kapcsolatos budapesti ta­nácskozásáról szóló beszámolójá­val. (csi-gyor) MEMORANDUM-ÁTADÁS Szerdán az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői és tisztségviselői átadták a mozgalom Memorandumát Prágában Alexander Dubčeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Dagmar Burešovának, a CSNT elnökének, Milan Lukešnek, a cseh kormány alelnökének, Jacek Baluchnak, a Lengyel Köztársaság prágai nagyköve­tének és Pozsonyban Boros Jenőnek, a Magyar Köztársaság főkonzuljának. Tegnap a Memorandumot Duka-Zólyomi Árpád, a mozgalom ügyvezető alelnöke Bauer Edit, Dobos László, Szabó Rezső és Rózsa Ernő képviselők társaságában adta át František Mikloškónak, az SZNT alelnökének, Ján Čarnogurskýnak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének és Paul Hackernek, az USA pozsonyi konzuljá­nak. Az ügyvezető alelnök a Memorandumot, a következő kísérőlevéllel adta át. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saságban működő Együttélés Politikai Mozgalom, amely a törvényhozó testüle­tekben és több száz helyi önkormányzat­ban képviseli až ország nemzeti kisebb­ségeinek sajátos és általános érdekeit, e9V MEMORANDUMOT dolgozott ki, amelyben értékelte az 1989 novemberében elkezdődött rendszervál­tás óta eltelt időszakot a nemzeti kisebb­ségek szempontjából. Az értékelésben arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzeti kisebbségek jogi helyzete a kommunista időszakhoz képest romlott, mert az új politikai hatalom is érzéketlen maradt problémáik iránt. Az elmúlt közel két évben az új hatalmi szervek is támadásokat indítottak a nem­zeti kisebbségek lakói és kultúrája ellen, diszkriminatív törvényt fogadtak el a ki­sebbségek nyelvének használatáról. Egy olyan jogfosztó alkotmánytörvényt hozott a parlament az alapvető szabadságjogok­ról, amely a nemzeti kisebbségek jogait illetően figyelmen kívül hagyja a helsinki folyamatban elért eredményeket. A ma­gyar, a német és részben a lengyel nem­zetiségű lakosság gazdasági diszkriminá­lását megerősítő törvények születtek. Az országban egyre inkább fokozódik az ide­gengyűlölet, a cigányság elleni rassziz­mus és az antiszemitizmus. E szellem hatása érződik az ország új alkotmányá­nak előkészületeiben is, mivel nemzeti és nem polgári elvű alkotmány elfogadására készülnek a törvényhozó testületek, és semmibe veszik a nemzeti kisebbségek igényeit. A helyzet odáig fajult, hogy a szlovák lakosság többsége a magyar kisebbségnek az országból való kitelepí­tését szorgalmazza. Ezzel szemben a nemzeti kisebbsé­gek, főképpen a magyarok, a lengyelek és a németek a pluralista társadalom és a parlamenti demokrácia hívei, és a gyors gazdasági és politikai rendszerváltás szorgalmazói. A közép-európai térség polgári értékekre épülő békés stabilizáló­dását kívánják, amelynek egyik eleme­ként az ország nemzetközi jogi alanyisá­gának fennmaradását támogatják. A csehszlovák állam fennmaradását a nemzetközi politikai stabilitás egyik ele­mének tekintik, ugyanakkor teljes mérték­ben az önrendelkezés jogának tisztelet­ben tartását támogatják. Ez utóbbi látszó­lag kettős álláspontjukat az is magyaráz­za, hogy együtt az ország zsidó lakossá­gával attól tartanak, hogy az országban szélsőséges, fasisztoid és neonáci ele­mek veszik át az ország politikájának irányítását, minek következtében az egész közép-európai térség ellenőrizhe­tetlen politikai hatások alá kerülne. A nemzeti kisebbségek együtt az or­szág többi liberálisan gondolkodó lakosá­val arra törekszenek, hogy megerősödjön a jogállamiság és a demokrácia, a nem­zeti kisebbségeket törvények védjék, és lehetőség legyen egy olyan kulturális és területi önigazgatási rendszer kialakításá­ra, amely megteremtené az identitásuk megőrzését, fejlesztését és védelmet nyújtana a többségi agresszivitás ellen Mindez azonban nem kizárólagos belügyi kérdése az országnak, hanem összefügg az egész térség helyzetével, amely jelen­leg egyre inkább destabilizálódik. Átfogó megoldásra van tehát szükség, amely Közép-Európában ellenőrizhetővé teszi a jelenlegi dezintegrációs folyamatokat és védelmet nyújt a kisebbségek számára, mivel azok nem rendelkeznek az államok kezében lévő védelmi eszközökkel. Tehát amiatt fordulunk Önhöz, hogy vesse latba alkotmányos jogkörét, és jó belátása szerint járjon el mind az ország belső békéje, mind az európai béke érde­kében, és a kiszolgáltatott kisebbségek védelmében. A HADSEREG BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN VONJA ÖSSZE ERŐIT A horvát fegyveres erők főparancsnok­sága tegnap azzal fenyegetőzött, felrob­bantják azokat a hidakat, amelyek még összekötik Horvátországot Bosznia-Her­cegovinával, ha a szövetségi hadsereg ezeket kihasználja a horvát területek elle­ni támadásokra. Horvátország szerdán lezárta a két utolsó nyitva tartott hidat is. A horvátok Izetbegovics boszniai elnök­höz intézett levelükben azt állítják, Bosz­nia-Hercegovina nem teljesíti azt a meg­állapodást, amely szerint e köztársaságot nem szabad belerángatni a konfliktusba, hanem valamilyen ütközőzónaként kelle­ne szolgálnia. Zágrábi vélemény szerint Bosznia-Hercegovinának különleges rendőri alakulatokat kellene felállítania a határtérségben és így szavatolni, hogy onnan ne támadják Horvátországot. Horvát források ugyanis már napok óta arról tájékoztatnak, hogy a hadsereg Bosznia-Hercegovina északi részén von­ja össze erőit. A zágrábi parancsnokság tegnap azt közölte, a katonaság elitalaku­latai már felkészültek a Száva két hídjá­nak az elfoglalására. A horvátok állítólag mind eme kettőt aláaknázták. A horvát parlament szerdán törvényt hagyott jóvá az emberi jogokról és a nem­zeti kisebbségek szabadságjogairól. Zág­rábban ezt úgy értelmezik, hogy teljesítet­ték Horvátország nemzetközi elismerésé­nek egyik feltételét. A törvény elismeri a kisebbségek, etnikai csoportok kulturá­lis autonómiára való jogát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy saját anyanyelvükön folyhat az oktatás és művelődés, használ­hatják a nemzeti szimbólumokat, és ará­nyos képviseletük lehet az országos, va­lamint a helyi hatalmi szervekben. Külön­leges státust kapna 11 szerb vagy más, nem horvát többségű közigazgatási kör­zet. A lokális autonómia azonban koránt­sem jelent politikai autonómiát, s nem számol semmilyen párhuzamos hatalmi szervek létrehozásával sem. A törvény világosan leszögezi, hogy ,,a Horvát Köz­társaság egyedüli, oszthatatlan, demok­ratikus és szuverén államként lép fel a köztársaság egész területén". Az első értékelések szerint e törvény alapjaiban megfelel a nemzeti kisebbsé­gekre vonatkozó nyugat-európai normák­nak, de az is biztos, hogy a horvátországi szerb kisebbséget nem elégíti ki. Radiká­lis képviselőik ugyanis vagy területeik tel­jes önállóságát, vagy Szerbiához való csatolását követelik. Még a mérsékelteb­bek is politikai autonómiát akarnak, amely garantálná, hogy nem ismétlődnek meg a tragikus történelmi események. Termé­szetesen az usztasák második világhábo­rús szerbellenes vérengzéseire gon­dolnak. GORBACSOV MEGVEHETI A SAJÁT VILLÁJÁT BAKER UKRAJNÁT ÉS BELORUSSZIÁT IS FELKERESI A volt Szovjetunió köztársaságainak kormányfői tegnap felhatalmazták a szov­jet külkereskedelmi bankot, hivatalosan kérje a Párizsi Klubtól a jövő évben ese­dékes hitelalap törlesztésének elhalasz­tását. Erről a kormányfők tanácsa már november 21-én előzetes tárgyalásokat folytatott a hét legfejlettebb ipari ország pénzügyminiszter-helyetteseivel. Akkor már 3,6 milliárd dollár visszafizetésének elhalasztásában meg is állapodtak. A 12 kormányfő szerdán döntött a volt Szovjetunió külföldi adósságainak és ak­tívumainak elosztásáról. A legnagyobb rész, kb. 61 százalék az Oroszországi Föderációra hárul. Ukrajna 16, Belorusz­szia 4, Kazahsztán 3,8 százalék hitel törlesztését vállalta, s ugyanilyen arány­ban részesül az aktívumokból. Az osztoz­kodásba bevonták mind a 15 volt tagköz­társaságot, tehát az időközben független­né vált három balti országot is. Margaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő bejelentette, december közepére tervezett szovjetunióbeli látogatása során James Baker külügyminiszter Belorusz­sziába és Ukrajnába is elutazik. Az úti­program kibővítését az indokolja, hogy mindkét köztársaság területén vannak atomfegyverek. Washington mindenkép­pen garanciákat akar kapni a függetlenné váló köztársaságoktól arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartják a leszerelési megállapodásokat. Érdekes kérdést vetett fel tegnap a Komszomolszkaja Pravda című moszk­vai napilap. Idézte Leonyid Kravcsuk litván elnök közelmúltban tett nyilatkoza­tát, miszerint választási győzelme esetén kormánya államosítja az ukrán területen lévő összes szovjet vagyont, tehát Gor­bacsov államfő krími rezidenciáját is. Kravcsuk nem zárta ki, hogy a villát eset­leg eladja Gorbacsovnak, de csak világpi­aci áron, hiszen egy háromemeletes mo­dem tengerparti házról van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom